Magyar Újság, 1980 (70. évfolyam, 1-27. szám)

1980-01-17 / 3. szám

MÁSODIK "FEKETE PÉNTEK" Mint a január 3-i számunkban angol nyelven már meg­írtuk, január 6-án múlt két esztendeje, bogy Carter elnök a Szent Koronát milliók világszerte megnyilvánuló tiltakozása ellenére kiadta a magyarországi kommunista kormanyzatna . Január 6 két évvel ezelőtt pénteken volt A clevelandi ma­gyarság ezért határozta el, bogy az év első péntekjét iekete péntek -nek nevezi s azon a napon a Szent Korona kiadata* sának emlékét idézi. Az idei “fekete péntek '-re lapunkban Somogyi Léi cikke a WZAK-rádió adásában pedig Lote Pál dr. megemlékezése bívta fel a figyelmet. A következő pénteken, január 11-én este ennek eredményeként gyűltek össze Nagy-Cleveland nagyobb nemzetiségi csoportjai a Minclszenty bíboros szobra előtt, bogy az évfordulón ne csak emlékezzenek, hanem tiltakozzanak is az ellen az engecé kény” külpolitikai irányzat ellen, amely az iráni események után legutóbb a Szovjetuniót bátorította fel Afganisztán ka­tonai megszállására. , A tiltakozó megemlékezésen a metsző, hideg szél elle­nére főként a legkülönbözőbb nemzetiségi csoportok lelkes tagjai közül több százan jelentek meg lobogóik alatt. Ott volt mind a bárom clevelandi távolbalátó is. Ezek 6 órakor közvetített élő, majd este 11-kor közvetített híradás lévén milliók értesültek a felvonulásról, amely elejétől végéig ün­­nepélyes, emelkedett, lelkes hangulatban, a legcsekélyebb rendzavarás nélkül folyt le. Az egybegyűlteket Lőte Pál dr., a Szabadságharcos Vi­lágszövetség clevelandi tagozatának elnöke köszöntötte. Rö­vid bevezetőjében megindokolta, miért jöttek össze éppen “fekete péntek -en és Mindszenty bíboros szobránál az o­­biói nemzetiségek mozgalmának szervezetei, hogy tiltakoz­zanak a teheráni túszok jogtalan és embertelen visszatartása, Afganisztán szovjet katonai lerobanása és a csatlós államok, helyesebben a captive nationss megszállása, valamint a nemzetek és nemzetiségek legszentebb szabadsagjogainaK lábbal tiprása ellen. A Szent Korona a Kárpátok meuence­­jében ezer éven át a testvériség és az egység jelkepe, Mind­szenty bíboros pedig minden szabadságszerető nép számára a szabadságért folytatott küzdelem megszemélyesítője volt és marad. Bevezető imát tiszt. Balássy Géza római katolikus szer­pap, a clevelandi Szabadságharcos Szövetség volt elnöke mondott. Azt a határozatot, amelyet a tiltakozó gyűles Carter elnökhöz továbbított és amely erélyesebb intézkedéseket sür­getett, az ohiói nemzetiségek mozgalma nevében a szervezet elnöke, Perk J. Ralph volt clevelandi polgármester olvasta fel. Ez a határozat a Szent Korona kiadásának második év­fordulója alkalmából Afganisztán katonai megszállása ellen tiltakozott s arra utalt, hogy Kelet-Berlin, Poznan, Budapest és Prága emlékezetes végzetének riasztó példái nyomán még gondolni se merünk árrá, mi lesz az orosz agresszió köve tke­­ző lépése, ha az Egyesült Államok kormánya idejében ko­moly ellenintézkedéseket nem foganatosít. Voinovich V. George polgármester az évforduló jelen­tőségét hangsúlyozta, erélyes külpolitikát és belpolitikai egy­séget, összefogást sürgetett, amilyenre két évvel ezelőtt a je­lenleg külföldön tartózkodó Oakar Mary Rose clevelandi demokrata kongresszusi képviselő mutatott példát, amikor bátran síkraszállt a magyar Szent Korona kiadása ellen. Izmail Mohammad afgán mérnök, aki doktori oklevél megszerzése céljából folytatja egyetemi tanulmányait, a sza­badságától megfosztott afgán nép tiltakozását juttatta kife-, jezésre. Elmondta, hogy 1978 április óta több mint 300ezer afgán pusztult el és több mint egy millió menekült a szom­szédos országokba. 