Magyar Újság, 1980 (70. évfolyam, 1-27. szám)

1980-04-24 / 16. szám

írta: Dr. Heckenast Dezső

TÁJÉKOZTATÓ A MAGYAR FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKRŐL

A Magyar Művelődésügyi Minisztérium a fenti címmel jelenteti meg minden évben a szokásos hivatalos útmutatóit, pályaválasztási tájékoztatóul az érettségizett fiatalság számára. Az elmúlt évek felsőoktatási reformjait és az azzal kapcsolatos változásokat, a fenti tájékoztatók alapján, már több hosszabb tanulmányban ismertettük: A pedagógusképzés reformja, Felsőoktatásunk bolsevizálása, Felsőoktatási gondok Magyarországon, A magyar közoktatás 20 esztendeje, stb. Mivel a legújabb felsőoktatási tájékoztató ugyancsak tartalmaz újabb reformokat, nem lesz érdektelen, ha ezeket a változásokat részletesen ismertetjük.

A, magyar felsőoktatás iskolatípusai lényegileg kétfélék: egyetemek (universitas) és főiskolák (academia). A két típus közt a szervezési felépítésen és a tanulmányi időn kívül r— a lényeges különbség az, hogy az egyetem a szakmai képzés mellett megadhatja a legmagasabb tudományos fokozatot: a doktorátust is; ezzel szemben a főiskola csupán szakmai diplomát ad. Ez az elméleti megállapítás a gyakorlatban azonban nem fest ilyen egyszerűen és éppen ezért további meggondolásokat igényel. Kezdjük mindjárt az egyes iskolatípusok elnevezésével.

Az egyetemek általában már a nevükben hordják a jellegüket: tudományegyetem (rendszerint bölcljjszéti, természettudományi, állam- és jogtudományi karral), orvostudományi egyetem, állatorvosi egyetem, műszaki egyetem, közgazdasági egyelem, kertészeti egyetem, erdészeti és faipari egya$em, vegyipari egyetem és agrártudományi egyetem. (Az orosz-blokkon belül az oktatás terén a nmigati mintájú integrálás helyett ma differenciálóaás történik, ezért van ilyen soklajta egyetem is.) A tudományegyetemekből kivett három felekezeti "teológiai tudománykar, egyetemi jellegét megtartva, mégsem viseli az egyetem nevet, hanem csupán mint hittudományi akadémia szerenel. Katolikus Hittudományi Akadémia és Evangéli kus I lit tudományi Akadémia —- Budapest székhellyel, Református Flittudományi Akadémia — Debrecen székhellyel. Ugyanez volt a helyzet a keszthelyi, mosonmagyaróvári és debreceni mezőgazdasági akadémiáknál, ezeket azonban a közelmúltban átszervezték egyetemmé. A Dunántúli Agrártudományi Egyetem — Keszthely központtal, 4 tudománykarrgí működik: 1.) az 1797-ben Festetich gróftól alapított Georgicon, mint keszthelyi mezőgazdasági kar iß 2.) a mosonmagyaróvári mezőgazdasági kai', amelyet mint gazdasági akadémiát Albert Kázmér szá.-# herceg .alapított 1818-ban az óvári birtokán:

3.)• nagykanizsai mezőgazdasági főiskola és 4.) a köri^ndi mezőgazdasági gépészeti főiskola. (A legújabb főiskolai reform során pár főiskolát mint tudüjúánykartkisérletképpen beleillesztettek a megfelelő egyetemi keretbe —' azzal a céllal, hogy majd teljdsjógú egyetemi tudománykarok lesznek, egye-lőrejúzoibnn doktorátust ezeken a főiskolákon nem IeheJ.szerezni.) A Tiszántúli Agrártudományi Egyetemes--Debrecen központtal, 2 tudománykarra tagozódik: 1.) a debreceni mezőgazdasági kar, amelyet®! város alapított 1856-ban mint gazdasági tanintézetet és 2.) a szarvasi talajjavítási és öntözési főiskolai kar.

