Magyar Újság, 1979 (69. évfolyam, 1-49. szám)

1979-03-15 / 11. szám

A SZENT KORONA SZÖVETSÉGE A MAGYAR NÉPPEL Több mint egy éve, bogy a Szent Korona újra magyar földön van, s kereken egy esztendeje, bogy a hazaszállítás történelmi vitájáról szólva írtuk e sorokat: A Szent Korona magyar földön — benső, erős, tartós szövetségre lép a magyar néppel. Amit előre láttunk, bekövetkezett. Azóta, bogy 1978 január 31-én megnyitották az ország népe előtt a Nemzeti Múzeum koronatermét, egy év leforgása alatt csaknem egy millió ember zarándokolt el a szent ereklyéhez. Olyan mé­retű megmozdulás ez. amelyet nem lehet műtárgy iránti kíváncsiság -gal magyarázni. Nem kétséges, hogy többről van szó: arról, hogy a magyar nép lelkében mozdult meg valami. Ilyen méretű magyar népmozgalom a második világ­háború óta csak két esetben volt. Először 1947/48-ban, ami­kor a Mária-év alkalmából a vallási és nemzeti egységet és ellenállást megtestesítő és kifejező Mindszenty bíboros mi­séire több mint négymillió ember sereglett össze. Másodszor 1956-ban, amikor az egész nemzet felkelt s csodálatos lelki egységbe forrott céljai és eszméi kinyilvánításában. Es most a harmadik ilyen emelkedett történelmi esemény: milliók áhitatos zarándoklata, hitvallásszerű elvonulása az évezre­des szimbólum, a múlt és jövő szimbóluma előtt. Ha most egy esztendeje azt mondtuk, hogy ez bekövet­kezik, ezt nem valami különleges jóstehetség mondatta ve­lünk. Még csak különösebb éleslátásra sem volt szükségünk. Mert aki rajta tartja kezét a magyar nép ütőerén s beleélő intuícióval távolról is nap mint nap követi nemzete sorsát s lélekben szüntelenül együtt él vele, az biztosra vehette, hogy a Szent Korona, amely végeredményben erkölcsi érté­kek hoídozója, egyesül a magyar nép Ielkéb en meglévő er­kölcsi értékekkel és igazságokkal s a magyar népben csakis ez a rezonancia születhetik. (Az előbbi sorok Habsburg Ottó dr. ‘Még egyszer a Szent Korona: a második népszavazás” című hosszabb cikkének bevezetése. K.M.) LIBIA TÁMOGATJA UGANDA ELNÖKÉT Idi Amin ugandai elnök megváltoztatta fegyverszünet kötésére irányuló szándékát. Felhívást intézett hadseregé­hez, amelyben katonáit az utolsó emberig való küzdelemre szólította fel a tanzániai betörők ellen. Ugyanakkor a megszálllt területek polgári lakosságát arra sürgette, hogy távozzék onnan, mielőtt az ugandai területek felszabadítá­sáért a támadás megindul. Amin elnök harciasságát valószínűleg Líbia támoga­tása erősítette meg. Március elején ugyanis Líbia légi úton újabb csapatokat szállított Ugandába. Az 500 főnyi líbiai katona az Uganda területén harcoló líbiai haderő létszámát mintegy 1000-re növelte. A tanzániaiak az ugandai menekültek és átállt katonák segítségével Uganda két legnagyobb városát, Mbararát és Masakát is birtokukba vették s állítólag Lukaya megszer­zésére törekszenek. Kampalában nyugalom van, az ott tar­tózkodó 3000 külföldi, köztük 130 amerikai nem gondol a menekülésre. A brit kereskedelmi minisztérium a hetenként kétszer Ugandába induló teherszállító repülőjáratot beszüntette. A minisztérium szóvivője szerint további Amin-ellenes intéz­kedések várhatók. Angola, Zambia, Mozambique és Bots­wana vezetői támogatásukat ajánlották fel Tanzániának Uganda imperialista agresszió -jával szemben. Uganda volt elnöke, Obote Miit on, akit Amin 1971-ben űzött el, 1 anzania fővárosában, Dar es Salaamban nem titkolja to vább, hogy Ugandában az ő hívei és támogatói harcolnak Idi Amin ellen. AZ UGANDAI HELYZET Az Amin-ellenes felkelők egyszerre négy irányból in­dítottak támadást Kampala ellen. A fővárostól keletre 50 méríöldnyi távolságban levő Jinja helyőrségét, amelynek laktanyáiban Amin Khadafy-különítmény -e