Magyar Végvár, 1954 (2. évfolyam, 1-9. szám)
1954-08-01 / 5. szám
10.oldal / Il.évf. 5.szán / Magyar Végvár 1954 augusztus nényként 2,600,000 koronát kapunk.‘"Ezen szánhoz Hinler Márton nég egy nullát hozzáragasztott és megvolt a 26 millió.'Mindig is jól tudott számitani. Nem került pénzébe, tehette. * " ' ‘"Mikor a számítással idáig jutottam^'megállapitottan, hogy ismét a Szülőhaza iránti "szeretet” tipikus megnyilvánulásával állok szembe. Minden sora és betűje piszkos rágalomé Pfeiffer Zoltán szeretete. ‘Ilikor"a második Világháború után megindult“'otthon a választási harc, a következő versike járta . körbe az országot:'" "Sarló es kalapács gyűrött süveg mellett, Marxista ügyvédet, paraszti embernek5. \?." Pfeiffef'Zöltárí szociáldemokrata'múltját tehát a hazai kisgazdatársadalom is nagyon jól ismerte.A versike után'ítélve,"- "értékelte*^ isi A csizma tehát az asztalra keült, helyesebben: a félrevezetett munkások tagdijperigőíbol “vásárolt lákkcipő.Azt, hö'gy hogyan került ä csizma, azaz a lakkcipő 'á kisgazda asztalra, arra is megfelelünk. A hithü marxista, osztályhárcos Pfeiffer tette a bolsevisták'szeméb'en elfogadhatóvá az anyagelvüséget kézzel-lábbal tagadó kisgazdapártot. Pártvezér helyettesként. A verebek csipogása szerint, mindezt felsőbb utasításra. " Otthoni "áldásos" tevékenysége után, a budapesti Népszava vörös köpködését ide mentette át. Mint az itteni népszava-Szabadság neves és névtelen cikkeinek szerzője',' Horthy Miklóstól lefele, az ~egész magyar társadalmat nacibéréncnek nevezi. Az ő "szemében minden magyar gyanús, aki'el.' Minden magyar aljas és csirkefogó. Egyedül csak az agrár Magyarország münkásvadito, vörös mételyének, a szociáldemokráciának van létjogosultsága .Mint álkisgazda, május 1-i gyönyörökkel "lelkesíti" a marxizmustól teljesen mentes emigrációt. E vörös ünnepen szólít fö'l bennünket az egységre." Az "e“gyseg"“‘örve alatt a marxista demagógok fogásait is alkalmazza.'Féljelöntéssel fenyegeti az egész magyar emigrációt, mert annak "volt merészsége" őfnevén nevezni. ' Ezek után'‘nyítva hagyom a kérdést, hogy tömörüljenek-e á magyarok e Pfeiffer Zoltán'vörös z'ászlója alatt a "magyar" és "szeretet" egységbe vagy sem? Nyitva hagyom Pfeiffer szeretetének elnevezését is. Mindenki tegye azt - Ízlése szerint. Még sokfajta szeretekről beszélhetnénk. Beszélhetnénk a "nagy" zeneszerző',' Kondorosi szeretekéről. Ez a zseniális ember annyira tele volt "zenei ötletekkelj Hogy kénytelen volt reánk folyatni. Ez a szeretet a szimfonikus szeretőt. Szemes István népidemokrata ezredes, miután'sikeresen levizsgázott a kommunista'“beszivárgásbol, a magyar honvédséget*becézgeti5 igaz melegséggel. Ez a beszivárgó szeretet. De ki győzné''valamennyit felsorolni? Ez az internacionalista, "marxista, bolsevista" "szeretet" vö'lt okozója az olasz, német, spanyol nacionalizmusnak. A tóagukra "ébredt nemzetek ellenlökése olyan erős volt, hogy'a szélső-jobbá lendültek' át. A bolsevizmus vérengzésének, aljasságainak, az i«j rabszolgaságnak is ez az okozoja. Aki tehát ma óvatosságra int, "személyeskedésektől" irto'zik, az a kereszténység és a szabad élet sírját ássa meg. Mi nem'személyéskedűnk. Aki nyilvánosan gyaláz, rágalmaz és hazudik, az nem személy, hanem egy romboló irányzat képviselője. Vagy talán a Sátánt, ha legközelebb a megrontásunkra tör, udvarias szavakkal ültessük le, kínáljuk meg égy pohárka Mecsekivel? Befejezésül, nehogy mi is a kérlelhetétlenségbe vagy az élettelen elvmerevségbe essünk, leszögezzük a következőket: Mi nem ismerjük személyesen a felsorolt és fel nem sorolt'"Nagy Szeretőket". Lehet, hogy van közöttük olyan, akinek a gyűlölete csak teorikus, ki még'nem Sülyedt el az anyagelvüség mocsarában. Lehet az is, hogy egyeseket valamilyen sérelem' vagy vélt sérelem hajt ellenünk. Talán bennünk, talán Magyarországban tételezik fel sérelmeik okát. Ezeket a személyeknek kijáró melegséggel kérjük, hogy hagyjanak fel becsmérléseikkel. Nemcsak a fajtánknak, de maguknak is ártanak vele. HŐSÖK NAPJA MÜNCHENBEN. Junius 23-án Münchenben az ottani MHBK csoport rendezésében a magyar katona a'német Soldatenbund-al együtt ülte meg a Hősök napját. A pénzügyminisztérium nagy termében többszáz főnyi magyar és német közönség jelenlétében. Az-ünnepségen megjelentek német részről: Ludwig'"bajor kir, herceg, Walter Stain államtitkár, a bajor kormány képviselője, öttó Stap, gyalogsági tábornok, a Soldatenbund bajor elnöke, Rudolf ' Könrad vezérezredes és számos volt német tábornok^ magyar részről: József kir. herceg tábornagy, v. Justhy Emil vezérezredes, v. kisbarnaki Farkas Ferenc vezérezredes, Záko András vezérőrnagy és sokan mások. v.Justhy vezérezredes ünnepi beszédében az 191'9-es ludovikás ellenforradalomról, Otto Stapf gyalogsági tábornok a "régi kipróbált magyar-német fegyverbarátságról, Waltewr Stain államtitkár a kelet-németországi felkelésről szólott, mindegyik kiemelve, hogy a leigazolt európai keresztény nemzetek, de különösen a magyar és a német mindig' vállvetve küzdött, küzd és fog küzdeni az ázsiai pánszláv-bolsevizmús ellen. Az ünnepség fényét nagyban emelte Barabás Sári gyönyörű áriája a Hunyadi László operából és Farkas László által vezényelt nagyszerű szavaló kórus. A lélekemelő ünnepséget Adám László németországi főlelkész imája és a'német határvadász zenekar által játszott magyar és német himnusz zárta be. Ünnepség után a résztvevők többezer néző sorfala között fáklyásmenétbén vonultak az Ismeretlen Katona emlékműhöz. A magyar kürtös "Imához" hivó kürtjeiére József kir, herceg tábornagy elsőnek helyezte el "a Honvédelmi Tanács koszorúját.Ezután Otto'Stapf a Soldateriburid, v.kisbarnaki Farkas Ferenc, a MSZK elnöke a Tatár-hágö hős védői, és Szilágyi Lajos "főcsoportvezető a MH3K nevében koszoruzták meg az emlékművet. ERIS.