még nagyobb a zűrzavar és ésszerűtlenség a tulajdonképpeni főiskoláknál, illetve azok elnevezéseinél. A legmagasabb rangúakat, ahol a tanulmányi idő égységesen 4 év, teljesen logikusan valóban főiskolának hívják. Ilyenek az 5 / an árképző Főiskola (Pécs, Szeged, Szombathely, Nyíregyháza,, Eger ), ahol az általános iskolák felsőosztályai szaníára képeznek szaktanárokat; a Gyógypedagógia főiskola, a Testnevelési Főiskola, a Képzőművészéti Főiskola, az Iparművészeti Főiskola, a Zeneművészeti Főiskola, s a Színház és Filmművészeti Főiskola (mind Budapesten). Ugyanide sorolhatjuk mégjjaz ugyancsak 4-évfoIyammaI működő Kossuth Lajos Katonai Főiskolát, a Zalka Máté Katonai Műalaki Főiskolát és a Kilián György Repülő Műszaki Főiskolát.

Az elmúlt évben (1972-1973) nyílt meg egy égési sor főiskola 3 éves tanulmány-idővel, amelyeknek egy része már évek óta működött, mint felsőfokú technikum. Fontosabbak: a győri Köziekedé sifés Távközlési Főiskola — 4 tudománykarral és a p|)fcsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola <—> 2 tudom^nykaral, mint a leendő két dunántúli műszaki egysem magvai. Ilyenek Budapesten a Bánki Donát Gépipari Műszaki Főiskola, a Kandó Kálmán Villámosipari Műszaki Főiskola, az Ybl Miklós Építészeti Műszaki Főiskola, a Könnyűipari Műszaki Főiskola, a Kereskedelmi Főiskola, a Pénzügyi és Számviteli Főiskola (egy-egy kihelyezett tagozattal Salgótarjánban és Zalaegerszegen) és végül a Külkereskedelmi Főiskola; a vidéki városokban elhelyezett Mezőgazdasági Főiskolák (Kaposvár, Nyíregyháza), Élelmiszeripari Főiskola (Szeged), Óvónőképző és Tanítóképző Főiskolák (ez utóbbiak 2 illetve 3 éves tanulmány-idővel). Mindezeken felül vannak felscfokú technikumok 3 évés tanfolyammal, azonban ezek mint be nem vált iskolatípusok fokozatosan megszűnnek, illetve átalakulnak főiskolákká. A fenti önálló főiskolákon kívül vannak egyetemi keretbe beillesztett főiskolai tudománykarok is, mint azt már az agrártudományi egyetemeknél említettük. Ilyenek a budapesti Kertészeti Egyetem Kertészeti Főiskolai Kara (Gyöngyös, Kecskemét), a budapesti Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási Főiskolai Kara (Baja) és a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Kohó és Fémipari Főiskolai Kara (Dunaújváros).

sőt a húszezres'Dorozsmát is, ahova a városi villamos is kimegy. Mindezt azért, hogy a klerikális Szegedet megelőzze a munkásváros, Miskolc. A demográfiai jóslat szerint azonban Szeged lakossága a közeljövőben megduplázódik, mert a mellette felfedezett gazdag olajforrások miatt özönlenek Szegedre a bevándorlók. Ettől függetlenül Miskolc azonban mindig megmarad Észak-Magyarország legnagyobb városának és regionális központjának. Legfeljebb egy új tudomány egyetem székhelyéül még Egert lehetne tekintebe venni, azzal a indokolással, hogy Miskol con már van egy — a város jellegének jobban megfelelő műszaki egyetem. Viszont Egernek régi egyetemi hagyományai vannak: Esterházy Károly gróf, az utolsó egri püspök (az utódja már érsek vo It) 1765-be n katolikus egyetemet alapít Egerben, amelynek a céljaira pompás palotát emel, könyvtárral, kápolnával és csillagvizsgálóval. Ebben a palotában (Iyceum) talált otthont a katolikus jogakadémia és a tanitóképzőintézetl ma a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola otthona (az északkóreai kommunista elnökről elnevezve).

