Magyar Végvár, 1954 (2. évfolyam, 1-9. szám)
1954-05-01 / 2. szám
9. oldal / II.évf.2. szám / Magyar Végvár 1954 május Sárossyt. Három-négy hét múlva Milotaytól kaptam le-1 velet, melyben szó szerint ezeket irta:nSajnálom Zoltán, de én tovább nem harcolhatok New York sötét hatalmasságai ellen. ” Amikor visszamentem Budapestre, tudtam meg, hogy Milotaynál a kormány tett lépéseket.-ÍHHKBKHf _ AZ AMERIKAI MAGYAR, NÉPSZAVA SZERETET-CSOMAG SZÁLLÍTÁSI AKCIÓJA. A vesztett első világháború után az Amerika i Magyar Népszava szívfacsaró cikkekben irta meg a lerongyolódott, kiéhezett magyar nép szenvedéseit és adakozásra hivta fel nemcsak az amerikai magyarságotj de egész Amerika népét. Ruhaneműt, kannázott élelmi' szert kért az A.M.Népszava. Nem kellett könyörögni, az amerikai magyarság olyan áldozatkészséggel mozdult meg, amelyre nehezen lehetne példát találni.E- zerszámra küldték a cimzett és cimzetlen csomagokat, amelyeknek szállitási költségeit az adakozók jóval felül fizették. Az amerikai gyárak, üzletek végszámra küldték a poszto és vászon árut. A kannázott ételek, tejáruk vaggonszámra érkeztek az A.M.Népszava csomag-gyűjtő helyére. 1923-ban 60 vaggon ruhaneműt és élelmiszert inditott el Berko D.Géza (Berkovics Dávid),-az A.M. Népszava tulajdonos főszerkesztője Magyarország felé. Ebben az időben érkeztem családommal együtt Magyarországra. Egy napon egyik rokonommal, Fáy Aladár népjóléti államtitkárral, beszélgettem, aki örömmel mondta el nekem, hogy^egy .amerikai magyar laptulajdonostol harminc hordo kakot vásárolt a korházak és szanatóriumok részére. Csodálkozva néztem rá, nem akartam hinni saját füleimnek. További kérdéseimre elmondotta,hogy Berkó D. Gézának amerikai dollárok ban nyolcezer dollárt fizetett ki-a kakaóért. A budapesti Pannónia szállóban lakott két magyar amerikai barátom, együtt elmentünk Matyasovsz ky rendőrfőkapitányhoz, aki két államrendőrségi detektívet rendelt ki mellénk. Velük együtt bejártuk a főváros zsibárus üzletket. A felbontott és a még fel nem bontott, cimzett és cimzetlen csomagok százait találtuk ezekben az üzletekben. Egyetlen üzletnek a pincéjében találtunk 15 vég amerikai posztot, 9 vég vásznat, több mint kettőszáz még fel nem bontott csomagot és rengeteg már kirakott mindenféle árut. A detektívek vallatására a z(sibárusok egyöntetűen vallották, hogy az árut Berko D.Gézától vették és pedig a csomagokat anélkül, hogy azoknak tartalmát megnézték volna, súly szerint, egyre-másra LO-15 dollárért. A posztóért méterenkint öt dollárt, a vászon áruért méterenként egy dollárt fizettek. A budapesti rendőrség utján megállapítottuk, hogy a hatvani vaggon áruból csak harminc vaggon érkezett Budapestre, a hiányzó harminc vaggon árut, köztük három vaggon kannázott tejet,az A.M.Népszava tulajdonosa már Németországban eladta. Bajcsy Zsilinszky Endre lapjában terjedelmes cikkben lepleztem le ezt a szinte hihetetlen gazságot és megírtam azt is, hogy a harminc hordo kakaót az amerikai Bordens Co. ajándékozta a magyar szenvedőknek. A képviselőházban Bajcsy Zsilinszky Endre interpellált ebben az ügyben, amikor Vass József népjóléti miniszter igy válaszolt:"A Tisztelt Ház mentsen fel attól, hogy az én tiszta kezemet beszennyezzem ezzel a piszkos üggyel.” A fölhábrordás moraja zúgott végig a magyar fővároson. A Budapesten tartózkodó magyar amerikai polgárok boszuja elől Berko D.Géza megszökött Magyarországról. Az Amerikából csomagokat váró emberek, asszonyok, gyerekek megrohanták a zsibárus üzleteket, úgy hogy rendőrséget kellett kirendelni védelmükre. Zsilinszky Endre lapjában megjelent cikkemet > angol fordításban megkapta a Bordens Co. és amikor Berko D.Géza visszaérkezett New Yorkba, a Bordens Co. feljelentésére letartóztatták. Magas biztosíték ellenében bocsátották^szabadon. Hogy volt-e tárgyalás ebben az ügyben, arról nincs tudomásom, de azt tudom, hogy földi bíróság nem büntette meg Bérkód ezért az ördögi becstelenséggel kieszelt és végrehajtott csalásért. A bűnös összetartás gondoskodott arról is, hogy a keresztény amerikai magyarság ne tudja meg azt, hogy bőséges adományaikkal nem a nyomorgo' keresztény testvéreket segítették. Az amerikai, állítólag magyar lapok a bűnös összetartás gyakorlásában megerősödve mindig tudták, ma is tudják, hogy mikor kell hallgatni és mit kell elhallgatni. A "magyar bankárok” és az A.M.Népszava manipulációit letagadni nem tudták, ezért hallgattak, mintha semmi sem történt volna. De mert nem tudták elviselni azt, hogy akadt egy, az összetartás kerítésén kívül álló ember, aki nem volt hajlandó velük együtt hallgatni, azt az embert a bűnös összetartás jövőjének érdekében egyetemesen kieszelt rágalmakkal próbálták a tisztességes társadalomból kiküszöbölni, kezéből a tollat kicsavarni. Nem sikerült és 'ezután sem fog sikerülni! Minden aljas rágalom, amit beteg aggyal kieszelnek, amit tisztességes emberekre, magyar intézményekre, társadalmi alakulatokra, a magyar nemzetre szórnak, még jobban megerősíti azt a meggyőződést, hogy elkerülhetetlenül szükség van egy kimondottan keresztény MAGYAR NAPILAPRA! Felhívom magyar testvéreimnek figyelmét arra, hogy ennek a lapnak a jövő havi számában a bűnös összetartásnak olyan esetét fogom megírni, amely/ az FBI-t és a bevándorlási hatóságokat már évek ots. foglalko ztat j a.. wmmmMMMhmmmmmmxmmmm AFABN MAGYAR OSZTÁLYA jelenti: Az ’AFABN* Magyar Osztály vezetősége nevében Erényi Géza elnök és Vasvári Zoltán ügyv.főtitkár aláírásával levelet intéztek Dulles USA külügyminiszterhez 1954 márc.15-én 1./ Annak az orosz tervnek, amely a magyarságát Közép Ázsiába akarja áttelepíteni és 2./ az osztrák békeszerződések a DP egyénekre vonatkozó Szovjet Függeléke tárgyában.Az eredmény kielégítő, mert a State Dept. 1954 ápr.2-i kelettel válaszolt és figyelemre méltónak tartja a levél tartalmát és vezető tisztviselői figyelmét arra felhívta.
