Magyar Újság, 1980 (70. évfolyam, 1-27. szám)
1980-01-10 / 2. szám
AFGANISZTÁN MEGSZÁLLÁSA Miközben az Egyesült Államok diplomatái mindent elkövettek, bogy a teberáni túszok ügyében a Szovjetunió vétó -jónak veszélyét elhárítsák, a Szovjetunió váratlanul megszállta Afganisztánt. Az orosz megszálló csapatok létszáma a hírek szerint 45.000 fő. A közeli szovjet katonai körzetben már korábban feltűnő csapatösszevonásokat figyeltek meg. Carter elnök és a küliigyminisztériumi szóvivő nyilatkozataiból arra lehet következtetni, hogy Brezhnev elnök az afganisztáni államcsínnyel kapfcsolatban nem mondott igazat. A szovjet csapatok bevonulását állítólag Amin HafizuIIah afganisztán elnök hívta be, akit az államcsíny végrehajtása után meggyilkoltak. Több jel arra mutat, hogy az állam csínyben az afganisztánoknak nem is volt szerepük. Az ország új vezetője, Karmai Babrak, aki csehszlovákiai számkivetésben élt, csak az államcsíny után 5 nappal érkezett az afgán fővárosba, Kabulba. Carter elnök Afganisztán megszállását a Szovjetunió részéről Azerbajdzsán 1040. évi, Magyarország 1956. évi és Csehszlovákia 1968. évi Ierohanásához hasonló lépésnek minősítette, és külön üzenetben arra szólította fel a szovjet kormányt, hogy a megszálló csapatokat haladéktalanul vonja ki Afganisztánból, mivel azok komolyan veszélyeztetik a világbékét. Az arab országok kezdeményezésére január 2-án 20 ország képviselői az Egyesült Nemzetek biztonsági tanácsának sürgős összehívására tettek kezdeményező lépéseket. A biztonsági tanács rendkívüli ülésének az lenne a hivatása, hogy az afganisztáni szovjet beavatkozással kapcsolatos helyzetet megvitassa. A TEHERÁNI SZOVJET KÖVETSÉG MEGTÁMADÁSA Január elsején az iráni afgánok mohamedán papok vezetésével tüntettek Afganisztán szovjet megszállása ellen. A tüntetők a szovjet követség elé vonultak és hamarosan megkísérelték annak birtokbavételét. A sarlós-kalapácsos szovjet zászlót letépték az épületről, majd elégették. A tömeget csak az iráni őrök erélyes fellépése, a tömeg feje fölött leadott, ismételt sortűze tudta szándékától eltéríteni. A tüntetők a szovjet követségi épülettől a 10 háztömbnyire levő amerikai követség elé vonultak, ahol Amerika-ellenes jelszavakat hangoztattak, a Szovjetuniót és az Amerikai Egyesült Államokat egyformán az iráni nép ellenségének nyilvánították. Az iráni afgán tüntetők az afgán határ közelében levő MashacI városában mintegy 5000-en a szovjet konzulátus elé vonultak, ahol ugyancsak letépték és elégették a sarlós-kalapácsos szovjet zászlót. Az oroszok a tüntetéseket a “huligánok csoportjának” tulajdonítják. ELLENÁLLÁS ÉS MENEKÜLÉS A szovjet megszálló csapatok bevonulása Afganisztánba több helyen ellenállásba ütközött. A kínai határhoz közel eső Badakshan tartományt például a szovjet csapatok csak 90 óra hosszat tartó ellenállás után tudták birtokukba venni. A pakisztáni Jane című lap értesülése szerint a szovjet katonai repülők napalmot dobtak az afgán területekre, ahol asszonyok és gyermekek pusztultak-«!. Chigra Serai városát a mohamedán felkelők háromnapos küzdelem árán elfoglalták. Harc közben az egyik afgán brigadéros tábornok és 9 másik tiszt átállt a felkelőkhöz. Chigha Serai és a pakisztáni határ közelében, Barikot körül, a mohamedán felkelők gyűrűjében afgán és szovjet csapatok harcolnak egymás ellen. Kandahar és Jalalabad közelében az afgán csapatok ugyancsak felvettek a harcot a szovjet megszálló csapatokkal. A fővárostól nyugatra eső Herat, ahol márciusban véres felkelés zajlott le s ennek során 60 szovjet katona vesztette életét, ugyancsak ellenállt, rövid küzdelem után azonban a szovjet kez<;re került. Kabulban, a fővárosban sem történt meg akadálytalanul a szovjet megszállás, mert lövések voltak