Magyar Újság, 1980 (70. évfolyam, 1-27. szám)

1980-01-17 / 3. szám

1080 JANUÁR 17 MAGYAR ÚJSÁG 5. OLDAL ÉDESANYÁNK ^ REGÉNY ~ ÍRTA: VASZARY GÁBOR ELKÉSZÜLT A 224 oldalas könyv egészvászon kötés­ben $10.00 és a postaköltség $1.00 MEGRENDELEM Vnszary Gátőr: Édesanyánk című könyvét . . példányban Mellékelem az árát és a postaköltséget: $10.00 + $1.00 NÉV .................................................................................................... cím ...................................................................................... VÁROS ........................................................................................... ÁLLAM, ZIPSZÁM...................................................................... TORMAY CECIL EMLÉKBIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A Tormay Cecil Emlékbizottság örömmel jelenti, bogy a két kötetes Bujdosó Könyv után sajtó alá rendezte az írónő másik híres történelmi regény trilógiáját, amelynek gyűjtő címe: AZ ŐSI KÜLDÖTT. A trilógia egyes kötetednek önálló címe van, mindegyik befejezett regény. A könyv a tatárjárás idejébe vezet vissza és ennek a szörnyű pusztításnak a képe elevenedik fel. Nagyon sok ha­sonlóság van a jelenkori elesettségünkhöz. A kibontakozás reménységet nyújt nekünk is, hogy a mostani sok megpró­báltatás után jön még szebb jövendő. Első kötetnek a címe: ít, A CSALLÓKÖZI HATTYÚ A bolti ára 10 dollár és a postaköltség $1.00. A második kötet címe: A TÚLSÓ PARTON A Üli ára 12 dollár, és'a postaköltség $1.00. A harmadik kötet címe; A FEHÉR BARÁT A bolti ára 15 dollár és a postaköltség $1.00. AZ ELSŐ MAGYARORSZÁGI KOMMUNIZMUS SZEMTANÚ ÁLTAL VALÓ HITELES LEÍRÁSA A Tormay Cecil Emlékbizottság kiadásában meg­jelent két kötetben egészvászon kötésben Tormay Cecil: \ BUJDOSÓ KÖNYV A két kötet ára $25.00. (US. dollár.) Postadíj $1.00. Megrendelhető a Kárpát Publ. címén. Kárpát Publ. Co. P.O. Box 5348 A Cleveland, Ohio 44101. USA. Megrendelem Tormay Cecil: Bujdosó Könyv című művét két kötetben egészvászon kötésben. Az árát mellékelem $25.00 és postaköltségre $ 1.00-t. Név: ............................................................................... . Utca, házszám: .............................................................. Város; ................................................................................ Állam:.................................Zip Code:..................... MEGHALT MÁTYÁS KIRÁLY... írta: Kemény Júlia A mai korban lassanként megszűnnek az öröklött tró­nok és az országok, az államok élén választott elnökök gya­korolják a vezetés nehéz és felelőségteljes munkáját. Van­nak még királyok, akikre átszáll a királyi hatalom, de ezek­nek már csak történelmi jelentőségük van és a kormány és törvényhozás vezetői választás útján vezetik az országot. A választások időpontját az alkotmány szabja meg. Úgy kép­zeljük, hogy ilyen módon a nép, a nemzet választja meg a felelős vezetőket. Az idei év elnökválasztói év az Amerikai Egyesült Ál­lamokban. Érdekes figyelemmel kisérni az előmunkálatokat, a választó csoportok kialakulását, a politikai harcokat a pár­ton kívül és belül. Minth ogy a megválasztandó vezető politikai egyéniség­nek szüksége van a szavazatra, szüksége van arra, hogy a választó egyén, a választó csoport jóindulatát, illetve szava­zatát elnyerje, gyakran kénytelen (néha saját meggyőződése ellenére) engedményeket tenni a szavazat elnyerése remé­nyében. A k érdés ezek után az, hogy vajon lehet-e a szavazat igazságos, lehet-e pártatlan és elfogulatlan? Hiszen az esz­közök annyira