Magyar Végvár, 1954 (2. évfolyam, 1-9. szám)

1954-11-01 / 8. szám

/ 19. jvldal Magyar Végvár 1954 november ságot csak a bálrendez oknél tekinteni bűnnek és nem a bál véd­nökeinél./ Az előkelőségeknek kijelölt helyen sok történelmi név, sok rendjel, sok bársonyszékhez szokott ülőke feszengett. Ott vol­tak a Bethlenek, Telekyek, Eszterházyak. Ott volt a középosz - tály szine-java. Voltak azonban olyanok, akiket nem hívtak meg. Varga Béla bizottmányi-kiterjesztés javaslatáról a báli meg­hívottak és meg nem hívottak jutottak az eszembe. A javaslatot ‘demokratikusnak’ kell tekintenünk. Azok nevét is tartalmazta, akiket Wahlkampf Pubi nem hivott meg. Másrészt azoknak a nevét csak részben tartalmazta, - akiket meghívott. A hívatlanok nevei: Bíró, Fenyő, Fellner stb. Őket nemcsak a bálrendezők, de a magyar politikai élet sem invitálta. Tehát sem Wahlkampf Pubi, sem a képviselőt választó magyar nép. A lovagias magyar szellem sem a kizsákmányolást, sem az anyagi kíméletlenséget nem tekintette szalonképesnek. Ennek megemli - lésével nem az amerikai kapitalizmust kritizálom. Az amerikai általános jólét megengedheti magának azt a lukszust, hogy gaz - dagai is legyenek. A magyar szegénység ilyen lukszust nem bírt el. / Az iparosított ország ipara akkor mondott csődöt, amikor a legnagyobb szükség lett volna reá. Az oroszországi hadjárat i­­dején. Az iparral ‘gazdaggá’ tett ország képtelen volt ruhával s fegyverrel ellátni harcoló honvédéit. / Varga Béla javaslatában tehát ők is szerepelnek. Mégpedig szép számmal. A néhai magyar kormányzat nagyon helyesen külön választot­ta a tőkét a politikától. A tőkét csak gazdasági vonalon támogat­ta, politikai téren kerülő utakra kényszeritette. Befolyása itt is volt, de döntő szava nem mindig. A kis ember igy sok tekintet­ben biztosítva volt egy réteg túlkapásaival szemben. A ‘demokratikus’ emigráció ezzel szemben a tőkések politikai bekapcsolását javasolta. Tehát a nép félreállitásával a súly — pontnak tőke felé eltolását. A kint élő hazai tőke még itt is tehetős.Külföldi súlyával so­kat használhatna a magyar ügynek. Ha ezt megtenné, minden jó­zan magyar meleg érzésekkel tekintene reá. Erre azonban hiába várunk. Náluk a magyar ügy Dessewffy Gyulákkal, Gellértekkel és Nagy Ferencekkel kezdődik. Ott is végződik. A magyar ügy elkallódik a ‘közös asztalnál’ való étkezésnél. Az elnöki javaslat arisztokratákat illető részét biztatóbbnak tartjuk. Az arisztokrácia birtokait, vagyonát ugyan elveszítette, szellemi képességeit azonban megtartotta. Nem minden arisz­tokrata okos, de a pesti viccek raccsolo Arisztidjei is ritkák . Sok,kiváló politikust, tudóst, nagy embert adtak a nemzetnek. Ok mind a képviselőt választó magyar nép, mind Wahlkampf Pubi meghívóiban szerepeltek. Szegénységük, vagyontalanságu k ma, a népi rendszerben is szobatisztává teszi őket. Szellemi ké­pességeiket, külföldi kapcsolataikat, magyarságukat csak jako­binus szólamok minősíthetik le. Mégis örülünk, hogy a magyar emigrációs terror-politikából kimaradtak. Örülünk, hogy Pfeifferek nem tartották őket méltó­nak a gombosi szocialista együttesbe. Ugyanis igaznak tartjuk ama közmondást, hogy: ‘aki korpa közé keveredik...’ érdáSátóbít, tehetségüket igy is hasznosíthatják a magyar jövő érdekében. — így még jobban. Varga Béla politikai érdekházassága, népszerűség imádata a marxista celibatuson megbukott. És talán nemcsak egészen a marxisták miatt. Közi Horváth ellenkezésének okait nem ismer­jük. Lehetséges, hogy szocialista vezetéssel ő sem tort lehet­ségesnek koalíciót. A magyar középosztály, a honvédséggel az élén, előkelő he­lyet foglalt el Wahlkampf Pubi meghívóin. A bálokat tulajdonké - pen neki rendezték. Sok boldog házasság, barátság alapozódott meg ezeken a báli éjszakákon. A tekintélyes apák életvidám fiai együtt szórakoztak a föld és a gyár ambiciózus gyermekeivel. Az értékes és friss utánpótlással. Ez a középosztály ma az antibolsevista, nemzeti emigráció. Őket felejtette ki Varga Béla a javaslatából. A külföldön élő, nemzeti magyarságot. Az otthoni védelmi, politikai, adminiszt­ratív terhet hordozó réteget. Ezek sem nagybirtokkal, sem tőké­vel nem rendelkeznek. Évi jövödelmük alacsonyabb volt egy kávé .házi ügylet profitjánál. Az ország bizalmát ők élvezték. A külföldön élő magyarságnak ez a népi rétege maradt ki a demokratikus keringőből. Bitóra, Fellnerre szükség volt, de nem kellett Zákó és kis barna ki Farkas. A magyar katonai és polgári becsület éppen olyan öreg, mint a nemzet. Ezért nem hívták meg őket. A szocialistáknak becsületre szükségük nincs. Ők Freud ma­gaslatán állnak: ‘A becsület tudatalatti gátlás, mely a gyáva­ság televényéből nő ki.’ Azért vagyunk becsületesek, mert gyá­vák vagyunk a becstelenségbe. Ebből az is folyik, hogy a becs­­telens— erény és a becsület a bűn. Az ő gyávaságuk‘nemesebb’ eredetű Ők azért becstelenek, mert gyávák a becsületre. A fre­­di bölcseség alapján a hősiesség is a gyávaság megnyilwánulá­­sa. A társadalom megvetésétől való tudatalatti félelem, mely — csodák csodája! — még az életösztönt is legyőzi. E bölcseség odáig jutott, hogy bűnnek definiálja az erényt és a népbolondi­­tás érdekében, — erénynek a bűnt. Eme bölcseséghez csatlakozott az emigrációs politika. X Az u.n. magyar politikai életben tehát Hurikánok tombolnak. Ezen hurikánoknak nem női, hanem férfi nevük van. Az örök va­­vadászterületre költözöttek között is voltak, ma vannak Ferenc I, Zoltán I és Zoltán II, Béla, Pali, Imre, Márton hurikánok. Mik­lós inkább női nevet érdemelne. Minden lehető irányba fuj. Ere­jét az érdemtelen hiúságok legyezésére aprózza fel. Ide is fuj, — oda is fuj, maga sem tudja már, hogy honnan is fuj... Mi tudjuk. A Magyar Irodalmi Kör színdarab pályázata. * I. II. III. A New Yorki Magyar Irodalmi Kör nemzeti kultoránk ápolására a fejlesztésére színmű pályázatot hirdet. Feltételek: A mű tartalmában fejezze ki a keresztény nemzeti alapon álló magyarság szellemiségét és harcát a világmegrontó bolsevizmus ellen. Feldolgozáséban legyen emelkedett, ne szítson ellentéte­ket és propaganda szólamoktól mentesen mutasson határozott i­­rányt a világ magyarságának. Tárgykörében illeszkedjék nemzetünk utolsó évtizedébe. A mű­faj megkötve nincs, lehet komoly, drámai vagy szatirikus, víg­játék feldolgozás. Emigrációs szinházi viszonyainkra való tekintettel a szereplők száma ne lépje túl a nyolcat (8) - bár ikerszerepek lehetségesek, lehetőleg egy díszletben legyen lejátszható és nem lehet hosz - szabb három (3) felvonásnál. A pályaművet géppel vagy világosan olvasható kézírással írva jeligével szabad beküldeni, melyhez sötét papírral bélelt borí­tékban mellékelni kell a pályamű Írójának nevét és pontos címét. Csak eddig elő nem adott színműveket fogadunk el pályázatra. Beküldési határidő: 1955 január 1. I. dij: 120 dollár, II. dij: 60 dollár, III. dij: 40 dollár. A pályamunkákat a Magyar Irodalmi Kör levelező titkára címére küldjük: D\ Török Lajos, 322 East 82nd St. New York, 28 , N.Y. aki az Írók nevét tartalmazó borítékokat letétbe helyezi, mig a jeligés pályaműveket a Magyar Irodalmi Kör által felkért öt tagú bíráló bizottságának adja ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom