Magyar Végvár, 1954 (2. évfolyam, 1-9. szám)
1954-12-01 / 9. szám
2. oldal Magyar Végvár 1 1954 december A HÁROM DP. . . Pár nap csak még és itt van szent Karácsony ünnepe. Miről is beszélhet ilyenkor az ember, mirre is gondolhatna másra, mint a Betlehemi Gyermekre? Akarva nem akarva, az érzéseink, gondolataink szárnyra kelnek és magukkal ragadnak bennünket. Nem a magasságba visznek minket, inkább az egyszerűség, szerénység hajlékába, a betlehemi istállóba. Nincs ott mit keresni a nagynak, a hatalmasnak, az öntelt embernek. Számára ott nincsen semmi. Csak az alázatos lélekbenegyszerű emberek térdelhetik körül a csodálatos jászol^ Az az egyszerűség lakozhatik királyi szívben, avagy rongyos gúnya alatt. Betlehemben egyek. Nézem...nézem azt a jászolyt és a benne alvó Gyermeket. Nini, mondom magamnak, ráismertem! Eddig is ismertem, tudtam, hogy kicsoda, de most jobban odanézek... Oly ismerős az arc, valahol láttam már...Sokszor is...de nem igy... Rájöttem a nagy titokra! Magyar Testvér! Ott a betlehemi jászolyban fekszik egy világon keresztül rugdosott, megvetett DP! Az, Akinek nincsjiyugvohelye, még egy vacok sem, amit sajátjának vallhatna! Bizony mondom, hogy DP Óo! Az bizony! Hányán, óh hányán lökték feléje a szót: világcsavargó, hontalan senki! Mi jó jöhet Názáretből? Es ez betlehemi Gyermek zokszó nélkül hordozta ezt a megbélyegző jelzőt. Bizonyára nehéz vol Neki, de nem panaszkodott. Magyar Testvér, kedves DP Magyar Testvér, amikor bekukucskálsz a betlehemi barlangba ne feledd el, hogy nem vagy egyedül, a te Testvéred, a mennyei DP veled van! A második DP, Magyar Testvér, te vagy. Tudom igen nehéz DP -nek lenni. Otthonodból kikergettek, hazádban idegen lettél, a nagy világban meg csavargó, akinek nincs becsülete, akibe mindenki belerúghat — minden csavargó, bár finom ruhában is járjon. Amikor egyik idegen országból a másikba vonszoltad fáradt—tested-lelked, az emberek kíváncsisággal tekintettek rád, mintha valami szörnyszülött lettél volna és fejcsóválva, de gyanús tekintettel tűrtek meg. Amikor aztán végre egy hatalmas és gazdag ország megkönyörült rajtad és magához hivott, amikor te talán azt gondoltad, jjögy végre leveszik rólad a bélyeget, amelyet akaratodon kívül ütöttek rád gonosz kezek, akkor,..oh akkor saját 'testvéreid’ zúgták feléd: Fasiszta-náci-nyilas DP! Magyarország szemetjét vetette Amerika partjára az óceán. Gilkosok, rablók! Bizony magyar Testvér, aki szétszóródtál a föld négy felé, keserves volt a te utad. Akárcsak a betlehemi kis DP-é. 'S szent karácsony éjszakai magányában találkozol Vele. A két DP, a két hazátlan, hontalan vándor a végtelen világban. A betlehemi DP nem dob feléd goromba szavakat, nem felülről kezel le téged, hanem megfogja kezedet, hogy tovább ne érezd magadat oly egyedül, oly elhagyatottan. Hogy ezentúl együtt mentek, együtt járjátok az élet kálváriás útját, de hogy a boldogságban és örömben is egyek legyetek. Mert az a DP megért;, nem mint az emberek, mert az a DP nem papírra irta az emberek által oly sokszor papírra vetett, de oly kevészer gyakorolt szeretetet.Igen, az isteni Szeretet, az isteni DP! A harmadik DP, Magyar Testvér? Furcsa, de ez jutott eszembe. Éppen most, karácsonyi hangulatban. A jó Isten úgy teremtette a magyart, hogy amit tesz, amit gondol, abba belevigye azt, hogy magyar. Belevigye mosolyába, könnyébe, jókedvébe, haragjába, imádságába, istenszeretetébe. Mindenbe. Még a karárspnvába is. Tehetek én arról, hogy karácsony éjszakáján ballagó pásztorokon én szűrt és kucsmát látok? Segithe tej én azon, hogy az Anya elé lelkemtette csokor'dááromszinü szalaggal van átkötve? Bizony Magyar Testvér, karácsony szent éjjelén nem tudok megfeledkezni a harmadik DP—ről sem. Ez pedig a te és az én szülőhazám, Magyarország drága földje. Ne mond, Testvér, hogy neked nem fájna,mert úgysem hinném el, - annak a földnek a keserves sorsa Mert tudom, hogy szived vérzik a hazád sok-sok kínnal áztatott földje után. Tudom, hogy uj hazát, uj otthont találtál, Hálás is vagy érte. így is kell, hogy legyen. Azonban...ma hazád szintén DP! Ismered a DP—k keserű sorsát, tudod hazád mélységes siralmát. Bizony, ezt a keserű, magyar DP sorsát a hazádnak el kell vinned a betlehemi jászolyba és megmutatnod a betlehemi DP— nek. El kell panaszolnod neki, hogy mennyire keserves a helyzete, mennyi szomorúság lakozik most arrafelé. Mert nemcsak fiai, leányai eszik a DP—k keserű kenyerét, de maga az édes haza is. A három DP. Időben elválasztva, de sorsban egy. Szent karácsony éjszakája...Vájjon mit csinálhat otthon az édesanyám...?