teatrálisak, mesterkéltek, hogy a megfigyelő gondolkodóba esik. Akinek jobb a külső megjelenése, akinek kellemesebb a beszédhangja, akinek érvelése meggyőzőbb, annak könnyebb lesz híveket szerezni. Nem csekély fontos­ságú választásról van szó! Választani kell valakit, aki száz­milliók sorsát a kezében tartja. Akinek döntenie kell élet és halál felett, aki az országot felemelheti, lesüllyesztheti, aki háborút indíthat, vagy békét köthet. Bölcsnek kell lennie, hogy megóvhassa a nemzetet idegen országok diplomáciai k alandozásától, fondorlatos tőrbecsalástól. Kérdi a megfigyelő: Ha a demokrácia alatt élő orszá­gok szabad polgárainak választása, titkos szavazat útján, nem kielégítő, akkor vajon létezik-e jobb rendszer, amely al­kalmas a kormányzásra? Nem! Nem létezik, akkor, ha a po­litikai jelölt nem kívánja megvesztegetés útján megnyerni a választást. Amerikának voltak a múltban elnökei, akik sa ját érde­keiket félretólva, csupán az országuk és nemzetük javát tar­tották szem előtt. Nem véletlen az, hogy e£ a fiatal nemzet, amely a legkülönfélébb országok népeiből nőtte ki magát, a világ első nemzete lett technikában és kutatásokban. Mi magyar,ók, akik Amerikában élünk, magukkal hoz­tuk évezredes hazánk tapasztalatait. Jól tudjuk, hogy az or­szágvezető lehet király öröklött trónnal, vagy lehet négy évre megválasztott elnök, ténylegesen vezetője az országnak. Vannak tanácsadói, de a döntés az ő kezében van. Mi büsz­kék vagyunk országunk ősi uralkodóira, akik nemzetünket a keleti hagyományok megőrzése mellett nyugati színvonalra emelték. Nemzetünk tiszteletben tartotta uralkodóját, de megbe­csülte különösen azt, aki a trónján ülve nemcsak uralkodott, hanem törődött a nép mindennapi életével, jólétével is. Szt. István királyt, a kereszténységet bevezető, bölcs uralkodót, megénekelték az utódok és még ma is hálásan gondol rá né­pünk. Amikor Mátyás királyt emlegeti a magyar, akkor az i­­gazság bajnokát, a nép igazi barátját látja benne. Hunyadi Mátyásról legendák mesélnek és felsorolják, hány esetben járt el a király sajátmaga, gyakran álruhában, álnév alatt, amíg sikerült kinyomoznia az igazságtalanságot, megbüntet­ve azt, aki a nép egyszerű gyermekeit becsapta, a szegénye­ket kifosztotta jogaikból. Ezek szórványos esetek voltak, de a hálás nép nem felejtette el, hogy a nagyúr a kiszolgáltatottak pártjára állt. A nép a megértő, igazságos uralkodót szerette és hálás volt igazságos Ítéleteiért. Pedig Mátyás királynak az igazságosságon túlmenő érdemei is vo Itak. Tizenötödik században ismert nagynevű művészeket, iro­dalmárokat, tudósokat hívott udvarába és ezért udvartartása magason felette állott az európai királyi udvarok felett. Tö­rődött a külsőségekkel is nemcsak külső megjelenésére volt igényes, de még az étkezési formájában is törődött a jó ízlés­sel. Színvonalas művészettel építtette meg palotáját, amelyet a másodok világháború után ásták ki, újra építették eredeti stílusában. Minden igyekezetével azon fáradozott, hogy né­pének minden rétege írástudó és képzett legyen. Iskolákat, tanintézeteket alapított. Figyelme minden irányba kiterjedt, ami a nép haladását elősegítette. Segített a földmívelőkön, hogy ésszerűen és hasznosan termeljenek, támogatta az ipart és kereskedelmet. Legsajátosabb tulajdonsága azonban az igazság és jog védelmezése volt. Korai halála nemcsak Magyarországnak, hanem az e­­gész Európának súlyos veszteséget jelentett. Talán másként alakult volna ki a világhelyzet, ha az igazságos, tehetséges magyar uralkodó diadalának tetőfokán meg nem hal. Halála óta oly sok igazságtalanság