Magyar Újság, 1980 (70. évfolyam, 1-27. szám)
1980-02-14 / 6. szám
1980. FEBRUÁR 14. MAGYAR ÚJSÁG 5. OLDAL Dr. Walter János: GAUDEAMUS EGY ÉS MÁS ÉRDEKESSÉG A NYELVÉSZETBEN 160. Alig akad felsőosztályos diák, aki ne tudna valamit a nyelvészetből s főként ne ismerné annak a XVIII. századig majdnem minden népnél kifejlődött formáját. Ez a nyelvészeskedés bizony nem volt a nyelvnek tudományos elvekből kiinduló vizsgálata. Művelői a képzelet szabad csapongása és a fületimológiával dolgoztak és a történelmi érintkezés lehetőségeivel mit sem törődve, rokonbangzású szókat azonosaknak vették és teljesen idegen nyelvek között rokonságot állapítottak meg. Egy francia nyelvész (Goropius János) összekereste az összes nyelvekben a zsák szót, ami latinul sarcus; görögül szakkosz; gótuí sakk; angolul, dánul, belgáullSack; olaszul sacco; spanyolul saco, franciául sac; héberill, kaidul és törökül sak; keltául sac stb. Mindebből szerinte nemcsak az következik, hogy ezek a népek még résztvettek aíbábeli torony építésében, hanem azt is, megállapítja, hogy a nyelvek megzavarodásakor a közös nyelven kimondott uttjlsó szó ez volt:' Jaj! a zsákom! »— és ezzel mindnyájan elsxéledtek. Ilyen fogással magyarázta egy német nyelvész a fal szó eredetét, amely szerinte azért Wand, mert ott az ember kénytelen megfordulni. Wand, weil man sich wenden muss. 161. Ilyen módszerrel keresték és találták is meg minden nyelvben az emberiség ősnyelvét, amelyre minden nemzet nyelvészei jogot formáltak. A nemzet becsülete úgyszólván attól volt függővé téve, hogy Ádám és Éva a paradicsom-I ban azon társalogtak-e. André Kempe kimutatta, hopv Isten I svéd nyelven beszélt ősszüleinkkel, Ádám dánul felelt és a kígyó franciául kisértette meg Évát. Goropius János viszont arra az eredményre jutott, hogy Ádám flamand nyelven beszélt a paradicsomban. Godefroi Henselius 1741-ben nemcsak Ádám.Hénoch és Noé nyelvét írta le, hanem még az angyalok nyelvéről is részleges felvilágosításokat tudott adni. Chardin a perzsa hagyományból bizonyítja, bogy a paradicsom nyelve a legkedvesebb hangzású perzsa nvelv volt. A kígyó azonban arabul szólalt meg, mert az a föld legmegejtőbb nyelve. A bűnbeesés után Gábor főangyal először perzsa nyelven mondta el az Úr parancsát, de mivel így nagyon elegánsan hangzott és a bűnösök nem engedelmeskedtek, tötök nyelven szólt hozzájuk. Annak dörgedelmes szavai után »Ijedten látták, hogy egészen komoly a dolog. Erro spanyol üidós még; 1814-ben is annak kimutatására írt könyvet, hogy Áriám baszk nyelven nevezte el az állatokat és a növényeket, fjjy Becamus nevű holland tudós szerint Ádám és Éva alrtíjmet nyelven beszéltek. Nevük is alnémet Ád.ám hat ;hm= gyűlölet + gát: Ádám ugyanis gát a gyűlölet ellen, ao»elynek megszemélyesítője a kígyó. Éva nevében pedig az útid (eskü) és a Vat (Vas=edény) szavak rejlenek: E + Vat ; *=az eskü edénye, t.i. Éva volt az Üdvözítő Ígéretének az bdénye. 162. A régi magyar nyelvészeskedésnek is az volt a célja, >nogy a magyar nyelv legkiválóbb volta kitűnjék, ami a más ^nyelvekben meg nem található tökéletességek kimutatása ál- 34al történt. Orosz Ádám egri pap szerint a magyar nyelvnek semt mi más nyelvben meg nem található tökeletessege az, hogy mindent e-magánhangzós szavakkal tud kifejezni. j—i Hogyan mondod pl. saját nevedet? ^kérdezte valaki hirtelen. — Lengyelek ellene, emberek eleje. — volt a válasz. Hogyan mondo: a gólyá t? _ Emeletes veréb. — S mi lesz a bor? Hegynek szeszes leve. Hát a cigány? Zenére termett fekete szerzet. r-Ésa képmutató? Tetetett tettek tettese. <— Hogyan mondod ezt: Te követted el ezt az ámítást, te képmutató? _ Te tetted-e e tetetett tettet, tetetett tettek tettese, te. _ Mi a macska? >— Egerek eperese. És a káplán? ,— Esperesek egere. 