Magyar Végvár, 1953-1954 (1. évfolyam, 3-12. szám)
1953-10-01 / 7. szám
15.oldal Magyar Végvár 1953 október X X X — X X X \ Irta: Ha hiti Gábor X égota szenvedjük, de végre már cseppet seiji kétséges, hogy a pokol földi uralmának berendezkedéséért, maradéktalan kiteljesedéséért folyik az alivág gigászi támadása. A humanizmus tógájában ágáló ügynökök aljas ravaszkodásai, törvetései, ördögi praktikái, farizeus szemforgatások kisérétében puffogtatott békeszolamai már nagyrészt erőtlen, csődöt mondott eszközökké silányultak az utolso évtized véren-könnyön szerzett tapasztalásai árán. A szelid keresztényi felebaráti szeretet, az ezen alapuló jóhiszeműség és szinte határtalan türelem megzsarolásához, gálád kiaknázásához alkalmazott ködösítés már többé nem olyan sima művelet, mint volt ezideig. Az engedelmes, magát mindennek megadó keresztényi birkatürelemnek takarodot fújtak. Lehullott a hályog, már látnak a jósokéig vaksággal megvert johiszemüek és végre az élni-' -küzdeni akarás elszánt harckészsége minden nappal erősebbé kovácsolja az antikrisztus ellenes tábort. Az ellenség ördögi praktikái természetesen továbbra is felbukkannak. Csak nagyon erélyes központi rendezés csapolhatná le a sajtolápok, mocsarak még igen kiterjedt, miazmás területeit. A sajtó báránybörben garázdálkodó hiénái nagyon ravaszul, elszántan aknáznak ki minden kinálkozo alkalmat. Az emberiességet fuvolázo szirénhangok, a fogalmi zavarkeltés változatos trükkjei szüntelen éberséget, villámgyors visszavágásokat parancsolnak. Ehhez azonban már NAPISAJTÓ kell. Kockázatos lenne az emberi u.n. józan ítélőképességben most már tulon-tul megbízni. Megdöbbentő; volt, hogy aránylag milyen sok sajtótermék kommentálta túl7 méretezett keretek között az atomházaspár-kémházaspár törvényes biroi eljárással lefolytatott és végül felszámolt bünü-' gyét. Mennyivel kevesebb szó esett még eddig a Koreában elpusztult, szemtől-szembeni férfias harcban elesett hősi hajlottakról, azok közel félszázezres tömegéről vagy arról az amerikai apáról, akinek csupán négy fia esett el Koreában.; Nem volt-e mulasztás a koreai hősi halottak családtagjai réL részéről, amikor nem vonultak fel az elnöki palota előtt ők is, néma, méltóságteljes zárt sorokban - akárcsak ötvenfbnyi küldöttségként - egyetlen táblával, rajta a felirással:A Koreában elesett hősi halottak családtagjai! - Milyen impozáns válasz lett volna ez a felvonulás a poruljárt bünösö - | kért rikoltozo, nem igaz ügyet képviselő tüntetőknek! ( Kétségtelen, hogy a szinháziasan megjátszott és feltálalt ‘story1 a felebaráti szeretetre spekulálva bizton számított annak kritikátlanul felbuggyano szivlágyito, de egyut-' tál értelem-ködösitü hatására. Valóban uj, egészen ujfajtáju mártírok ezek, akik a bankjegykötegek zsebre vágása mellett képviselik az 'eszmét', amelyért azonban végül komolyan helytállóm, meghalni egyáltalán nem szándékoznak, hiszen a kegyelmet tüzön-vizen keresztül ambicionálták, pontosan abból az irányból, amelyikbe ük, az 'ártatlan idealisták' az atomháború förgeteges pusztítását tervelték, terelgették. Pokoli munkájuk közben fagyos kíméletlenséggel tudták elnézni a siker esetén bekövetkező határtalan pusztulással elmerülő embermilliok hulláinak hekatombáiban agyonégett anyákat, gyerekeket, öregeket, betegeket, kivétel nélkül mindenkit. Mártírokká előléptetni a kénköves pokol ügynökeit, de ugyanakkor alig-alig megemliteni azt az ifjúságot, amely Kelet Berlinben utcakövekkel ment harcba a szovjet tankok ellen, mégiscsak perfidség! Mi magyarok pedig különösen jogosan háborodunk fel az ilyen sajtotechnikán, akiknek a Don mellett, Budapest utcáin, meg Kőszegnél elesett hőseitől egy szégyenteljes korszak hozzá mindenben méltó "törvényhozása" még a hősi halál ténykritériumát, árváiktól, özvegyeiktől a hadiárva és hadiözvegy törvényes joghelyzetét is elvitatta! Csupán emiatt is meakulpázhatna élete utolso pillanatáig a Nemzeti Bizottmány nem is egy 'fejese'! Aki együttérzést nyilvánít a bűnössel, az bűnpártoló! Már nagyon itt lenne az ideje, hogy az államok igazságszolgáltatása a bűnpártolókra is lesújtson minden alkalommal. Most már eléggé világos minden látniakaro számára, hogy az emberiség szociális fejlődésében milyen ravasz,milyen messze és egészen más valamire tekintő módón turkált bele a trieri 'apostol1, hogy a mesterségesen elmélyített szociális válság kaotikus eszmezavarának leplező ködfüggönye mögött már bombákkal, géppisztolyokkal felfegyverkezve alakithassák ki hadrendjeiket a scrra-idöre előkuvaszkodo fő és legfőbb apostolok. Ezzel beletaszitották ezt a szerencsétlen világot olyan könny és vérözönbe, amelyből az Isten irgalmas szeretet nélkül már igazán nincs is kiút. Segíts magadon, az Isten is megsegít! Harcban,olyan harcban állunk, amely nem zárulhat céltalan kiegyezéssel. Helyt kell tehát állani, fel kell mindenkinek sorakozni a minden nappal közelebb jövő összecsapásra. Legyen végre a káros, végzetessé váló birkatürelemnek vége és a belőle táplálkozó vakságnak és öngyilkos jóhiszeműségnek ! Sok, nagyon sok, végsőkre elszánt harcosokra van szükség. Biro Ferenc jezsuita atya egyik igen bölcs, de ma különösen időszerűvé vált mondása nagy igazságra mutatott rá, amikor megállapította, hogy a keresztény világ egyik legnagyobb szerencsétlenségeként a jók oly gyakran gyávák, a rosszak meg mindig bátrak. Nem lehet mindenki közéleti harcos, de kiforrott világnézettel minden épelméjű felnőtt embernek rendelkezni illik, sőt azt a körülményeihez mérten képviselni is tartozik. Győzelemhez vezető sikeres harchoz nemcsak elszánt harcosokra, de megfelelő fegyverekre is szükség van. Ez a hatásos fegyver pedig: az igazi magyar célokért önzetlenül, becsülettel küzdő' magyar napisajtó. Ez amulaszthatatlanuTfontos magyar napilap most van készülőben. Remélhetően minden hü, igaz magyar átérzi, megérti ennek horderejét?!
