Magyar Végvár, 1953-1954 (1. évfolyam, 3-12. szám)

1953-08-01 / 5. szám

12. oldal Magyar Végvár 1953 augusztus / / Később úgyis kitu­dódik, minek kíván­ás- csiskodni? Egy Lake Sunnapy-i olvasónktól kaptuk az alábbi, Göndört - talán nekünk sem kel leni leírni ezt a nevet? - hűen jellemző cikket. Olvasóink jórésze bizonyára ismeri az alábbi cikket megelőző eseményeket, de azért nem fog ártani egy kis 'Előszó'. A cikk irója Göndörrel együtt hűen szolgálta a Kun Béla kommunista társaságot odahaza Pesten, természetesért mint kitűnő ujságiro. Midőn Kunéknak forró lett a talaf a taSpd; alatt, Szerémi Simoleon is ellógott hazulról és mint sok más ;l kommunista, besurrant Amerikába. Nyüzsgése helyéül New Yorkot választotta, ahol valami Hírlapot esx­­kcbáit össze és miután Göndör is beevezett az amerikai denunciánssal I' A cikk iroja pedig egy másik nem egészen kóser figura volt, Robert Oszkár. Ez az ember követelte annak idején:'Végezzék ki, lŐjjék agyon vagy akasszák fel Wekerle Sándor, gróf Apponyi Albert, gróf Andrássy Gyu­la, Herczeg Ferenc stb. kiváló magyarokat. Egyébként erre az ügyre vonatkozolag lesz még sza­vunk. Egyelőre csak annyit, hogy ha egy hazai kommunis­ta leleplezte egy volt hazai fékommunista múltját, ezzel rtnég nem lett názi-bésugó. Az ilyen vádaskodás csrjk arra jó, hogy bizonyos kellemetlen 'incidensekről' egy Időre el terelje a figyelmet. Nem a miénketl Eme bevezetés után jöjjön a cikk, amely New Yor­kon jelent meg 1940 április 13-án az Egyleti Elet-bep,a következő cim alath'GÖNDÖR FERENC ISMÉT KITÉRT. Mielőtt a cikket hozzuk, legyen szabad valamit meg jegyeznünk. Nem is olyan régen valaki igen buzditott/hcg ideje volna, ha mi Göndörhöz járnánk iskolába tanulni be­csületét, hogy megtudhassuk ki is az a Göndör, hogy meny nyit is tett ő az elnyomottakért, hogy micsoda antiszemitái vagyunk mi stb. És még egyl Aiért is, hogy rámutassunk a NB egyes tagjainak szörnyű eItévelyeáé'' , amikor Gön­dör famulusaivá válottak és igy mentik jazát és építik a magyar jövőt. Csakis ezért fog Iáikor ezekkel a dolgok­kal, amelyek egyébként tényleg ur „i>U'ok. íme a cikké GÖNDÖR FERENC ISk.ET KITÉRT. Mekkába, Simoleon nagy fogadást rendezett számára - há­lóból. Ugyanis Kun elvtárs napsütéses ideje alatt nekik ál­lott a világ, Göndör mint a Vörös Hadsereg egyik sorozóbi­zottságának az elnöke, ujságirói igazolvánnyal látta el a drágalátos komáját, amelynek segítségével az atyafi kibújt a katonáskodás veszélyes foglalkozása alól. No ná, majd. nemi Mi az, hogy katona? Elég az hozzá, hogy minden embergyereke azt gondolta, hogy ez a világrengető nagy Szerémi-Göndör barátkozás örök időkig fog tartani. Azon­ban a Sors könyvében másképpen irodott a nóta... Hogy és miért, senki sem tudja, igy mi se kutassuk a múltat ebben az erányban, valoszinüleg e szerelmi kettős örök titka marad, - valami ügyletből kifolyólag összemara-­­kodtak. Már amint az jobarótoknál egészen természetes is. Szerémi dühében uton-utfélen mindenkinek mutogatta a Göndör által részére kiállitott Vörös Ujságirói Igazolványt melyen ott disztelenkedett Göndör sajátkezű - oh, hogy tö­rött volna el a kezeml - aláirása, úgy is mint hűséges kom­munistáé, no meg mint elnöké is. Valaki New Yorkon ezt oktalanul - már Göndörre nézve 1 - lefotografólta és köz­jegyzőileg ezt hitelesítette, - már az utókorra való tekin­tettel is, no meg hlrni komiszkodásból^is. Útközben találko­zott egy másik állitolag nagy újságíróval, aki szeretett, ' mint nagy ébredő mindenhova befurakodni. Legelső dolga volt ezt Göndörnek lóhalálban tudtul adni. A hir hallatára összeröffent a Kun-társaság s kimondotta Szerémire a halá­los Ítéletet,mel^y Az Ember 194] feb.l5-i számában jelent^ meg: ‘Ki a sajtóból, ki az egyletekből ezzel a náci-besúgó Közérdekű kötelességet “ : íj<r« nettünk, amikor lerán­tottuk a leplet arról a különös izO iseraényről,amely csak azért nem bontotta meg az amer’kai magyarság felekezet­­közi békéjét, mivel a józan itéletü és világos gondolkozá­­su amerikai magyarság semmiféle uszításra nem reagál. Azt hittük, végre sikerült lezárni ezt a magyarság számára kínos ügyet. Úgy látszik azonban: tévedtünk.Gön dör Ferenc, a hitehagyott, renegát zsidó úgy próbálja Ta­karó Géza esperest igazolni, hogy közben felénk öltögeti nyelvét és c maga megszokott ízléstelen modorán hetet-ha vat összehordva, Paprika Jancsi módjára vagdalkozik. A tárgyra vonatkozólag Bodoné álláspontjára helyezkedik, mindenről beszél, csak éppen a cikkben állított tényeket és adatokat nem cáfolja meg, mert megfelelnek az igazság nak. Nem, Göndör, a gyakorlott denunciáns nem cáfol,ir kább újra kitér. Ezúttal a tulajdonképpeni válaszadás elŐI No*/ mivel oz efajta szélmalomharchoz sem időnk, sem helyünk nincs, ezuten szögezzük le álláspontunkat. Bennünket nem érdekelnek Göndör Franci izgatott röffenései és ma&datlan szájú kirohanásai, mintahogy ne­künk az is mindegy, kiket és mikor véd hátba, vagy támac oldalba remény te len. és a komikumba fulladó kirohanásai s< rán a nyilvánosság kizárásával megjelenő Az Ember cimü megélhetési kísérletében. A Yorkville h& védŐje:Zrinyi­­-Göndör csak védjen vagy támadjon, egyszóval nyüzsögjö tovább az East 79—ik utcában. Úgy sem törődik vele senki Köteteket lehetne irni azokról az igazságtalan tárna dósakról és hajszákról, amelyeket Göndör követett el lap­jában o saját önző céljaiért és magánérdekeiért. De most

Next

/
Oldalképek
Tartalom