1979 december 27-én 70.000 főnyi szov­jet haderő rohanta le és szállta meg a független mohamedán országot, miközben nemcsak az ország szovjel-báb elnökét és családját, hanem az ellenálló afgán hazafiak ezreit is le­gyilkolták. A szovjet elnyomás és tervszerű népgyilkosság ellen a világ lelkiismeretéhez fellebbezett. Futey Boghdan az American Nationalities Move­ment of Ohio képviseletében azt hangsúlyozta, hogy a né­­jrek szabadságáért való kiállási készségünk megerősítése el­engedhetetlen, s hogy az elnyomók ellen folytatott küzdel­münk sikere érdekében határozott együttműködésre van szükség. A gyűlést Somogyi Léi, a Hungarian Holy Crown Protection Committee társelnöke vezette, aki nemcsak a szó­nokokat mutatta be, hanem a magyarság nevében is mondott néhány szót, hangsúlyozott pár elvi álláspontot. Az erős szélben szinte csattogtak a lobogó amerikai és nemzetiségi zászlók és messze szálltak a különböző népi cso­portok nemzeti himnuszai, amely ek az amerikai himnusz u­­tán lengyel, ukrán, magyar nyelven sorra zendültek fel. A lelkes magyarok a “Szózat”-ot is elénekelték. A megrázó erejű tiltakozó megemlékezés két főrende­zője az American Nationalities Movement of Ohio” és a LIungarian Freedomfighters Federation” volt. Munkájukat magyar részről támogatta az Amerikai Magyar Szövetség, a Mindszenty Emlékbizottság, a Magyar Felszabadító Bizott­ság, a Szent Korona Védelmére Alakult Bizottság, az Egye­sült Magyar Egyletek központja és a Kováts Mihály Emlék­­bizottság. Ezek vezetőin és képviselőin kívül ott láttuk még a helyi MHBK-f őcsoport, a cserkészet, a Magyar Iskola, a Szt. Margit Magyar Iskola, több magyar rádióállomás vezetőjét, a magyar egyházak, egyesületek és vállalkozások számos képviselőjét és tagját is. A tervezett gyertyagyújtásra az e­­rős szélfújás miatt nem kerülhetett sor, a magyar öntudat, a Kárpát-med encei sorsközösség szikrái azonban kétségtelenül lángra lobbantak. (A Magyar Újság helyszíni tudósítója.) KABUL A HARMADIK FŐVÁROS Carter elnök a világsajtóval egyetemben kertelés nélkül megállapította, hogy Budapest 1956-ban és Prága 1968-ban végrehajtott, nyers katonai megszállása után az afganisztáni Kabul negyedszázadon belül immár a harmadik főváros, a­­melyet a Szovjetunió a nemzetközi joggal és az Egyesült Nemzetek alapokmányával éles ellentétben katonai erőszak útján birtokába vett. A New York Times tudósítója szerint január 7-én, két héttel azután, hogy a szovjet csapatok be­szivárgása megkezdődött, az egész Afganisztán katonai meg­szállását végrehajtották. A mondákban annyit emlegetett Hind u Kush hegylánctól a déli sivatagig, Irán nyugati halá­raitól Pakisztán keleti határáig az égés országban mindenütt szovjet csapatok táboroznak. Minden jel arra mutat, hogy a megszálló csapatok huzamosabb tartózkodása és katonai fö­lénye kétségtelen. Azok a mohamedán felkeik, akik közel két év óta harcoltak a kabuli kormány katonai