hallhatók, bár a szovjet katonaság kétségtelenül erős kézben tartja a főváros egész területét. Az országszerte megállapítható nyílt ellenállással párhuzamosan erősödik a lakosság menekülése, amely 19 hónappal ezelőtt kezdődött, amikor a kabuli kommunista rezsimmel szemben kitört a harc. Pakisztáni hivatalos tényezők megállapítása szerint azóta több mint O87.0O0 afgán menekült lépte Pákisztán határát. Ezek közül az utolsó 5 héten át több mint 38.000 érkezett az országba. NYUGAT-EURÓPA RAKÉTÁT LŐTT FEL Nyugat-Európa országai a Erancia Guineában levő Kourouban sikeresen lőtték fel az első űrbéli megfigyelő rakétájukat, amely 18 év munkájának és 1.6 billió $-os költségnek az eredménye. Az első / 70 millió $ 1970-ben az első Eurorocket-ek fellövésének sikertelensége következtében kárba veszett. Az Ariane -nak nevezett rakéta annak a tervvalósítását indította el, amelynek költségeit 60 százalékban Franciaország, 20 százalékában Nyugat-Németország, további 20 százalékban pedig több más nyugat-európai ország fedezi. Európának az a törekvése, hogy az űrben az Egyesült Államokkal egyenlő jelentőségű szerephez jusson. TEHETETLEN A BIZTONSÁGI TANÁCS IS Az Egyesült Nemzetek biztonsági tanácsa december ölén végre határozott a teheráni túszok kérdésében: egy hét határidőt adott Iránnak a túszok kiengedésére azzal a kikötéssel, ha Irán addig sem engedi szabadon az amerikai követség épületében fogságban őrzött túszokat, akkor újból öszszeül és határoz a gazdasági megszorítások életbeléptetéséről A biztonsági tanács határozata 11 szavazattal egyhangú lett, mert a tanács 4 tagja: a Szovjetunió, Csehszlovákia, Bangladesh és Kuwait képviselője távol volt. A 11 egyhangú” szavazatot az Egyesült Államok, Britannia, Franciaország, Kína, Bolívia, Jamaica, Portugália, Norvégia, Gabon, Nigéria és Zambia képviselője adta le. A határozat meghozatala után fél órával Waldheim Kurt főtitkár Teheránba indult, hogy a túszok kiengedéséről személyesen tárgyaljon Teheránban. A főtitkár Párizsba érkezése után távbeszélőn beszélt Giscard d Estainy Valery elnökkel és személyesen találkozott Trancois-Poncet Jean külügyminiszterrel. WALDHEIM KURT Diplomáciai körökben azt hiszik, hogy Waldheim egyénisége alkalmas az iráni túszok nehéz kérdésének megoldására. A halk szavú, 61 éves hivatásos osztrák diplomata 1918 december 51-én született az osztrák Sankt Andrd-Wörden községben, ahol apja tanfelügyelő volt. Középiskolai tanulmányainak befejezése után a bécsi konzuli akadémiára iratkozott be, ahol 1939-ben végzett. Mielőtt elhelyezkedhetett volna, besorozták a német hadseregbe. A második világháború folyamán a keleti arcvonalon teljesített katonai szolgálatot, mint főhadnagy. Az egyik ütközetben megsebesült. Lábsebének begyógyulása után további katonai szolgálatra alkalmatlannak nyilvánították és tartósan szabadságolták. Ekkor iratkozott be a bécsi egyetem jogi karára, ahol 1944- ben jogtudományi doktori oklevelet szerzett. 1943-ben küigyi szolgálatba lépett. Mint első titkár, a párizsi osztrák követségre került. Waldheim Kurt az Egyesült Nemzetek Szervezeténél először megfigyelő lelt 1955-ben. Az osztrák képviselet fé-i jé ve csak 1964-ben nevezték ki, de hamarosan más diplomáciai beosztásokat kapott, míg 1968-tól 1970-ig külügyminiszter nem lett. A következő évben Ausztria elnöki tisztségé^ re pályázott, a konzervatív néppárt jelöltje volt. a választásokon azonban kisebbségben maradt; visszakerült az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez, ahol U Thant főtitkár nyugalomba vonulása után 5 évre főtitkárrá választottak, 197/-ben pedig újabb 5 évre újra megválasztották. CSÖKÖNYÖS ELLENKEZÉS • Teheráni AP-tudósítás szerint a túszok őrzői hallani sem akarnak arról, hogy