163. Ugyancsak szerinte egyedül nyelvünknek kiválósága , hogy független az igétől, ettől a minden nyelvet rabigába görnyeszfő beszédrésztől. Más nyelven nem lehet kimondani egyetlen rövid mondatot sem ige nélkül, a magyar avzonban nem szorul rá, S amikor az állítás bizonyítását követelték tőle, megjelent a “Beszély ige nélkül’ . Belőle való az ízelítőül közölt két következő rész. Eszmélet. Édes a lét érzete, édes az élet s becsesb minden földi birtoknál; ó, de ha rideg pálya s rideg búteljes napok a rni örökségünk itt, akkor mi egéb az, hanem oly szegényes fb^rás, mely a szemnek szép, de csöppjei az ajaknak keserűek.. — Kedves az élet és nagy ajándok: de bapá yatársai: örök keservek, sóhajok és könnyek, mi egyéb akkor, ha nem terhes ajándok, súlyos nyomor! — és kert virág nélkül, boldogság öröm nélkül, mennyország Isten nélkül. Boldogság! ah mily szép, mily magasztos eszme! és közvágyunk tárgya is ugyan és a szívszövetségek célja is a boldogság; de hajh általában sötét az ösvény a boldogság felé! a szívek frigyének pedig egyik baja az, hogy keblünk egymásnak örök titok, másik az őszinteség hiánya. Ezek miatt gyákori eset az, hogy midőn az egyik félnél ugyan a szeretet s reménybe másiknál a rút önérdek és haszon a szívszövetség alapja. S ekkor, ó Isten! ekkor hol a boldogság? és mi az élet, ha nem egy hosszú és kínos halál, amelynek alkonya sokszor véres is és iszonyú! HÁZASSÁG A társaságban a férjek arról beszélnek, vajon megbánták-e, hogy nősültek, vagy nem. Az egyik férfi csak hallgat és egy szót nem szól. Valaki megkérdezi tőle: Hát magának nincs hozzászólása a tárgyhoz? — Beszélhetnek maguk akármit, én házasságpárti vagyok! Ne mondja? Olyan boldog a házasságában? Nem! De én házasságközvetítő vagyok! LEVÉL DR. LUDWIG SÁNDORTÓL Koósa Antal író, lapunk munkatársa kapta a következő levelet. Olvasóink között talán akadnak olyanok, akik emlékeznek egy 1978 év februárjában megjelent cikkre, amelyaz író egy Kubában börtöntsinylődő magyar orvos érdekében kért segítséget. S. Koósa a szomorú hírről Helcz Tibor, a Volt Magyar Politikai Foglyok elnökétől értesült. Erre a cikkre figyelt fel Pekló M ária Clevel andben, aki Ludwig Sándor érdekében a washingtoni politikai berkeket megnyerte az ügynek. íme a levél; Nagy meglepetéssel, s nem kevésbé megrendülve olvastam a Magyar Újságban 1978 február 10-i számban cikkedet rám vonatkozólag. Akkor nem tudtam, hogy jelentek- [ télén személyemről valaki is tud, s még kevésbé, hogy valaki szeret és aggódik értem anyám és testvéreimen kívül. Abban a rettenetes 1 5 éves dermesztő sötétségben nem. hatolt be más fénysugár, mint az Istenben való megrendíthetetlen hitem reménysugara. Amikor 1979 december 21-én az U.SA-ba értem, meghatódva értesültem, hogy nem voltam egyedül a Kálvária hegyén. Voltak megyar, szerető szívek, akik velem együtt éreztek, velem aggódtak s értem imádkoztak a jó Istenhez, hogy a keserűség kelyhét, ha azt Ö is úgy akarja, elvegye ajkamról. Nem szállott imájuk hiába a magasba. Isten me ghallgatta nemes kérésüket és csodát tett, mert hogy valaki egy kommunista börtönből kiszabaduljon, ahhoz csoda kell. A jó Isten áldását kérve reád, édes magyar testvérem, köszönöm Neked, Nektek és a Magyar Újságnak nemes és szeretetteljes harcát, melyhez ha méltatlanul, de méltóvá kell lennem! A költők felett a jó Isten lelke lebeg. Ö ápolja a tüzet, hogy hatalmas lánggal égjen és ád meg benneteket nemes szívvel. Ölel testvéred: Sándor Enka, 1980 január 23. MAI GYERMEK A nagymama meséket mond a gyerekeknek: ,—i ... és tudjátok gyermekek, a szegény asszonnyal csoda történt. Mikor lefeküdt, egyetlen forintja volt az erszényében és amikor felébredt száz forint lett belőle.. . A kis unoka közbeszól: r- És a férje nem vett észre semmit? FELESÉG í— Az a véleményem, hogy egy jó feleségnek minden este meleg vacsorával kell várnia a férjét. r-< Akkor én nagyon jó feleség vagyok. Ugyanis er minden este meleg vacsorával várom őt a sarki vendég Iőben. .. GYÁVASÁG — Szeretnék veled álmodni. Olyan szép lenne, ha legalább álmomban jól megmondhatnám neked a véleményemet; PÁRIZSI VICC Az egyik utcai piakát sok derűt keltett a párizsi utcán. A plakatragasztó akaratlanul szellemesen megtréfálta az embereket. Csinos félmeztelen ifjú hölgyet hirdetett, a plakát, amelyen öles betűkkel állt a cím Szűz akarok maradni!” Erre a plakátra ragasztotta rá az ezzel megbízott közeg keresztben az alábbi csíkot: "Csak holnapig! KIFOGÁS Kranacné meglepi férjét, amikor a szomszédasszonynyal csókolódzik. w Hallatlan, — kiáltja. <— De hát én, én... r— dadogja Kranac csak ki akartam próbálni, vajon az ő fogpasztájának jobb íze van-e, mint a mienknek... AZ IGAZSÁG A cirkuszban két artista beszél egy kollegáról és minden rosszat mondanak róla. Azután az egyik még hozzáteszi : Azt azonban meg kell neki hagyni, hogy hazugság nem hagyja el az ajkát! Hogy-hogy? Úgy, hogy ő hasbeszélő! AZ OPERÁBAN Újgazdagék operába mennek. Elegánsak. Egy Wagner operához váltottak jegyet. !—i Remélem, nem haragszol, hogy az előadás alatt elaludtam? r-* kérdezi a férj. \ Dehogy! ^ szól az asszony, > de hortyogásod felkeltett engem! A VÉRNYOMÁS Újházy Ede nagyon szerette a véres hurkát. Amikor bement az Erdély Borozó vendéglőbe, a pincér azzal fogadta: — Mester, ma friss véres hurká nk van! — Hozzon nekem egy porciót! Két perc múlva visszajött a pincér: — Sajnálom, kedves Mester, de a főzés alatt a hurka megrepedt! — Annyi baj legyen! Ez előfordulhat. Bizonyára magas volt a vérnyomása ... A KÉSLEKEDŐ <—> Arisztid! Miér jössz ilyen későn? kérdezi Tasziló a margitszigeti teniszpályán. Tudod, kérlek, az úgy volt, hogy nem tudtam, meniek-e a templomba, vagy jöjjek ide. Végül is egy pénzdarabot dobtam fel: fej, vagy írás? ^ No, és .. . ? < I udod, tizenötször kellett feldobnom, amíg a tenisz jött ki... Arany János: ÁGNES ASSZONY Agnes asszony a patakban i Tehér lepedőjét mossa; Fehér leplét, véres leplét A futó hab elkapdossa. Ó, irgalom atyja, ne hagyj el! Oda gyűl az utcagyermek: Ágnes asszony, mit mos kelmed? Csitt te, csitt te, csibém vére Keveré el a gyolcs leplet.” Ó, irgalom atyja, ne hagyj el! Összefutnak a szomszédnők: Ágnes asszony, hol a férjed? Csillagom, hisz ottben alszik! Ne menjünk be, mert fölébred.” Ó, irgalom atyja, ne hagyj el! Jön a hajdú: Ágnes asszony, A tömlöcbe gyere mostan. Jaj, galambom, hogy mehetnék, Míg e foltot ki nem mostam! Ó, irgalom atyja, ne hagyj el! Mély a börtön: egy sugár szál Oda férni alig képes; Egy sugár a börtön napja, HOVÁ TŰNT RAOUL WALLENBERG SVÉD DIPLOMATA? I