egységeivel, küz­delmüket nem szüntették be. de jobban felszerelt szovjet csa­patokkal szemben rajta-rajtaütő gerilla harcra rendezkedtek be, ami a szovjet megszállóknak tartós fejfájást okoz. Magából a fővárosbó 1, Kai julból az utcákon korábban rendszeresen portyázó szovjet járőrök eltűntek, táboraikba és laktanyáikba vonultak vissza. Tankok sem igen láthatók, csak a fontosabb közlekedési pontokon állnak őrök s a főut­cákon száguldoznak éjjel-nappal katonákkal megrakott te- 1 hergépkocsik. A fővárosba vezető főutakon útzárakat áilítot­­■tak fel. amelyeket melegen öltözött és állig felfegyverzett szovjet katonák őriznek. 4 A megszálló csapatok létszáma ismeretlen. Sokan azt hiszik, a szovjet katonaság 100.000 embere tartózkodik Af­ganisztánban. CARTER INTÉZKEDÉSEINEK HELYESLÉSÉ Az amerikai elnök megtorló intézkedéseit Britannia a legteljesebb mértékben helyeselte. Ennek legkézzelfoghatóbb jeleként Gromyko A. Apdrei szovjet külügyminiszter február vagy március hónapra tervezett londoni látogatását lemon­dotta. A brit kormány az amerikai gazdasági megszorítások­hoz történő csatlakozása céljából a NATO-országokkal sür­gős tárgyalásokat kezdett. Kanada azt a kérdést fontolgatja, hogyan alkalmazza a Szovjetunióval szemben a maga külön gabonakiviteli zárlatát. Ausztrália előreláthatólag úgy támo­gatja az Egyesült Államokat, hogy külön gabonamennyisé­­get nem ad el a Szovjetuniónak. Obira Masayoshi japán miniszterelnök ugyancsak kilátásba helyezte, hogy bizonyos lépéseket tesz. Egyedül Franciaország tagadta meg az Egye­sült Államok támogatását. Francois Poncet Jean külügymi­niszter szerint Franciaország helyzetét a harmadik világ or­szágaival szemben rendkívül bonyolulttá tenné, ha Britan­niával és Nyugat-Németországgal együtt egységesen szilárd álláspontot foglalna el a Szovjetunióval szemben. Az arab országok az Egyesült Államok megtorló intézkedéseit ugyan nem támogatják, de Afganisztán megszállását nemcsak a konzervatív országokban, hanem a Szovjetunióval szorosabb kapcsolatban álló államokban is elítélik. AMIN AFGÁN ELNÖKÖT ÉS CSALÁDJÁT MEGGYILKOLTÁK A francia hírügynökség a pakisztáni Islamabad városá­ban megbízható forrásból értesült arról, hogy az afganisztáni államcsíny végrehajtása közben december 28-án a kabuli Dar Ulamane palota birtokbavétele során a szovjet katonák minden ellenállót kivétel nélkül legyilkoltak. Ugyanez lett a sorsa Amin Hafizullah elnöknek, négy feleségének és mind a 24 gyermekének is. 17 OROSZ DIPLOMATÁT T2EE09 KIUTASÍTOTTAK Afganisztán szovjet lerohanására való tekintettel az E- gyesült Államok kormánya január 8-án visszahívta kievi konzulátusának / diplomata beosztottját s azok családtag­­jait. Az összesen 16 amerikai egy-két hónapon belül köteles Kiev városát elhagyni. A konzulátusi épület bérletét az ame­rikai kormány fenttartja, hogy a helyzet megváltozása esetén a konzulátus megnyitásának ne legyen akadálya. A Carter-kormány kievi diplomatáinak visszahívásával egyidejűleg a New Yorkban működő szovjet konzulátus 17 diplomatáját kiutasították. Ezek az intézkedések a Lenin­­grádban működő amerikai és a San Franciscóban működő szovjet konzulátus diplomatáinak helyzetét nem érinti. New York városában a szovjet konzulátus még nem valósult meg, csak terve készült el. Felállítására