Magyar Végvár, 1953-1954 (1. évfolyam, 3-12. szám)

1953-12-01 / 9. szám

1953 december Magyar Végvár 13* oldal BizOny mondom én néked Esz,hogy tökéletes Boldog­ság csakis Isten országában vanl De Isten országa: nem föl­di ország és nem is az Arany országai Ne hitegesd hát to­vább embertársaidat! Ne énekeltesd többé a vak Reményt a sötét hajófenéken! Ne küld le oda az Erőszakot, ha az emberek összeroppannak a fájdalomtól és feljajdulnak sor­suk ellen; mert gyűlöletessé teszed előttük a Hatalmat, aki­nek szolgálatában állsz. Hallgass rám és kövess engemet, aki az Írást jöttem betölteni! Ha követsz: boldog leszel,te is és a Hatalom is; és boldoggá tehettek minden utast addig a mértékig, ameddig, Isten akaratából, ember ezen a töré­keny hajon boldog lehet!..." Elég! - kiáltotta az Esz. - Ne folytasd tovább osto­baságaidat!11 - Aztán a Hatalom felé forduIt:"Uram, vi­gyázz! Ez az ember Isten Fiának nevezi magát, hogy ezen a címen biztosíthassa magánaka parancsnoklást a hajon! Ez az ember ellened beszél!" "Ellenem beszél?" - hökkent meg a Hatalom. "Ha el­lenem beszél: akkor intézd el öt!" / Az Esz a hid korlátjához futott és lekiáltott az alant várakozó evezősökhöz: "Emberek! Felküldtétek hozzánk a Szivet, aki Isten Fiának nevezi magát, hogy megtanácskozzuk vele az Utat, melyet ö, állitolag, jól ismer. Vegyétek tudomásul, társa­im, hogy a Szív vagy hamis próféta vagy bolond! Az imént bevallotta, hogy nem hisz a Boldogság Arany Szigetében! Azt mondja: ilyen Sziget nincs, tehát Ut sincs, ami oda ve­zetne!..." , Lent izgatott morajlás keletkezett. - Az Esz gúnyo­san folytatta: "Tudjátok mit jelent ez?...Ez azt jelenti, hogy ez az ember félrevezetett benneteket! Tagadja a Szigetet, a­­rniben mindnyájan hiszünk! Feleslegesnek tartja reménye­inket és fáradozásainkat, mellyel célunk felé törekszünk!" Kiáltozássá fajult odalenn a morajlás. Fenyegető ka­rok emelkedtek és durva szitkok szálltak a Szív felé. "Azt mondja a ti Megváltotok, hogy ö a hajon akar boldogságot teremteni nektek! A hajon akar boldogitcni bennetek, ahol annyit szenvedtetek!... De azt kívánja, hogy előbb tegyük meg öt parancsnoknak!.. .O akar Hata­lom és Esz lenni a ha jón!.. .Mert szeretne a napfényen ma­radni. .." / Vad átkozodások között, dübörögve rohantak fel az emberek a hidra, hogy megragadják a Szivet. "Visszaadjuk néktek ezt a vakmerő ostobát. Cseleked­jetek veje érdemei szerint!" - fejezte be szavait diadalma­san az Esz. A Hatalom elfordult, hogy ne lássa: miként bánnak el a hajósok a szelíd Lázadóval... Arculcsapták és lekcpdösték. Szidalmazták és ütle­gelték. - Nem panaszkodott és nem védekezett. - Lehaj­totta a fejét és ment. Némán tűrte, hogy azok, akiket sze­retett, meggyogyitott és akiket megváltani akart, hogy a­­zok most meggyalázzák és a halálba vigyék. Ment, roska­dozva és vérezve, szótlanul, a keresztfa felé. - Szív volt! Az emberek azt gondolták, hogy mindenki cserben­hagyta Ot. Nem látták, hogy egy tündérszép arcú leány, a Hit, hűségesen követte a véres utón és azután is,ami­mikor becsukódott mögötte a véres kapu... A hajó pedig szállt tovább a végtelen tengeren. Még most is száll. Megy éjjel és nappal, télen és nyá­ron, viharban és szélcsendben, mint azelőtt. - Parancs­noki hidján még ma is p Hatalom sétál fel s alá, kormány­­rudját még mindig az Esz tartja kezében és sötét méhéböl még most is nehéz munkák dübörgése és a szenvedések só­hajtása hallatszik. A véreskezü Erőszak ma is éppúgy el­fojt minden lázadást az Esz ellen, mint régente; csak a vak Remény csalfa dalai helyett zendül fel ilyenkor egy csodálatos ének a Hit ajkán. - A kérésztrefeszitett Szív­ről szol az ének. A szelíd Lázadóról, aki nem halt meg, liánom él és vergődve vérzik Iont a sötét hajófenéken. Es vprja, hogy felhívják az emberek a Hidra... És minden esztendőben van egy éjszaka, amikor vi­lágosság árad a sötétben rohano hajóról. Apró gyertyács­­kák millióit gyújtja meg a Hit a hajomélységekben,hogy hirdesse a Szív születése napját. A ragyogó fényözön feltör a magasba; megvilágitja a parancsnoki hídon álló Hatalmat és a Hatalom sötét ár­nyékát rárajzolja az égre.. .A hajó parancsnokának ilyen­kor eszébe jut a kedves és szelid Szív. A bölcs és igaz Szív, aki ártatlanul vérzik a hajófenéken. - A Hatalom Karácsony éjszaká ján arra gondol, mi lenne, ha magához szolitaná a Szivet első tanácsadójának?!... Aztán az Eszre pillcnt. Nem az Égre rajzolódó, önön árnyékára, hanem a kormcnyrudat tartó, gőgös Észre. - Aki még most is főtanácsadója; s aki egyszer azt kiáltot­ta le a hidról, hogy a Szív vagy hamis próféta vagy bo­lond. .. A hajó rohan. Keresi a Tökéletes Boldogság Arany Szigetét... A Hatalom meg nem meri megmondcni az Esznek, hogy hátha tévedett... A karácsonyi gyertyácskák leégnek. - Csak a csilla­gok ragyognak a sötét égen. Es az örök Hit imádkozik a betlehemi jászol előtt, ahol a Szív megszületett, hogy betöltse a Törvényeket. AZ UJMAGYARGK TÁRSADALMI ES KULTURÁLIS SZER­VEZETE. Amint a neve is elárulja, az ujonncn bevándorolt ma­gyarok csoportosulása, amelynek célja az újonnan beván­dorolt magyarság egy táborba való tömörítése. Fealdata az ujhazához való hűség erősítése, továbbá tagjai szel­lemi, erkölcsi, kulturális érdekeinek, valamint az óha­za 1000 éves nemzeti és keresztény hagyományainak fenn­tartása és ápolása. A rebsógban szenvedő szülőhazánk felszabadítása érdekében minden lehető alkalommal ál­lást foglalni. Céljukat azonban csakis úgy tudják elér­hetni, ha minden velük érző magyar testvér a szervezet­hez tartozik. A Szervezet cime: 1019 W. Diversey Park­way ( Lincoln Turner Hall ) 1. em. 107 sz. helyiség. Chicago, III. Magyarok, tartsatok össze!

Next

/
Oldalképek
Tartalom