örténelmi korok megszülik a maguk önkéntes hőseit, mártírjait. Wallenberg nevével kapcsolatban egy másik humanista neve is emlékembe idéződik: Roncalli nunciusé, a későbbi XXIII.. János pápáé, aki törökországi nunciaturán a vészkorszak üldözöttéivel szemben egész! emberként állt a \ sarkára. Hozzá hasonló, majd mártírrá vált hős volt Raoul Wallenb erg ifjú svéd diplomata is, aki önkéntes budapesti j szereplésével üldözött gyermekek ezreit mentette meg, svéd menlevelek ezreit osztotta szét, s akinek határozott fellépése akadályozta meg a pesti gettó felrobbantását. Tragédiája 1945 január 17-én vette kezdetét. Wallenberg , aki nemcsak a hitlerizmus gyilkos szelleme ellen küz dött, hanem a szovjet fondorlat ellen is, túl sok adattal rendelkezett ahhoz, hogy az orosz fenevad útjába legyen. A megőrzésére bízott anyagi javak szintén közreműködtek aban, hogy közte és a tolvaj hatalom között érdekellentétek vetüljenek fel, hiszen az őrző eltávolításával minden az övék „ 41. A fentemlített napon, amikor Wallenberg attasé jelen- Sstételre Svédországba kívánt utazni, az NKVD csoport gyszerűen eltüntette. n : <■ ■ ■■ ; j Édesanyja és a svéd kormány kérdésére a szovjet nemeges választ adott. Kijelentették, Wallenbergről nem hidak, holléte ismeretlen. 1947-ben megváltozott az álláspont uk,.Kijelentették, hogy a diplomata a Iubiankai börtönben 'hunyt. Számtalan állítás azonban mást mond. Gulagok meghurcoltjai későbbi létezéséről is beszámolnak. Szolzenyi- | ;in könyvében is említi egy 30 éve rabságot szenvedő svéd | Jiplofnata személyét. ‘a > Talán egy évvel ezelőtt Wallenberg egy hálás meg- i Mentettje, Lantos Anetté, felkutató munkához látott. Cikkek és felhívások jelentek meg, aki Wallenbeígről adatokkal rendelkezik, haladéktalanul jelentkezzék. Tervük, YValIenberg életét is filmrehozni, éppen azért, hogy neve ismét a közérdeklődés fókuszába kerüljön. A gondolatra filmjelessé gek önként jelentkeztek. Mrs. Lantossal abban az időben én is felvettem a kapcsolatot, s jelentéktelen személyem szolgálatát is felajánlottam. Levélben kerestem fel Levin Cári szenátort, a magyar ság jeles barátját, akitől örömmel vettem a hírt, hogy máris a Wallenberg Committee tagja. Ugyanakkor felvettem a kapcsolatot a Volt Magyar Politikai Foglyok elnökével, H yv 1 iborral, aki a Sakharov Bizottság amerikai megbízottja is. Barátom a Bizottság felé szintén megtette a jelentését, Mrs, Lantos legutóbbi értesítéséből tudom, hogy az ü gyet Carter elnök is magáévá tette, sőt a bécsi konferencián a maga és Cyrus Vancé külügyminiszter részéről Brezsnyev és Gromyko felé erre vonatkozólag kérdések hangzottak el. Két nappal ezelőtt a Volt Magyar Politikai Foglyok elnöke levélben küldte el nekem a Sakharov Bizottság leiratának másolatát! ámelyben értesítenek a Wallenberg ügy tárgyalása, híres nemzetközi jogászok jelenlétében StocU hóimban lesz ez év május 2-án és 3-án. Minderről, gondolom, az ügyintéző Lantos családnak is tudomása van. Több magyar újságban olvastam, hogy kérik mindazokat, akik Wallenberg személyéről, esetleg hollétéről tanúnyiatkozatot tudnak adni, anyagukkal azonnal jelentkezzenek nevük és címük feltüntetése mellett. Cím: Anette Lantos, 4230 Southdown Road, Hillsb., Ca. 94010. A Iegjelentéktelebbnek látszó információ is segíthet! Segítsünk, amíg még lehet! S. Koósa Antal LEMONDÁS — Peti, jó lesz, ha nem torkoskodsz annyit! Ne egyél annyi cukorkát! >-< Ugye papa, te sem mondassz le a