Magyar Végvár, 1954 (2. évfolyam, 1-9. szám)

1954-04-01 / 1. szám

20.oldal / IT.évf. 1 (13) szám Magyar Végvár 1954 április FEUTÍM/UDIJNK! A nagyböjti szent idő a keresztfához vezetett. Igazi krisztusi szívvel hajtottuk le fáradt fe­jeinket a kereszt megnyugtató' árnyékában. Hogy mit mondtunk mi a kereszten szenvedő Krisztus­nak, az a mi dolgunk. Az azonban bizonyos,hogy amikor onnan visszatértünk a mindennapi élet gondjaihoz, könnyebbnek éreztük magunkat is,é­­letünk keresztjét is. Mert csodálatos erő van a megaláztatás fájában, a szent keresztben. Többé azonban nem sírunk, bár ugyanahhoz a ke­resztfához megyünK, ugyanahhoz a Krisztushoz fohászkodunk. De most már zászlót lenget a kezében a Krisztus, a szenvedésen keresztül megszerzett, a mi számunkra kiérdemelt diadal zászlóját. íme, nincs itt, mutatott az angyal helyre, feltámadott! S mi megenyhült és meg­­könnyebbeaet, könnyeken keresztül mosolygo' szemekkel zugjuk rá a fe­leletet: Alleluja! A Husvét öröme lengi át lelkünket, egész nyomorúságos életün­ket, mert érezzük, hogy mindennek van értelme, ha meg akarjuk látni. Csak azok nem látják, akik soha oda nem mentek, akik Vele együtt so­ha nem szenvedtek, akik elutasitották az 0 segíteni akaró' kezét. Ma azoknak van örömük, akik tegnap sírtak, ma azok győznek, akik Vele együtt járták a tövises, keserves utat. Nagypéntek nélkül nincs Hus­vét, vereség nélkül nincs győzelem, sirás nélkül nincs öröm. Magyar Testvérek! A Nagypéntek és a Husvét tartsa bennünk a elket. Amint egyszer Nagypéntek után következett Husvét, úgy a mi .«I(keservesen nagy és hosszú Nagypéntekünknek is lesz diadalmas Husvét­­fok'jl^a. Krisztus minden hive, követője, barátja azt szerette volna, hogy JrrJ me legyen Nagypéntek, csak Husvét. Ne legyen keresztut, görcsös, ne­­rhéz, kemény keresztfa, csak öröm, boldogság, diadal. Csak Ő nem akar­ta. Csak 0 regaszkodott Nagypéntekhez és tudta púért. Testvérek, Ma­gyarok, Számkivetettek a nagyvilágban, mi most járjuk a keresztutat és meg kell járnunk a jövő Magyarországért. Az üvöltök, a "feszítsd meg"-et kiáltok ma is zajcngana.k, igen hangosan követelűznek. Mint valamikor. De a Mester rájuk sem nézett, mert 0 ezeken túl látta a Husvét, a meg és kiérdemelt diadal zászló­ját magasan lobogni. Ma a 'magyarok’ közül az üvöltők között menetel­nek vicsorgó fogakkal. Mi a porban, a megaláztatásban huzzuk a Nemzep keresztjét. De Testvérek, lesz Husvét, lesz győzelem, ha lesz erőd el nem dobni a keresztet. A mi Nagypéntekünkből fog kihajtani a Nem­zet Husvétja! Feltámadunk’ Iftrt: • . irffii SAJTÓ EST NEW DRÜXSVICKON.__ A new brunswicki magyarok piárcius 21-én tartották a megindítan­dó magyar keresztény napilap érdekében sajtó estéjüket. A Szent Lász- Ilo termet teljesen megtöltötték az érdeklődők és az est a legnagyobb! 'siker jegyében folyt le. A woodbridgei dalárda nyitotta meg az amerikai himnusszal, majd Father Body üdvözölte a megjelenteket közvetlen szavakkal. A művészi részt Bodán Margit, Horváthné Kürthy Zsuzsa, Eőry Pauk Margit, B.Rit­­tu Margit és a Voodbridgc-i Dalárda mindenki általános megelégedésé­ire Oldották meg. Különösen feltűnt a Dalárda szereplése. Galambos jó­­izsef tartotta az ünnepi beszédet. Név; Brunswick elindult! 1 ( í x

Next

/
Oldalképek
Tartalom