Magyar Újság, 1980 (70. évfolyam, 1-27. szám)
1980-01-17 / 3. szám
1080 JANUÁR 17 MAGYAR ÚJSÁG 5. OLDAL ÉDESANYÁNK ^ REGÉNY ~ ÍRTA: VASZARY GÁBOR ELKÉSZÜLT A 224 oldalas könyv egészvászon kötésben $10.00 és a postaköltség $1.00 MEGRENDELEM Vnszary Gátőr: Édesanyánk című könyvét . . példányban Mellékelem az árát és a postaköltséget: $10.00 + $1.00 NÉV .................................................................................................... cím ...................................................................................... VÁROS ........................................................................................... ÁLLAM, ZIPSZÁM...................................................................... TORMAY CECIL EMLÉKBIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A Tormay Cecil Emlékbizottság örömmel jelenti, bogy a két kötetes Bujdosó Könyv után sajtó alá rendezte az írónő másik híres történelmi regény trilógiáját, amelynek gyűjtő címe: AZ ŐSI KÜLDÖTT. A trilógia egyes kötetednek önálló címe van, mindegyik befejezett regény. A könyv a tatárjárás idejébe vezet vissza és ennek a szörnyű pusztításnak a képe elevenedik fel. Nagyon sok hasonlóság van a jelenkori elesettségünkhöz. A kibontakozás reménységet nyújt nekünk is, hogy a mostani sok megpróbáltatás után jön még szebb jövendő. Első kötetnek a címe: ít, A CSALLÓKÖZI HATTYÚ A bolti ára 10 dollár és a postaköltség $1.00. A második kötet címe: A TÚLSÓ PARTON A Üli ára 12 dollár, és'a postaköltség $1.00. A harmadik kötet címe; A FEHÉR BARÁT A bolti ára 15 dollár és a postaköltség $1.00. AZ ELSŐ MAGYARORSZÁGI KOMMUNIZMUS SZEMTANÚ ÁLTAL VALÓ HITELES LEÍRÁSA A Tormay Cecil Emlékbizottság kiadásában megjelent két kötetben egészvászon kötésben Tormay Cecil: \ BUJDOSÓ KÖNYV A két kötet ára $25.00. (US. dollár.) Postadíj $1.00. Megrendelhető a Kárpát Publ. címén. Kárpát Publ. Co. P.O. Box 5348 A Cleveland, Ohio 44101. USA. Megrendelem Tormay Cecil: Bujdosó Könyv című művét két kötetben egészvászon kötésben. Az árát mellékelem $25.00 és postaköltségre $ 1.00-t. Név: ............................................................................... . Utca, házszám: .............................................................. Város; ................................................................................ Állam:.................................Zip Code:..................... MEGHALT MÁTYÁS KIRÁLY... írta: Kemény Júlia A mai korban lassanként megszűnnek az öröklött trónok és az országok, az államok élén választott elnökök gyakorolják a vezetés nehéz és felelőségteljes munkáját. Vannak még királyok, akikre átszáll a királyi hatalom, de ezeknek már csak történelmi jelentőségük van és a kormány és törvényhozás vezetői választás útján vezetik az országot. A választások időpontját az alkotmány szabja meg. Úgy képzeljük, hogy ilyen módon a nép, a nemzet választja meg a felelős vezetőket. Az idei év elnökválasztói év az Amerikai Egyesült Államokban. Érdekes figyelemmel kisérni az előmunkálatokat, a választó csoportok kialakulását, a politikai harcokat a párton kívül és belül. Minth ogy a megválasztandó vezető politikai egyéniségnek szüksége van a szavazatra, szüksége van arra, hogy a választó egyén, a választó csoport jóindulatát, illetve szavazatát elnyerje, gyakran kénytelen (néha saját meggyőződése ellenére) engedményeket tenni a szavazat elnyerése reményében. A k érdés ezek után az, hogy vajon lehet-e a szavazat igazságos, lehet-e pártatlan és elfogulatlan? Hiszen az eszközök