Magyar Végvár, 1954 (2. évfolyam, 1-9. szám)
1954-09-01 / 6. szám
7. oldal M agy or' Végvár 1954 szeptember két, ha — feltéve, de meg nem engedve — a MNB valóban "a magyar törvényhozás jogutóda" lenne, a Végrehajtó Bizottság pedig "a legfőbb végrehajtó hatalom szerepét " töltené be és ha a legtisztább, legbecsületesebb hazafiakból állana, mert akkor is és azoknak is úgy kellene táncolni, ahogy a kenyéradó gazdájuk fütyül, a F.E. Majd ha a F.E. más nótát fog dudorászni, mint most, akkor a F. E. maga fogja a MNB-nak nevezett augiás-istállóját kitisztítani egyik napról a másikra. Addig a nemzeti emigrációnak csak egy feladata lehet, félretéve minden kicsinyes személyi érdeket, szorosan Összefogott erőkkel megalkuvás nélkül küzdeni a »api politikától független, erős, magyar célokért és megakadályozni vagy legalább is semlegesíteni az idegen érdekeket szolgáló nemzetellenes törekvéseket. A nemzeti bizottmányokról s igy a MNB-ról is nemcsak Nagy Ferenc állapította meg, hogy ‘Önmagukban véve nem alkalmasak feladatukra’, hanem többéves eredménytelen működésével sajátmaga bizonyította be tehetetlenségét, alkalmatlanságát, sőt a magyar érdekekre egyenesen káros és veszélyes voltát. De mit is lehet várni az olyan együttestől, amelynek elnöke ‘nem tartja tiszteletben a tagok jogát és nem teljesiti a tisztéből folyó kötelességét?! 3. ponthoz: Az emigrációban még kevesen fogalmazták meg ilyen tömören és találóan az annyiszor emlegetett, minden kétes és nemzetellenes törekvés lejxlezésére és igazolására használt ‘reálpolitikát’, mint a körirat szerzője a fenti — a 3-ik pont alatti — idézetben. A nemzeti emigració eleitől fogva pontosan ez ellen a beteges, pillanatnyi és látszat eredményekért mindent feladó, gyáva szolgai megalkuvás ellen küzd és fog is minden eszközzel küzdeni. Az erősebb fél fizikai erőszakkal mindig rá tudja kényszeríteni a maga akaratát a gyengébbre, de a fizikai erőszak csak a kicsinyhitű, akaratnélküli gyenge egyén és nép lelki ellenállását tudja megtörni. Ha nem igy lenne, akkor az emberi szabadság már régen kiveszett volna és csak az állati erőszak uralkodna a világon. Nincs kicsiny nép, csak kicsinyhitű, gyenge, megalkuvó, szolgalekű nép van. Ha a magyay ilyen lenne, már rég eltűnt volna a világ színpadáról. Es hogy ezerév után még mindig létezik, — ha pillanatnyilag rabságban is — az azt bizonyítja, hogy kicsinységében, elesettségében is lelkileg tudott nagy lenni. Ha az emigráció méltó akar lenni a rabságban sínylődő, de hitében, lelkében töretlen nemzethez, akkor sürgősen ki kell törölnie még a szótárából is a kicsinyhitűséget, szolgai megalákodást, gyáva megalkuvást jelentő *reálpolitika’ ily módon értelmezett fogalmát. 4. ponthoz: A szovjet győzelemre spekuláló és a ‘ dicsőséges felszabadítót’ kényszeren felül kiszolgáló Nagy Ferencet, a szovjet megszálló erők által engedélyezett egyetlen ‘baloldali demokratikus’ párt vezérét, a kommunistákkal kollaboráló első ‘alkotmányos’ kormány miniszterelnökét nem kell külön bemutatni az emigrációnak. Országveszejtő, nemzetpusztitó tevékenységét mindenki ismeri. Szabad földön véghezvitt dicső tetteivel és megnyilatkozásaival pedig fölös mértékben bebizonyította, hogy otthoni tevékenysége nem a politikai kényszer és terror következménye, hanem