Magyar Végvár, 1954 (2. évfolyam, 1-9. szám)
1954-12-01 / 9. szám
9. oldal Magyar Végvár 1954 december A KERESZTÉNY MAGYAR SAJTÓ FONTOSSÁGA P.Takács Gábornak, a Katolikus Magyarok Vasárnapja főszerkesztőjének a beszéde, amelyet a Dunántúli Magyarok Egyesülete által rendezett sajtódélutánon mondott el Clevelandon, 1954 oki. 10-én. * * * Talán nem egészen ismeretlen az a mese, amit elmondok. En nagyon régen hallottam. Az erdő békés csendjét szokatlan zaj verte fel. Szellő sem mozdult a közelben, mégis ide-oda hajladoztak a fák Leveleik zizegtek, az ágak, fatörzsek recsegtek-ropogtak. A fák koronáját mintha vihar tépte volna. Az erdő fái nagy izgatottan tanácskoztak. Panaszaikat hánytorgatták. Mindegyiknek volt elsírni valója. Egyik sem maradi ki a felszólalásból. Leghangosabb a fenyőfa volt. JJtána a diófa,hársfa, bükkfa panaszkodott, de nem maradtak el a nyírfa, fűzfa, nyárfa sem. Mindegyiknek egy volt a keserpr: a fej — szés ember; az erdő kegyeden ellensége. — Maholnap madárfészeknyi hüs árnyék sem marad, úgy kiirtott minket a fejszés. Mi lesz belőlünk? - jajgatott a fenyő. El nem futhatunk és a fejszés felett semmi hatalmunk sincs! A törékeny és mindig fázós diófának jutott eszébe, hogy az öreg tölgyfától kellene tanácsot kérni: mitévők legye — nek? A zaj elülte után a fák kérésére megszólalt a több .évszázados tölgy: Evekkel ezelőtt — emlékezzetek csak — óva intettelek benneteket, hogy egyetlen ágat, egy vékonyka törzset se adjatok az embernek, mert az a fejszéjébe kell nyélnek. Azután pedig a ti segítségetekkel fog a fák nemzetségeire tömi. Emlékezzetek csak, akkor leszavaztatok. Borúlátónak, szűkmarkúnak, irigynek neveztetek el. Különösen az akác, a kőris és a gyertyánfa hangoztatták, hogy másnál: is kell élni és ők bizony adnak abból, amiből maguknak is sok van. És adtatok mindannyian. Most miért panaszkodtok? Saját magatok ástátok meg a sírotokat! Amikor ezt amesét hallottam, tanulságot is fűztek hozzá: ne add filléreidet a keresztényiden és erkölcstelen sajtónak, mert a fejedre nő és a véredet veszi! Ha 50 esztendővel ezelőtt megfogadja és megtartja ezt a tanácsot a világ, ma nem állnánk szinte tehetetlenül az istentelen vörös hatalommal szemben. Ha eldobja azokat az újságokat, pl. az ‘Est’-et, az 1918-as fronton a magyar baka, ha nem hisz a titokban kilopott újságok hazaáló és nemzetvesztő cikkeinek, - akkor a világ kereke nem fordul ide, ebbe a ‘se előre, se hátra' kátyúba. Milyen egyszerűiéit volna megfogadni a fáknak az okos tölgy tanácsát! — de ugyanilyen egyszerű lenne számunkra a védekezés a felforgató sajtó ellen is. Ha nem vinnéd filléreidet oda nekik, ha ingyen sem kellene neked a mérgezett betű, akkor máról holnapra megszűnne a fertő. A mesebeli fák, szegények, tapasztalatlanok és tudatlanok voltak. Sajnáljuk őket, mi azonban semmi szánalmat nem érdemiünk, amikor panaszkodunk a keresztényiden sajtó hatalma miatt. Nem vagyunk tudatlanok, mert odaát is, meg itt is láttunk újságokat vörösben, rózsaszínben pompázni. Láttuk a szerencsétlen, gyászos eredményt Magyarországon, Európában és az egész világon. Láttunk itt Clevelandon filmet, amelyet a vörösök készítettek 1947-ben Magyarországon. A magyarság szent hitét támadták meg ezzel a vallásgyalázó, hazug és erkölcstelen filmmel. Tóth Flóra szerelmét évről évre visszahozták ide a Szent Margit templom szomszédságába. Az a sajtó pedig, amely ezt a filmet hirdette, ugyanakkor gyalázta magyar múltunkat, jelenünket és éveken át dicsőítette Rákosi