Magyar Újság, 1980 (70. évfolyam, 1-27. szám)

1980-07-17 / 27. szám

1980. JÚLIUS 17. MAGYAR ÚJSÁG 3. OLDAL vitéz Nagy Lajos: CSAK A FEJÉT, SZÉKELY! ... hegy vert é vitézt éneklek ... Vergilius i f olytatás >—> Négy nap múlt el iclegfeszítö várakozásban. Lázár Es­­tán emberei éjjel-nappal kint kószáltak a románok orra e lőtt, és hozták a hírt azok minden mozdulatáról. A negyedik nap reggelén azzal tértek vissza, hogy a románok a következő nap kora hajnalán támadnak. Ezt a hírt megerősítette az a két román katona is, akiket Lipót barátunk felesége csípett nyakon. Megint kettő. Ügy látszott, hogy Erdélyben azok­ban a napokban a románok csak párosával mertek kóborolni. 1 örtént pedig a dolog úgy, hogy Szerén asszony Lipót­­tal kissé távolabb vonult a néptől, mert Lipót hegedő sebeit akarta bodza főttével megmedicinálni. Szerén asszony a nagy doktorálásban észre sem vette, hogy Lipót gyepre do­bott nadrágjának zsebeiben két román katona kezdett koto­rászni, miután szép csendben közelükbe óvakodtak. Amikor Szerén ténsasszony a románokat megpillantotta, ijedtében sokszorosodott erővel belerúgott a gyanútlan Lipótba, aki a rúgás következményeként a velük háttal álló egyik román Iába közé repült. A román hanyatt vágódott, rá Lipótra, aki mint a gyík bújt ki alóla, bogy a következő pillanatban ujjai mint vaskapcsok szoruljanak a román ádámcsutkája alá. Li­pót ujjainak rettenets ereje volt. Szeredén eskü alatt bizonyí­tották, hogy nem volt olyan szorosra bevert hordódugó, a­­mit Lipót két ujjával ki ne tudott volna emelni, ha meg tud­ta fogni. A másik románt Lipót oldalbordája, Szerén asszony tet­te ártalmatlanná. Szemébe öntötte a forró bodzalevélfőztet. Amíg aztán a meglepett román jajgatva átkozódott, hirte­len odakerült a Bodzásra való Geréb Anti, aki a fejszeje fo­kával csendesítette le háborgását. Krizbai András Botár Károly, Bereczki István és Be­­retz Miklós csendőr bajtársaival, valamint az eddig kitünően bevált Lázár Estánnal megtárgyalta a dolgot. Azt határoz­ták, nem várják be, hogy a románok támadjanak, megelőzik őket. i—t. Legjobb védelem a támadás! <—* mondta Krizbai. <— Ha itt'maradunk, megesz bennünket a súly, nem az oláh, mert annak belénk törik a foga. Még szőtték-fonták terveiket, amikor Lázár Están em­berei ázzál a hírrel jöttek, hogy Küküllő fele zaszlóaljnyi o­­láh vonul a Krizbaiékat körülzáró egységből. Valahol na­gyon szoríthatja őket a csizma, mert a völgyi utakon egymást érik a Regát felé tartó sebesültszállító járművek. Krizbai, Botár, Lázár Estebán körbejárt és szemrevéte­lezte a; terepet. Kijelölték a géppuskák állásait is, amelyeket rögvest meg is szálltak Botár és Berecz őrsvezetők emberei. Lassan elmúlt a nap. Besötétedett és harmatmentes éj­szaka *fíprult rájuk. Éjféltájban kelét felől erős szél kereke­dett, anriely a holdvilágtól beezüstözött felhőpamacsokat haj­totta nfaga előtt. Mindenki talpon volt. A maga hite szerint ki-ki elmondott egy rövid imát, aztán munkához fogott. Le­takarták a száraz rőzsecsomókat, amelyeket napok óta gyűj­töttek, aztán óvatos macskaléptekkel majdnem az oláh állá­sokig szétszórták az erdőaljba. Éjfélután két óra tájban a románok orra előtt lángba borult az erdő. Mint óriási fák­lyák, égtek a gyantadús fenyőszálak. Miriárdnyi tüzes pea­­nyét szórt a szél az