Az ész akclunántúli egyetem természetes központjául Győr kínálkozik, amely Pécs után Dunántúl második városa; a jövendő fejlesztési terv regionális fővárossá tette meg és a telepítéspolitika

150.000 lakossal számol. A közeljövőben idetelepítik Sopronból a postaigazgatóságot és Szombathelyről a vasútigazgatóságot és a tankerületi főigazgatóságot is. Győr minden időben Dunántúl legnagyobb iskolavárosa volt. Katolikus gimnáziumát a jezsuiták alapították még 1627-ben. 1802 óta a bencések tanítanak benne. Püspöki hittudományi főiskolája, amelyet 1686-ban alapított gróf Széchenyi György győri püspök, ma is műkő dik. A városnak van egy felsőfokú tanitóképzőintézete és a múlt ősz óta egy műszaki főiskolája. Régi tudományegyetemi hagyományai is vannak, mert már a XVIII. században volt egy katolikus akadémiája bölcsészeti és jogtudományi karral, amelyet Mária Terézia 1776-ban államosított. Számos későbbi neves tudós és politikus (Csányi László, Deák Ferenc, Érdy János, Reguly Antal) végezte itt a tanulmányait. Bölcsészeti kara a szabadságharc után szűnt meg, jogakadémiája pedig a század végén Pécsre került, ahol később beleolvadt az egyetembe. Dunántúl egyetemi vonatkozásban ma az országnak a legmostohább tájegysége, egy új győri egyetem végérvényesen helyrehozná ezt a régi mulasztást.

A divatáruüzletbe az éjszaka betörtek.

— És mondja, nagy a kár? <—> kérdezik a boltvezetőtől.

— Elég nagy *—> feleli de még az a szerencse, hogy éppen tegnap szállították le húsz százalékkal az összes árakat.

XXX

Kevés szavú Bili elveszi a szép Maryt. Maga elé ülteti a lovára, és vágtatva indul vele kis háza felé. Ütjük a prérin vezet át. Rövid vágta után a ló egy buckában botlik egyet.

— Egy — mondja kevés szavú.

Tovább vágtának. A ló ismét

botlik.

,—■ Kettő — mondja Bili.

Újabb vágta, még az út felét sem tették meg, és a ló harmadszor is botlik.

Kevés szavú Bili leugrik a lóról, leemeli kis feleségét. Szó nélkül előveszi coltját, s a ló fülébe ló. Az összerogy. Kevés szavú leemeli róla a nyerget, vállára dobja, és elindul. A szép Mary dob-’’ benten áll, és kétségbeesve mondja:

— De Bili, mit tettél, hisz még fele úton sem vagyunk.

Egy I— szól a kevés szavú.

XXX

A saloonban cowboyok iszogatnak. Egyszer csak berúgja az ajtót egy kis termetű tehenész, és harsányan beüvölt:

— Ki festette kékre a lovamat?

Hatalmas, vállas cowboy támaszkodik a pultra, és megszólal:

— Én voltam. Akarsz valamit?

A kicsi meghökken.

IgenI Csak azt akarom mondani, hogy már száraz, és lehet lakkozni.

XXX

Ikerpár üldögél az eszpresszó teraszán. Teljesen egyformán öltözöttek, hajviseletük is azonos. A járókelők meg is bámulják őket. Arra jön egy szemmel láthatólag kapatos férfi. Tágra nyitott szemmel áll megazikrek előtt, még a száját is nyitva felejti. ;

Az ikrek/egyike megszólal:,; /

^ Ne jzsodálkozzon így* jó em-i; béri Mi ikrek vagyunk! }>,

r# Mind a négyen ? *i-i hebegi ü részeg. . .... ,.LV

XXX , • 7t .

Arisztid dacosan áll meg -apja, Agenor előtt:

• Apám, én szerelmes vagyok!

Agenor elnézően mosolyog: i .,iH- No és kibe? /I . /

— Egy lóba vágjiii ki: Arisztid., /. •>. 0j •>- ;i ÍÜ1-C Lggvi h; rí

— Egy/lóba —< döbben meg az apa —v és kaneá' az a Ió?u>; e.

Arisztid; felháborodik: • ainA Csak nem -gondolja atyám, hogy természetellenes hajlamaim vannak!

XXX

A főnök rajtakapja egyik gyakornokát, amint az íróasztalra borulva mélyen alszik. Nyomban felkelti , és rákiabál:

— Maga lusta, hanyag fráter,

el fogom bocsátani. „

A gyakornok bosszúsan visszaszól:

<— És ezért keltett fel?

