Magyar Végvár, 1955 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1955-06-01 / 6. szám

8. oldal Magyar Végvár 1955 junius Kassai Kurucz Miklós A Magyar Nemzet ezeréves küzdelme folyamán gyakran találkozunk a ‘turáni átok’ fogalmával mindannyiszor, amikor Hazánk szabadsága, füg­getlensége, alkotmányának épsége vagy terüle­tének integritása veszélyben forgott. Ha az oknyomozó történettudósok fejtegetéseit tanulmányozzuk, kétségen kivül megállapíthatjuk, hogy a Nemzet különböző rétegei és egyes veze­tő személyek viszályainak, egyenetlenkedései­nek okait nem a magyar nép természetében, a turáni fajból eredő összeférhetetlenségben,, ha­nem abban a tényben kell keresni, hogy ezeréves harc i és küzdelmei folyamán Magyarország nagyon gyakran ta­lálta magát olyan helyzetben, mikor két, egymással ellentétes világtáj felől is ellenség fenyegette és kétségbeejtő helyzeté­ben a Nemzet minden tagja a katasztrófát elháritó kivezető utat keresett. Természetes, hogy ilyenkor elkerülhetetlen, hogy két egymással össze nem férő, ellentétes terv merüljön fel, mely a Nemzetet pártokra osztotta. Az egymással szemben álló pártok küzdelmeinek hevessége a magyar faj vérmérséklete folytán igen gyakran erős volt. De le kell szögeznünk azt a tényt, hogy még a legkétségbeejtőbb helyzet által előidézett izgalmas politikai küzdelem közepette sem felejtkezett meg a Nemzet önnöhmagáról, a nyugati keresztény kultúra és civilizáció törvényeiről és soha nem fordult ügyeinek elintézésében becstelen, aljas vagy meg­vetendő eszközökhöz. A Haza az Isten végtelen bölcs akaratából ezer éven át is fennmaradt, ezer végzetes helyzetnek őt elnyeléssel fenyegető örvényeit el tudta kerülni és teljesíteni tudta történelmi hiva­tását: Nyugat védelmét! A baj tehát nem a magyar nemzetnek egyenetlenkedésre hajló természetében és jellemében, hanem abban a körülményben rej­lett, hogy aZ ország állandó küzdelemben, veszélyben volt és hogy a Hazát és ősi alkotmányát állandóan mentenie kellett. Amennyiben tehát ‘turáni átokról' szó lehet, ez volt a turáni átok! A török vész idején a Haza a végveszély szélén állott 150 éven át. Ősi alkotmányát és szabadságát nyugatról a német, keresztény hitét, nemzeti sajátosságait, területének minden részét keletről az Izlám fenyegette. A magyar vezető személyek a töröknek a német segítségével Európából való kiűzését, leve­­retését tartották az egyedüli kivezető útnak. Mások pedig akkor, mikor a török már Bécs vára alatt állt, a német szorongatott helyzetét tekintették alkotmányuk biztosítására előnyösnek. Természetes, hogy nyugati keresztény felfogásunk kényszerítő hatalma az előbbi megoldást állította oda, mint egyedüli lehet­ségest a Nemzet elé. Mégsem lehet azt állitani, hogy azok, kik a török hódoltság idején a szultánnal való megegyezést kivánták, hogy a Nemzet Nyugat felé biztosíthassa jogait, nem lettek vol­na jó hazafiakt A bajok gyökere az volt, u a Nemzet sem a germán fajhoz nem tartozott, fajilag eg, ">dü. *at a Kárpátok ö­­vezte bástyájában és függetlenségét két oldalról is veszélyez­tették ellenségei. Hasonló, de még sokkal veszedelmesebb volt a helyzet a má­sodik világháború alatt. Nyugatról a faji öntudatra ébredt Né­metország indult meg keletre irányuló hóditó útjára nemzeti-szo­cialista elgondolásával, mig keletről a pánszláv Oroszország tört nyugat felé bolsevista világnézetével, hogy Európát Nagy Péter cvár elgondolásával és a világot Lenin-Sztalin nagyzási hóborttal telitett elképzelései szerint orosz-barbár pánszláv já­romba kényszerítse. A nyugatról jövő pángermanizmus és a keletről előretörő pánszlávizmus végzetes hatalmainak ütközőpontjában feküdt a bástyáitól megfosztott,, megcsonkított