Magyar Végvár, 1954 (2. évfolyam, 1-9. szám)
1954-10-01 / 7. szám
LC. oldal ERDÉLYT P £ÜIG NcM ADJUK. . . ______Magyar Végvár______________ 1954 október Az Amerikai Magyar Hang 1954 május 3*l-i számában két két okmány látott napvilágot kivonatosan, ami fölött a magyar emigrációnak nem lehet, nem szabad napirendre térnie, mert a két okmányból olyan titkos és veszélyes szövetkezés körvonalai bontakoznak ki nemcsak a kettős járomba taszított erdélyi, hanem az egész egyetemes magyarság ellen, — egy a magyarságtól idegen, sőt a magyarsággal szemben igazságtalan és ellenséges érzeletü magán szövetkezet, a Free Europe Inc. sugallatára — amire a magyar történelemmég nem volt példa. Az ejyik okmány ‘Az Erdélyi Világszövetség Alapokmánya és Ügyrendje. Tervezet’, a másik okmány pedig az ‘Erdélyiek Müncheni Szervezőbizottságának’ átirata az előző okmány tárgyéban az Amerikai Erdélyi Szövetség New York, Pro Transylvania Szövetség Innsbruck, Erdélyiek Párisi Szövetsége Paris elnökségeinek, illetve szervezőbizottságainak. A két okmány valódiságában és hitelességében nem lehet okom kételkedni, már csak azért sem, mert legjobb tudomásom szerint azok létezését és hitelességét az illetékesek a mai napig nem cáfolták meg. llogy a fenti megállapitásom nem egyszerű rémlátás, idézem az Erdélyiek Müncheni Szervezőbizottságának .átiratából a következőket: ‘...az Erdélyiek Mjincheni Szervezőbizottsága f.é, december 6-án tartott értekezletén az alábbi fenntartással, illetve inódositó javaslattal egyhangúan magáévá tette a Bregenzben 1953 augusztus 5-én megszövegezett elvi megállapodás tervezetet: a./ Az elvi megállapodás kizáróan az erdélyi magyar politikai magatartás számára szolgál zsinórmértékül, ezért mindaddig nem publikálható, amig a tervezett Erdélyi Világszövetség vezetősége adott esetben elérkezettnek nem látja a pillanatot.’, továbbá fel — hivom a figyelmet arra a nem egészen mellékes körülményre, hogy az Erdélyiek Müncheni és az Amerikai Erdélyi Szövetség Szervezőbizottságának tagjai - ezek szerint valószinüleg Az Erdélyi Világszövetség alapokmányának szerkesztőbizottsága is - csekély kivétellel közvetve vagy közvetlenül a Free Europe fizetett alkalmazottai. (Azóta az AESZ szervezőbizottsága a . Vasárnapja junius tí!7-i számának közleménye szerint lényegesen kiegészítette magát.) Hogy a továbbiakban félreértés ne legyen, idézem az első okmány elvi jelentőségű részét: Mósolat Tervezet AZ ERDÉLYI VILÁGSZÖVETSÉG Alapokmánya és Ügyrendje 1./ Az Erdélyi Világszövetség a keresztény világnézet alap jón álló és az egész világon szétszórtan élő emigrált erdélyieknek az alábbi célok elérése érdekében nemzetiségi , hitbeli és pártpolitikai különbségekre való tekintet nélküli önkéntes tömörülése. ‘Erdély’ elnevezés alatt a történelmi Magyarország területéből az első világháború után leszakitott következő részek értendők: a szorosabb értelemben vett Erdély, a Partium, Máramaros délkeleti része, a Kőrösvidék, Arad vidéke és zc mai romániai Bánság. 2./ Az Erdélyi Világszövetség megállapítja, hogy a Dunamedencében jelentős mértékben keverten élő népek számára a nemzetállamok megteremtése nem hozott megnyugtató megoldást, sőt még fokozta az ezen egymásrautolt népek közötti ellentéteket. Az Erdélyi Világszövetség ezért szükségesnek tartja a Dunamedence kérdéseinek oz eddigiektől eltérő, uj elvek alapján végrehajtandó rendezését. 3. / Az Erdélyi Világszövetség teljes meggyőződéssel vallja, hogy a Dunamedencében lakó mindenegyes embert és nemze^az Egyesült Nemzetek Szövetségének Chartájában is lefketett szabadságjogok maradéktalanul megilletik. Ezért a Dunavölgye kérdéseinek végleges és valamennyi érdekelt felet egyaránt megnyugtató rendezését az európai egyesülés eszméjének megfelelő dunai szövetség megteremtésében látja, még pedig nem a nemzetiségek szabadságjogait lényegükből kifolyóan biztosítani nem tudó nemzetállamok, hanem a dunavölgyi népek összefogása utján 4. / Az Erdélyi Világszövetség megállapítja, hogy a Dunamedencében élő népek végleges megbékélésének és«* gyüttmüködésének elengedhetetlen feltétele a sajátos erdélyi kérdési rendezése. A rendezésnek biztosítani kell az erdélyi nép számára az egyéni és nemzeti jogok teljességét, hogy éppenugy, mint a svájciak Svájcot, az erdélyi népek is különbség nélkül saját hazájuknak tekinthessék Erdélyt. Ebből o felfogásból kiindulva Az Erdélyi Világszövetség szigorúan tartózkodni kiván az Erdéllyel szomszédos országok belpolitikai és pártpolitikai kérdéseibe való minden beleszólástól. Az Erdélyi Világszövetség felfogása szerint az erdélyi nemzetek összkormányzatán felépülő autonom Erdély — belépne a dunai népek szövetségébe s a szövetség többi tagjai az erdélyi alkotmány érinthetetlenségét garantálnák. Az okmány többi része csak körítés, ami keretbe foglalja a lényeget. Az Erdélyiek Müncheni Szervezőbizottságának átirata a már idézett részen kiviil egy lényeges pontot tartalmaz: b./ Az elvi megallopodástervezet negyedik bekezdésének második sorában az autonom szá önálló szóval cserélendő fel. — A módosítás indokolásai A dunai népek szövetségében Erdélyt mint önálló államalakulatot és nem mint román vagy magyar állam autonom területét kivonjuk Bevonni. Majd később ezt még félreérthetetlenebbül, még határozottabban leszögezi. A 4. por. utolsó bekezdése véleményünk szerint ugyancsak elébe vóg o kívánt politikai fejleményeknek. Az első feladat az önálló és nem az autonom Erdély megteremtésének elvi elfogadtatása és csak azután beszélhetünk a dunai népek szövetségéről az önálló Erdély bevonásával. Az átríatnak van még egy igen jellemző része, mely szerint az első paragrafusból a ‘keresztény világnézet alapjan álló* szavak kihagyását javasolja. Jelen értekezés keretében erre nem fogok visszatérni, mert akkor messze eltérnék a tárgytól, de mint jellemzőt szükségesnek tartottam külpn kiemelni. Az átirat ezeken kívül még több kihagyást és módosítást javasol; igy többek között az Erdély elnevezés alatt értendő terület meghatározását. Hogy a javaslatból a gyakorlatban mennyit valósítottak meg, nem tudom. De hogy az alapokmányon az autonom Erdély helyett az önálló Erdély elfogadásán kívül lényeges változás nem igen történt, ékesen bizonyítja az a tény, hogy az Amerikai Erdélyi Szövetség szervezőbizottságát a már benne lévő temesjári tag mellett - többek között egy szatmári taggal egészítette ki, mintegy dokumentálva, hogy továbbra is ‘Erdély elnevezés alatt a a történelmi Magyarország területéből az első világháború után leszakitott részek’-etértik. Ezek előrebocsájtása után az Erdélyi Világszövetség alapokmányának lényege röviden és magyarul az, hogy Az
