Magyar Végvár, 1953-1954 (1. évfolyam, 3-12. szám)
1953-10-01 / 7. szám
17.oldal Magyar Végvár 1953 október // A II. VILÁGHÁBORÚS MAGYAR KATÓNAK MEGSEGÍTÉSÉ.' ,/ A nemzeti érzésű magyarságot fel kell vi lágositani arról, hogy milyen szellemben veztik azt az intézményt, amelynek legszebb hivatása volna , hogy az amerikai Imagyarság és egyesületeinek csúcs-szerve legyen, az ezeréves Magyarország hagyományait őrizze és nemzeti ideáljainkat védje. Nem foglalkoztunk eddig e lap hasábjain az Amerikai Magyar Szövetséggel, melynek múltjában nem kisebb szégyenfolt van, mint hogy Himler Márton volt a titkára, - jelenben pedig Gombos Zoltán, Fáy-Fischer Andor, Székely Izsó, stb. vezetőségi tagjaival dicsekedhet. Azt vártuk, hogy elöbb-utobb észretérs olyan irányt vesznek, mely a jo érzésű többség felfogásának megfelel. Pedig eddig is tudtuk, hogy a nemzeti érlagyarság soraiban, különösen ama hontalanná vált tízezrek között, akik a vörös rém elöl idejekorán menekülve, uj hazát találtak a boldog és gazdag Amerikában, mindinkább ismeretessá vált, hogy kik és milyen irányba viszik ezt a nemes céka alakult szervezetet. Ezért nem sikerült, - elte kintve egyes kisebb, tájékozatlan vagy opportunista csoportoktól az uj amerikás magyarokat eddig a Szövetséghez való csatlakozásra birni. Balogh E. István, a Szövetség titkára, aki nem egyszer kedvezőtlenül nyilatkozott az uj magyarokról és most mégis a legkülönfélébb eszközökkel igyekszik az uj magyarokat egyénenként, valamint itteni uj alakulataik tagul való megnyerése utján a Szövetség szárnyai alá hozni; ne csodálkoz-Irta:-er-. "Menjünk Washingtonba! Levél 'Az Ember' szerkesztőjéhez Káldor Kálmán, az Amerikai Magyar Sajtoegyegyesület elnöke a következő levelet intézte Gön-^ dör Ferenchez: Kedves Kollégám! Balogh István ur megbízásából Írtam és az ö felkérésére kérlek, légy oly jo és közöld a felhívást n.b. lapodban. Szeretném hinni, hogy a Kongresszuson, az Amerikai Magyar Sajtó 100. éves ünnepségén találkozni fogunk. Régi barátsággal köszönt hived, ___ Káldor Kálmán__J A továbbiakban szoszerint leközölt felhívás az egy mil1- lio amerikai magyarhoz szol, hivja őket az okt.6-7 tartandó kongresszusra, majd igy fejezi be: ____ !------- "Ugyanekkor, ennek a kongresszusnak a keretében ünnepeljük az amerikai magyar sajtó százéves évfordulo-j jót. E sorok szolnak különösen azokhoz, akik Amerikában magyar írással keresték meg kenyerüket és azokhoz, akik most is ezt a mesterséget* űzik. Ritkulnak soraink.. .és t egyre kevesebben leszünk. Fiuk! Gyertek el erre a találkozóra és szorítsunk kezet, öleljük meg egymást Washingtonban!" _____ Eddig a felhívás és mi, ismételjük, mélységes megdöbbenéssel olvassuk ezeket a sorokat az 'Az Ember' hasábjain... Lehetséges az,hogy Balogh Istvánék és a Sajtoegyesület vezetősége a bolsevista Göndör Ferencet és méltó munkatársát, Kéri Pált, Tisza István egyik gyilkosát akarja megölelni Washingtonban? Lehetséges az, hogy Balogh Istvánék a nemzeti érzésű magyarságot oda akarja csalogatni erre a kong - resszusra és kitenni őket annak,hogy egy levegőt kelljen szivniok a nemzet árulóival és ellenségeivel? Nem beszélünk itt arról, hogy - ismerve a Szövetségben uralkodó szellemet, - ott díszhelyet fognak fenntartani Peyer Károlyok, Nagy Ferencek és Pfeiffer Zoltánok, valamint egyéb kollaboráns sirások számára, - de feltesszük a kérdést nyiltan és határozottan, vájjon Balogh Istvánék még mindig ott tartanak, hogy Göndört a 'magyar sajtó' tagjának és az ö táborukhoz tartozónak tekintik? Balogh Istvánék még nem látják elérkezettnek az időt arra, hogy nyiltan megmondják: sem a kongresszuson, zék, ha ez eddig csak igen kis mértékben sikerült neki. A fentebb érintett okok és nevek mellett még sok mindent tudnánk elmondani, amely még jobban megvilágítaná, hogy az a szellem, amely a Szövetségből kisugárzik, nagyrészben idegen az örök magyar gondolattol. De erre lesz még máskor alkalmunk... Most csak arról akarunk megemlékezni, amit a négy hétig könnyen nélkülözött destruktiv "Az Ember" hasábjain kellett ma őszinte megdöbbenéssel olvasnunk. A cikk cime: ------Szilágyi Lajos huszáralezredes, az MHBK münch ni főcsoportjának vezetője memorandumban fordult a bonni j német kormányhoz és kérte, hogy all. világháborúban, a | szovjet ellen küzdő és menekülni kényszerült magyar katonájkat intézményes támogatásban részesítse. A memorandumból j törvényjavaslat lett, aminek tárgyalása előtt a lelkes Bajtár-sak a német sajtot, majd a honatyákat kellően tájékoztatták a kérés indokoltságát illetőleg. E napokban törvény jelent meg, amely a II. vi lágháborus magyar katonákat, rendfokozatra való tekintet nélkül, u ■ gyanolyan elbánásban részesiti, mint a leszerelt vagy szovjet fogságból hazatért német katonákat. A törvény lényeges segítséget jelent a Németországban rekedt, főleg hadirokkan katonáknak és családtagjaiknak. A fenti eredmény annak igazolása, hogy nemcsak fizetéses politikusok, de valóban arra rátermett és tisztességes magyar emberek is járhatnak el - még pedig sikeresen - a magyarság nevében és hasznára, sőt úgy látszik, hogy ez utobbiak eredményesebben működnek. il ll ii un II IIII ii II nil II II ii II Ilii II Ilii ii II ll ii ii lln ii ii II ii Ilii ti ii ii ii II ll ll il il il II il Ilii Ilii ll li