sörivásról? Nem mondok le, de már nem iszom annyit.. , i—i Jó! Akkor én is csak kevés cukorkát fogok szopogatni! JOBB ÜZLET A férj, aki gazdag nőt vett feleségül, mondja a társaságban: i—< Soha nem hallgattam el a feleségem előtt, hogy csakis a pénzéért vettem el! —• Én sem hallgattam el a férjem előtt, hogy kizárólag bárói címéért mentem hozzá! <—• Mindenesetre a feleségem csinálta a jobb üzletet, mert az én bárói címen tovább fog tartani, mint az ő pénze! Éje pedig rémtül népes. Ó, irgalom atyja, ne hagyj el! Szegény Ágnes naphosszanta Néz e kis világgal szembe. Néz merően ... a sugárka Mind beiéi ér egy fél szembe. Ó, irgalom atyja, ne hagyj el! Mert alighogy félre fordul, Rémek tánca van körűié; Fia ez a kis fény nem volna, Ügy gondolja, megőrülne. Ó, irgalom atyja, ne hagyj el! lm azonban, idő telve, Börtönének zárja nyílik: Ágnes asszony törvény előtt Megáll szépen, ahogy illik. Ó, irgalom atyja, ne hagyj el! Öltözetét rendbe hozza, Kendőjére fordít gondot, Szög haját is megsimítja, Nehogy azt higyjék, megbomlott. Ó, irgalom atyja, ne hagyj el! Hogy belép, a zöld asztalnál Tisztes őszek ülnek sorra; Szánalommal néznek ő rá, Egy se mérges vagy mogorva. Ó, irgalom atyja, ne hagyj el! Fiam, Ágnes, mit míveltél? Szörnyű a bűn, terhes a vád; Ki a tettet végrehajtá, Szeretőd, ím, maga vall rád. Ó, irgalom atyja, ne hagyj el! Ö bitón fog veszni holnap, Ő, ki férjedet megölte; Holtig vízen és kenyéren Raboskodva bűnhődöl te.” Ó, irgalom atyja, ne hagyj el! Körültekint Ágnes asszony, Meggyőződni ép eszérül Hallj’ a hangot, érti a szót; S míg azt érti, meg nem őrül. Ó, irgalom atyja, ne hagyj el! De amit férjéről mondtak, A szó oly visszásán tetszik; Az világos csak, hogy őtet Haza többé nem eresztik. Ó, irgalom atyja, ne hagyj el! Nosza, sírni kezd, zokogni, Sűrű zápórkönnye folyván: Liliomról pergő harmat, ' Hulló vízgőngy hattyú töllárt. Ó, irgalom atyja, ne hagyj el! Méltpságos nagy uraim! Nézzen Istent kegyelmetek! Sürgetős munkám van otthon, Fogva én itt nem ülhetek. Ó. irgalom atyja, ne hagyj él! Mocsok esett lepedőmön, Ki kell a vérfoltot yennem: Jáj, ha e szenny ott maradija, Hová kéne akkor lennem!” Ó, irgalom atyja, ne hagyj el! Összenéz a bölcs törvényszék Hallatára ily panasznak. Csendesség van. Hallgat a száj, Csupán a szemek szavaznak. Ó, irgalom atyja, ne hagyj el! "Eredj haza, szegény asszony! Mosd fehérre mocskos lepled. Eredj haza. Isten adjon Erőt ahhoz és kegyelmet.” Ó, irgalom atyja, ne hagyj el! S Ágnes asszony a patakban Lepedőjét újra mossa; Fehér leplét, tiszta leplét A futó hab elkapdossa. Ó, irgalom atyja, ne hagyj el! Mert hiába tiszta a gyolcs, Benne többé semmi vérjel: Ágnes azt még egyre látja, S éppen úgy, mint akkor éjjel. Ó, irgalom atyja, ne hagyj el! Virradattól késő estig Áll a vízben széke mellett: Hab zilálja rezgő árnyát, Haja fürtét kósza szellet. Ó, irgalom atyja, ne hagyj el! Holdvilágos éjjelenkint. Mikor a víz fodra csillog, Maradozó csattanással Fehér sulyka messze villog. Ó, irgalom atyja, ne hagyj el! És ez így megy évről évre, J élen-nyáron, szünet nélkül, Harmat arca hő napon ég, Gyönge térde fagyban kékül. Ö, irgalom atyja, ne hagyj el! Őszbe fordult a zilált haj, Már nem holló, nem is ében; Torz alakú ránc verődik Szanaszét a sima képen. Ó, irgalom atyja, ne hagyj el! S Ágnes asszony a patakban Régi rongyát mossa, mossa; Fehér leple foszlányait A szilaj hab elkapdossa. Ó, irgalom atyja, ne hagyj el!
