Magyar Végvár, 1953-1954 (1. évfolyam, 3-12. szám)
1954-01-01 / 10. szám
2*- oldal Magyar Végvár 1954 január Trianont zúdította Nemzetünkre s Párisban igyekezett megpecsételni ezt a trianoni magyar sorsot. Azóta is egyesek, akik az ezeréves magyar állam földjén kaptak maguknak otthont, igyekeznek ezt a benesi rágalmazó' szellemet terjeszteni. Nekünk ezen propaganda ellen védekeznünk kell s nem szabad tétlenül néznünk a történelem jövő kialakulását. A magyar kultúra minden lehető és megengedett eszközével szolgálnunk kell a magyar jövőt. A táncművészek-] nek és előadás rendezőknek figyelmébe ajánljuk a sa-; játos magyar táncokat: csárdást, palotást, körma- I gyárt, toborzot s a különböző népi táncokat, mint \i a: fátyol-tánc, legyező-tánc, menyasszonytánc stb. ; Ezek a táncok művészies előadásban bizonyára meghoí- ■ ditják az amerikai táncművész köröket is. < Nem akarunk senkit sem támadni, mert meggyőződé- • sünk, hogy itt nem célzatosságról van szó, hanem egy sajnálatos tévedésről s hisszük, hogy a táncok ■ rendezői, illetve betanítói a jövőben vigyázni fog-r nak az egyetemes magyar szempontokra és követeimé- 1 nyekre is. Jelen közleménnyel csupán fel akarjuk hívni az illetékesek figyelmét arra, hogy kulturelőadások ( alkalmával a magyar nép valódi szellemiségét és lelkiségét , tulajdonságait elevenítsék meg az amerika- i közvélemény előtt, mely méltán sorolta több,mint ezeréven át Nemzetünket Europa kultur nemzetei közé . A magyar táncművészet, mozgásmüvészét, sport, énekmüvészetünk, irodalmunk, költészetünk, szinmüvészetünk, valamint tudományunk mindég elismert volt a világon. Trianonban és Párisban megaláztak, megcsonkítottak bennünket, de él a magyar szellem, a magyar lélek és szolgálja az értékes magyar kultúra az emberiség érdekeit. A magyar szellemiség utat tört magának párisi börtönéből és mutatja a jövő útjait, melyen haladnunk kell. A magyar kultúrát szolgáljuk és állítsuk a nemzeti újjáépítés és az emberiség kulturális fejlődésének szolgálatába! Küldetésünket, történelmi hivatásunkat csak igy tudjuk betölteni. A Magyar Kulturkert áldozatos munkáját csak elismerjük'és becsüljük és kérjük, hogy folytassák a munkát, nemzetépitő munkájukat továbbra is, az amerikai közvélemény felvilágosítása érdekében. Cleveland, 1953, dec. \/ v/ \r \t \/ y y \/ \/ y BBBBr " NEMZETPOLITIKA " NEMZETFOLITIKA kulturális és politikai folyóirat első száma Ízléses külsőben, fedőlapján a középkori Magyar Birodalom címerével, a TCrux Hungaricus?-sal 1953 okt-ben jelent meg Münchenben Csopaki József szerkesztésében és kiadásában. A Beköszöntő többek között ezeket mondja:" A magyar emigráció túlnyomó többségében jobboldali.Az összeomlás után hosszú ideig ez megbélyegzés volt és sok mindent kockáztatott, aki megvallotta jobboldaliságát. Mégis csak kevesen lettek hűtlenek önmagukhoz, pedig a jobboldali, a nemzeti emigráció szegény volt és reménynélküli. Amióta azonban megnyíltak előtte a kivándorlás kapui, anyagilag magához tért, megerősödött. Csak anyagilag. Politikailag nem. Vagy tétován kóvályog a múlt ködében vagy bizarr délibábot kerget vagy lelkes kis csoportokban vész el hatalmas országépitő ereje. Van ugyan két-három nagy, az egész világot átölelő szervezete, az együttműködés azonban ezek között is hiányzik. Mintha átok ülné meg a lelkeket. Valószínű azonban, hogy hiányzott egy irányító folyóirat. Ezt a hiányt óhajtjuk pótolni. A magyar nemzeti emigráció" folyóirata kívánunk lenni, bár a Nemzetpolitika megjelenését a Magyar Szabadság Mozgalom tette lehetővé. Szerény köntösünk- reméljük csak egyelőre. Olvasóink áldozatkészsége arányában lesz szebb, méltóbb folyóiratunk külalakja. A tartalom meg szóljon önmagáért." Az első szám tartalmas cikkei közül külön figyelmet érdemel Liptay Lajos:"A földbirtok kérdés" és a névtelen iro:"Népi hagyományok - magyar jövő" c.cikke. A Nemzetpolitika megjelenése egy újabb bizonyíték arra, hogy a magyar nemzeti emigráció gerincét még mindig az Európában rekedt és szűkös anyagi viszonyok között élő magyarok alkotják. Szeretnénk hinni és remélni, hogy ez a folyóirat legalább némileg pótolni fogja azt a központi szellemi irányítást amelyet a magyar emigráció kezdettől fogva a mai napig nélkülöz. Eris. ff HI/II1I0TT... dező bizottság részéről nemcsak szomorú, de a hazafias és Átállását tisztelő magyarságra nézve felette kihívó és arcátlan eljárás volt "TISZTELŐ' BARÁTKÉNT" Göndör Ferenc, alias Krausz Náthánt nemcsak meghívni, hanem, mint egyik főszónokot (bizonyára mint Rákosi képviselőjét) szerepeltetni is. Egyébként erről a party-rol meg sem emlékeznénk. Miért irigyeljük Nagy Ferenc boho boldogságát? Az ünnep "toastmaster-i tisztségét Márk Béla töltötte be, ki, - aenki sem tudja miért? - a Bronxi Független Református Egyház "keresztapja” kitüntető címet viseli. Ezért joggal feltehető, Az Amerikai Magyar Szövetség "csütörtököt mondott" Kongresszusát követő születésnapi party-t ren-