állomásozik, március 7-én megrohamozták. A támadás mindössze egy óra hosszat tartott, a város a felkelők kezébe került. A mene­külők á laktanya épületét lángokban látták. Az Amin bir­tokában lévő utosló helyőrség Mpigi, amelyet a megfigyelők szerint a felkelők igyekeznek bekeríteni. Nyugati és afrikai diplomaták értesülése szerint mintegy 1000 főnyi ugandai ellenzék akarja az Amin-rezsim uralmát mindenáron meg­szüntetni. Szándékukat körülbelül 4000 főnyi katonaság és néhány ezer lázadó ugandai katona támogatja. Az ugandai számkivetettek megítélése szerint Idi Amin bukása elkerülhetetlen. Az a terv, hogy Ugandában ideig­lenes kormányt alakítanak. MEGINT BOMBÁKKAL ÉRVELNEK Carter elnök mindent elkövet, hogy a közép-kelefi bé­két valahogy biztosítsa. Legutóbb arra az elhatározásra jutott, hogy személyesen repül Egyiptomba szándékának megvalósítása céljából. Feladatát az iráni események rend­kívül megnehezítik, a palesztinaiak pedig megint bo'mbák­­kal érvelnek ellene. A Palesztina felszabadításáért küzdő és Moszkvával rokonszenvező demokratikus arcvonal ___ beiruti nyilatkozata szerint ,—- Carter közép-keleti útja ellen való tiltakozásként Jeruzsálemben három turista autóbuszon bom­bát helyezett el. Az első bomba akkor robbant fel, amikor az autóbusz éppen az Allenby-hídon a Jordán-folyó felett haladt át. 12 utas megsérült. Közülük 4-et kórházba kellett szállítani. 2 állapota válságos. A sebesültek közt 2 turista volt, a többi 10 az autóbusz vezetőjéből, tájékoztatójából és helyi munkásokból tevődött össze. A második bomba az Olajfák! legyének közelében lévő parkolóhelyen álló üres autóbuszban robbant fel, a harmadikat pedig egy másik autóbuszban találták meg s idejében ártalmatlanították. MEGBOMBÁZTÁK A GERILLA-KIKÉPZŐ TÁBORT Rhodesiából katonai repülők Zambia légi terén át An­golába szálltak és ott megbombázták az egyik nagy gerilla­­kiképző tábort, amelyben hathónapos elméleti és gyakorlati kiképzés folyik a Rhodesia ellen tervezett gerilla-támadások előkészítése céljából. Itt gyakorlatoznak Nkomo Joshua Zimbabwe ismert afrikai népi szövetségének újoncai is, akiknek oktatói kubaiak és oroszok. Számuk 5000 körül van. A légi támadás közvetlen oka és előzménye az volt, hogy Nkomo gerillái röviddel a légi támadást megelőzően lelőtték az egyik rhodesiai utasszállító repülőt, amelynek minden kezelője és utasa, összesen 59 ember, életét vesztette. Azokat, akik a gép lezuhanásakor életben maradtak, a ge­rillák utólag gyilkolták le. A gerilla-kiképző táborban keletkezett emberveszteség­ről és károkról sem a rhodesiai, sem az angolai ko rmány nem adott ki tájékoztatást. Nyugatiak becslései szerint a Neto Agostino marxista kormányának vezetése alatt álló Angolában 19.000 kubai katona, 4000 kubai tanácsadó és legalább 1000 kelet-német katonai szakértő és technikai tanácsadó tartózkodik. KÍNA KIVONUL VIETNAMBÓL Kína március 5-én hozta nyilvánosságra elhatározását, hogy csapatait eredeti ígéretének megfelelően kivonja Viet­namból. A vietnamiak ugyanakkor országszerte általános mozgósítást rendeltek el. Vannak, akik attól félnek, hogy a vietnamiak támadást intéznek a visszavonuló csapatok ellen. Ha erre valóban sor kerül, a kínai-vietnami háború könnyen hosszúra nyúlhat, mert a kínaiak akkor ellenállnak. Pekingi becslések szerint Vietnamban 80.000-100.000 főnyi kínai haderő tartózkodik, de 25 mérföldnél tovább sehol sem nyo­multak előbbre. Hoang Bich Son, Vietnam külügyminiszterhelyettese, aki éppen Manilában tartózkodott, a kínai csapatok vissza­vonulására vonatkozó hír után kijelentette, hogy a vietna­miak nem bíznak a kínaiakban, mert tapasztalataik szerint éppen az ellenkezőjét teszik, mint amit mondanak. Ha tehát most azt