elcsodálkozó románok nyaka közé. I a­­lán Dante Alighieri tolla tudná élethűen leírni annak a po­kolnak a képét, amelyik azon a szeptemberi éjjelen a Boró­kás néven ismert hegyoldalon elszabadult. Égett la, bokor és száraz avar. Égtek a románok, de velük együtt a székelyek is. Vine dracii (jönnek az ördögök)! —■< kiabálták a ro­mánok kétségbeesetten, hogy utána elszórják fegyvereiket es fussanak az emésztő tűzíüggöny alól kifelé. Ha maga Mária királynő állt volna eléjük, még ő sem tudta volna megállíta­ni őket. — Vine dracii! Valóban, Krizbai székelyei, mint levegőben úszó szár­nyas Ördögök, úgy ugrálták át a lángoló bokrokat. Lgett az irha-süveg, pörkölődötl a haj. Némelyik székelynek térde körül izott a harisnyája, mint a-szikrát kapott tapló. Mint az Ószövetség bosszúálló angyalai, űzték, hajtották maguk e- Iőtt a halálra rémült román katonákat. A hegy keleti oldalát megszálló románok, akiket nem ért a tűz, mivel a keletről fú­jó szél elterelte tőlük a tűzesőt, megkísérelték, hogy átjussa­nak a nyugati oldalon tomboló láng te ngeren és segítséget nyújtsanak bajba jutott bajtársaiknak, de őket meg Botár és Berecz őrsvezetők géppuskái fektették hasra. Vine dracii! — hangzott keresztül a tűzemésztett fenyves aldalon, s- mire felszakadt a hajnal \és a pernyével bélelt füstöt elhajtotta fejük felül a keletre fújó szél, szabad volt az út Székelyudvarhely felé. Négy magyar csendőrt, három határrendőrt, négy pénz­ügyőrt és hat fejszés székelyt temettek el szépen, sorjában a Borókás-hegyoldalon, ahonnét október végén, amikor már az utolsó román is eltakarodott Erdély földjéről, a szekely­­udvarhelyi temető megszentelt földjébe helyezték őket örök nyugalomra-Száznyolcvan román, köztük hat tiszt esett fogságba. A tisztek kivételével valamennyit szélnek eresztették. Dicsőszentmártonnál végre találkoztak az első magyar csapatokkal, amelyeket az olasz harctérről vezényeltek haza, hogy Erdélyt megtisztítsák. Krizbai kis csoportjának minden egyes tagját kitüntették. Magának, Krizbainak József királyi herceg tűzte mellére a nagy ezüst vitézségi érmet. A székelyek egy része hazatért, másik része viszont beállt az éppen megalakuló Tigris-bri­gádba. Ilena, a balázsfalvi gyógyszerész tündérszép leánya Titulescu román külügyminiszter titkárnője lett, később fran­cia diplomatához ment férjhez. Az öreg Dirlea fiát, mint a román hírszerző csoport egyik vezetőjét, Bukarest elfogla­lása után a németek hadbíróság elé állították, majd agyon­lőtték. Kurhélya százados, a szeredai szárnyparancsnok, román fogságba került, ahol kiütéses tífuszban halt meg. A csendőrök visszatértek Gyimesbükkre, ahonnét 1918 őszén távoztak, amikor az erdélyi románok Balázsfalván ki­mondták, hogy Romániához csatlakoznak. Szegedre mentek. Ott vészelték át Kun (Kohn) Béla rémuralmát, aztán az i-A MAGYAR BENCÉSEKNÉL II János Pál pápa brazíliai látogatásának magyar vo­­natkozásáa is van. Meglátogatta a magyar bencések ottani kolostorát, sőt a Kanadai Magyarság értesülése szerint két napon keresztül ott is szállt meg. Onnan kezdte meg 12 na­pig tartó brazíliai körútját, amelyen szinte kivétel nélkül a társadalmi egyenlőtlenségek megszüntetését sürgette. Leg­első beszédében mindjárt annak az óhajának adott kifeje­zést, hogy Brazília, mint Dl-Amerika legnagyobb országa első lesz