vonatkozóan a kie­vi amerikai konzulátuséval egyetemben Nixon M. Richard volt elnök és Brezhnev I. Leonid szovjet vezető 1974 júniu­sában Washingtonban kötött megegyezést. SZOVJET VÉTÓ Az Egyesült Nemzetek biztonsági tanácsa öt el nem kö­telezett tagország kezdeményezésére három napon keresztül folytatott vitát Afganisztán szovjet katonai megszállásáról. A biztonsági tanács 1 5 tagja közül a vita befejeztével I 3 tag a megszálló csapatok kivonására vonatkozó határozat mel­lett, 2 pedig az ellen szavazott. A két utóbbi szavazatot a Szovjetunió és Kelet-Németország adta le. A határozat elfo­gadásának kimondása után I royanovsky Oleg szovjet követ az ellen azónnal vétót emelt. A vita során mintegy 50 felszólalás történt. A szovjet tömbhöz tartozó néhány ország képviselőjének kivételével a felszólalók mind elítélték az afganisztáni katdnai beavatko­zást. I royanovsky Oleg szovjet követ csak közvetlen a szava­zás előtt jelentkezett szólásra. Megismételte a Szovjetunió korábbi álláspontját, mely szerint a szovjet csájJátok kivoná­sát sürgető határozat egy független állam bélügyeibe történt felháborító beavatkozás , mert a szovjet katonai támogatást az afgán hatóságok kérték, ezért a biztonsági tanács határo­zatát el kell utasítani. A szovjet vétóval szemben az Egyesült Nemzetek biz­tonsági tanácsa megint tehetetlenné vált. A biztonsági ta­nács egyes tagjai a szovjet vétó elhangzása után azonnal az Egyesült Nemzetek rendkívüli közgyűlésének összehívását sürgették. A közgyűlés összehívására meg is történtek a szük­séges lépések, a közgyűlés határozataitól azonban gyakorlati eredmények nem várhatók. MEGTORLÓ INTÉZKEDÉSEK Carter elnök külön beszédben jelentette be az ország nagy nyilvánossága előtt, hogy a Szovjetunió ellen megtor­lás Afganisztán megszállása miatt komoly és határozott in­tézkedéseket tett. Ezek között legjelentősebb a gabonaszállí­­tások erős korlátozása és a fejlett technologi * sdá-ínak be­szüntetése. Kijelentette, hogy a Szovjetunióval fennálló üz­leti kapcsolatokat fel kell függeszteni büntetésként (to pun­ish) az oroszoknak a miatt a magatartása miatt, amellyel a világ tartós és békés hadászati egyensúlyát megzavarták. A megszorító intézkedésekre azért is szükség van. — mondat az elrtök. ét. mert az elnyomás, amelyet eílenmondáé nélkül űrnek, járványos betegség lett. A Szovjetunió az előző költségvetési évben az öroszor­­izági rossz termés következtében 1-7 nűllió tonna búzát ren­delt s ezt a mennyiséget további 8 millió tonnával akarta nö­velni. Az elnök intézkedése a 17 millió tonna búza szállítá­sát megakadályozza. Csak az a 8 millió tonna kerülhet ki a Szovjetunióba, amelyre mint az évi legkevesebb kivitelre, az Egyesült Államok kormánya 1975-ben szerződésileg köte­lezte magát. Igen lényeges veszteség éri a Szovjetuniót a ha­lászat korlátozása révén is. Az elnök intézkedéseit a Szovjetunió érthető elkesere­dettséggel fogadta. Rögtön azzal a váddal hozakodott elő, hogy az amerikai kormány gazdasági korlátozásokat azért alkalmazta, mert nem sikerült neki Afganisztánban szovjet­­ellenes irányzatot hatalomra juttatnia. Fellépésével az Egye­sült Államok kormánya — szovjet állítás szerint — csak a világ figyelmét akarta elterelni Irán jogos követéléseiről az Egyesült Államokban zárolt