Magyarország. A Magyar Nemzet lelkületétől épp oly távol állt a nácizmus minden el­gondolása, eszköze, mint a kommunizmus ideológiája a Marx-Le­­nin féle osztályharccal és szörnyűséges módszereivel. Magyarország e két világnézet mögött állá nagyhatalmak üt­közőpontjában találta magát és miután a bolsevizmus szörnyű­ségét már 1919-ben volt alkalma megismerni és megyülölni, nem nem maradt más választása, mint az ez ellen való védekezés, ha kell. még a bolsevizmus poklánál mindig egy fokkal jobb ördög­gel is együtt, — ha más ut nem mutatkozik. : Nem választhatott helyzetében mást, mint régi jeligéjét: a Nyugattal Kelet ellen.Amint az egyénnek, a nemzet életében is a legfőbb éltető elem a remény. A magyar nagyon is jól tudta,, hogy milyen sors vár reá, hazájára, alkotmányára, ősi életmód­jára, ha a két küzdő óriás közül bármelyik is marad kizárólagos győztesként a küzdő téren Európában. De megvolt a reménye, hogy isteni csoda folytán, mint ezeréves történelmünkben már oly gyakran történt, a két küzdőfél egymást addig gyengiti, mig nem lesz abszolút győztes és a nácizmus óriáskígyójának a bol­sevizmus pythonjával való szörnyűséges harca után mindkettő­nek csak gyenge árnyéka marad a porondon. Ez volt a magyar remény, a magyar vágyálom és volt Magyar­­ország fennmaradásának egyetlen lehetősége. Ez szabta meg minden államférfiénak^ politikusának és minden vezetőjének ebben az időben való magatartását. A Nemzet húszéves beható nemzetnevelés és nemzetvédelem eredményeként úgyszólván immunissá vált a kommunizmus vörös mérgével szemben. De a nácizmus egy uj, - a páriskörnyéki békék gyűlölet által sugal— ebben az időben való magatartását. A Nemzet húszéves beható mázott és teremtett közép és keleieuropai neíyzetből és az oro­szok által szitott, pánszláv bolsevista veszélyből fakadt ideo­­volt„ mely felkeltette álmából a kimerült, szunnyadó pángermán óriást. A Habsburgok alatti magyar-osztrák ‘házasság’ évszázados periódusa alatt Magyarországon számos német település létesült. Sok német vér keveredett a magyarral, de csodálatosképpen a turáni magyar vér erősebbnek bizonyulván győztesként maradt a Nemzet testében. Mégis — a svábok jelenlétével számolni kel­lett. A monarchia ösdzeomlása után sok német-osztrák-sváb stb. származású egyén, kiket K.u.K. elnevezéssel jelölt meg a köz­tudat, -a jobb elhelyezkedés lehetősége által csábitva ‘magyar’ lett. Idővel magyar nevet is vett fel és elhelyezkedett a had­seregben, a közhivatalokban és egyebütt, hol alkalma nyilt. Va­laki, kinek dédszülői csehek vagy morvák, horvátok vagy len­gyelek voltak, nagyszülői osztrákok lettek, majd szülei Galí­ciában éltek, ő pedig Boszniában látta meg a napvilágot, hogy Dalmáciában szolgáljon és végül az összeomláskor Magyarom szágon találta magát, hol meg is házasodott —nehezen tudja maga is meghatározni, hogy a monarchia sok országa közül me­lyiket is tartsa és vallja hazájának! Ez a csoport egy újabb tehertételt jelentett az országnak, pláne oly válságos időkben, milyenek elé akkor Magyarország nézett. A svábok közül számosán hü magyarok lettek a századok folyamán és csak kisebb részüknél jelentkezett a német vér sza­va, mikor Hitler hatalma tetőpontjára hágott. De az osztrák-ma­gyar monarchia romjaiból nekünk jutott örökrész, a K.u.K. szel­lemmel bíró 'uj magyarok’ találhatók meg mindenhol, hol 'Wal­lenstein zsoldosainak’ szellemét véljük felismerni a dolgok in­tézésében... A magyar bizott fajtájában, ősi, igaz magyar vérében és az ősi hagyományoknak ennek utján történő igaz megnyilvánulásá­ban. így bizalommal nézett a nép a megpróbáltatások árnyékától terhes, tornyosuló viharfelhőkre, mikor az ősmagyar családitól

Next

/
Oldalképek
Tartalom