Magyar Végvár, 1953-1954 (1. évfolyam, 3-12. szám)
1953-11-01 / 8. szám
Z.joJdgL Magyar Végvár 1953 november városba a jobb jövödelem reményében, még a birtok elhagyása árán is. Ahogy előbb láttuk a mezőgazdaság az ösfoglalkozásbol vállakózássá érik és ennek során a jo és rossz jövödelmezőségü mezőgazdasági üzemek még jobban el fognak különülni, hisz a paraszti gazdálkodási formánál sokkal több tökét és munkát igénylő vállalkozás fokoz .ottan érzékeny a jövödelem alakulásával szemben és azok a mcdok helyett, melyek eddigelé a parasztságot egyes gazdasági válságok során, ellenállóvá tették, u.m. a nadrágszij szükebbre húzása és a pénzvásárlás majdnem teljes beszüntetése, lehetetlenné vált. A tudomány fejlődésével kisebb területen nagyobb hozadékok érhetők el, igy nem szükséges az összes rendelkezésre álló terület a szükséges mennyiségek termelésére, hanem kiválasztható a jobban alkalmas, a jobban megfelelő, mig természetesen ennek folyományaképpen a kevésbbé alkalmas feleslegessé válik vagy olyan alacsony hozadékot nyújt, hogy bekövetkezik a Flucht vom Lande, mely jelenséggel legutóbb a New York Times is foglalkozott. Azt ajánlotta, hogy az elhagyott területeket az állam vegye gondozásba, erdó'sitse vagy hasznosítsa valami módón. Amerika a nagy méretek hazája, a nagy lehetőségek területe, de a probléma német neve is mutatja,hogy ez épp úgy jelentkezik a túlnépesedett Európában is. Kevés kivétel erősíti a szabályt, de sok nevetségessé teszi. Esetleg feleslegessé is?! A 20-25 holdas birtoknagyság kizárólagos keresztülvitele, ha pénzügyileg egyáltalán megoldható lett volna, 20-30 évvel ezelőtt tán haladást jelentett volna, de ma túlhaladott álláspont. Ennek a gondolatnak propagálása még ma is abból az emigráns lélektanból fakad, hogy az emigráns elhagyott hazáját érintő dolgokban megáll abban a pillanatban fejlődni, mikor a hazáját elhagyta és nem gondol crra,hogy az élet nem áll meg sem idekint, sem odahaza! E két jelenség: közül az egyiknek angol neve van: PART-TIME FARMER a mésik német nevű: DIE FLUCHT VOM LANDE MAGYAR PIARISTA DIAKSZQVETSEG. P. Borbély István, a Jzsuita Rend volt magyarországi tartományfőnöke, jelenleg a mcntreáli Teológiai főiskola tanára érdekes és értékes előadást tartott a Küzépeuropai Keresztény Demokrata Unióban 1953 szept. 14-én New Yorkon. Az előadáson megjelentek az Unió tagjain kívül a NB tagjai közül is számoson, a Piarista Diák- Iszövetség tagjai, továbbá a szlovén, lengyel, litván, lett és cseh kereszténypárti emigráció több neves vezetője is. P.Borbély "A különböző fejlődési irányok az olasz és német keresztény szociális mozgalmak terén" címmel tartotta előadását. P. Borbély nagyhatású beszéde után vita keletkezett, amelynek során cktuális kérdéseket tárgyaltak. kedés nehéz volt, addig mig patriarchalis életforma uralko-j dott a falun, addig megállt a zárt egységű falusi életszem- ! lélet, falusi gazdálkodás, szép régi szokásaival, szigorú erkölcseivel, népviseletével, kemény munkájával és aránylag kis jövödelmével. De mióta a falut 'felkutattuk1, mióta a modern közieke-dés közelebb hozta a falut a városhoz, mióta a technika minden vívmánya közelebb hozta a faluhoz a modern erkölcsöt, mint szabadságot az 'elnyomott1 parasztsághoz, mióta tán a kissé elavult naiv, de tiszta életszemlélet helyett csak materializmust nyújtottunk nekik, azóta megszűnt a pcraszfoglalkozás életszemlélet, őstermelés lenni, hanem üzlet.. j üzlet lett belőle! Azóta a parsztság résztkér, részt követel azokban az e-l lönyökben, melyeket addig csak a városi lakosság élvezett. Hála a tudomány fejlődésének, meg is van a lehetőség a mezőgazdaság jövödelmének nagymértékű fokozásának. Persze az üzleti alapon vezetett mezőgazdaság nem állhat meg mereven szabott 20-25 holdas területi határoknál, hanem nagyságát nem egy elméleti számban, hanem az üzlet diktálta méretekben kívánja megszabni. Hol állna ma az amerikai ipar, ha Henry Fordnak, Edisonnak megszabták volna, hogy az első szerelőpajtájónál maradjon! Ha pedig terszetesnek tartjuk az ipar korlátlan fejlődési lehetőségeit, miért akarjuk azt a mezőgazdaságtól elvitatni? A nyugati demokratikus gondolkozás idegenkedik minden erőszakos beavatkozástól, főleg a kereskedelmi életbe,, elve, hogy a legjobb, ha az élet korlátozza önmagát. A j kormányzat kötelessége csak az, hogy épp az egyenlőségeivé alapján, a gyengéknek támaszt nyújt, a szertelenségek- ; nek pedig korlátokat szab. Meg lehetünk győződve, hogy ez a mod mindig jobb megoldást fog produkálni minden,bár—| mennyire tetszetős elméletnél. Épp a tudomány fejlődése a mezőgazdálkodás terén, a | föld tulajdon és földbirtok-nagyság kialakulásánál két, ma már el nem hanyagolható, újabb jelenséget produkált. Ha újra szabadakarat fog Magyarországon érvényesülhetni, e két jelenséget a magyar földbirtokpolitika kialakításánál (< sem hagyhatjuk számításon kivül. A nagyobb városok környékén a közlekedési eszközök számának, gyorsaságának és megbízhatóságának növekedtével egyenes arányban növekszik a "pcrt-time farmerség. Az ipari munkásság falura való vándorlás a városi bérkaszárnyákbol, részint az egészségesebb életkörülmények, a saját ház stb., részint a városi foglalkozás bizonytalansága kockázatának csökkentésére a saját élelmiszerek megtermelésével. A 'Flucht vom Lande' az előbb említett jövedelem diszritás eredménye, menekülés a gyenge falusi hozadék elől a