a társadalmi béke és kiegyensúlyozottság megvaló­sításában is. A hírrel kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogy a ma­gyar bencések brazíliai körökben rendkívüli megbecsülésben részesülnek. A sao-pauloi bencések kolostora és iskolája az egész hatalmas ország büszkesége. A PÁPA INTELME BRAZÍLIA PÜSPÖKEIHEZ Július 10-én II János Pál pápa Fortalezában Brazília bíborosaihoz és püspökeihez intézett beszédet. A közel 300 főpapot arra intette, hogy tartózkodjanak a pártpolitikai ál­lásfoglalástól.- Mi, hangsúlyozta a szentatya >— nem vagyunk jár­tasak a politikában s a közgazdasági kérdésekben. Mi nem vagyunk semmiféle időleges (világi) vállalkozásnak vezetői, hanem inkább az evangélium szolgálói. I i, mint püspökök a leghatározottabban kötelesek vagytok mindentől távolma­radni, ami politikai pártosságnak tűnhetik, egyik vagy má­sik eszmeáramlatnak vagy rendszernek kedvezhetne. A továbbiakban a pápa arra kérte a püspököket, kerül­jék a véleményeltéréseket, mert az Egyház megnyilatkozá­sainak egyetértést kell tükrözniük. A laptudósítás szerint a pápa közvetlenül a beszéd el­mondása előtt változtatásokat eszközölt annak előreelkészí­tett szövegén. A pápai beszéd állítólag a brazíliai egyház nemrég kiadott nyilatkozatának élét akarta kissé tompítani; ez a nyilatkozat ugyanis támadta az ország katonailag tá­mogatott kormányzatát, amely a jelenlegi társadalmi rend­szer faji és gazdasági diszkrimináció felé hajlásának kedvez. A LEPRÁSOK KÖZÖTT II János Pál pápa egész magatartását a világi kormány­zatok terveitől való távolmaradás jellemzi. Ezt az irányt Bra­zíliában szinte különös gonddal követte, kivételt egyedül a belemi leprások telepén tett, amikor kijelentette: a pápa i­­géretet tesz előttük, hogy minden lehetőt megtesz értük. A kormány ugyanis fel akarja számolni a leprások telepeit, bogy azok lakóit visszavezesse a rendes társadalmi életbe. A misszionáriusok felhívták ennek a tervnek veszélyességére a szentatya figyelmét. Szerintük a leprások száma néhány é­­ven belül megháromszorozódnék, magukon a Ieprásokon vi­szont semmit sem segítene. A brazíliai szövetségi hatóságok nyilvántartása szerint, a leprások száma 350.000 az országban. Azok azonban, akik a leprásokkal közelebbi kapcsolatban állnak, azt állítják, hogy ez a szám meg sem közelíti a valóságot. A katolikus misszionáriusok számukat 1.67 millióra becsülik. A pápa Belemben 600 ápolásban részesülő beteg és vagy 3000 volt leprás előtt megindult hangon mondott megnyugtatásra tö- 1 rekvő beszédet. A SZABAD KÖLTÖZKŐDÉSI JOG A magyar történelemből tudjuk, mennyi küzdelem folyt a jobbágyság szabad költözködési jogáért, de azt is tudjuk hogy ez a sok küzdelem régen a múlté. A Los Angeles 1 i­­mes tudósításából meglepetéssel olvassuk, hogy II János Pál pápa Brazíliában, portalézai Eucharisztikus Kongresszuson, egész tekintélyével a brazíliai püspökök mellett foglalt ál-NYÁRI VAKÁCIÓ MIATT LAPUNK LEGKÖZELEBBI SZÁMA AUGUSZTUS 14-1 DÁTUMMAL JELENIK MEG. lást a brazil kormánnyal ellentétben a munkások szabad költözköd ési jogának elismerését sürgetik. A pápa ismétel­ten hangsúlyozta, hogy minden egyes személynek feltétlenül joga van árrá, hogy hazájában teljesen szabadon költözköd­hessek, sőt arra is, hogy hazáját elhagyhassa. A brazíliai püspökök tizedik Eucharisztikus Kongresz­­szusára milliók sereglettek össze a nagyobb városokból, fő­ként Rio de Janeiro és Sao Paulo környékéről. Előzétesen a pápa a Castelao Stádiumban találkozott vagy200.000 brazíliaival. A Stádiumba a pápa megérkezé­se előtt 4 órával emberáradat özönlött a 120.000 ülőhely i­­dejében történő elfoglalása céljából. A nagy tolongás köz­ben három ember életét vesztette. 30 pedig sérüléseket szen­vedett. A szentatya őszinte sajnálkozását fejezte ki hallgató­sága előtt a balesett felett. Május 4-én a zairei Kinshasa vá­rosában hasonló körülmények közt 9-en haltak meg. PÁPAI ÖSZTÖNZÉS WASHINGTONI PLETYKA Ázsiai kémjelentések arról szjlnak, hogy afganisztáni bá­zisokról szovjet kutató repülőgépek, harci kísérőkkel nagy számban növekedtek a pakisztáni határon át. Kettős cél: számon tartani a fegyvereket és felszereléseket, amelyek az afgán felkelőkhöz érkeznek — és figyelmeztetés a Pakisztá­noknak, hogy mi vár reájuk, ha az orosz csapatoknak ellen­álló harcosokat támogatják. * * * Miért javasol az elnök tetemes gazolin adó emeRst oly hamar azután, hogy a kongresszus megtagadta a 10 cent gallononkénti emelést? Carter megúnta a sok huzavonát és mindenképpen keresztülvinni kívánja politikáját, A Kremlin érdeklődéssel figyeli Ronald Reagan min­den lépését. Ha nyilvánosan bírálja is és időnként támadja, mégis magánúton keres összeköttetést tanácsadóival, hogy megtudja állásfoglalását <— ha megválasztják. Arany János: dővel megalakult nemzeti hadsereggel a Dunántúlra kerül­tek. Ivácsony Áron főtörzsőrmester, amikor én Egerben pró­bacsendőr voltam, Feldebrőn mint őrsparancsnok teljesített szolgálatot- Botár Károly Egerben lett őrsparancsnok. Be­­relz és Bereczki tiszthelyettesek irodai munkások voltak He­ves megyében a m. kir. csendőrparancsnokságon, amely ké­sőbb osztály lett. Lipót, a gyimesbükki kocsmáros sem lett román állam­polgár. Nevelt fia, Angel Mózes, akkor őrsvezető, magával vitte Szegedre, és amikor az egri őrsre helyezték át, Lipót is Egerben telepedett le, ahol az érseki palota háta mögött, a vásártér szélén levő ' Aranyszőlő vendéglőt vette bérbe. Angel Mózes sokszor volt járőrvezetőm. Igen derék bajtárs volt. 1926-ban ment nyugdíjba. Egerben akkoriban egész kis Erdély volt a Csíky Sán­dor utcában levő m. kir. csendőrlaktanya. Az akkori járás­­parancsnok helyettese, Mihály Elek Predealon, a román határszéli városban volt előbb járásőrmester- Minden esz­tendő augusztusában, a román árulás napján, összeültek az aranyszőlő külön termében. Ilyenkor még Lipót is sarokba vágta fehér kötényét. Nem törődött azzal sem, hogy hány Berci lóg el a fröccsök árával. Együtt gyászolták Erdély szomorú sorsát, és könnyes szemmel dalolgatták: Híres, nótás Csíkországban Minden csendes, minden árva, Felöltöztek fekete gyászruhába. Nem hullik a magyar nóta, Csak a duda járja, Pálinkázó vad oláhok Sarbá - t járnak rája, Székelyek bújára, székelyek bújára! * * * Ezt a kis történetet, amelyben benne van a székely nép minden veszélyt Ieküzdő élniakarása, Krizbai András m. kir. csendőr főtörzsmester beszélte el, amikor az egri őrskerü­letben portyázgattunk, és az ő engedélyével a 30-as évek derekán, amikor ő már nyugdíjban volt, dolgoztam fel a Csendőrségi Lapok -ban meghirdetett irodalmi pályázatra, amelyen elnyertem vele azt az első