saját belső énjének minden gátlásnélküli, szabad megnyilatkozása volt. A Magyar Végvár nem alkuszik! Kimondja az igazat! Dr. Vándor Ferenc, 45-os képviselő, a MNB tagja szem- és fültanuja volt Nagy Ferenc minden tettének és megnyilatkozásának. Ezért érthetetlen, hogy körlevelében úgy állítja be Nagy Ferencet, mint tragikus bukásában is fontos politikai tényezőt és a tisztesség és becsület bayard lovagját, aki csak ezzel az egyetlen cselekedetével — a nemzeti bizottmányok fondorlatos módon való megszüntetésére irányuló törekvésével — vétett volna az általános és politikai erkölcs és tisztesség ellen, vált volna méltatlanná a magyarság és a magyar parasztság képviseletére és siklott volna ki hazájával és népével szembeni hűtlenség területére. Igaz, hogy dr. Vándor Ferenc, ha nem akart önmagjával ellentétbe kerülni, nem is írhatott másként. E bben látom en a körlevél lényegét, továbbá abban, hogy a 45-os választást 'alkotmányosnak" tartván, a MNB-t a magyar törvényhozás jogutódjának és a magyarság hivatalos képviselőjének tekinti. Ezért a körlevél további elbírálását és az abból folyó következtetések levonását az olvasóra bizom. A körlevéltől függetlenül, Nagy Ferencnek egész ’politikai /?/ pályafutása alatt EZ lett volna az egyetlen hazafias cselekedete, még akkor is, ha azt egyéniségéből fakadó módon és eszközökkel akarta elérni, mert úgy legalább megnyílt volna a lehetőség arra, hogy az emigráció egy egészségesebb és megfelelőbb személyekből álló politikai szervet hívjon életre a USA-ban. A nemzeti emigráció számvetéséből, mint pozitiv tételt már régen leírta a MNB-t és többször felvetette a felelősség kérdését azokkal a politikusokkal szemben, akiknek a 45-os választásokkal, mint ‘alkotmányos’ alappal és annak külföldre menekített vagy menekült politikai szereplőivel semmiféle kapcsolatuk nincs, — hacsak nem az egyéni érvényesülés és a könnyebb megélhetés — de puszta jelenlétükkel a MNB-t és annak túlsúlyban lévő szélsőbaloldali országveszejtő, nemzetpusztitó ‘gang’-jét erkölcsileg alátámasztják és szalonképessé teszik. Ebből tehát világos az is, hogy Nagy Ferencnek a MNB- ból és az emigrációs politikai életből való eltávolítása nem az emigráció feladata, hanem annak az egészen elenyésző, kicsiny töredéknek, amelyik ‘reálpolitikából’ a 45-Ös választást ‘alkotmányos’ alapnak elfogadva, Nagy Ferencet és ‘gang’-jét cégérül felhasználva életrehivta a MNB-t, azt szellemi és erkölcsi tőkéjével alátámasztotta és a mai napig szalonképessé igyekszik tenni. Tehát tisztázzuk csak a fogalmakat. A szlávbarát, magyarellenes beállítottságú F.E. célkitűzései és azok gyakorlati megvalósitása a magyarságot létében veszélyezte- r és tudatosan késlelteti és igy gátolja a Duuamedence s igy egész Europa természetes, egészséges aöárendezésének történelmi folyamatát. A MNB puszta létezése pedig, — tekintet nélkül személyi összetételére és hogy Nagy Ferenc tagja-e vagy sem — mivel a F.E. tartja fenn, nemcsak az emigrációra, de az egész magyarságra káros és veszészélyes. Hajlandó lesz-e valamikor is a F.E. politikai nézetét és célkitűzéseit újból fontolóra venni és Europa természetes érdekeihez igazítani vagy sem? Ez a lényeg... Minden más csak fölösleges szócséplés, idő és erő pazarlás. New York, 1954 augusztus