történt, hogy való­ban amióta meghalt Mátyás király, oda az igazság! . . . X RÉGÉSZETI FELTÁRÁSOK X X VAS MEGYÉBEN A IV. századból származó nagy méretű, hármas osztá­sú gabonaraktár került elő a jövendőbeli szombathelyi kép­tár helyén befejeződött régészeti feltárás során. Pannóniában ez az első ilyen napvilágra került emlék. Szombathelyen, az ókori Savaria több II. - III. századi épületmaradványát is megtalálták a régészek. Ezek egyidő­sek a szomszédságukban korábban feltárt Isis-szentéllyel. A legértékesebb em lékek a képtár megépítése után láthatók lesznek, mivel az épületet oszlopokra állítják. Folytatódtak az ásatások Velemben, a szentvidi késő bronzkori és vaskori településeken is. A fellegvárhoz tartozó lakónegyedben illír vagy pannon, továbbá késő bronzkori te­lepülésrétegek kerültek elő. Ugyancsak a múlt évben tárták fel a Kr. e. VI. VII. századból származó vaskeresztesi halom­sírt, amelyet valamikor kiraboltak, de még így is tekintélyes Ieletanyagot .— például hatvan edényt szolgáltatott. TISZTÚJÍTÓ gyűlés A Jótékonycélú Női Nagybizottság tisztújítógyűlesén a kö­vetkező választási eredménnyel zárult: Elnök: Udescher Imréné (21. éve!); alelnök: Long Joann; jegyző: Rátz Margit; segédjegyző: Riskó Júlia: pénztáros: Sárossi Violet; pénzügyi-titkár: 1 óth Helen; levelező-titkár: Sipos Irénke: vigalmi elnök: Gál gúny Betty; Sun Shine el­nök: Livák Ferencné; ellenőrök: Raab Betty, Mayer Helen és Wosz.il Irén; delegátusok az Egyesült Egyletekhez: Lu­­descher Imréné és Lang Joann; pótdelegátusok: Hartman Gyula és Juhász Miki ősné. A tisztújító gyűlésen 60 tag jelent meg. Felszolgáltunk kolbász-szendvicset, rumos teát, kávét és diós-, mákos kalá­csot A korelnök és körjegyző fontos munkáját Juhász Mik- Iósné és Riskó Júlia végezték nagy hozzáértéssel. Hálás kö­szönet a munkájukért! RTA BIZTONSÁGI PROGRAMJA Január 5-án a RTA bemutatta a 9 rendőrségi kocsiból álló új állományát. A 9 különlegesen szerkesztett Ford LTD közül hatot felvonultattak a Superior Avenuen, a Frank Lausche állami iroda-épületig, a leendő R I A központig. A felavatási formaságok folyamán Leonard Ronis, az RTA vezérigazgatója az új járműveket az R I A biztonsági prog­ram nagyfokú fejlődésének nevezte. RTA mindig szorosan együttdolgozott a clevelandi rend őrséggel és Cuyahoga megye más közösségeivel, a közleke­dést igénybevevő lakosság biztonsága érdekében. A nagy előrehaladás, amit az utóbbi években elértünk, hogy mind a személyzet, mind a szerelvények teljesítőképességét és ha­tó erejét növeljük a közlekedési rendőrségen belül, lehetővé tette az R I A pártolói részére, hogy tevékenyebben részt ve­gyenek a biztonságról való gondoskodásban. Fiat kocsinál a megkülönböztető jelleg az ajtókon lévő narancs és kék szín, a fennmaradó 3 ko si megjelölés nélkül marad. Az összes kocsit őrjáratra használják: az RTA par­kolóhelyek, autóbusz-kanyarok és megállóhelyek és egyéb RTA-alkal matosságok ellenőrzésére. A járművek megvételére az anyagi alap (egyenként az ára $6500) az R I A és Ohio állammal létesített államsegély gondoskodik, fizetve az összköltség 20 %-át. Az RTA közlekedési rendőrsége hatalmas fejlődésen ment keresztül 1976-ban 4 szolgálaton kívüli clevelandi rendőre volt. most 48 állandó és 5 részidős alkalmazottra növekedett a létszám. 104 SZAVAZAT A SZOVJET ELLEN Afganisztán szovjet megszállása a Szovjetunió vétója után az Egyesült Nemzetek rendkívüli közgyűlése el é ke­­rült, amelyen a tagállamok január 14-én 104 szavazattal 18 ellenében a leghatározottabban elítélték Afganisztán kato­nai megszállását s a megszálló hatalmat ^nevének meg­említése nélkül — csapatainak azonnali, feltételek nélkül és teljes kivonására kötelezték. 