díjat, amelyet felejthetet­len felügyelőnk, vitéz Szinai Bélaaltábornagy ajánlott fel. Northfield, Ohio 1979 augusztus 29. Papal Prod címmel az Economist júniusi 28-i szá­ma is foglalkozott a pápának azzal a levelével, amelyet a magyar püspöki karhoz intézett. A "pápai ösztönzés” erő­teljesen sürgette a magyar katolikus egyházat, gondoskodjék arról, hogy minden gyermek részesüljön vallásos oktatásban. Az Economist külön rámutat, hogy a katekizmu tanítása Ma gyarországon hivatalosan megengedett gyakolatilag a­­zonban erősen korlátozott. A folyóirat szerint a pápa levele a magyar egyházi kö­rökben kapkodást idézett elő. A püspökök végül is rrfegálla­­pították, hogy a levél magyarra fordítása nem eléggé kor­szerű, azért hivatalos közlönyükben, a Magyar Kurír -ban a maguk fordítását közölték. A Vatikán ennek nem örült: 2 héttel később a magyar katolikus hetilap, az Új Ember” minden magyarázat nélkül közölte az eredeti szöveget. A következőkben az “Economist a lengyel és a ma­gyar püspöki kar magatartása közt mutatkozó különbségre utal. Wyszinszki bíborosra hivatkozik, aki egyszer azt mond­ta a magyar katolikus egyházról, hogy kollaboráns. Hon­fitársa (a pápa), úgy látszik, legalább részben osztja. £2jt a véleméúyt,, s a magyar egyház magatartását a világi, ura- Iómmal szemben túlságosan ^engedelmesnek találja. .Yz u­­tófebi igazolásaként megemlíti, hogy Lékai László bíboros márciusban magas kormányzati kitüntetésben részesült, a békemozgalorhban pedig katolikus vezetők is tevékenyen részt vesznek mind otthon, mind külföldön. Lékai bboros védelmezői arra hivatkoznak; neki tulaj­donítható az elfogadhatóan jó viszony az Egyház és a kor­mányzat között. Együttműködése hasznosítható kiváltságo­kat biztosít a magyar egyháznak, a püspökök szabadabban utazhatnak külföldre a papok Rómában tanulhatnak, a bűi dapesti hittudományi akadémián pedig világiak levelező tanfolyamot végezhetnek. > n n > i Ezek után a folyóirat érdekes módon azt a csípős meg­jegyzést telizi: úgy látszik, a magyarországi kommunisták gvéiigéden megsemmisíthetik az Egyházat. Az egyre növek­vő jólétű Magyarországon kevesebben gyakorolják vallá­sukat. Vasárnaponként az 5 és fél millió megkeresztelt ka­tolikusnak talán csak 20 %-a jár templomba. És egyre ke­­vesebb fiatalember végzi tanulmányait azzal a szándékkal, hogy á papi hivatásra készüljön. A pápa — fejezi be tanulságos cikkét az Economist —- saját lengyelországi tapasztalata alapján bizonyára arra számít, hogy Magyarországon is megfordítható lesz ez az i­­rányzat, ha az Egyház merészebben néz a kormányzat sze­mébe. A mi részünkről már csak az a kérdés vetődhetik fel, va­jon a pápai ösztönzés eredménnyes lesz-e vagy sem. A KATOLIKUS HITOKTATÁS CSŐDJE MAGYAROSZÁGON Az Economist előbb ismertett közleménye utal arra a gyakorlatra, amellyel a magyarországi hatóságok erősen hát­ráltatják a papíron szabad vallásoktatást. Ennek tulajdonít­ható, hogy 735.000 7 és 12 év között levő korú katolikus gyermek közül alig 50.000 részesül hitoktatásban, de az is rendszertelenül. Ehhez járul az a különös “megegyezés az Egyház és az állam között, melynek értelmében a gyerme­kek számától függetlenül minden plébánián hetenként két­szer két csoportban 40-40 gyermek részesülhet vallásokta­tásban. Ezzel a korlátozással több mint 