XXX

Az új trösztnek pénzszekrényt ajánl két utazó, természetesen mindkettő a maga gyártmányát dicséri. '

— A múltkor nyolc napig égett egy gyár mondja az egyik , az általunk gyártott pénzszekrény körül. Nyolc nap után kinyitották a szekrényt, és teljes épségben megvoltak benne a papírok.

i—* Egy általunk gyártott szekrényben — mondja erre a másik —, be volt zárva egy kanárimadár. Tűz támadt, és a lángok nyolc napig nyaldosták a szekrényt. És nyolc nap után, amikor felnyitották, ott találták a kanárit megfagyva.

xxx

A tanító megkérdi:

<— Mondjátok meg nekem, mi a gerincoszlop?

Mire Pistike jelentkezik:

A gerincoszlop a hasüreg mögött elhelyezkedő oszlop, melynek egyik végén ül a fej, a másik végén ülünk mi.

középfokú villamosipari technikum viseli a nevét.

* * *

Új egyetemek alapítására és új tudománykarok szervezéséhez természetesen sok pénz kell, aminek az előteremtése nagy probléma, főleg ha egy országnak sok más szükséglete és kötelezettsége is van. Országunk többszöri romlását azonban nem tetézhetjük régi kullúr-intézményeink megszüntetésével, ellenkezőleg: újak alapításával kell azt ellensúlyozni. Nem hivatkozunk itt a nagy Németország példájára, hanem a kis és szegény Ausztriára, amelyik a második világháború után már három új egyetemet alapított (Wien, Linz, Salzburg); vagy az utódállamokra, amelyek a történelmi Magyarország területén egy egész sereg új egyetemet vagy tudománykart létesítettek: Pozsony, Kassa, Nyitra, Eperjes, Ungvár, Temesvár, Arad, Brassó, Marosvásárhely, Újvidék, Szabadka. Magyarországnak is sietnie kell, mert különben lemarad a szomszédai mögött a nagy szocialista versenyben. . . ben (az idén 10) 3 év alatt általános iskolai tanítókat képeznek az elemi iskolák négy alsó osztálya számára. Van még 4 óvónőképző intézet is 2 éves tanulmányi idővel.

A fenti felsorolásból az is kitűnik, hogy a szakoktatás erősen túlméretezett, főleg a műszaki felsőoktatás terén, ami nyilvánvalóan az ország erőszakolt iparosításával van összefüggésben. Az 56-os forradalom után sok műszaki ember (mérnök, technikus, rajzoló) menekült külföldre és otthon gyors utánpótlásra volt szükség. Ma azonban már túltengés mutatkozik s ezért egyes műszaki tudománykaron és főiskolán a felvételeket erősen korlátozni kellett. Más ludománykaron viszont helyhiány miatt nem tudnak több hallgatót felvenni (kultúrmérnök, gépészmérnök), pedig szükség volna utánpótlásra. Valószínűleg ezt célozza az új győri műszaki főiskola, ahol a vasút, út és hídépítés, illetve fenntartás szakterületei számára képeznek üzemmérnököket.

Ugyancsak nagy a túljelentkezés a tudományegyetemeken is, némely tudománykaron háromnégyszeres s férőhely hiányában a felvehető hallgatók számát nem lehet emelni. S mivel az egyetemeken nemcsak numerus clausus” van, hanem területi megkötöttség is, a helyzet már valósággal katasztrofális. Ugyanis amig az egyik szakterületen: a műszaki és gazdaságtudományi vonalon valóban fejlesztés történt és szaporították a felsőfokú iskolák számát, addig tudományegyetemi vonatkozásban még az 1920-as állapotnál is hátrább vannak többféle vonalon is. Pedig az elmúlt 50 esztendő alatt az egyetemi hallgatók száma megháromszorozódott. A hazai hivatalos statisztika persze az ellenkezőjét állítja és dicsekszik az egyetemek számával, de a szakemberek azonnal észreveszif hogy nem új egyetemekről van szó, hanem csak a régiek feldarabolásáról, osztódásról vagy átcsoportosításról küjönböző új nevek alatt. Az érvelés helyett azonban beszéljenek az adatok.