tőkével kapcsolatban. AZ AFGÁNOK ELLENÁLLÁSA A szovjet megszálló csapatok ellen harcoló af gén felke­lők New Delhiből származó híradás szerint súlyos vesztesé­geket szenvedtek, a gerilla-harcot ennek ellenére tovább foly­tatják, amíg csak az oroszokat ki nem tudják az országból szorítani. A harc közben elesetteket szent vértanúknak (sha* hid-oknak) tekintik. Iránba érkező utasok elbeszélése szerint Herat városában a férfi ak és nők botokkal és kövekkel tá- I madtak a bevonuló szovjet megszálló csapatokra. A szovjet katonák a város utcáin sok embert legyilkoltak. Herat az af­gán-iráni határtól keletre 60 mérföldnyi távolságban van. Pakisztáni laptudósítás szerint a szovjet csapatok Herat városán kívül január 7-én a gázteTepet is felrobbantottaák, az egyik törzs fejét pedig, mivel a gerillákkal együtt dolgo­zott kivégezték; holttestét a város főterén elrettentő példaként felakasztották és ott hagyták. SZOVJETELLENES TÜNTETÉSEK Az afganisztáni szovjet megszállás a szabad világ min­den részén osztatlan ellenzéssel találkozott, sok helyen nyílt szovjetellenes tüntetéseket eredményezett. Az Egyesült Ál­lamok területéről az AP négy városban lefolyt felvonulásról értesült. Ezeket a felvonulásokat az itt tartózkodó afgán e­­gyetemi és főiskolai hallgatók afgán amerikaiak és rokon­szenvező amerikaiak csatlakozásával rendezték. Washingtonban mintegy 250 tüntető hóviharban vonult a Fehér Házzal szemben levő Lafayatte Parkból a szoviet követség felé. A rendőrség csak másfél háztömbnyire állí­totta meg a felvonulást. A tüntetők angol és afgán nyelven karban kiabálták szovjetellenes jelszavaikat, szovjet zászló­kat téptek szét és égettek el. TÉNYEK ÉS IRÁNYELVEK A XIX. MAGYAR TALÁLKOZÓ ZÁRÓNYILATKOZATÁNAK MÁSODIK RÉSZE 4. ) a szabad földön élő magyarság minden előkészüle­tet megtesz arra, hogy a Helsinki Megállapodás értelmében legközelebb, 1980-ban Madridban összeülő nemzetközi kon­ferencia elé terjessze a magyarság sérelmeit. Ezek közül kü­lön kiemeli a Magyarországon folyó elnemzetlenítési törek­vést, az ősi magyar kultúra elszlávosításának szemmel látha­tó szándékát, a magyarság szinte mesterséges kiirtását célzó intézkedéseket, amelyeknek következtében a magyar népes­ség születési arányszáma máris a legalacsonyabb a világon; valamint az egyoldalii kultúrcsere sok áldatlan következmé­nyét. Mint köztudomású, Magyarországra máig sem lehet beküldeni a szabad földön élő magyarság sajtótermékeit, írói­nak szépirodalmi műveit, ugyanakkor Magyarországról kor­látlanul áradnak be a magyar kormány propagandakiadvá­nyai (köztük a “Magyar FÍírek” című lap is, amelyet otthon nem lehet kapni, sőt külföldről sem lehet hazaküldeni.) 5. ) A szabad földön élő magyarságnak Magyarország jelenlegi kormányától is követelnie kell, hogy tegyen meg mindent a magyar nép természetes szaporodásának emelése érdekében, a Magyarországtól Trianonban és Párizsban el­szakított területeken élő magyarság nemzei jogainak védelme érdekében pedig határozottan szálljon síkra. 6. ) A Magyar I alálkozó ismételten felhívja a szabad világ figyelmét a román kormánynak arra a mesterkedésére, hogy 1980-ban Bukarestben a nemzetközi történelmi kon­ferencián Romániát, mint Erdély történelmi jogelődjét akar­ja ünnepelni, holott a románok erőltetett dákoromán elmé­letét elismert, kiváló nemzetközi történelem tudósok már számtalanszor hiteltérdemlően megcáfolták. 