435.000 katolikus magyar gyermeket eleve kizártak a hittanórákról. Ettől füg­getlenül a hitoktatás csődjét jelenti egyrészt az a tény, hogy ma már olyan szülők gyermekei kerültek hittant tanuló kor­ba, akik már maguk sem részesültek hitoktatásban, másrészt bizonyos társadalmi rétegek tagjai ^ például a katonák, rendőrök, tűzoltók, tanárok, tanítók, iskolai takarítók, párt­tagok, vezető állások betöltői egyszerűen nem irathatják be gyermekeiket a hitoktatásra. Ilyen körülmények között nem csodálkozhatunk, hogy 1978-ban az egyik 17.0000 hívőt számláló plébánián csak egyetlenegy gyermek járult az első szentáldozáshoz. JUBILEUMI CSERKÉSZTÁBOR 1980. A Magyar Cserkészet kettős jubileumot ünnepel 1980- ban: a magyar csrkészet 70 éves fennállását és a külföldön működő csapatok 35 éVes eredményes munkáját. Az északamerikai magyar cserkészcsapatok 1980 au­gusztusi és 24 között tartják nagy jubileumi táborukat az ontarioi Loyola Parkban. Ez a tábor a külföldi magyar ifjú­sági világtalálkozójának Ígérkezik. N égy világrészről, kilenc­ven csapat képviselteti magát, több mint ezer ezer cserkész­szel. A táborban augusztus 23-án és 24-én táborlátogatási nap lesz Ekkor külön bemutatók és nagy tábortűz lesz. Erre mindenkit szeretettel hív a Cserkész vezetőség, KOZMOPOLITA KÖLTÉSZET Nem szégyellem, nem is bánom. Hogy ba írnom kelle már, Magyaros lett irományom S hazám földén túl se jár; Hogy nem “két világ csodája, Lettem csak népemből egy: Övé (ba van) lantom bája, Övé rajtam minden jegy. Ám terjessze a hatalmos Nyelvét, honját, Istenit! Zúgó ár az, mindent elmos, Rombol és termékenyít: De kis fajban, amely épp e Rombolásnak útban áll: Költő az legyen, mi népe, r— Mert kivágyni: kész halál. Vagy kevés itt a dicsőség, S a jiemzéttel sírba lejt? Kisszerű az oly elsőség, Amit a szomszéd se.sejt? Nincs erőnkhöz méltó vprsegy. Dalra itthon tárgy elég? Nenvférünk a kontinensem, j Albion is kéne még?.... Légy, ha bírsz, te világköltő! ’ Rázd fel a rest nyugatot: Nekem áldott az a bölcső, Mely magyarrá ringatott! Onnan! kezdve, ezer szállal Köt hazámhoz tartalék: Puszta elvont ideállal Inkább nem is dallanék. > ,i S hói vevéd gyász tévedésed, Hogy faját s a nemzeti Bélyeget, mit az rávésett, A nagy költő megveti? Hisz’ forgattam a javából Én is egy párt valaha; Mind tükör volt: egymagából Tűnt nekem föl nép s haza. És ne gondold, hogy kihalnak Sújtott népek hirtelen, , i Amíg összezeng a dalnok S a nemzeti érzelem. Tán veszélyt, vagy annak Iátszót, Vélsz e hoqra tűnni fel: Hát van lelked a szent zászlót Éppen akkor hagyni el!? Ó, ha méltóbb s új kobozzal A megifjodott hazát Zönghetném még Homéroszszal; Ne csak mjndig panaszát! De legyek, ha veszni sorsa, Hányó nép közt Ossián Inkább, hogysem dalok korcsa Közönyös harmóniám! HALLGASSA A SZABAD VILÁG LEGNAGYOBB MAGYAR RÁDIÓMŰSORÁT Az NBN 106 FM-SCA Rádióállomáson UJ műsor van minden vasárnap este 6 és 7 között -JULIUS 20-TÓL! Műsorvezető: GOMBÁS ISTVÁN Főmüsorszám: ZENÉS ÜZENETEK Ha meg akarja lepni barátait, szeretett hozzátartozóit, vagy örömet akar szerezni kedvesének, küldjön égy szép nótaszámot a rádió hullámhosszán. Érdeklődjék levélben, vagy telefonon: NBN RADIO - (216) 521-7617. Postai cím: i 1518 Ridgewood Avenue, Lakewood, Ohio 44107,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom