Magyar Végvár, 1954 (2. évfolyam, 1-9. szám)
1954-11-01 / 8. szám
/ 19. jvldal Magyar Végvár 1954 november ságot csak a bálrendez oknél tekinteni bűnnek és nem a bál védnökeinél./ Az előkelőségeknek kijelölt helyen sok történelmi név, sok rendjel, sok bársonyszékhez szokott ülőke feszengett. Ott voltak a Bethlenek, Telekyek, Eszterházyak. Ott volt a középosz - tály szine-java. Voltak azonban olyanok, akiket nem hívtak meg. Varga Béla bizottmányi-kiterjesztés javaslatáról a báli meghívottak és meg nem hívottak jutottak az eszembe. A javaslatot ‘demokratikusnak’ kell tekintenünk. Azok nevét is tartalmazta, akiket Wahlkampf Pubi nem hivott meg. Másrészt azoknak a nevét csak részben tartalmazta, - akiket meghívott. A hívatlanok nevei: Bíró, Fenyő, Fellner stb. Őket nemcsak a bálrendezők, de a magyar politikai élet sem invitálta. Tehát sem Wahlkampf Pubi, sem a képviselőt választó magyar nép. A lovagias magyar szellem sem a kizsákmányolást, sem az anyagi kíméletlenséget nem tekintette szalonképesnek. Ennek megemli - lésével nem az amerikai kapitalizmust kritizálom. Az amerikai általános jólét megengedheti magának azt a lukszust, hogy gaz - dagai is legyenek. A magyar szegénység ilyen lukszust nem bírt el. / Az iparosított ország ipara akkor mondott csődöt, amikor a legnagyobb szükség lett volna reá. Az oroszországi hadjárat idején. Az iparral ‘gazdaggá’ tett ország képtelen volt ruhával s fegyverrel ellátni harcoló honvédéit. / Varga Béla javaslatában tehát ők is szerepelnek. Mégpedig szép számmal. A néhai magyar kormányzat nagyon helyesen külön választotta a tőkét a politikától. A tőkét csak gazdasági vonalon támogatta, politikai téren kerülő utakra kényszeritette. Befolyása itt is volt, de döntő szava nem mindig. A kis ember igy sok tekintetben biztosítva volt egy réteg túlkapásaival szemben. A ‘demokratikus’ emigráció ezzel szemben a tőkések politikai bekapcsolását javasolta. Tehát a nép félreállitásával a súly — pontnak tőke felé eltolását. A kint élő hazai tőke még itt is tehetős.Külföldi súlyával sokat használhatna a magyar ügynek. Ha ezt megtenné, minden józan magyar meleg érzésekkel tekintene reá. Erre azonban hiába várunk. Náluk a magyar ügy Dessewffy Gyulákkal, Gellértekkel és Nagy Ferencekkel kezdődik. Ott is végződik. A magyar ügy elkallódik a ‘közös asztalnál’ való étkezésnél. Az elnöki javaslat arisztokratákat illető részét biztatóbbnak tartjuk. Az arisztokrácia birtokait, vagyonát ugyan elveszítette, szellemi képességeit azonban megtartotta. Nem minden arisztokrata okos, de a pesti viccek raccsolo Arisztidjei is ritkák . Sok,kiváló politikust, tudóst, nagy embert adtak a nemzetnek. Ok mind a képviselőt választó magyar nép, mind Wahlkampf Pubi meghívóiban szerepeltek. Szegénységük, vagyontalanságu k ma, a népi rendszerben is szobatisztává teszi őket. Szellemi képességeiket, külföldi kapcsolataikat, magyarságukat csak jakobinus szólamok minősíthetik le. Mégis örülünk, hogy a magyar emigrációs terror-politikából kimaradtak. Örülünk, hogy Pfeifferek nem tartották őket méltónak a gombosi szocialista együttesbe. Ugyanis igaznak tartjuk ama közmondást, hogy: ‘aki korpa közé keveredik...’ érdáSátóbít, tehetségüket igy is hasznosíthatják a magyar jövő érdekében. — így még jobban. Varga Béla politikai érdekházassága, népszerűség imádata a marxista celibatuson megbukott. És talán nemcsak egészen a marxisták miatt. Közi Horváth ellenkezésének okait nem ismerjük. Lehetséges, hogy szocialista vezetéssel ő sem tort lehetségesnek koalíciót. A magyar középosztály, a honvédséggel az élén, előkelő helyet foglalt el Wahlkampf Pubi meghívóin. A bálokat tulajdonké - pen neki rendezték. Sok boldog házasság, barátság alapozódott meg ezeken a báli éjszakákon. A tekintélyes apák életvidám fiai együtt szórakoztak a föld és a gyár ambiciózus gyermekeivel. Az értékes és friss utánpótlással. Ez a középosztály ma az antibolsevista, nemzeti emigráció. Őket felejtette ki Varga Béla a javaslatából. A külföldön élő, nemzeti magyarságot. Az otthoni védelmi, politikai, adminisztratív terhet hordozó réteget. Ezek sem nagybirtokkal, sem tőkével nem rendelkeznek. Évi jövödelmük alacsonyabb volt egy kávé .házi ügylet profitjánál. Az ország bizalmát ők élvezték. A külföldön élő magyarságnak ez a népi rétege maradt ki a demokratikus keringőből. Bitóra, Fellnerre szükség volt, de nem kellett Zákó és kis barna ki Farkas. A magyar katonai és polgári becsület éppen olyan öreg, mint a nemzet. Ezért nem hívták meg őket. A szocialistáknak becsületre szükségük nincs. Ők Freud magaslatán állnak: ‘A becsület tudatalatti gátlás, mely a gyávaság televényéből nő ki.’ Azért vagyunk becsületesek, mert gyávák vagyunk a becstelenségbe. Ebből az is folyik, hogy a becstelens— erény és a becsület a bűn. Az ő gyávaságuk‘nemesebb’ eredetű Ők azért becstelenek, mert gyávák a becsületre. A fredi bölcseség alapján a hősiesség is a gyávaság megnyilwánulása. A társadalom megvetésétől való tudatalatti félelem, mely — csodák csodája! — még az életösztönt is legyőzi. E bölcseség odáig jutott, hogy bűnnek definiálja az erényt és a népbolonditás érdekében, — erénynek a bűnt. Eme bölcseséghez csatlakozott az emigrációs politika. X Az u.n. magyar politikai életben tehát Hurikánok tombolnak. Ezen hurikánoknak nem női, hanem férfi nevük van. Az örök vavadászterületre költözöttek között is voltak, ma vannak Ferenc I, Zoltán I és Zoltán II, Béla, Pali, Imre, Márton hurikánok. Miklós inkább női nevet érdemelne. Minden lehető irányba fuj. Erejét az érdemtelen hiúságok legyezésére aprózza fel. Ide is fuj, — oda is fuj, maga sem tudja már, hogy honnan is fuj... Mi tudjuk. A Magyar Irodalmi Kör színdarab pályázata. * I. II. III. A New Yorki Magyar Irodalmi Kör nemzeti kultoránk ápolására a fejlesztésére színmű pályázatot hirdet. Feltételek: A mű tartalmában fejezze ki a keresztény nemzeti alapon álló magyarság szellemiségét és harcát a világmegrontó bolsevizmus ellen. Feldolgozáséban legyen emelkedett, ne szítson ellentéteket és propaganda szólamoktól mentesen mutasson határozott irányt a világ magyarságának. Tárgykörében illeszkedjék nemzetünk utolsó évtizedébe. A műfaj megkötve nincs, lehet komoly, drámai vagy szatirikus, vígjáték feldolgozás. Emigrációs szinházi viszonyainkra való tekintettel a szereplők száma ne lépje túl a nyolcat (8) - bár ikerszerepek lehetségesek, lehetőleg egy díszletben legyen lejátszható és nem lehet hosz - szabb három (3) felvonásnál. A pályaművet géppel vagy világosan olvasható kézírással írva jeligével szabad beküldeni, melyhez sötét papírral bélelt borítékban mellékelni kell a pályamű Írójának nevét és pontos címét. Csak eddig elő nem adott színműveket fogadunk el pályázatra. Beküldési határidő: 1955 január 1. I. dij: 120 dollár, II. dij: 60 dollár, III. dij: 40 dollár. A pályamunkákat a Magyar Irodalmi Kör levelező titkára címére küldjük: D\ Török Lajos, 322 East 82nd St. New York, 28 , N.Y. aki az Írók nevét tartalmazó borítékokat letétbe helyezi, mig a jeligés pályaműveket a Magyar Irodalmi Kör által felkért öt tagú bíráló bizottságának adja ki.
