Magyar Végvár, 1955 (3. évfolyam, 1-10. szám)
1955-06-01 / 6. szám
1955 június Magyar Végvár 5. oldal dence közgazdasági berendezése egységes és tökéletes, az egymást kiegészítő munkaalkalmak az ott élő népek egységben való o’sszeforrását, együttműködését biztosítja. 3. / Az államfenntartó, egységes szellemiség másik fejlesztő tényezőjét a biztonságérzet adja. A Kárpátok töretlen bástyájávédelme alatt meghúzódó népekben ez a biztonságérzet megvan és megfelelő államberendezéssel fokozható és megszilárdítható. Előttük áll az elmúlt ezer esztendő képe, amely nemcsak a határok mentén meghúzódó gyepű, majd várvonalakat mutatja be, hanem azokat az alkotmányjogi alkotásokat is, amelyek az emberi szabadságokat biztosították és védték a Magyar Birodalomban. 4. / Végül meg kell említenem azt a sajátságos kultúrát is, amely a Kárpátmedencében az ősi magyar alkotótehetségből fakadva, de idegen szépségekből is merítve, egy ezredév folyamán alakult ki és ráütötte bélyegét az irodalom, zeneművészet, a festészet, szobrászat és építészet termékeire. Ennek a kultúrának összekapcsoló, összeforrasztó hatásait a Kárpátoktól az Aldunáig lépten-nyomon megfigyelhetjük a térszínen élő valamennyi nép művészetében, szokásaiban, sőt viseletében is. A kérdés csak az, hogy a Magyar Birodalom megújhodása milyen államjogi alapokon történjék? Előrebocsátom, hogy a magyar alkotmányreform munkálataiba a Kárpátmedence összes népeit be kell vonni, mert egyfelől ez felel meg a népek önrendelkezési jogának, másfelől egy maradandó alkotás csakis ezeknek a népeknek közös hozzájárulásával jöhet létre. Ajánlom és javaslom ezek után, hogy valamelyik nagy nyugati demokratikus állam - az Egyesült Államok - hívja össze a Kárpátmedence népeinek értekezletét, amelyen korlátlan fesztelenséggel tárgyaltassanak meg azok az elvek, amelyek az uj magyar alkotmány alkotóelemeit fogják képezni. A tárgyalásokra a szóbajövő népeknek jelenleg szabad országokban élő neves tagjait kellene meghívni bizonyos arányban. A tárgyalásokat az összehívó állam vezeti. A tárgyalások anyagáról és a hozott határozatokról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben a résztvevők kötelességet vállalnak hogy ha egyszer a vasfüggöny felgördül, minden tőlük telhetőt elkövetnek, hogy az arra illetékes tényezők a hozott határozatokat végrehajtsák vagyis a Magyar Birodalom ui alkotmánya azok értelmében állíttassák össze. Az értekezlet valamennyi szabad njagati állam kormányának meg kell küldeni tudomasvétel végett. Az értekezlet tárgysorozata a következő pontokból állana: 1. / Területi kérdés: E részben egyértelmüleg abból kell kiindulni, hogy Magyarország történelmi határai között lesz viszszaállitandó, enélkül az értekezlet elvesztené értelmét. 2. / Az államforma kérdése: Magyarország ezer esztendeig királyság volt s ennek emléke szent hagyományként él a Kárpátmedence valamennyi népének lelkében. Tekintettel azonban arra, hogy újabban a köztársasági elv is hivekre talált, az államforma kérdésében népszavazást kell tartani, ami a népek önrendelkezési jogának is megfelel. A király személye és az országhoz való viszonya tekintetében az ország törvényhozó testületé fog határozni. 3. / 1 kormányszervek és a Kárpátmedence népeinek részvétele azokban: Kétségtelen, hogy csak országgyűlésnek felelős minisztérium felállításáról lehet szó, amelyben azonban a térszín valamennyi népének helyet kell biztosítani, mindazonáltal úgy, hogy a magyar nép elsőbbsége erőteljes kifejezést és biztosítékot kapjon. A külképviselet és honvédelmi ügykörök lesznek azok, amelyekben a magyar államiság legfóképen kifejezésre jut. 4. / A törvényhozó testületet a kétkamarás rendszer szerint kellene összeállítani. Az alsó - képviselő - házba a népek az egyenlő, titkos, nőkre is kiterjedő, községenkinti választással küldik képviselőiket. A felsóház tagjai választottak és állásuk szerintiek lennének. 5. / Az ország közigazgatási szervezetét illetően az ősi megyrendszert kell fenntartani. A megyék, a járások és szükség szerint a községek szavazzanak, hogy milyen legyen a közigazgatás nyelve, ugyancsak a bíráskodásé is. A minisztérium feladata lesz gondoskodni arról, hogy kellő nyelvtudással biró tisztviselők rendelkezésre álljanak. 6. / A közigazgatás tekintetében végrehajtandóka régi magyar törvények, amelyek minden nép számára biztosítják a különböző fokú és tárgyú tanintézetek alapítását és fenntartását. Kívánatos lesz, hogy ezekben az iskolákban a magyar nyelvet tanítsák. Az állam által alapított és fenntartott iskolákban a tan-nyelv az illető terület-megye közigazgatása nyelve szerint változhat. 7. / Az uj Magyarország hadseregének vezérleti és vezényleti nyelve a magyar, mert ezzel biztosítható a legjobban annak egységes szelleme, melyet a honvédelmi feladatok megkövetelnek. A honvédelem a Kárpátmedence minden népének egyenl: és azonos kötelessége, A hadsereg tisztikarában minden nép fia helyet kaphat, ha birja annak nyelvét. 8. / A vallások szabad gyakorlata Magyarországon mindenkor fennállott és ezt a jogot csorbítatlanul fenn kell tartani. 9. / A sajtójogot a korszerű demokrácia példája szerint kell szabályozni. 10. / A vállalkozás és iparűzés tekintetében országos és általános érvényű szabályokat kell alkotni. 11. / A vagyon és birtokszerzés szabadságát általános érvényű törvényekkel kell biztosítani. 12. / Az állampolgárság megszerzésének lehetőségét szigorítani kell, a költözködés jogát pedig könnyíteni. Ha az értekezleten résztvevőket realizmussal párosult idealizmus hatja át, nem kétlem, hogy annak korszakot nyitó eredménye lesz. Miután Magyarország területi, gazdasági és politikai egysége s ezzel hadászati jelentősége helyreállt vagyis a Kárpátmedencében egy valóságos ‘sündisznóállás’ fogja a Dunavölgyében az egyensulyállapotot biztosítani,megfontolás tárgyává tehető,hogy más, egymagukban erőtlen államok bevonásával a Dunavölgy politikai szervezettsége tökéletesittessék. E tekintetben elsősorban a horvát és szlovén térszín jöhet tekintetbe, kiegészülve a geopolitikailag szerves alkotórészt képező dalmát tengerparttal, mert földrajzi fekvése erre utalja és mert gazdasági érdekei ehhez fűzik. Tengeri kikötőinek a Dunavölgy ad hátteret, a Dunavölgy árufeleslegei számára pedig ezek a kikötők nyitják meg a tengeri hajózás útjait. Tekintetbe jöhet továbbá a mai Osztrák Szövetségi Állam csatlakozása, amely kb. 600 km. hosszú szakaszon kiegészítő része a Dunavölgy népválasztó területének. Nem férhet kétség ahhoz, hogy az osztrák nép szívesen társulna Magyarország és Horvát-Szlavon-Dalmátorszag előnyöket nyújtó együtteséhez, ezek viszont megnyugvással fogadnák Ausztriának hozzájuk kötöttségét. 0K>O<K><3K><3><3><3K><j>O<3KXK><3> <3KSK10<3K100<1 TIMEO DANAOS... Ebben az esetben a Szovjettől kell félni. Amikor a 'békés együttélés’ propagandája nem sikerült, újabb csalétekkel állott elő. Most az oly sokszor elhalasztott ausztriai béketárgyalások csalétket lóbálta meg a nyugati hatalmak orra előtt. Az osztrák kancellárt hirtelen Moszkvába hivták, majd Bécsben meg is egyeztek s a négy nagyhatalom —e sorok megjelenésekor - alá is Írták az osztrák békét. Hangzik szerte a világon a szovjet ‘jóakarat’ dicsőítése. De ha mi magyarok magyar szemmel nézzük a dolgot, Magyarország számára nem jelent semmit, holott a fegyverszüneti megállapodás szerint az osztrák békekötés után Magyarországról is ki kellene vonni a szovjet csapatokat. Ez azonban nem fog megtörténni, mert a legutóbbi varsói megbeszélés szerint a rabnemzetek hadseregei ‘egységes’ - értsd: szovjet - vezetés alá kerülnek, ami jelent annyit, hogy a Szovjet ‘magyar invitálásra’ marad ott még akkor is, ha a nyugati hatalmak leszállítanák a fegyverkezést, a Szovjetet is beleszámítva, mert a Szovjetet és a nyugati hatlmakat kötelező megegyezés nem kötelezi a rabnemzeteket. Tehát Szovjet ‘bebiztosította’ magát és ezért ‘egyezett’ meg Varsóban a rabnemzetekkel. Vagyis az osztrák béke magyar szempontból teljesen értéktelen valami. Eggyel több csalódás számunkra!