állítják, hogy kivonulnak, akkor az valójában azt jelenti, hogy fokozzák a vietnami harcokat. Diplomáciai szakértők szerint a kínaiak február 17-én csak azért támad­ták meg Vietnamot, hogy megtorolják a vietnamiak évek óta folytonosan tartó határsértéseit. A kínaiak r— diplomaták véleménye szerint — nem folytatják vietnami hadjáratukat, mert kivonulásukkal a 17 napig tartó megszállás után az oroszokat akarják elsősorban megnyugtatni. KÍNA KIVONULÁSA VIETNAMBÓL Vietnam március 7-én kijelentette, -hogy az országból kivonuló kínai csapatok ellen nem intéz támadást, ha azok nem követnek el háborús cselekményeket. A hanoi rádió azonban máris ilyen háborús tevékenységggel vádolja Kínát. Llíradása szerint a kínai csapatok felégetik a házakat és fosztogatnak, ágyúznak kivonulás közben. A határvidékről érkező hírek szerint a kínai csapatok nagy számban vonul­nak a határ felé. Más forrásokból olyan értesülések szár­maznak, hogy a kínaiak kivonulásának semmi jele sem mu­tatkozik. A kínai kommunista párt lapja ezzel szemben arról számol be, hogy a vietnami hadjárat elérte cé íját s az sike­resen befejeződött. A japán Kyodo hírügynökség értesülése szerint a kínaiak az elesett és megsebesült vietnamiak szá­mát 10.000 főben állapították meg, a hadifoglyokét pedig 1000-ben. A vietnamiak ugyancsak teljes sikerről számolnak be. Azt állítják, hogy 45.000 ellenséges katonát vontak ki a harcokból, 273 tankot és páncélos járművet lőttek ki, az ágyúk és mozsarak százait semmisítették meg. Ezek a szá­madatok, amelyekre a szovjet hírügynökség, a TASS III- vatkozik, valószínűleg túlzottak és propagancla-jellegűek. FEGYVERSZÜNET YEMEN ÉS DÉL-YEMEN KÖZÖTT Szíria és Irák közvetítő tárgyalásainak eredményeként az egymással harcban álló konzervatív irányzatú, nyugati politikát követő Yemen és a Szovjetunió, valamint Kuba támogatását élvező Dél-Yemen fegyverszünetet kötött egy­mással. A két kis arab állam között korábban kirobbant fegy­veres ellentét nyugtalanságot keltett az arab világban, mert azt az aggodalmat keltette, hogy a két csúcshatalom bea­vatkozását idézi majd elő. Baghdad és Damascus különös­képpen attól tartott, hogy az iráni események következtében az Egyesült Államok kormánya Yemen csapatainak megerő­sítésére F-i vadászrepülőket és M-60 tankokat küld. A fegyverszüneti egyezmény mindkét államot arra kö­­telezi, hogy csapataikat kölcsönösen visszavonják a másik ország területéről. Szíria és Irák közvetítésének eredménye külön meglepetést keltett, mert mindkét ország kormányzata szorosabb kapcsolatban van a-marxista kormányzattal ren­delkező Dél-Yemennei. HATÁRVILLONGÁSOK THAIFÖLD ÉS KAMBODZSA KÖZT A thaiföldi Aranyaprathet városából érkezett AP-tu­­dósítás szerint a kambodzsai gerillák harc közben í haiföld területére is benyomultak. Kambodzsai közlés szerint a be­nyomulás nem szándékosan történt s annak mindössze egy rendőr esett áldozatul, két polgári egyén csak megsebesült. Az érintett vidékről származó értesülések szerint nemcsak egy thaiföldi határőr, hanem egy falubeli lakos is életét vesz­tette, nem két, hanem hét polgári egyén sebesült meg, két polgári egyént pedig a kambodzsaiak elfogták és magukkal hurcoltak. A híradásokból nem lehet kivenni, hogy vietnami ka­tonai egységek nyomultak-e be Thaiföld területére, vagy pedig Pol Pót kínai támogatásban részesülő gerillái. TÖMEGGYILKOSSÁG AFRIKÁBAN Chad fővárosától, N Djamenától délre, attól mintegy 300 mérföldnyi távolságban fiatal feketék bandái három napig tartó vérfürdőt rendeztek. A 45.000 lakossal rendel­kező Mounclou város arabul beszélő, mohamedán vallású kisebbségének 1000 főnyi népességéből 800 embert egysze­rűen lemészároltak, a legyilkolt áldozatok házait lerombol­ták, vagyontárgyait széthordták. A menekültek elbeszélése szerint a vérengzés arra a hírre tört ki, hogy délen vagy 100 feketét megöltek's hogy a mohamedánok Chadot harcias izlám köztársasággá akar­ják átalakítani. A rendet csak több mint 2000 francia kato nának sikerült valahogy helyreállítania. Chad a világ egyik legszegényebb országa Afrika kö­zepén. Területe — jórészt a Szahara-sivatagon ,—■ 495.755 négyzetmérföld, lakosainak száma 4,555.739. Flivatalos nyelve a francia, de a nép az arab és a sara nyelvet beszéli. N épességének 50%-a animista (azt hiszi, hogy minden tárgynak is lelke van), 45%-a mohamedán (főleg az ország északi részén), 5%-a pedig keresztény. A déli és az északi törzsek közt ősi ellenségeskedés dúl. A kis ország 1960 augusztus 1 l én kapott állami önál­lóságot, de továbbra is a francia közösség kötelékében ma­radt. A déliek és az északiak közt ismételten hosszú polgár­­háború dúlt. A SPANYOL VÁLASZTÁSOK EREDMÉNYE Suarez Adolfo miniszterelnök pártja az országgyűlés (cortes) 350 képviselői megbízatása közül 169-et szerzett meg a választásokon, tehát néggyel többet, mint 1977-ben és csupán 7-teI kevesebbet, mint amennyi a parlamenti több­ség biztosításához szükséges. A kormánypárt után Gonzales Felipe vezetésével a szocialisták 119 mandátumot kaptak, 3-maI kevesebbet, mint 1977-ben. A harmadik helyre 25 mandátummal a kommunista párt került, amely 5-mal több megbízást kapott, mint 1977-ben. A fennmaradó 37 man­dátumot kisebb pártok szerezték meg. Suarez Adolfo miniszterelnök most 46 éves. Politikai pályafutását még Franco Francisco tábornok idején kezdte. Miniszterelnökké Juan Carlos király 1976-ban nevezte ki. SZAVAZTAK A SZOVJETBEN Március 4-én a Szovjetunió több mint 160 millió pol­gárának képviseletére szavaztak a szovjet szavazók, akik­nek legtöbbje, 99%-a egyszerűen a szavazatszedő bizott­ságok asztalára helyezte szavazólapját. Név szerint csak két jelölt szerepelt: a 750 tagból álló nemzetiségi tanácsba Kosygin N. Alexei miniszterelnök s az ugyancsak 750 tag­ból álló szövetségi tanácsba Makarova A. Lydia. A szavazás napján a városok vörös lobogódíszbe öltöz­tek s a hangszórók “hazafias dalokat, zenét stb harsogtak. Az eredmény természetesen csak az uralmon lévő kommu­nista párt elsöprő győzelme lehetett, a kérdés csupán az volt, hogy a 99% -os többség után fennmaradó 1%-nak mennyi SENKINEK SINCS TÖBB JOGA Az örök magyar március, a szent szabadságság mai ünnepén 1848 március 15-re kell emlékeznünk és emlékez­tetnünk. Arra a napra, amelyen Pest magyar ifjúsága vívta meg “vértelen forradalmát azzal, hogy amíg az országgyű­lési küldöttség élén Kossuth Lajos a királyhoz intézett feli­rattal Bécsben járt, hogy hazánknak és népének alkotmá­nyos szabadságjogokat kérjen, megteremtette a szabad saj­tót és megvalósította a gyülekezési és szólásszabadságot. Kinyomatta Petőfi Sándor gyújtó “Nemzeti dal -át és a híres 12 pontot, amelyben világosan kifejtette, “mit kíván a magyar nemzet . A legcsodálatosabban szép azonban ebben az a törté­neti tény, hogy a “forradalmi” ifjúság ugyanazokat a sza­badságjogokat "kívánta”, mint amelyekért Kossuth Lajos idősebb nemzedéke az alkotmányosság fegyvereivel küzdött. Nem vitás, hogy ennek az ifjúságnak lelkében az ősrégi ma­gyar szabadság hagyományos szellemé és rajongó szerelme találkozott a nyugatról feléje áramló '‘világszabadság” esz­méjével, kivetni valót azonban ebben alig találhatunk. Hi­szen az egész világon sem akad még egy nép, amelyik q, helyesen értelmezett egyetemes emberi szabadság védelmé­ben vagy megvalósításáért erejét is felülmúló annyi vér- és könnyáldozatot hozott* mint amennyit éppen a mi maroknyi magyar népünk. Fiai nemcsak otthon, saját