uralmát. Annyiszor orrba vágtak minket eddig, hogy valósággal belekábulhattunk. Nem voltunk mi tapasztalatlanok, szánalomra méltók, hanem - enyhén szólva - kinevetni valók, mert ez a sajtó még ma is él, ma is virágzik a mi pénzünkből. Mi tehát a tennivalónk? Ha bunkóval, késsel, fegyverrel támadnak, bunkóval, késsel, fegyverrel kell védekezni. De ha újsággal, erkőlc.stelenséggel, hitetlenséggel tőrnek ránk, akkor a keresztény újság erejével, erkölcsös élettel, erős hittel lehet csak védekezni. Nekünk olyan újság kell, amely a vallásos hazafiságot hangoztatja. Erre az erős alapra országot, világot lehet építeni. Ha ez a vallásos hazafiság nincs, akkor a szavak, fogalmak, szerződések, igéretek, fogadalmak értelme percről-vercre változik. Akkor a rabszolgaságot felszabadulásnak nevezik el, a hősi halált hazaárulásnak, a vallásúldözést demokráciának, az éhséget és nyomort vörös jólétnek. Ha az életben és politikában nincs benne az Isten, akkor nem hihet a férj a feleségnek, vevő a kereskedőnek, gyáros a munkásának, politikus a honatyának. Akkor olyan Sllapotok Illanok elő, mint amelyek ma vannak. Családok felfordulása, sikkasztás, rablás, öldöklés a békés polgári városokban és az országhatárok mellett. — Isten félelme és az 0 10 parancsolata vezesse a politikát is. Ez ad eligazítást embernek, országnak és a világnak is. • Erőtlen anyagi lehetőségei, elégtelen eszközei mellett is ezért a vallásos hazafiságért küzd immár 60 esztendeje a Vasárnap. De ha úgy látjuk, hogy egy hadosztály nem veheti fel a versenyt két hadosztállyal szemben, akkor meg kell teremteni a magyar keresztény napisajtót. A napilapok politikai szükségesség is Amerikában,mert a nemzetiségek politikai értékét itt a napilapokon keresztül mérik le és a napilap fő szerkesztő j ét tekintik a nemzetiségi politika vezető jenek. Ebből a hit delemből kifolyólag hallottam itt Amerikában, hogy a magyarok itt többnyire kommunisták és a szavazatukat egy urnába dobják. Keresztény napilap kell nekünk, hogy ez a ferde vélemény megváltozzék rólunk. Ennek a lapnak kell megmutatnia — ha úgy véljük, hogy a Vasárnap, a Magyarság, a Végvár és a többiek erre nem elégségesek, — hogy az amerikai magyarok építő és nem romboló munkásai az uj hazánakl Annyira fontos ez, hogy ezért érdemes összejönni, érdemes vitatkozni, sőt érdemes nem mindennapi áldozatot hozva egy erős, életképes és a keresztény magyarság jövőjét szolgáló napilapot megteremteni! A SZENT ISTVÁN EGYHÁZKÖZSÉG NEW YORKON nagysikerüünnepélyt rendezett az ausztriai és németországi magyar középiskolák támogatására dr. Kilián Csaba OFM és dr " Somssich László rendezésében. A műsor kiemelkedő eseménye Father Kilián Csaba előadása ‘Népballadáink nevelő és oktató szelleméről' és a ‘Hit Szava’ rádió énekkar és szavaló kórus szereplése volt. Az ünnepi beszédet a közbecsülésben álló dr. Marczell Árpád tanár, c. igazgató, a lindenbergi gimnázium egyik legelső tanára mondotta. Dr .Marczell élethü jellemzése a leküzdhetetlennelc látszó akadályokról és az azokat végül is mindig legyőző s csodálatos keltő magyar hazafias önzetlenségről a jelenlevő közönséget lelkesedéssel töltötte el. A műsor többi számaiban Krupánszky Ibolya Babits és Mécs versei; Tóbiás Margit operaénekesnő, Kleiner Miklós és Pongrácz István zongora művészek számái arattak megérdemelt sikert. A műsor vezető tisztet Lázár Csaba, a lindenbergi gimnázium egyik legtehetségesebb diákja töltötte be. Az előadásról a ‘Voice of America’ is készített felvételt.