annyira teatrálisak, mesterkéltek, hogy a megfigyelő gondolkodóba esik. Akinek jobb a külső megjelenése, akinek kellemesebb a beszédhangja, akinek érvelése meggyőzőbb, annak könnyebb lesz híveket szerezni. Nem csekély fontosságú választásról van szó! Választani kell valakit, aki százmilliók sorsát a kezében tartja. Akinek döntenie kell élet és halál felett, aki az országot felemelheti, lesüllyesztheti, aki háborút indíthat, vagy békét köthet. Bölcsnek kell lennie, hogy megóvhassa a nemzetet idegen országok diplomáciai k alandozásától, fondorlatos tőrbecsalástól. Kérdi a megfigyelő: Ha a demokrácia alatt élő országok szabad polgárainak választása, titkos szavazat útján, nem kielégítő, akkor vajon létezik-e jobb rendszer, amely alkalmas a kormányzásra? Nem! Nem létezik, akkor, ha a politikai jelölt nem kívánja megvesztegetés útján megnyerni a választást. Amerikának voltak a múltban elnökei, akik sa ját érdekeiket félretólva, csupán az országuk és nemzetük javát tartották szem előtt. Nem véletlen az, hogy e£ a fiatal nemzet, amely a legkülönfélébb országok népeiből nőtte ki magát, a világ első nemzete lett technikában és kutatásokban. Mi magyar,ók, akik Amerikában élünk, magukkal hoztuk évezredes hazánk tapasztalatait. Jól tudjuk, hogy az országvezető lehet király öröklött trónnal, vagy lehet négy évre megválasztott elnök, ténylegesen vezetője az országnak. Vannak tanácsadói, de a döntés az ő kezében van. Mi büszkék vagyunk országunk ősi uralkodóira, akik nemzetünket a keleti hagyományok megőrzése mellett nyugati színvonalra emelték. Nemzetünk tiszteletben tartotta uralkodóját, de megbecsülte különösen azt, aki a trónján ülve nemcsak uralkodott, hanem törődött a nép mindennapi életével, jólétével is. Szt. István királyt, a kereszténységet bevezető, bölcs uralkodót, megénekelték az utódok és még ma is hálásan gondol rá népünk. Amikor Mátyás királyt emlegeti a magyar, akkor az igazság bajnokát, a nép igazi barátját látja benne. Hunyadi Mátyásról legendák mesélnek és felsorolják, hány esetben járt el a király sajátmaga, gyakran álruhában, álnév alatt, amíg sikerült kinyomoznia az igazságtalanságot, megbüntetve azt, aki a nép egyszerű gyermekeit becsapta, a szegényeket kifosztotta jogaikból. Ezek szórványos esetek voltak, de a hálás nép nem felejtette el, hogy a nagyúr a kiszolgáltatottak pártjára állt. A nép a megértő, igazságos uralkodót szerette és hálás volt igazságos Ítéleteiért. Pedig Mátyás királynak az igazságosságon túlmenő érdemei is vo Itak. Tizenötödik században ismert nagynevű művészeket, irodalmárokat, tudósokat hívott udvarába és ezért udvartartása magason felette állott az európai királyi udvarok felett. Törődött a külsőségekkel is nemcsak külső megjelenésére volt igényes, de még az étkezési formájában is törődött a jó ízléssel. Színvonalas művészettel építtette meg palotáját, amelyet a másodok világháború után ásták ki, újra építették eredeti stílusában. Minden igyekezetével azon fáradozott, hogy népének minden rétege írástudó és képzett legyen. Iskolákat, tanintézeteket alapított. Figyelme minden irányba kiterjedt, ami a nép haladását elősegítette. Segített a földmívelőkön, hogy ésszerűen és hasznosan termeljenek, támogatta az ipart és kereskedelmet. Legsajátosabb tulajdonsága azonban az igazság és jog védelmezése volt. Korai halála nemcsak Magyarországnak, hanem az egész Európának súlyos veszteséget jelentett. Talán másként alakult volna ki a világhelyzet, ha az igazságos, tehetséges magyar uralkodó diadalának tetőfokán meg nem