Magyar Végvár, 1954 (2. évfolyam, 1-9. szám)
1954-05-01 / 2. szám
Magyar Végvár 1954 május 5.oldal / Il.évf. 2.szám / magyar földön a népek önrendelkezési jogának téves értelmezésével. Ezek a sérelmek jóvátételre várnak. A történelmi Magyarország évezredes jogainak visszaállitásával térhet csak vissza a rend és béke Középeurobába’. Az uj Magyarország a történelmi határain belül biztosítani fogja az ott élő nemzetiségek részére a kisebbségi jogokat olyként. hogy a magyarsággal békésen együttélhetnek, boldogulhatnak, ha őszintén akarják a Dunamedenee békéjét. Minden más terv vagy megoldás természetellenes, jogtalan és igazságtalan, naiv vagy számitól de semmiesetre sem őszinte és végleges. •JBBHBttHBHBBHBHBÍ-Nekünk magyaroknak, akik felelősek vagyunk a magyar jövőért, szembe kell néznünk ezekkel a problémákkal és ki kell állnunk azok helyes megoldása érdekében. Senkinek nincsen joga a magyar népnek meg kérdezése nélkül olyan kérdésekről, - a magyar állameszme sérelmére - nyilatkozni vagy a nyilvánosság előtt tárgyalni, mely alkalmas további alapot nyújtani ellenségeinknek. A történelmi Magyarország egységéről s a magyar állam szuverénitásáról s politikai függetlenségéről nem mondhatunk le, azzal hazárd játékot senki sem űzhet. Minden olyan mozgalom, amely akár jóhiszeműségből, taktikábo'l vagy naiv elgondolásból bárcsak ideiglenes megoldásként vagy "államszövetségi" jogviszony létesítésével uj államot akar létesíteni a történelmi Magyarország határain belül, vét a magyar állameszme, az állami integritás, szuverénitás s a magyar nép életérdekei ellen és súlyosan kell felelni a következményekért a magyar történelem és a magyar nemzet itélőszéke előtt! Ma csak az lehet a legfőbb kötelességünk, hogy rámutassunk a békediktátumok súlyos tévedéseire, tarthatatlanságára, a kisebbségi kérdés és a népi önrendelkezési jog helytelen értelmezésének és alkalmazásának veszélyére. Deák Ferenc irta:"Ha tűrni kell, hát tűrni fog a nemzet, hogy megmentse az utókornak azon alkotmányos szabadságot, melyet őseitől örökölt. Tűrni fog csüggedés nélkül, mint ősei tűrtek és szenvedtek, hogy megvédhessék az ország jogait, mert amit erő és hatalom elvesz, azt az idő és kedvező szerencse ismét visszahozhatják, de miről a nemzet, félve a szenvedésektől önmaga lemondott, annak viszszaszerzése mindég nehéz és mindég kétséges.1* Meggyőződésünk, hogy az otthonmaradt magyarság a Dunamedencében, a történelmi állam határain belül élő népekkel a legteljesebb összhangban testvéri együttérzésben, a sorsközösségi tudat jegyében kíván a jövőben is együttműködni egy boldogabb jövő biztosítása érdekében. Meggyőződésünk, hogy a közös történelmi sorsot érző és valló tót származású testvéreink éppen úgy elitéinek minden olyan magatartást, mely alkalmas a Dunamedenee egységének, békéjének, boldogulásának megbontására. Kötelességünk azonban közérdekből rámutatni minden olyan fondorlatos, megtévesztő magatartásra és meg kell bélyegeznünk minden kulturköntösbe bujtatott vagy politikai célzatú manővert, mely alkalmas a népek békés életét zavarni, mely újabb békétlenség csiráit hinti el s igy az emberiség érdekeit veszélyeztetheti. Egyébként hisszük, hogy az amerikai közvélemény tudja a pánszláv bolsevizmus célkitűzéseit és szlávok és ezekkel egy utón haladó szlovákok igazi arcát: a TANÚS ARCOT’. mmmmmmmmMmmmmmmm# MSZM-MHBK FONTOS NYILATKOZATA. A Münchenben megjelenő Hungária f.évi március 15-i számában az alábbi Nyilatkozat látott napvilágot: NYILATKOZAT A Magyar Szabadság Mozgalom elnöke és a Magyar Harcosok Bajtársi Közösségének vezetője, szer-vezeteiktől nyert felhatalmazás alapján, a hontalan magyarság felszabadítását szolgáló munkásságának előmozdítására és minél szélesebb alapokra való" helyezésének érdekében elhatározta a két szervezetnek e kérdésekben való összmüködését. Felhívják egyben szervezeteik országos és -helyi vezetőit, hogy az együttműködést társadalmi vonalon a maguk részéről is hatékonyan szorgalmazzák és evvel is segitsék elő a nemzeti felfogású emigráció összefogásának további kiépítését, reszneki Zákó András, vezérőrnagy, sk., a MHBK vetője. V. kisbarnaki Farkas Ferenc, vezérezredes sk., a MSZM elnöke. München, 1954 március 12. Bár nem ismerjük a Nyilatkozat előzményeit és feltételeit, mégis a legnagyobb örömmel vesszük tudomásul, hogy a nemzeti emigráció" két legrégibb, legnagyobb és közö tőről származó szervezete végre megértve az emigráció sürgető követelését, példát mutatva a többi azonos célkitűzésű emigráns csoportoknak, összefogott a közös magyar ügy szolgálatára. De mindjárt meg kell állapítani, hogy ez a rég óhajtott összefogás csak akkor lesz tartós és a magyar ügyre hasznos és gyümölcsöző, ha azok a reálpolitikusok, a magukról megfeledkezett katonák és a zavarosban halászó" fcgadatlan prókátorok, akik hosszú éveken keresztül önző egyéni érdekből, sértett hiúságból, beteges szerepelnivágyásbol elkövettek mindent, hogy a két szervezet baráti együttmüködését megzavarják, a két szervezetet és azok vezetőit egymással szembeállítsák és ezzel lehetetlenné tegyék a nemzeti emigráció összefogását és a reáháruló roppant feladatok elvégzését - levonják a konzekvenciát és belátva káros és zavart> keltő szereplésük céltalanságát, szépen félreállnak. CSAK RÖVIDEN___ Wilson elnököt kérdezte valaki: Mennyi időre van szüksége egy 10 perces beszédet előkészíteni? Két hétre - hangzott a válasz. Mennyire, ha egy órás beszédet mond? Egy hétre - volt a felelet. És ha két órás beszédet akar mondani? Wilson elnök a kérdezőre nézett és válasza ez volt: Mikor kezdjem? --Vagyis: csak röviden’.