Waldheim főtitkárral a túszok kiengedéséről tárgyaljanak. Ghotbzadeh Saclegh iráni külügyminiszter és a forradalmi tanács több tagja megtette az előkészületeket Waldheim fogadására. Khomeini ayatollah hivatala azonban minden fel világítást megtagadott arra vonatkozóaan, hogy Khomeini fogadja-e Waldheimet vagy sem. Az amerikai követség épületének megszállói semmi szín alatt sem akarták megengedni, hogy Waldheim főtitkár a túszokat meglátogassa. Rádiónyilatkozatukban kijelentették, hogy Waldheimtől kizárólag azt varjak, a sah kiadásának módozatait beszélje meg az iráni hatóságokkal. Ugyanakkor/azt az óhajukat is kifejezésre juttatták, hogy az Egyesült Nemzetek főtitkára keresse fel és koszorúzza meg “a sah áldozataidnak sírját. Waldheim Kurt küldetése már az első pillanatban is rendkívül nehéznek látszott, ennek ellenére a főtitkár bizakodással indult útjára. Abban reménykedett, hogy az újév meghozza a túszok szabadulásának napját. Keserű csalódás érte, mert Khomeini Ruhollah ayatollah még csak fogadni sem volt hajlandó. A POLITIKAI MENEDÉKJOG MEGTAGADÁSA Nyugat-Németországhan a Der Spiegel című folyóirat közleménye alapján kifogást emeltek a politikai menedékjog bajorországi megtagadásának néhány esetével kapcsolatban elsősorban az ország keresztény demokrata miniszterelnöke, Strauss Franz Josef ellen, aki most kezdődő 1980- as év lolyamán a nyugat-németországi választásokon a szociáldemokrata Schmidt Helmuttal szemben a kancellári tisztségre pályázik. A kifogás azért érdemel figyelmet, mert Bajorország Nyugat-Németország legkonzervatívabb szövetségi tagállama. A “Der Spiegel folyóirat, amely Straussnak régi ellenfele, november derekán arról tájékoztatta olvasóit, hogy a bajor kormány két cseh fiatalembertől egyszerűen megtagadta a politikai menedékjogot. Cermak Vratislav és Zilka Juraj még 1978 nyarán társas kiránduláson vett részt Jugoszláviában. A két fiatalember útközben elszakadt csoportjától, átment Ausztriába, ahonnan pedig 1978 október 1 l-én Bajorországba, ahol a straubingi bevándorlási hivataltól mindketten politikai menedékjogot kértek. A hatóságok őrizetbe vették őket, majd sorozatos kihallgatásuk után 1978 november 23 -án mindkettőt átadták a csehszlovákoknak. Eljárásukat azzal indokolták, hogy egyik cseh fiatalember sem volt politikai menekültnek minősíthető. A cikk megjelenése után I andler Gerold bajor belügyminiszter megerősítette a közleményben foglalt állításokat, sőt azt is elismerte, hogy másik 7 menekültet, köztük 4 csellel és 1 magyart is elutasítottak. Két csehet vissza-, kettőt pedig Jugoszláviába kük Itek, a magyart pedig repülőgépen Budapestre irányítottak. A vita most arról folyik, hogy a bajorok megsértették a német szövetségi alkotmányt, mert az elütasítottaknak nem adtak módot a nekik alkotmányban biztosított fellebbezésre. Persze más kérdés, hogy Nyugat- Németország szövetségi alkotmánya mennyiben biztosíthat politikai menekültnek, tehát külföldi állampolgárnak fellebbezési jogot. A vita során az is kiderült, hogy 1978-ban több mint 35.000 menekült kért Nyugat-Németországban politikai ménedé <et, a szövetségi belügyminisztérium becslése szerint azonban ennek csak mintegy I 5 százaléka volt valóban politikai üldözött, vagyis a menedékre jogosult. A KURDOK TOVÁBB HARCOLNAK Az észak-iráni Sanandaj városában és környékén heves harc keletkezett, amelynek során az ellenfelek ágyúkkal, mozsara ckal és f Jig önműködő lőfegyverekkel tüzeltek egymásra. Kurd rarcosok megtámadták a forradalmi őrséget, amely a sanandaji repülőteret és rádiót kezében tartotta. Az összetűzés következtében 5 ember életét vesztette. I abriz tőváro- 1 sóban Khomeini hívei és a kurdok közt ökölharcra került sor, mivel a felkelők 9 forradalmi óit