hal. Halála óta oly sok igazságtalanság történt, hogy valóban amióta meghalt Mátyás király, oda az igazság! . . . X RÉGÉSZETI FELTÁRÁSOK X X VAS MEGYÉBEN A IV. századból származó nagy méretű, hármas osztású gabonaraktár került elő a jövendőbeli szombathelyi képtár helyén befejeződött régészeti feltárás során. Pannóniában ez az első ilyen napvilágra került emlék. Szombathelyen, az ókori Savaria több II. - III. századi épületmaradványát is megtalálták a régészek. Ezek egyidősek a szomszédságukban korábban feltárt Isis-szentéllyel. A legértékesebb em lékek a képtár megépítése után láthatók lesznek, mivel az épületet oszlopokra állítják. Folytatódtak az ásatások Velemben, a szentvidi késő bronzkori és vaskori településeken is. A fellegvárhoz tartozó lakónegyedben illír vagy pannon, továbbá késő bronzkori településrétegek kerültek elő. Ugyancsak a múlt évben tárták fel a Kr. e. VI. VII. századból származó vaskeresztesi halomsírt, amelyet valamikor kiraboltak, de még így is tekintélyes Ieletanyagot .— például hatvan edényt szolgáltatott. TISZTÚJÍTÓ gyűlés A Jótékonycélú Női Nagybizottság tisztújítógyűlesén a következő választási eredménnyel zárult: Elnök: Udescher Imréné (21. éve!); alelnök: Long Joann; jegyző: Rátz Margit; segédjegyző: Riskó Júlia: pénztáros: Sárossi Violet; pénzügyi-titkár: 1 óth Helen; levelező-titkár: Sipos Irénke: vigalmi elnök: Gál gúny Betty; Sun Shine elnök: Livák Ferencné; ellenőrök: Raab Betty, Mayer Helen és Wosz.il Irén; delegátusok az Egyesült Egyletekhez: Ludescher Imréné és Lang Joann; pótdelegátusok: Hartman Gyula és Juhász Miki ősné. A tisztújító gyűlésen 60 tag jelent meg. Felszolgáltunk kolbász-szendvicset, rumos teát, kávét és diós-, mákos kalácsot A korelnök és körjegyző fontos munkáját Juhász Mik- Iósné és Riskó Júlia végezték nagy hozzáértéssel. Hálás köszönet a munkájukért! RTA BIZTONSÁGI PROGRAMJA Január 5-án a RTA bemutatta a 9 rendőrségi kocsiból álló új állományát. A 9 különlegesen szerkesztett Ford LTD közül hatot felvonultattak a Superior Avenuen, a Frank Lausche állami iroda-épületig, a leendő R I A központig. A felavatási formaságok folyamán Leonard Ronis, az RTA vezérigazgatója az új járműveket az R I A biztonsági program nagyfokú fejlődésének nevezte. RTA mindig szorosan együttdolgozott a clevelandi rend őrséggel és Cuyahoga megye más közösségeivel, a közlekedést igénybevevő lakosság biztonsága érdekében. A nagy előrehaladás, amit az utóbbi években elértünk, hogy mind a személyzet, mind a szerelvények teljesítőképességét és ható erejét növeljük a közlekedési rendőrségen belül, lehetővé tette az R I A pártolói részére, hogy tevékenyebben részt vegyenek a biztonságról való gondoskodásban. Fiat kocsinál a megkülönböztető jelleg az ajtókon lévő narancs és kék szín, a fennmaradó 3 ko si megjelölés nélkül marad. Az összes kocsit őrjáratra használják: az RTA parkolóhelyek, autóbusz-kanyarok és megállóhelyek és egyéb RTA-alkal matosságok ellenőrzésére. A járművek megvételére az anyagi alap (egyenként az ára $6500) az R I A és Ohio állammal létesített államsegély gondoskodik, fizetve az összköltség 20 %-át. Az RTA közlekedési rendőrsége hatalmas fejlődésen ment keresztül 1976-ban 4 szolgálaton kívüli clevelandi rendőre volt. most 48 állandó és 5 részidős alkalmazottra növekedett a létszám. 104 SZAVAZAT A SZOVJET ELLEN Afganisztán szovjet megszállása a Szovjetunió vétója után az Egyesült Nemzetek rendkívüli közgyűlése el é került, amelyen a tagállamok január 14-én 104 szavazattal 18 ellenében a leghatározottabban elítélték Afganisztán katonai megszállását s a megszálló hatalmat ^nevének megemlítése nélkül — csapatainak azonnali, feltételek nélkül és teljes kivonására kötelezték. 