7. ) Az otthon legnagyobbnak elismert író megállapítása szerint a szabad földön élő magyarságnak nemcsak joga, de kötelessége is a dorombolás . Nem kopogtatás, tárgyalás, önkéntes felajánlkozás tehát, hanem kimondottan döröm­­bölés . A VIJ. Magyar Kongresszus az egyoldalú kiegye­zés -t keresők figyelmét erre külön felhívja. 8. ) A múlt évben megalapított Magyar Intézet és Ma­gyar Kisebbségi Intézet kiépítése a szabad földön élő ma­gyarság kiváló szakembereinek felkérésével és folyamatos bekapcsolódásával változatlanul tovább halad. ' \ 9. ) A VII. Magyar Koiigresszus megelégedéssel és ejis- I méréssel vette tudomásul mind a torontói Rákószi Alapít-. ! vány magyarságtudatot ápoló és irodalmi és művészeti tevé­kenységét, valamint a> magyar mérnökök és építészek, képző­művészek és újságírók öntudatos magyar megnyilatkozásait. 10. ) A VII. Magyar Kongresszus sajnálattal állapította meg, hogy az 1950 körül, valamint az 1956-os szabadság­­harc után kiérkezett politikai menekültektől elkobozott jelen­tős vagyon kártalanítása érdekében megindított eljárás céljá­ból a közbenjárás és az igények képviselete elől az Egyesült Államok kormánya több törvényhozó közbenjárása ellenére is mereven elzárkózott. A Magyar Találkozók Állandó I itkársága ezúttal is külön köszönetét mond minden közreműködőnek, támogató­jának és vendégének, a működést támogató sajtónak, a rá­dióállomások vezetőinek az egyetemes magyarság önzetlen szolgálataiért, különösképpen pedig azoknak, akik más világ­részekről vagy országokból és távolabb eső vidékről komoly anyagi áldozatvállalással vettek részt a VII. Magy ar Kong­resszus (XIX. Magyar Találkozó) eseményein. Kelt Cleveland városában, 1979 november 25. napján Dr. Nádas János a Magyar 1 alálkozók Állandó Titkárságának vezetője a Magyar Kongresszus Rendező Bizottságának elnöke A nebraskai Omaha utcáin mintegy 60 —< iőleg afgán — tüntető szabadságot követelt Afganisztánnak. A felvonu­lók itt is szovjet lobogót égettek el. Dallas belvárosában 35 afgán rendezeti tüntetést. Akik ezt látták, először azt hitték, az irániak tüntetnek, a félreér­tés hamarosan kiderült. New Yorkban több mint 100 afgán, pakisztáni és tö­rök vonult fel a United Nations Plazán. A tüntetők letépték és elégették azt a zászlót, amely a' szovjet küldöttség épülete előtt állt. Hasonló tüntetések folytak le Dánia fővároséban, Kop­penhágában és a bangladeshi Dacca városában is. Dacca­­ban több mint 5000 tüntető vonult fel. Mielőtt a rendőrség a tömeget fel tudta volna oszlatni, a szovjet művelődési köz­pont épületének ablakait bezúzták. GANDHI INDIRA VISSZATÉRÉSE Az indiai választások végső eredményeként Gandhi In­dira volt miniszterelnök kongresszusi pártja fölényes győzel­met aratott, fia is képviselői megbízatást kapott. Reddy San­­jiva Neelam elnök a parlamenti többség elvének alapján ja­nuár 10-én Gandhi Indirát bízta meg India új kormányá­nak megalakításával. Ezt közvetlenül megelőzően a kong­resszusi párt leírhatatlan lelkesedéssel a volt miniszterelnö­köt választotta meg parlament csoportjának vezetőjéül. VOLUME 70. ÉVFOLYAM NO. 3. SZÁM 1980 JANUÁR 17 EGYES SZÁM ÁRA; 50 cent ~ Kanadában: 60 cent

Next

/
Oldalképek
Tartalom