12 tagáll am a közgyűlésről tá­volmaradt. IRÁN TOVÁBBRA IS ELLENÁLL A teheráni túszok kiengedésének kérdése körül a hely­zet változatlan. A forradalmi tanács Khomeini híveivel e­­gyütt minden megoldás, tárgyalás elől mereven elzárkózik. Khomeini maga az amerikai gazdasági korlátozások hírére kijelentette, hogy az ország zárlat alá vétele esetén az Egye­­sü It Áll amokkal szemben háborút kezdenek. Eddig az újság­írókat és a távolbalátók munkatársait nem korlátozták hír­közvetítő szerepükben, január 14-én azonban a forradalmi tanács minden amerikai laptudósító azonnali kiutasítását s az amerikai hírügynökségek irodáinak bezárását rendelte el. WASHINGTONI PLETYKA v John Connal|y elhatározta, hogy nem veszi igénybe a republikánus elnökválasztáson a szövetségi támogatást. Poli­tikai szakértők szerint inkább vall gyengeségre, mint bizton­ságra. Úgy látják, hogy Connalfy nem kíván anyagiakat pumpálni akorai előválasztásba. * * * Vajon a petroleum exportáló országok szövetsége tény­leg árdrágító-e az emelkedő olajárak emelésében? A De­partment of Energy kutatásai kimutatják, hogy az OPEC olaj eladási ára átlagban $21.52 barrelenként, míg a nem OPEC országokban, mint Nagy-Britannia, Kanada és Me­xikó átlagára $25.44. * * * Ted Kennedy teljes erővel indul az elnökségi jelöltség­re. Ezideig npm vette igénybe két fivére tanácsadóit, de állí­tólag most Robert Kennedy egyik bizalmasát kérte fel ta­nácsadónak. * * * MEANY HALÁLA Hosszas szenvedés után január 10-én a washingtoni George Washington kórházban. 85 éves korában elhunyt Meany George, az amerikai munkásmozgalom egyik legki­magaslóbb vezető egyénisége, aki sokszor politikai kérdések­ben is döntő szerepet játszott. Közéleti pályafutása 1922-ben kezdődött, amikor a heti 60 $-os fizetéssel a Pumbers bronxi szakszervezetének ügyvezetőjévé választották. 1954- ben New York állam munkásszövetségének elnöke, 1939- ben az amerikai munkásszövetség titkár-pénztárosa lett. Ek­kor költözött Washingtonba, ahol 1952-ben Green William halála után az AFL elnökévé választották. 1955-ben az ő kezdeményezésére jegyesült az AFL a CIO-val ( a Congress of Industrial Organizations-szel). 1957-ben ugyancsak az ő kezdeményezésére zárták ki az AFL-CIO kötelékéből a I eamsters szakszervezetét, amelyen belül visszaélések foly­tak. 1964-ben kivívta a “Civil Rights Act” módosítását, a­­mely az alkalmazás terén a megkülönböztetések (diszkrimi­nációk) lehetőségét zárta ki. Nixon Richard volt elnök poli­tikáját eleinte támogatta, később ellenezte, I972:ben azon­ban mégis inkább semleges maradt, minthogy Nixonnal szemben McGovern George megválasztását elősegítette vol­na. 1974-ben ő lett az első, aki Nixon felelőségrevonását sürgette. Ugyanakkor kijelentette, hogy a vietnami háború kérdésében tévedett. 1978-ban kisé rietet tett az országos munkaügyi jog reformjára, az erre vonatkozó törvényjavas­latot azonban a demokrata többségű Kongresszus sem fo­gadta el. Magyar vonatkozásban érdemes megemlíteni, hogy a Szent Korona kiadását a leghatározottabban ellenezte s ezt a felfogását az elnökhöz intézett levelén kívül több nyilat­kozatban is kifejezésre juttatta. / Amikor felesége, akivel 59 évvel ezelőtt kötött házassá­got, 1979 márciusában meghalt, Meany egészségi állapota hirtelen megromlott. Térdsérülése következtében tolószélfoe került, életkedvét mindinkább elvesztette. 