földjükön küzdöttek a világ — Európa vagy a kereszténység r— szabadságáért kunnal, besenyővel, tatárral, törökkel, némettel, göröggel, osztrákkal, orosszal, hanem itt Amerikában is Washington György füg­getlenségi harcának hőseivel, majd Lincoln Ábrahám vité­zeivel, Itáliában Garibaldi felkelőivel együtt is. 1056 évvel ezelőtt már a kereszténységért ontották i—l ak kor még pogány hittel, de szabadságszerető lélekkel < vérüket a spanyolor­szági mórokkal szemben. István örményországi magyar kon ” , Szent István kortársa Bagdad főterén szenvedett vér­tanúságot keresztény hitéért. Kováts Mihály kereken 200 évvel ezelőtt lett az amerikai szabadság első magyar hősi halottja. És a sort Koreában, Vietnamban elesett ifjú ma­gyar hősi halottak serege zárja be. A szabadság szent ünnepét senkinek sincs több joga világviszonylatban sem megülni, mint nekünk, magyarok­nak. Senkinek sincs több joga követelni, hogy legyen béke, szabadság és egyetértés ne csak a Duna, 1 isza táján, a Kárpátok medencéjébe,,, apáink vérrel szerzett védett, ész szel, verejtékkel kiművelt földjén, hanem az egész világon is. És bizony senkinek sincs több joga szabadon élni, mint nekünk, akik évszázadokon át szüntelen szabadságharcot vívtunk. Az örök magyar március, a szent szabadság mai ünne­pén, 1848. március 15. évfordulóján erre kell emlékeznünk és emlékeztetnünk! Somogyi Ferenc lesz az ellenzéki töredéke. Öt évvel ezelőtt ez a töredék csu­pán 0.2% volt. A szavazáson a hivatalos jelölteken kívül senki inás nem indulhatott. A szovjet felfogás szerint a nyugati de­mokrácia választási rendszere, amelyben két vagy akár több párt is szabadon részt vehet, kizárólag az uralkodó burzsoá­zia kezében van, a munkásokat és földműveseket a válasz­tás lehetőségétől teljesen elzárja. A PÁPA LENGYELORSZÁGI LÁTOGATÁSÁT KÉSŐBBRE HALASZTOTTÁK Világszerte köztudomású volt, hogy II János Pál pápa eredetileg májusban szándékozott szülőhazájába. Lengyel­­országba látogatni, mivel akkor lesz Szent Szaniszló volt krakkói püspök vértanúhalálának 900. évfordulója, amely­nek előkészületeit a pápa még mint Krakkó bíboros érseke tette meg. Vatikáni híradás szerint a pápa most hozzájárult ah­hoz, hogy tervezett lengyelországi látogatását későbbre ha­lasszák. A májusi látogatás kizárólag egyházi jellegű lett volna Krakkó városában. A későbbi látogatás időpontját jú­nius 2 és 10 közt állapították meg és Krakkó helyett Varsó­ban veszi majd kezdetét. A lengyel fővárosban a pápa elő­ször Gierek Edvard pártvezetővel és a kommunista kor­mányzat más tagjaival találkozik. Nem kétséges, hogy a pápai látogatás elhalasztása azért történt, mert annak Szent Szaniszló emlékünnepével történő egybeesése komoly agödalmakat keltett nemcsak a lengyel kommunista kormányzat köreiben, hanem a Szovjet­unióban is. Attól féltek, hogy a vértanú püspök halálának 900. évfordulójára száz- és százezrek, ha nem éppen milliók igyekeznek majd Krakkóba jutni, hogy a lengyel származású pápát, Szent Szaniszló püspök utódját személyesen láthas­sák. A zarándokok előreláthatólag nemcsak Lengyelország különböző vidékeiről, hanem, Csehszlovákiából, Magyaror­szágról és Kelet-Németországból is áradtak volna Krakkóba. Az illetékes hatóságok azt remélik, hogy a tömegek áramlása a pápai látogatás elhalasztása következtében majd megoszlik és így nem okoz annyi nehézséget, aggodalmat, mintha az Szent Szaniszló emlékünnepségeivel egybeesnék. Az új elgondolás bizonyos állami jelleget kölcsönöz a lá­togatásnak, amely csak másodlagosan kap egyházi jelleget részben Krakkó városában, részben Csesztonchovában. EGYES SZÁM ÁRA: 35 Cent. ~ KANADÁBAN: 40 Cl. 1979. MÁRCIUS 15. VOLUME 69. ÉVFOLYAM NO. ll. SZÁM.

Next

/
Oldalképek
Tartalom