I Csonka-Magyarországnak 1920-ban, tehát pontosan ötven évvel ezelőtt négy teljes tudományegyeteme volt (Budapest, Szeged, Debrecen, Pécs), azonkívül négy felekezeti jogakadémiája (M iskolc, Kecskemét, Eger,; Hódmezővásárhely, ez 1 utóbbi később megszűnt) és számos hitttudományi főiskolája. A tudományegyetemekből az új rendszer először kivette az egyes felekezetek hittudományi fakultásait és azokat önálló hittudományi akadémiákká degradálta. Kivették a tudományegyetemi keretből az orvosi és gyógyszerészeti karokat és azokat szintén önálló orvostudományi egyetemekké szervezték át. A túlzott jogászképzés meggátlására megszüntették a felekezeti jogakadé, miákat és a debreceni egyetem jogi karát. Megszüntették a pécsi egyetem bölcsészeti karát, a pannonhalmi bencés hittudományi és tanárképző főiskolát, hat katolikus hittudományi főiskolát (Kalocsa, Veszprém, Pécs, Székesfehérvár, Szombathely, Hajd udorog) és két református teológiai főis- j kólát (Pápa, Sárospatak). 1 ebát a huszonötéves rendszer kulturális mérlege: négy csonka tudó- I mányegyetem; Budapesten és Szegeden 3-3 tudománykarral (bölcsészet, természettudomány, jogtudomány), Debrecenben 2 tudománykarral (bölcsészet, természettudomány) és végül Pécsett az egykori négy tudománykar helyett eggyel (jogtudomány).

A bajokon gyökeresen csak új egyetemek alapításával lehetne segíteni, de ezt megelőzőleg az első és legsürgősebb feladat lenne a régi tudományegyetemek visszaállítása eredeti teljességükbe, esetleg még új tudománykarokkal is kiegészítve. Az új egyetemek alapításánál természetesen feltétlenül figyelembe kell venni az új településhálózat regionális rendszerét, amely most van kifejlesztés alatt. E terv szerint Budapest székesfőváros mint országos központon kivűl hét felsőfokú regionális központ van kijelölve: Miskolc, Debrecen, Szeged és Szolnok a Duna balpartján, Pécs, Győr és Székesfehérvár pedig a jobbpartján. Székesfehérvár és Szolnok Budapest közelsége miatt egyetemi székhelyként nem jönnek tekintetbe, Debrecennek, Szegednek és Pécsnek meg már úgyis van tudományegyeteme. Marad tehát új egyetemek telepítésére Győr és Miskolc városa.

Miskolc 175.000 lakosával ma a magyar vidék legnagyobb városa, elvéve az elsőséget Szegedtől, amely ma 120.000 lakosával, Debrecen és Pécs után csak a negyedik helyen áll. Mindkét esetben azonban van egy kis közigazgatási csalás a statisztikában. Ugyanis Miskolchoz hozzácsatolták Diósgyőrt, Hejőcsabát, Hámort, sőt a 15 kilométerre fekvő Lillafüredet is; Szegedről viszont levágták nemcsak az egész tanyavidéket, hanem a vele közvetlen összeépült településeket is: Tápé, Szőreg,

* * *

Zárószóként szólni kell még az egyetemek és főiskolák nevéről is, mert odahaza ebben a tekintetben is nagy zűrzavar és ésszerűtlenség’ uralkodik. Mert látszólag nem lényegbevágó kérdés ugyan az égyetémeknek és á szákfÖiskóláknák ab elnevezése, de azért a magunk fájta embernek mégsem egészen mindegyé hogy kinek a nevét'.cipeli egy egész életen ót odahaza és idegenben egyaránt doktori oklevelében vagy egyétemi-foiskólaf szakmai oklevelében: Hunyadi Mátyásét vagy Rákosi Mátyásét, Ferenc Józsefét, József nádorét vagy József Attiláét, Pázmány Péterét vagy Veres Péterét, Esterházy Károlyét vágy Mppf Károlyél*, avagy —^ horribile dictu ^ Leninét, Beloiannisz-ét avágV’Hö'-.Si Minh-ét . . . üLkjh i \ '•■■mvö,!

Minden politikailag érett Országban, ahol tisztelik is a hagyományt, az egyetemek eredeti vagy újjáalapítőjuk nevét viseli k. A párisi egyetem: az Université Sorbonne ma is annak a XIÍ. századi udvari papnak: Róbert de Sorbon-nak a nevét őrzi, aki az egyetem eredeti katolikus hittudományi és bölcsészeti tudománykarót alapította; jóllehet azóta már volt nagy francia forradalom is, szekularizáció, Napoléon és egyebek is, s az egyetemnek a hittudományi kara külön Institut Catholique lett és helyette református hittudományi kara van az egyetemnek. A mai moszkvai egyetem Lomonoszov Michail XVIII. századi orosz író és nyelvújító ne/vét viseli, akinek egyik kéziratos munkáját nemrég találták meg Pannonhalmán, a bencés íőapótsági könyvtárban. A prágai cseh egyetem az alapító

IV. Károly német császár nevét őrzi, aki az eredeti német egyetemet alapította. Frankfurtban Goetheegyetem van, Mainzban Gutenberg-egyetem, Kc- Iet-Berlinben Humboldt-egyetem. A pozsonyi szlovák egyetem Comenius Ámos XVI. századi mörva tudós nevét viseli, aki évekig tanított a sárospataki református kollégiumban. A kolozsvári román egyetém Babes Victorról, a világhírű bakteriológusról, a budapesti, majd a bukaresti egyetem professzoráról van elnevezve; a magyar részleg viszont Bolyai János magyar matematikus, a nem-euclidesi geometria felfedezőjének a nevét viseli. A régi bencés egyetem hagyományaiból újjáalapított salzburgi katolikus egyetem Albertus Magnus, regensburgi domonkos püspök, a középkori skolasztikus bölcselet legjelesebb tudósának a nevét vette fel . . .

Az 1956-ban átszervezett József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem az új rendszerben 5-6 különböző egyetemre differenciálódott, amelyiknek legtöbbje nem visel nevet, egy azonban a Marx Károly Közgazdasági Egyetem nevet viseli. Kívánatos volna újból az integrálódása sok rokonszakos tudományága miatt és nevéül magától értetődően kívánkozik a Széchenyi István Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, ami mindenképpen jogos és kifejező lenne. Széchenyi István, aki sok évi mellőzés után az általa alapított tudományos fórum, a Magyar Tudományos Akadémia előtt nyerte el napjainkban az új rendszertől a Iegma gasabb elismerést, valóban a legnagyobb műszaki

1980. ÁPRILIS 24.

MAGYAR ÚJSÁG

5. OLDAL

Ugyanilyen anomáliák vannak a pedagógusképzés terén is. Az egyetemeken 5 éves tanul-! mányi idővel képeznek középiskolai tanárokat a gimnáziumok és a szakközépiskolák számára, de ha nincs elég állás, akkor elemi (általános) isko- j Iákba osszák be őket. A tanárképző főiskolákon 4 év alatt képeznek általános iskolai szaktanárokat az elemi iskolák felső osztályai számára. S végül az újonnan létesített tanítóképző intézetekés gazdaságtudományi zsenink volt és alkotásai ma is mind élnek: Lánchíd, Alagút, Duna-hajózás, Balaton, I isza-szabályozás, Vaskapu, vasúthálózatunk, lótenyésztés, lóverseny, lovaregylet, hitelélet, kereskedelem, mezőgazdaság, malomipar, | csatornázás, fásítás, öntözés és nem utolsó sorban kulturális életünk fejlesztése.

A miskolci új nehézipari műegyetem, amely eredetileg Rákosi Mátyás nevét viselte, három tudománykarból áll: gépészeti, bányászati és kohászati fakultásból. A két utóbbi Sopronból került ide égé-1 szén logikusan, mert ott már se bánya nincs, se1 kohó: a brennbergi bányát bezárták, kohó meg nem is volt; ez a két tudománykar csak szükségmegol dásként került oda, Selmecbányáról menekítvén őket. Ez az egyetem viselhetné természetszerűen az Eötvös Lóránd Műszaki Egyetem nevet, mert ez a nagy tudósunk van kapcsolatban minden találmányával a gépészettel, bányászattal és kohászattal. >— S ha a Felvidéken valóban felállításra kerülne egy új tudományegyetem, a hagyományoknak megfelelően Eger székhellyel, akkor ez viszont az eredeti egyetem (1765) alapítójának és maecenásának a nevét vehetné fel: Esterházy Károly Tudományegyetem. A bőkezű földesúr és egri püspök, II. József császár nagy ellenfele valóban jogo-. san megérdemelné ezt a megtiszteltetést az utókortól. A debreceni református kollégiumnak egyetemi II. József császár nagy ellenfele valóban jogosan megérdemelné ezt a megtiszteltetést az utókortól. A debreceni református kollégiumnak egyetemi rangra emelését Tisza István gróf, a református miniszterelnök vívtá ki Ferenc József királynál 1912-ben, ezért került a neve az egyetem neve elé. Az opportunista debreceniek ezt természetesen az új rendszerben azonnal megváltoztatták s így ma, a református jellegű egyetem az evangélikus politikusról elnevezve: Kossuth Lajos Tudományegyetem nevet viseli. Ez viszont a debreceniek ügye, ebbe nincsen beleszólásunk, de még javaslatunk sem vele kapcsolatban.