1979 novembe­rében az AFL-CIO évi közgyűlésén tolószékéből könnyes szemmel búcsúzott el az ország 14 millió tagot számláló munkásszövetségétől, amelynek 25 éven keresztül volt meg­szakítás nélkül elnöke. Meany állapota azóta egyre rosszab­bodott; január 7-én újból kórházba kellett szállítani, ahol 10-én délután az intenzív kezelés osztályára helyezték át,, de már este meghalt. KUBA KIMARADT Mint köztudomású, az Egyesült Nemzetek biztonsági tanácsának 5 állandó és 10 változó tagja van. Az öt állandó tag az Egyesült Államok, Britannia, a Szovjetunió, Kína és Franciaország- A 10 változó tagot a közgyűlés választja. I- lyen alapon lett január 1-től a biztonsági tanács új tagja Ke­­let-N< ■metország és Mexikó is. Mexikó bek erülése mögött a nemzetközi szakértők véleménye szerint Kuba veresége hú­zódik meg, mivel Kuba régóta szeretett volna a biztonsági tanácsba bekerülni. A döntő szavazás folyamán Kuba mind­össze 3 szavazatot kapott, Mexikó ellenben 155 tagállam bi­zalmát nyerte meg, míg 8 tagállam tartózkodott a szavazás­tól. KATONAI ELŐKÉSZÜLETEK? A Carter-kormány a teheráni túszok kiszabadításával kapcsolatos tehetetlensége világszerte komoly aggodalmat kelt. Frey András a Kanadai Magyarság jenuár 5-i szá­mában jogosan bírálja éles szavakkal azt a hivatalos ameri­kai álláspontot, hogy amíg az 53 teheráni túsz ki nem szaba­dul, addig az Egyesült Államok kormánya semmit sem tehet, mert első a teheráni amerikai követség épületében 1979 no­vember 4 óta őrzött.50 amerikai túsz és az iráni külügymi­nisztérium épületében biztonságosan’ tartózkodó 5 ameri­kai diplomata életének megmentése. Frey András találóan mutat rá, hogy az 53 amerikai életének biztonsága végered­ményben 220 millió amerikai életének biztonságát veszé­lyezteti. A fonák helyzetet, úgy látszik, végre kormánykörök­ben is kezdik felismerni, mert kiszivárgó hírek arra engednek következtetni, hogy az Egyesült Államok illetékes szervei a Közép-Kelet négy országában, nevezetesen Szaud-Arábiá­­ban, Ománban, Szomáliában és Kenyában műszaki és poli­tikai előkészületeket óhajtanak tenni esetleges katonai bea­vatkozás lehetőségeinek biztosítására. Alig magyarázható másnak, mint katonai előkészületnek, az a repülő-harcgya­­korlat is, amelyet az egyiptomi légierők az amerikaiakkal e­­gyütt hajtottak végre az amerikai gyártmányú repülőgépek hatóképességének megállapítása céljából. A nyílt kérdés most már csupán az, meddig húzódnak ezek a katonai elő­készületek. Remélhetőleg nem addig, amíg a szovjet gőzhen­ger Pakisztánon is át nem halad. A TUSZTARTÓK ÚJABB KÖVETELÉSEI A teheráni amerikai követség megszállói s az ottani 50 amerikai túsz őrzői azt követelték az iráni külügyminisztéri­umtól, hogy a külügyminisztérium épületében tartózkodó a­­merikai ügyvivőt, Laingen Brucet és a vele együtt ugyanott levő másik két amerikai diplomatát is adják át nekik. A New York 1 imes értesülése szerint Ghotbzaddeh Sacleg'h külügy­miniszter a túsztartók követelése ellen Khomeini Ruhollaht ayatollahhoz fellebbezett, aki nem adott helyt a túsztartók követelésének. Laingen ügyvivő és két diplomata társa to­vábbra is az iráni külügyminisztériumban marad s az iráni külügyminiszter nyilatkozata szerint biztonságban van. A túsztartók egyik legutóbbi nyilatkozatukban Roeder M. Dávid repülő alezredest, a teheráni amerikai követség légügyi attaséját háborús bűnösnek minősítették, mivel fcv rábbi beosztásában bombázó kiküldetéssel több ízben Viet­namba repült. A túsztartók fogadkoznak, hogy az alezredes bírósági felelőségrevonására meghívják tanúként “Vietnam bátor, harcias népét is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom