Magyar Végvár, 1954 (2. évfolyam, 1-9. szám)
1954-06-01 / 3. szám
3. oldal / Il.évf. 3. szám / Magyar Végvár 1954 junius MARTON ÁRON 1896-1952. Öt évvel ezelőtt, 1949 junius 21-én raboltatta el a kommunista román kor/ mány Márton Aront, Erdély püspökét Gyulafehérvárról Tövisre utaztában az elhagyatott országúton Bukarest környékén börtönözték be néhán; nap múlva hasonló módón elrabolt másik püspöktársával együtt. A tervezett látványosper - úgy látszik okulva Mindszenty per balsikerén - elmaradt. 1952 elején elterjedt hirek szerint a börtönben vértanúhalált halt. A Vatikán hivatalos lapja, az Osservatore Romano 1949 jul. 1-i számában gyönyörű cikkben állit maradandó emléket a "vértanú nép vértanú püspökének." A cikk többek között ezeket irja: "Egy székely-magyar püspök teljes főpapi ornátusban, gyönyörű fehér lovon 1949-ben, mi más ez, mint megismétlődése a történelemnek. Feltűnik előttünk Ugrin érseknek / elesett 1241-ben a tatárok ellen /, Tömöri Pálnak /1526-ban a török ellen/ és annyi főpapjuknak alakja, akik lóháton vezették bandériumaikat a pogány ellen és ott meghaltak a hitért. Látjuk Bánffy Buzádot, a pesti domonkosrendi perjelt, amint a templom előtt karddal a kezében összeróskad a kolostorra rohano' tatár csorda csapásai alatt 1241-ben. Látjuk - és boldogok vagyunk, hogy az Ugrinok, Tomoriak és a többiek sora nem sza kadt meg, hanem folytatódott 1949-ig, megtestesült Márton A'ronban, Erdély romai katolikus püspökében. Márton Áron az utolsó csiksomlyoi búcsúra lóháton, teljes püspöki díszben, négyezer ujjongd, imádkozó székelytől kisérve vonult be. S reá nemsokára titká rával, Ferenci Benjáminnál együtt - letartóztatták. Sorsa még titokzatosabb, még homályosabb a közvélemény előtt, mint a szintén bebörtönzött Mindszenty prímásé. - Áron püspök fehér lován bevonult már a a székely nép legendáiba. De ugyanakkor ott sorakozik neve az "Ecclesia Militans" nagy és rettenthetetlen hitvallo püspökeinek sorában is. Teste a sze retett székely földé, - a lelke Istené, szive Romáé "Pontosan 350 évvel Báthori Endre bíboros meggyilkoltatása után- az ugyanonnan jövő hatalom először .élőhalottá, majd tényleges halottá tette Márton Aront, Erdély püspökét. A régi legenda beteljesedett: Csikszentdomonkos fia engesztelt falujának bűneiért - vagy helyesebben: azért, hogy eszközül odaadták magukat falujabeliek az idegennek és megölték azt, aki Erdély legnagyobb fejedelmének igérkezett." írja Szalay Jeromos "Vértanú Püspök Vér tanú Népe" c. könyvében. A szabad, keresztény nyugat még némább rés vétlenséggel, érzéktelenséggel figyelte a kettős járomban szenvedő erdélyi magyarok, székelyek és hitvallo püspökük magyarságukért, ősi hitükért folytatott legendás, hősi küzdelmét a nagyarirto román na cionaliznussal és az ázsiai pánszláv-bolsevizmussal szemben, mint a trianoni magyarság és Mindszenty bíboros küzdelmét. De annál többen akadtak, akik rosszalo fejcsoválással kisérték és gáncsolták hősi küzdelmét. Pedig az ő küzdelme sok tekintetben hősibb, legendásabb volt, mint Mindszenty bíborosé. Neki nemcsak az istentelen pánszláv-bolseviznussal szemben kellett megvédeni a magyarság'ősi szabadságát, hitét, ezeresztendős alkotmányát, keresztény kultúráját, hanem ezenfelül szembe kellett szálla- V nia a balkáni cselszövés, árulás, sátáni kegyetlenr- ség magasiskoláján kitenyésztett román nacionalizfcu mussal is, amely nyiltan és bevallottan az erdélyi magyarok és székelyek kiirtására tört és amelynek apokalipszisbe illő szörnyű, állati vérengzésétől még a CSEKA,GPU kegyetlenkedéseihez hozzászokott orosz hordák is megborzadtak. Mögötte nem álltak Grősz érsekek, Péteri püspökök, Endrédy apátok,Kferkay páterek, Kiss Szalézok és egy ország lakossága nemzetiségre, vallásra való tekintet nélkül. 0 még idegen nemzetiségű püspök társaitól is magára hagyva csak a román tengerben valóban maroknyi székelységet és a 25 éves román uralom alatttervszerüen szórvánnyá zsugorított erdélyi magyarságot tudhatta maga mögött. És ő mégis, mint püspöki címerének sudár, viharral dacoló, örökzöld székely fenyőfája, rendíthetetlenül állta a vártán a vértanuságig. Bebörtönzése óta öt év telt el és a bolsevizmustól mindinkább fenyegetett szabad világ még mindig nem akar róla tudomást venni, mert a Márton A- nok szenvedése, vértanú,sága az ő lelkűket terheli, mert kellemetlen beismerni, hogy a Mindszentyek és ■Márton Áronok egymagukban többet tettek az egész világot fenyegető bolsevista veszély feltartóztatására, mint a szabad világ együttvéve. De a magyar emigráció - miután már a modern tatárjárás k^sői krónikása, Szalay Jeromos megírta "Siralmas Énekét"- Erdély pusztulásáról - sem akar tudomást venni és érzéktelenül agyonhallgatja, mintha nem is a mienk volna. Pedig az Erdélyt elrabló, magyarirtó románok máris saját nemzeti hősüknek sajátították ki és a 70/S-ban magyar romániai katolicizmus hősi küzdelmét a "Persecution of Religion in Rumania" c, füzetben a Román Nemzeti Bizottmány mint a román nép hősi el- lenását tárta a világ elé, amit a kisántánt propagandától eredményesen megdolgozott és félrevezetett Nyugat el is hisz. Ki volt hát Márton Áron? Hitvallo, vértanú Püspök? Az s még annál is több. Csikszentdomonkoson egy szegény földműves család harmadik gyermekeként látta meg a napvilágot.A székelyek szentföldjén, a törökverő Hunyadi János alapította kolostor tövében. Csiksomlyón kezdi el középiskoláit. 16 éves korában a papi pályát választ hja és Gyulaiehérvárra kerül a kis szemináriumba; iGyulafehérvárra, amelynek minden köve, de különösen s- püspöki székesegyháza árpádkori síremlékeivel, -Hunyadi János és az erdélyi fejedelmek sírjaival az ezeréves magyar múlt, dicsőség, nagyság és kultúra beszédes tanúi és amelynek hires könyvtárában- a Batthyaneumban őrzik a legrégibb magyar nyelv-
