Magyar Végvár, 1953-1954 (1. évfolyam, 3-12. szám)
1953-10-01 / 7. szám
8.oldal Magyar Végvár 1953 október kiadta a Bizonffy Szótárt, melynek lemezeit otthon jo amerikai dollárokért megvette, de amelynek jogosságát mégis vitatták és ezt használta fel a magyar kormány ürügynek, hogy a választások alatti magatartásáért a Szabadságot Magyarországból kitiltsa." Kohányi volt az, aki a Magyarország elleni izgatás pálmcágát elvitte, aki kihasználva a kivándorlók hazai viszonyok iránti elégedetlenségét, megalapította az otthont gyűlölök szövetségét. Minden alkalmat megragadott, hogy Magyarországnak külföldi ellenségeket szerezzen. Az egész pályafutása nem volt egyéb, mint magyar hazafiság csalárd jelszava alatti nemzetgyalázás. Az otthoni hibák ellen Kohányinak otthon kellett volna harcolnia és nem külföldön piszkolni, lejáratni a magyar nevet. Nem tagadható, hogy voltak hibák otthon, de hol nincse-nek? - A társadalmi hibák külföldi ostor6zása folytán felidézett külföldi ellenséges hangulat ezerszeresen ártalmasabb volt, mint az a kétes eredmény, mely a hazai politikusok 'lelkiismeretfurdalásában' nyilvánult meg. -Aki valóban magyar, az nem árulhatja szülőhazáját csak azért, hogy a 'bátor1 /gyűlölködő / hangjával az elégetlenkedö bevándorlók vásárlási kedvét növelje.Kohányi és utódai megtették, megteszik, - béke poraikra. Annyit azonban a tárgyilagosság kedvéért le kell szögezni, hogy a késői -utodok a jelenlegi otthoni kormányzattal szemben már egyáltalán nem gyakorolnak erős kritikát. Annál inkább a nem bolsevista magyarokkal szemben, gyei Apropos, - mi is van azzal a Bizonffy Szótár ügy-gyel? A magyar kormány csalt vagy esetleg mégis Kohánnyi? A magyar kormány csalt és rágalmazott, mint egy lokupec egy Bizonffy Szótárért Kohányi ellenében?! On is látom igazi hazafi, Himler, aki a magyar fajtárol min-den piszkosságot feltételez és ezt hirlapilag nyilvánítja is. MR. GREEN és a MAGYAR HÍRLAP ldézek:"Talán nem sokan emlékeznek arra, hogy 'az első világháború alatt, Magyar Hirlap néven jo ideig napilapunk volt. - Az újságnak erkölcstelenség volt a bábája, szomorú a pályafutása.- Mikor az első világháború alatt a magyar korona ára a világ pénzpiacán lecsúszott és azt már száz koronánként 17-18 dollárokért árulták,az amerikai magyar bankárok még mindig 20 dollárokat szedtek érte, - mert honnan tudta volna a szénbányász vagy .az acélgyárak munkása, hogy Svájcban a devizát mennyi"ért árulják?! Egyetlenegy, Roth H. Ignác pittsburghi pénzküldő hirdette, hogy nála a 100 korona 17 dollár, de ezt a hirdetést nem fogadta el csak a Magyar Bányászlap és ■nem sokkal később a Szabadság." Azért a Bányászlap, mert annak Himler a jelenlegi tulajdonosa, azért a Szabadság, mert annak Himler jelenleg is munkatársa. Ez az ostoba és hazug öndicséret ■igazán bölcsen lett az előző mondathoz illesztve. Ott ugyebár azt kérdezi, hogy ugyan honnan is tudott volna a bányászlappal rendelkező bányász a 17-18 dolláros árfolyamról? On túl becsületes ember Himler, - nem ért a hazudozáshoz. "Akkor indították hirtelen, leginkább Németh János bankház révén és pénzén az uj napilapot, amely azzal vánosságra hozta a kulturális ingatlanközvetités magyarokat mentő fenkölt trükkjeit, - mire szegény Fecso magára maradva ismét megbukott. Himler e cikkben, - de a többiben is, - magát is, mint sajtonagyot méltatja. Ezzel azonban elkésett, mert a ma- j gyár újságok már kellő lelkesedéssel rávilágítottak kulturális és magyarmentö tevékenységére. Tehát leszögezhetjük, hogy úgy Nyitrai és Fecsg mint a többiek, orvosi rendeletre, üzlett előtt, közben és után kávéskanálnyi sajtót is adtak a magyarnak, hogy felrázzák hazafiatlan vásárlási közönyéből. SINGER MIHÁLY ldézek;"A bevándorlók, akik nem ismerték ki magukat ebben az országban, akik beszélni sem tudtak, - szabad prédái voltok minden szélhámosnak. - A Dr. Collins cégér alatt működött bakonyerdö például azt hirdette, hogy hideg Ieléstol kezdve a rákbetegségig, mindent meggyógyít./Vájjon egyik 'hires' ujságironk és bányabáronk sikerrel használta torokrákja ellen ezt a csodaszert?(szerk.)/ Sőt posta utján is meggyogyit.- Futobankárok egymásra licitáltak a magyar lapokban, hogy ki hány regényt vagy selmeci pipát ad annak, aki húsz koronát utaltat át vele az 6 hazába., s amig az állami vagy szövetségi törvények rá nem csaptak a fékerek kezére, addig sok ilyen hirdetés jelent meg. - Singer Mihály nemcsak a saját lapjában nem tűrte ezeket a hír detéseket, de állandóan kikelt mikor egy-egy újabb fosztogatásra alapított üzlet hirdetését látta meg egy-egy magyar újságban. Singer Mihály abban is kivétel volt, hogy nem akart vezérkedni, ami valóságos mániája volt nagyon sok ma; gyár lapkiadcnck. E sorok írója / Himler /, aki 1910-11-be a Szabadság new-yorki munkatársa volt, s igy hivatalból végig kellett szenvednie minden eseményt, egyetlen egyszer találkozott Singerrel, aki akkor nemcsak megjelent,ha nem beszélt is." Reméljük, hogy ezt a nagy találkozást, mely a fentiek helyes értelmezése szerint, a "fosztogató hirdetések" jegyé ben zajlott le, a történelmi arcképcsarnok számára valamelyik nagynevű festő' megörökitette. Tanulság: Kulturális alapon 'fosztogató hirdetések' a magyar bevándorlók hazafias becsapása érdekében. A végér még az apostol, tehát Singer is követi a Szabadság és a többi fáklyahordozo idealizmusát, bajuszpedrős, fosztogató hirdetéses magyar önzetlenségét. Ezt pedig nem én mondom hanem Himler. Azt irom, - 'végül', - tévedtem, - nem 'vé gül'. Végül ugyanis Singer egy német újság munkatársa lett és megtagadta magyarságát. t Úgy látszik, hogy a Himler által dicsőített kvargli /saj to, - o sajt / nagyok egymásra ragasztották a magyarságot megtagadó, honfibút. KOHÁNYI TIHAMÉR Idézek;" Mikor Tisza István 'eró's kéz' politikája válasz tást hirdetett, hogy a Habsburg ház és szociális igazságtalanságok majdnem lázango népakaratot elnyomja, Kohányi merész kezekkel nyúlt bele a magyar politikai helyzetbe. Felhívására a magyarok tízezrei irtak haza leveleket, hogy a hozzátcrtozoik szavazzanak a függetlenségi pártra.-" Azután: "A selejtes zsebszotárak és tolmócskönyvek helyett nos bankház révén és pénzén az uj napilapot, amely azzal