eífűgtúK es túszáéul őrizték. A túszok hozzátartozói a túszok kiengedését követelték. Shariat-Madari Kazein ayatollah, akinek Khomeini után az régész Iránban a legnagyobb tekintélye van, képviselője útján kérte a felkelőket, hogy a forradalmi őröket bocsássák szaba dón. A felkelők az ayatollah kívánságát nem teljesítették. Azt üzenték neki vissza, csak személyesen és közvetlenül kiadott parancsának hajlandók engedelmeskedni. NENNI PIETRO HALÁLA Január elsején Nenni Pietro, az olaszországi szocialista nozgalom évtizedeken át kimagasló vezetője, aki 1911-ben Mussolini Benitóval együtt kezdte mozgalmi pályafutását, később azonban a fasizmus ellen harcolt, 88 éves korában szívszélhüdés következtében elhunyt. Cossiga Francesco miniszterelnök szerint Nennivel Olaszország egy darabja távozott. A szocialista párt a szocializmus és az emberiesség jelképének minősítette. Országszerte gyászolják. Az olasz radikáJizmus melegágyában, az észak-olaszországi Faenzában született és egész fiatalon a szocializmus híve lett. 191 1-ben Mussolini Benitóval együtt már sztrájkot szervezett a líbiai olasz gyarmati expedíció ellen. “Sikeréért ’ egy évi börtönt kapott. Az első világháború után, amikor Mussolini szakított a szocialistákkal és megszervezte a fasizmust, Nenni Pietro 40 éven át következetesen a fasizmus ellen küzdött, akommunistákkal egyre szorosabb összeköttetésbe került. A spanyol polgárháborúban a nemzetközi brigád tisztjeként vett részt. 1946-47-ben az olasz kormány külügyminisztere, 1949 és 1969 között a szocialista párt feje volt. 1956-ig pártját a kommunista párttal kötött szoros szövetségben vezette, amikor azonban a Szovjetunió fegyveres beavatkozását látta Ma gyarországon, szakított a kommunistákkal és a kereszdemokrata párt kormányát támogatta. Kétségtelen, hogy ezzel a kommunisták olaszországi térfoglalását lényegesen megnehezítette és hátráltatta. 1970-ben Saragat Giuseppe akkori elnök Nennit élete végéig szenátorrá nevezte ki. AZ ARANY ÉRTÉKE Az 1980. év első napjai az arany dollárértékének váratlan és hirtelen emelkedésével zárultak. New Yorkban a Republic National Bank közlése szerint december 31 -tői január 2-ig az arany unciájának ára 57 dollárral növekedett 574 $-ra. A Commodity Exchange ugyanakkor 42.50 $-os áremelkedésről számol be. ami az arany árát unciánként 575.50 $-ra szöktette fel. Londonban a $ ára unciánként 43 $-raI ugrott fel 567.50 $-ra. Az arany értékének ez a szokatlan emelkedése a $ értékét a németországi pénzpiacon 1.7315 márkáról 1.7135 márkára lökte vissza, január 5-ra pedig már csak 1.7068 márkában határozta meg. A brit font értéke változott legkevesebbet. A hétfői 2.2225 $-ró! szerdán csak 2.2385-ra emelkedett. Pénzügyi szakkörökben a hirtelen változás okát az irániamerikai feszültségben és az afganisztáni szovjet megszállásban látják. TÉNYEK ÉS IRÁNYELVEK A XIX. MAGYAR TALÁLKOZÓ ZÁRÓNYILATKOZATÁNAK ELSŐ RÉSZE Az 1979 november 23-án, 24-én és 25-én Cleveland városában megrendezett VII. Magyar Kongresszus (XIX. Magyar Találkozó) keretében összegyűlt magyar tudósok, írók és művészek a magyarság időszerű sorskérdéseit alapos megbeszélése után az alábbi tényeket és irányelveket állapították meg: 1. ) Az iskolaügyi értekezlet eredményeként megállapítható, hogy a szabad földön élő magyarság közel három évtizeden keresztül hivatásos és önkéntes tanerők segítségével >— a maga erejéből mindent megtett, hogy az itt felnövekedett magyar ifjúságot az alsó és részben a középfokú magyar iskolai oktatás megszervezésével — minden “hazai segítség” nélkül — megtartsa magyarnak. Az értekezlet rámutatott arra, hogy az e téren elért eredmények távolról sem elégségesek és hogy a magyar iskolai oktatás eredményessége elsősorban a szülőkön múlik, akiknek ez irányú történelmi felelőssége és feladata kétségtelen. Továbbmenően az értekezlet úgy látta, hogy a magyar egyházaknak is életbevágóan fontos érdeke magyar tanfolyamok és iskolák, de legalább is hétvégi magyar iskolák szervezése, fenntartása és anyagi támogatása, hogy életben maradásukat biztosítsák. A magyar egyházak a szentmiséken és istentiszteleteken a magyar nyelv állandó használatával és a keresztény-keresztyén magyar eszmék komoly hirdetésével különleges történelmi fel adatot végeznek. 