Magyar Végvár, 1954 (2. évfolyam, 1-9. szám)
1954-04-01 / 1. szám
20.oldal / IT.évf. 1 (13) szám Magyar Végvár 1954 április FEUTÍM/UDIJNK! A nagyböjti szent idő a keresztfához vezetett. Igazi krisztusi szívvel hajtottuk le fáradt fejeinket a kereszt megnyugtató' árnyékában. Hogy mit mondtunk mi a kereszten szenvedő Krisztusnak, az a mi dolgunk. Az azonban bizonyos,hogy amikor onnan visszatértünk a mindennapi élet gondjaihoz, könnyebbnek éreztük magunkat is,életünk keresztjét is. Mert csodálatos erő van a megaláztatás fájában, a szent keresztben. Többé azonban nem sírunk, bár ugyanahhoz a keresztfához megyünK, ugyanahhoz a Krisztushoz fohászkodunk. De most már zászlót lenget a kezében a Krisztus, a szenvedésen keresztül megszerzett, a mi számunkra kiérdemelt diadal zászlóját. íme, nincs itt, mutatott az angyal helyre, feltámadott! S mi megenyhült és megkönnyebbeaet, könnyeken keresztül mosolygo' szemekkel zugjuk rá a feleletet: Alleluja! A Husvét öröme lengi át lelkünket, egész nyomorúságos életünket, mert érezzük, hogy mindennek van értelme, ha meg akarjuk látni. Csak azok nem látják, akik soha oda nem mentek, akik Vele együtt soha nem szenvedtek, akik elutasitották az 0 segíteni akaró' kezét. Ma azoknak van örömük, akik tegnap sírtak, ma azok győznek, akik Vele együtt járták a tövises, keserves utat. Nagypéntek nélkül nincs Husvét, vereség nélkül nincs győzelem, sirás nélkül nincs öröm. Magyar Testvérek! A Nagypéntek és a Husvét tartsa bennünk a elket. Amint egyszer Nagypéntek után következett Husvét, úgy a mi .«I(keservesen nagy és hosszú Nagypéntekünknek is lesz diadalmas Husvétfok'jl^a. Krisztus minden hive, követője, barátja azt szerette volna, hogy JrrJ me legyen Nagypéntek, csak Husvét. Ne legyen keresztut, görcsös, nerhéz, kemény keresztfa, csak öröm, boldogság, diadal. Csak Ő nem akarta. Csak 0 regaszkodott Nagypéntekhez és tudta púért. Testvérek, Magyarok, Számkivetettek a nagyvilágban, mi most járjuk a keresztutat és meg kell járnunk a jövő Magyarországért. Az üvöltök, a "feszítsd meg"-et kiáltok ma is zajcngana.k, igen hangosan követelűznek. Mint valamikor. De a Mester rájuk sem nézett, mert 0 ezeken túl látta a Husvét, a meg és kiérdemelt diadal zászlóját magasan lobogni. Ma a 'magyarok’ közül az üvöltők között menetelnek vicsorgó fogakkal. Mi a porban, a megaláztatásban huzzuk a Nemzep keresztjét. De Testvérek, lesz Husvét, lesz győzelem, ha lesz erőd el nem dobni a keresztet. A mi Nagypéntekünkből fog kihajtani a Nemzet Husvétja! Feltámadunk’ Iftrt: • . irffii SAJTÓ EST NEW DRÜXSVICKON.__ A new brunswicki magyarok piárcius 21-én tartották a megindítandó magyar keresztény napilap érdekében sajtó estéjüket. A Szent Lász- Ilo termet teljesen megtöltötték az érdeklődők és az est a legnagyobb! 'siker jegyében folyt le. A woodbridgei dalárda nyitotta meg az amerikai himnusszal, majd Father Body üdvözölte a megjelenteket közvetlen szavakkal. A művészi részt Bodán Margit, Horváthné Kürthy Zsuzsa, Eőry Pauk Margit, B.Rittu Margit és a Voodbridgc-i Dalárda mindenki általános megelégedéséire Oldották meg. Különösen feltűnt a Dalárda szereplése. Galambos jóizsef tartotta az ünnepi beszédet. Név; Brunswick elindult! 1 ( í x