Magyar Végvár, 1953-1954 (1. évfolyam, 3-12. szám)
1953-10-01 / 7. szám
13. oldal Magyar Végvár 1953 október ÍU HflOOSZLOP RÁÉRIK fii Irta: [ (j Y E N fi UH Á B AN FAY ZOLTAtjl HÁROM ES FEL MAZSA ARANY REMREGENYE. IV.rész Egy hírneves menekült magyar orvos tanúvallomása. A J~\ bajor főváros egyik legtiszteltebb egyénisége, tudós rákkutató. Orvosi sikerei, mesterművei megnyitották az útját a német tudományos élet legelőbb körei felé. Valamikor azonban ö is felszállt egy vonatra, amely az orosz ágyuk dörgése között indult nyugat felé, hogy a poko kimentse a győri anyákat, gyermekeket. Aki nem volt otthon, annak sejtelme sem lehet arról, hogy mi volt ilyen kiürítési vonat, amelyben a halálba induló Magyarország értékeit mentették Nyugatra. Voltak rajta anyák, csecsemők, fiatal lányok, akik nem akarták, hogy meggyalázza őket az orosz. Győrben különösen jól ismerték a helyzetet. Székesfehérvárnak a magyar csapatok és a holland-norvég Wiking SS hadosztály által történt felszabadítása után 500 ázsiai vérbajjal fertőz'ött leányt szállítottak a győri kórházba, ahol még volt valami gyógyszer és orvosi kezelés. Az ilyen utolso vonattal indultak el a hatóságok, a hun garista párt funkcionáriusai is. Senki sem kérdezte ki mithoz magával, miért jön, milyen értékei vannak a vonaton. A győri vonaton sok-sok milliós értékekre rugó kincsek voltak, amiről azonban csak a hatósági személyek tudtak. 1944 március 19-e, tehát az ország megszállása után a győri zsidóknak is be kellett szolgáltatni a valuta és arany készletet. Ez azonban nem a németek kezébe, hanem a m. kir. pénzügyigazgatoság letétjébe került. Az összeomláskor viszont parancs ment mindenfelé,hogy ezeket az értékeket semmi esetre sem szabad az oroszok kezén hagyni. A Pénzügyigazgatoság köteles volt az arany és ékszerek kimentéséről gondoskodni. Hosszú utazás után a győri menekülteket egy nagyobb bajor faluban, Irlbachban telepítették le. A német szervezés gondoskodott a legszükségesebb élelmiszer jegyekről, aztán mindenki várta a megígért 'végső győzelmet vagy az ameriku iakat. KEZDŐDIK AZ ARANY REGENYE 1944 március 19-e után három és fél mázsa arany, brilliáns került a győri Pénzügyigazgatoság páncélszekrényébe. A hatalmas vagyon Magyarffy Gyula, Győr város hungarista főispánjának őrizete alatt állt. Zimonyi győri pénzügyigazgato' még 5000 Napoleon aranyat és 80,000.00 dollárt hozott magával külön leltár szerint. Mikor az amerikai csapatok már közelben voltak, a kincseket a Pénzügyigazgatoság ren - deletére Kakuk Lajos molnár rejtette el. Nem az amerikaiak elöl dugták el a kincseket, mert tudták, hogy a U. S. katonáktól nincs mit félni. Számítottak azonban arra, hogy a falu körül harcok lesznek és a zűrzavarban nyoma vész a ^ kincsnek. A terv az volt, hogy amennyiben Magyarország nem marad orosz megszállás alatt, a kincseket az amerikai- ^ kon keresztül visszaszolgáltatják a magyar hatóságoknak. A jóhiszemű magyarok csupán arra nem számitottak, hogy a magyarországi zsidovagyonok ügyét, azok felkutatását Himler Márton 'ezredes' nyomozóira és hirhedt ötödik hadoszlop kezére bizzák. Az arany egyrészét később felásták és a Wallner malom gerendái között rejtették el és várták a helyzet tisztulását. Ekkor avatkozott be a véletlen. Egy P. G. nevű fiatal magyar lány, egyik vörös keresztes ápolónő révén tudomást szerzett róla, hogy a vonaton mesés kincsek voltak. A lánynak férfi ismerőse akkor már az amerikai repülőtéren dolgozott. A lánynak férfi ismerőse kifecsegte az arany történetét és néhány nap múlva a Himler csoport is tudomást szerzett, hogy Irlbachban mesés kincsek van^ nak. Az akkori idők és haditörvények értelmében az lett a természetes, hogy a kincseket lefoglalják, átadják az amerikaiaknak és azok továbbítják a magyarországi kormánynak. Minden várakozás ellenére nem ez történt.Az ötödik hadoszlop tagjai részéről hosszadalmas, sunyi módón folytatott hadművelet indult meg, amely arra irányult, hogy - egyfelől - tudják meg az arany rejtekhelyét, de titokban, feltűnés nélkül tudják meg s - másfelől - olyan körülmények között kerüljön az a kezükre, hogy ne legyen belőle zaj és az amerikai hatóságok - főként a hadsereg - ne szerezzenek tudomást róla, hogy kik szerezték meg az aranyat. Az üldözés nem azok ellen indult meg,akik esetleg el akarták rejteni és a maguk céljaira akarták megtartani az aranyat, hanem azok ellen, akik aztkivánták, hogy a kincseket adják át az amerikaiaknak vagy szállítsák haza. Közben magyar részről is a leghomályosabb alakok merültek fel. Egy Sághy Tibor nevű magyar pl. az összeomlás után hirtelen zsidopapirokat, igazolványokat szerzett be és zsidónak adta ki magát. Ezen a réven összeköttetésbe került a C.I.C.-vel és Himler nyomozóival. Semmi kétség, hogy Sághy, aki Stefánszky néven szerepelt, összeköttetésben áIlőtt Himlerékkel. Kakuk Lajos, aki nem tudta kiismerni magát az uj helyzetben, összeköttetést keresett Stefánszki-Sághyval és egy hajnalban Jablonszky Robert pénzügyi tanácsos kiserétében az arany egy részét elszáIlitotta abba a villába, ahol Stefánszki lakott. Itt az aranyat újra elásták és nagy halom fát raktak föléje. Feltűnő volt, hogy az arany elszállítása után hirtelen megjelentő C. I.C., vizsgálatot tartott, illetőleg nagy sietséggel kutatni kezdett az arany után s a kutatáshoz kirendelte a Ickosságot is. Mindez azonban - mint később kiderült - csak látszat-keresés volt. Miután még a malom kútját is szétszedték, több magyar felajánlotta, hogy amennyiben a kutatásra vonatkozó amerikai parancsot felmutatják, megmondják, hogy hol van még arany. A Himler nyomozok azonban nem tudtak parancsot felmutatni, ellenben őrizetbe vettek tizenkét magyart. Még feltűnőbb volt, hogy egy német kommunistát sikerült megvesztegetni. Mindazokat, akiknek rdekében ezek a bolsevikik közbeléptek, egy-kettőre elbocsátották az ötödik hadoszlop internáló táborából vagy ihallgato lágereiből.