2. ) A jövő évben, 1980 június 4-én lesz a triuimni kényszerkéke “mecfkötésének" 60. évfordulója. A XIX. Magyar Találkozó már most felkéri a magyar egyházakat és egyesületeket, hogy ebből az alkalomból emlékezzenek meg az ezer esztendős Magyarország igazságtalan szétdarabolásáról. v»j larűint idegen uralom alá kényszentett magyar véreink .millióinak tengernyi szenvedéséről, és arról, hogy a második világháború folyamán zanma lön, és j,.t megszállt/ •<" haderő máig sem vonul* ki a 1 rianonban megcsonkított oi szág területéről, holott azt meg a számunkra el nem légútiható párizsi békeszerződés is előírta, sőt az Egyesült Nemzetek szervezete a Szovjetuniót erre 14 határozatával külön is kötelezte. Kormányainkhoz küldött emlékiratainkban követeljük a trianoni és az azt követő párizsi békeszerződés békés, de igftzságos rendezését azzal a három előfeltétellé/, hogy a.) a Magyarországgal összefüggő magyar többségű területeket minden tárgyalás nélkül adják vissza Magyarországnak. b.) a szovjet haderő vonuljon ki az ország területe ről. és c.) az ezeréves magyar nemzetnek adják vissza önállóságát és minden szabadságát. 3. ) A VII. Magyar Kongresszus behatóan foglalkozott a Magyarországtól megkérdezésük nélkül elszakított magyar milliók “kisebbségi helyzeté -vei is. Megállapította, hogy a megszálló hatalmak elnyomó kisebbségi politikája — főként Erdélyben és a magyar Felvidéken — egyre erősebbé válik. A VII. Magyar Kongresszus (XIX. Magyar I alálkozó) nemcsak a szabad földön élő, hanem az otthon szólásszabadságától megfosztott magyarság nevében is a legerélyesebben tiltakozik az elcsatolt területek lakosságának ősi lakhelyükről történő szétszórása, elnemzetlenítése és kiírtásukirányúló törekvése, a magyar iskolák fokozatos beszüntetése és a magyar vezetők üldözése ellen akár Erdélyben, a Felvidéken, akár Kárpátalján, vagy a Délvidéken fordul is elő. Folytatjuk — BALOLDALI TÜNTETÉS A spanyol fővárosban baloldali diákok tüntetést rendeztek. A rendőrség erélyes közbelépésének két halálos áldozata lett. Fiz újabb tüntetésre adott okot. Mintegy 5000 baloldali diák vonult ki. A tüntetők feltartóztatták a közúti forgalmat, padokkal elzárták az utcákat, gépkocsikat fordítottak fel és telefonfülkéket zúztak be. A rendőrség gumigo lyókkal tüzelt a tömegbe és könnyfakasztó kézigránátokkal tette a forrongókat ártalmatlanokká. A sebesültek száma meghatározhatatlan, de jelentős. Két leány állítólag fejsérülést szenvedett. 20 tüntetőt letartóztattak. A tüntetést azok a szélsőséges baloldali pártok rendelték el, amelyeknek az országgyűlésen nincs képviseletük. A tüntetők a rendőrség erélyes fellépése ellen tiltakoztak és fokozottabb demokratikus újításokat sürgettek. Kisebb tüntetések az egész országban voltak. Ezekre az a munkásügyi törvényjavaslat adott alkalmat, amelyet az országgyűlés alsóháza tárgyal. A munkásszervezetek ugyanis azt állítják, hogy az érj törvény a munkaadóknak megkönynyítené a munkások elbocsátását. INDIRA GANDHI GYŐZÖTT A múlt héten Indiában lefolyt választáson bulira Gandhi elsöprő nagy győzelmet aratott az ellenpárton és újból India kormányfője lett. VOLUME 70. ÉVFOLYAM NO. 2. SZÁM 1980 JANUÁR 10 EGYES SZÁM ÁRA: 30 cent _ Kanadában: 60 cent