A szegedi egyetem ma József Attiláról, a bete- j ges idegzetű proletár-költőről van elnevezve, akir! nek annyi köze van a szegedi egyetemhez, hogy valamikor annak volt tanulója, mig egy verse miatt el nem távolították onnan. Ez valóban nem nagy érdem egy neves egyeteip névadója részéről. A Kolozsvárról 1920-ban Szegedre menekített egyetem 1940-ig alapítója: FerencxJózsef király nevét viselte s akkor visszaköltözött az ideiglenesen viszszatért Kolozsvárra, ahol később felvette a Bolyai János Tudományegyetem nevet. Az új szegedi egyetem viszont az úi alapító: Horthv Miklós kormányzó nevét vette fel es viselte 1945-ig. A jövőben olyan időálló nevet kell választani az egyetem számára, amely méltó is hozzá és a várossal is van szoros kapcsolata; ilyen pedig csak egy van: a nagy árvíz után a várost teljesen újjáépítő kormánybiztos, I isza Lajos közlekedésügyi miniszter; akit a király érdemeiért grófi rangra emelt, amit gyerekei nem lévén — unokaöccse: Tisza István miniszterelnök örökölt. A városban gyönyörű szobra is van Fadrusz Jánostól és az egyetem központi épülete előtti széles körút a nevét viselte, amig Lenin mester meg nem irigyelte tőle. A Tisza Lajos I udományegyetem mindenképpen méltó lenne Szeged városához, amely az újjáépítés óta egy miniatűr nagyváros képét mutatja.

Pécsett az Anjou-házbeli Nagy Lajos királyunk alapítja meg az első magyar egyetemet 1367-ben, amely közel kétszáz évig virágzott. Jogutóda az 1912-ben Pozsonyban alapított és Erzsébet királynéról elnevezett egyetem. A középkori egyetem 1967-ben ünnepelte hatszáz éves fennállását és ez alkalommal akarte felvenni az új egyetem a Nagy Lajos Tudományegyetem nevet, ami azonban egyesek ellenállásába ütközött és ezért az egyetemnek ma sincs még neve; pedig ha másutt nem is, de ez esetben feltétlenül ragaszkodni kellene az első magyar egyetem hagyományaihoz.

Egy esetleges győri egyetem létesítésénél, ugyancsak a hagyományok alapján, magától kínálkozik a Deák Ferenc Tudományegyetem elnevezés. U- gyanis Győrnek már a XVIII. század elején volt egy akadémiája, amelynek a jogtudományi karán végzett Deák Ferenc is, miután a pápai, majd győri bencés gimnáziumoknak volt a növendéke. Egy győri műszaki egyetem terve már régóta vajúdó törekvés s megvalósulása közelebbinek látszik, mint a tudományegyetemé. Nevéül a Jedlik Ányos Műszaki Egyetem volna javasolható. Jedlik Ányos bencés szerzetes, Czuczor Gergely ugyancsak bencés pap tanárnak ési költőnek az unokatestvére. Ő maga fizika-tudós, előbb a győri bencés gimnázium tanára, majd a budapesti műegyetem fizikaprofesszora. Wemer von Siemens német tudóst megelőzve, ő találja fel a dinamót, aminek a min, tapéldánya ma is a budapesti egyetem múzeumában látható s amelyet 1970-ben mi is láthattunk itt Montrealban a nemzetközi kiállításon. Sajnos, találmányát nem reklámozta és ezért a találmány ma a német Siemens-névhez fűződik. Győrben I Jedlik Ányosról ma is utca van elnevezve és egy