12 tagáll am a közgyűlésről távolmaradt. IRÁN TOVÁBBRA IS ELLENÁLL A teheráni túszok kiengedésének kérdése körül a helyzet változatlan. A forradalmi tanács Khomeini híveivel együtt minden megoldás, tárgyalás elől mereven elzárkózik. Khomeini maga az amerikai gazdasági korlátozások hírére kijelentette, hogy az ország zárlat alá vétele esetén az Egyesü It Áll amokkal szemben háborút kezdenek. Eddig az újságírókat és a távolbalátók munkatársait nem korlátozták hírközvetítő szerepükben, január 14-én azonban a forradalmi tanács minden amerikai laptudósító azonnali kiutasítását s az amerikai hírügynökségek irodáinak bezárását rendelte el. WASHINGTONI PLETYKA v John Connal|y elhatározta, hogy nem veszi igénybe a republikánus elnökválasztáson a szövetségi támogatást. Politikai szakértők szerint inkább vall gyengeségre, mint biztonságra. Úgy látják, hogy Connalfy nem kíván anyagiakat pumpálni akorai előválasztásba. * * * Vajon a petroleum exportáló országok szövetsége tényleg árdrágító-e az emelkedő olajárak emelésében? A Department of Energy kutatásai kimutatják, hogy az OPEC olaj eladási ára átlagban $21.52 barrelenként, míg a nem OPEC országokban, mint Nagy-Britannia, Kanada és Mexikó átlagára $25.44. * * * Ted Kennedy teljes erővel indul az elnökségi jelöltségre. Ezideig npm vette igénybe két fivére tanácsadóit, de állítólag most Robert Kennedy egyik bizalmasát kérte fel tanácsadónak. * * * MEANY HALÁLA Hosszas szenvedés után január 10-én a washingtoni George Washington kórházban. 85 éves korában elhunyt Meany George, az amerikai munkásmozgalom egyik legkimagaslóbb vezető egyénisége, aki sokszor politikai kérdésekben is döntő szerepet játszott. Közéleti pályafutása 1922-ben kezdődött, amikor a heti 60 $-os fizetéssel a Pumbers bronxi szakszervezetének ügyvezetőjévé választották. 1954- ben New York állam munkásszövetségének elnöke, 1939- ben az amerikai munkásszövetség titkár-pénztárosa lett. Ekkor költözött Washingtonba, ahol 1952-ben Green William halála után az AFL elnökévé választották. 1955-ben az ő kezdeményezésére jegyesült az AFL a CIO-val ( a Congress of Industrial Organizations-szel). 1957-ben ugyancsak az ő kezdeményezésére zárták ki az AFL-CIO kötelékéből a I eamsters szakszervezetét, amelyen belül visszaélések folytak. 1964-ben kivívta a “Civil Rights Act” módosítását, amely az alkalmazás terén a megkülönböztetések (diszkriminációk) lehetőségét zárta ki. Nixon Richard volt elnök politikáját eleinte támogatta, később ellenezte, I972:ben azonban mégis inkább semleges maradt, minthogy Nixonnal szemben McGovern George megválasztását elősegítette volna. 1974-ben ő lett az első, aki Nixon felelőségrevonását sürgette. Ugyanakkor kijelentette, hogy a vietnami háború kérdésében tévedett. 1978-ban kisé rietet tett az országos munkaügyi jog reformjára, az erre vonatkozó törvényjavaslatot azonban a demokrata többségű Kongresszus sem fogadta el. Magyar vonatkozásban érdemes megemlíteni, hogy a Szent Korona kiadását a leghatározottabban ellenezte s ezt a felfogását az elnökhöz intézett levelén kívül több nyilatkozatban is kifejezésre juttatta. / Amikor felesége, akivel 59 évvel ezelőtt kötött házasságot, 1979 márciusában meghalt, Meany egészségi állapota hirtelen megromlott. Térdsérülése következtében tolószélfoe került, életkedvét mindinkább elvesztette. 1979 novemberében az AFL-CIO évi közgyűlésén tolószékéből könnyes szemmel búcsúzott el az ország 14 millió tagot számláló munkásszövetségétől, amelynek 25 éven keresztül volt megszakítás nélkül elnöke. Meany állapota azóta egyre rosszabbodott; január 7-én újból kórházba kellett szállítani, ahol 10-én délután az intenzív kezelés osztályára helyezték át,, de már este meghalt. KUBA KIMARADT Mint köztudomású, az Egyesült Nemzetek biztonsági tanácsának 5 állandó és 10 változó tagja van. Az öt állandó tag az Egyesült Államok, Britannia, a Szovjetunió, Kína és Franciaország- A 10 változó tagot a közgyűlés választja. I- lyen alapon lett január 1-től a biztonsági tanács új tagja Kelet-N< ■metország és Mexikó is. Mexikó bek erülése mögött a nemzetközi szakértők véleménye szerint Kuba veresége húzódik meg, mivel Kuba régóta szeretett volna a biztonsági tanácsba bekerülni. A döntő szavazás folyamán Kuba mindössze 3 szavazatot kapott, Mexikó ellenben 155 tagállam bizalmát nyerte meg, míg 8 tagállam tartózkodott a szavazástól. KATONAI ELŐKÉSZÜLETEK? A Carter-kormány a teheráni túszok kiszabadításával kapcsolatos tehetetlensége világszerte komoly aggodalmat kelt. Frey András a Kanadai Magyarság jenuár 5-i számában jogosan bírálja éles szavakkal azt a hivatalos amerikai álláspontot, hogy amíg az 53 teheráni túsz ki nem szabadul, addig az Egyesült Államok kormánya semmit sem tehet, mert első a teheráni amerikai követség épületében 1979 november 4 óta őrzött.50 amerikai túsz és az iráni külügyminisztérium épületében biztonságosan’ tartózkodó 5 amerikai diplomata életének megmentése. Frey András találóan mutat rá, hogy az 53 amerikai életének biztonsága végeredményben 220 millió amerikai életének biztonságát veszélyezteti. A fonák helyzetet, úgy látszik, végre kormánykörökben is kezdik felismerni, mert kiszivárgó hírek arra engednek következtetni, hogy az Egyesült Államok illetékes szervei a Közép-Kelet négy országában, nevezetesen Szaud-Arábiában, Ománban, Szomáliában és Kenyában műszaki és politikai előkészületeket óhajtanak tenni esetleges katonai beavatkozás lehetőségeinek biztosítására. Alig magyarázható másnak, mint katonai előkészületnek, az a repülő-harcgyakorlat is, amelyet az egyiptomi légierők az amerikaiakkal együtt hajtottak végre az amerikai gyártmányú repülőgépek hatóképességének megállapítása céljából. A nyílt kérdés most már csupán az, meddig húzódnak ezek a katonai előkészületek. Remélhetőleg nem addig, amíg a szovjet gőzhenger Pakisztánon is át nem halad. A TUSZTARTÓK ÚJABB KÖVETELÉSEI A teheráni amerikai követség megszállói s az ottani 50 amerikai túsz őrzői azt követelték az iráni külügyminisztériumtól, hogy a külügyminisztérium épületében tartózkodó amerikai ügyvivőt, Laingen Brucet és a vele együtt ugyanott levő másik két amerikai diplomatát is adják át nekik. A New York 1 imes értesülése szerint Ghotbzaddeh Sacleg'h külügyminiszter a túsztartók követelése ellen Khomeini Ruhollaht ayatollahhoz fellebbezett, aki nem adott helyt a túsztartók követelésének. Laingen ügyvivő és két diplomata társa továbbra is az iráni külügyminisztériumban marad s az iráni külügyminiszter nyilatkozata szerint biztonságban van. A túsztartók egyik legutóbbi nyilatkozatukban Roeder M. Dávid repülő alezredest, a teheráni amerikai követség légügyi attaséját háborús bűnösnek minősítették, mivel fcv rábbi beosztásában bombázó kiküldetéssel több ízben Vietnamba repült. A túsztartók fogadkoznak, hogy az alezredes bírósági felelőségrevonására meghívják tanúként “Vietnam bátor, harcias népét is.