Magyar Újság, 1979 (69. évfolyam, 1-49. szám)

1979-11-29 / 45. szám

VOLUME 69. ÉVFOLYAM NO. 45. SZÁM. ^ ALBANIA FELADTA IDEGENGYŰLÖLETÉT Albánia a világ országai közt népességi szempontból a 107., területi szempontból a 125. helyet foglalja el. Becslés alapján 1979 január elsején 2,743.721 lakosa volt 11.100 négyzetmérföldnyi területén ..Döntő szerepet nem játszott, mégis szinte állandóan az érdeklődés középpontjában állott. Az utóbbi évtizedek folyamán főként idegengyűlöletéről és páratlan külpolitikai magatartásáról volt nevezetes. A máso­dik világháború után szomszédaival együtt a Szovjet érdek­körébe és a kommunizmus eszmeáramlatának útjába került. Kommunista vezetője. Hoxha Enver a legszélsőségesebb sztá linista diktatúrát vezette be, 20 évvel ezelőtt azonban ennek ellenére a távoli Kína európai támaszpontja lett. Nemcsak a Szovjetuniótól, hanem szomszédaitól és Európa távolabb eső országaitól is teljesen elzárkózott. Könnyen tehette, mert a 20 éven át a kis ország legalább 5 millió $ értékű gazdasági támogatást és segélyt kapott. Albánia helyzete 1978-ban hirtelen megváltozott. Ami­kor Hua Kuo-feng első európai látogatásra indult, hogy Ro­mániában és Jugoszláviában kapcsolatokat létesítsen, útjá­nak előkészítéseként Kína Albániával minden összeköttetést megszüntetett. Lebontotta rövidhullámú rádióleadó állomá­sát, amely Tirana közelében állt és a szovjet tömb országai­ba sugározta Kína hírverését, megszakított vele minden ke­­reskedelmi kapcsolatot, visszahívta katonai technikusait, u­­gyanakkor Pekingiről hazaküldte az albán egyetemi és fő­iskolai hallgatókat, a kereskedelmi kirendeltségek személy­zetét, valamint a diplomatákat kiutasította. Persze mindez nem történt szó nélkül. Hoxha két hónapon át minősíthetet­len nyelven szidta, átkozta Kína eszmei bűncselekményeit, amelyekről 20 éven át érdekből hallgatott. Hoxha ugyanis sztálini meggyőződését sohasem adta fel. Ennek legkézen­fekvőbb bizonyítéka, hogy Sztálin szpbra még mindig Tirana főterén áll. NYUGATI KAPCSOLATOK Andel man A. David, a New York Times belgrádi tu­dósítóra mutatott rá, talán először, hogy Albánia a megvál­tozott helyzetben feladta korábbi eízárKÓzottságát és ide­gengyűlöletét, de meglepő módon nem a Szovjetunió vagy Jugoszlávia vagy Románia pártjára szegődött, hanem Nyu­­gat-Európa országaival, Nyugat-Németországgal, Olasz- és Franciaországgal, Belgiummal, Angliával, Ausztriával és Hollandiával meg a skandináviai országokkal vette fel a kapcsolatot. Krómot, növényi olajat, narancsot, szárított gyü­mölcsféléket és Olaszországba kisebb mennyiségű búzát visz ki. Érdemes megemlíteni, hogy Albánia nyersolajszükség­­letét évi 20 millió hordónyi termelése fedezi s abból valamit Görög- és Olaszországnak is el tud adni. Felmerült az a gondolat, hogy olajútjait nyugati fúrógépek tel szerelésével a mostaninál fokozottabban termelőképessé teszik. Görög-, Török- és Olaszország, valamint Románia és Jugoszlávia kereskedelmi minisztere csak á közelmúltban lá­togatott el Tiranába. Jugoszlávia több városával közvetlen vasúti összeköttetést akarnak létesíteni. Belgrádban úgy lát­ják, hogy Albánia kivitele a nyugat-európai országokba é­­vente a mostani 20 %-ról hamarosan 30 %-ra növekszik. A KOLOZSVÁRI GIMNÁZIUM 400. ÉVFORDULÓJA 1579 januárban kezdtek tanítani Kolozsmonostoron a­­zok a jezsuiták, akiket Báthori István erdélyi fejedelem, a későbbi lengyel király 1574-ben Lengyelországból telepített be. Az I. Béla király idejében alapított és sok viszontagságon átment egykori bencés kolostor helyén építtetett számukra templomot, kolostort és iskolát. Az utóbbit a jezsuiták idővel Kolozsvárra helyezték át, ahol rendjük pápai feloszlatásáig, 1773-ig tanítottak. 1776-b an a jezsuiták munkáját a piaris­ták vették át és megszakítás nélkül 1948-ig folytatták. Ekkor a románok a gimnáziumot államosították. Az elmúlt négy évszázadon át a gimnáziumban 55.000 tanuló végezte középiskolai tanumányait. Közülük sokan tet­tek szert országos hírnévre. Apor Péter báró, Jósika Miklós, Mikes Kelemen, Pázmány Péter, Petelei István és sok más nemzeti nagyságunk itt kezdte pályafutását. Érthető, hogy a kolozsváriak az eredetileg jezsuita, 1776-tól pedig piarista gimnázium fennállásának 400. évfordulóját nagyszabású ün­nepség keretében akarták megünnepelni, főként a külföldre került volt tanulókat szerették volna meghívni. A román ha­tóságok ezt persze megtiltották. A meghívók csak az Erdély­ben lakók számára készültek el, ezek is hiába, mert a június 3-ra kitűzött évfordulói ünnepség megtartását a hatóságok pár nappal megelőzően ugyancsak megtiltották. A szigorú tilalom természetesen semmit sem változtat azon a történeti tényen, hogy a kolozsvári volt jezsuita, majd piarista gimná­zium Erdély magyar ifjúságát 400 éven át magyar ismere­tekre tanította. 1979. NOVEMBER 29. EMBERTELEN ÁLLÁSPONT A Carter kormányt kellemetlenül lepte meg a szovjet álláspontja a teheráni amerikai követségi épület megszállá­sának és a túszok őrizetben tartásának kérdésében. A moszk­vai rádió szerint a történtek tökéletesen érthetők és ésszerűek, mert akik a teheráni követségen tartózkodtak, a CIA ügynö­kei, és mint az Egyesült Államok imperialistái, nem szün­tették meg Iránnal szemben imperializmusukat. Az Irán Nemzeti Éíangja néven működő titkos rádió, amelynek adá­sait a nyugatiak kémszolgálatának megállapítása szerint Ba­kuból sugározzák, a teheráni amerikai követség a visszaélé­sek és az Irán-elíenes összeesküvések központja volt. Ugyan­ez a rádió embertelen nyerseséggel és durva hangon gya­­lázta az Egyesült Államokat, mivel a rákos beteg saht gyógykezelés céljából beengedte. AZ EGYESÜLT NEMZETEK BIZTONSÁGI TANÁCSA felhatalmazta elnökét, Palacios de Vizzio Sergot, kö­zölje Khomini RuhoIIah ayatolláhval a Biztonsági I anács komoly aggodalmát az amerikai túszok teheráni visszatar­tása miatt. A Biztonsági 1 anács 15 állam képviselőiből áll. Öt állam, nevezetesen az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Franciaország, Kírta és Britannia a T anácsnak állandó tag­ja, a többi Tíz két évre szóló megbízatással vesz részt a Biz­tonsági 1 anács munkájában. Az utóbbiak a következők: Bo­lívia, Bangladesh, Csehszlovákia, Gabon, Jamaica, Kuwait, Nigéria, Norvégia, Portugália és Zambia. A világ vezető egyéniségei közül sokan kérték már az ayatollah közbelépését a teheráni túszok szabadon bocsátása érdekében, de mind eredménytelenül. Első helyen kell emlí­tenünk IT I ános Pél pápát és Sadat Anwar egyiptomi elnö­köt. Még a nehézsúlyú birkózás bajnoka, Mohammed Ali is< kérte a túszok kiengedését azzal, hogy helyettük szívesen vállalja a túsz szerepét. AZ ELNÖK INTÉZKEDÉSEI Hosszas huzavona, sok tanácskozás után végre az E- gyesült Államok elnöke is tett néhány intézkedést Iránnal szemben. Először megállíttatta azoknak a katonai felszere­lési gépezetekhez tartozó alkatrészeknek a szállítását, ame­lyekért Irán már el őzőleg 300 millió $-t fizetett. Beszüntette az F-4, F-5 jet vadászgépek s a C-150 teherczállító repülők 5 millió $ értékű alkatrészeinek szállítását, amit Irán pár hó­nappal ezelőtt sürgősen kért. Az Egyesült Államok kormá­nya rendelkezik még további 470 millió $ felett is, amely­­nek visszajuttatását az új iráni kormány azzal az indoklással és alapon kérte, hogy az előző iráni kormány rendeléseit visszavonta. A befagyasztott iráni vagyon ezek szerint 775 millió $. Második lépésként az elnök elrendelte, hogy az ország­ban tartókodó minden iráni (főleg egyetemi és főiskol ai hall­gató) haladéktalanul jelentkezzék az illetékes amerikai ha­tóságoknál, amelyeket az elnök ugyanakkor arra utasított, hogy minden engedély nélkül, törvényellenesen itt tartózko­dó iránit utasítsanak ki, küldjenek vissza Iránba. A Fehér Ház becslése szerint a kiutasítható irániak száma 50.000 kö­rül van. Harmadik lépésként Carter elnök megszüntetett min­den olajvásárlást Irántól. Ezzel az irániak fenyegetőzését a­­karta megelőzni. Az intézkedés következtében napi 300.000- 400.000 hordó olajjal kevesebb jut az Egyesült Államokba Iránból. Szakemberek véleménye szerint ez a kiesés nem o ügyminiszter jelentette neki az irániak szándékát bankbetét­jeik visszavonására. A zárlat az iráni kormány bankbetét­jeire, az iráni nemzeti bank és más kormányzati ellenőrzés a­­latt álló intézmények vagyonára vonatkozik. Ebbe a cso­portba tartozik a két iráni repülőtársaság vagyona is, de nem terjed ki a zárlat az irániak magánvagyonára, Pahlavi Reza Mohammad volt sah vagyonára sem. A teheráni helyzetben a két lépéssel komoly változás történt. Carter elnök mindkét lépését világszerte általános helyesléssel fogadták. A TÚSZOK KIENGEDÉSÉNEK FELTÉTELEI Irán hivatalos tényezői részéről Sadr Báni Abolhassan, az iráni külpolitika igazgatója levelet intézett Waldheim Kurthoz, az Egyesült Nemzetek főtitkárához, ^melyben a te­heráni amerikai túszok kiengedéséi három leltételhez köti: 1. ) Az Egyesült Államoknak nyilvánosan ki kell jelen­teniük. hogy az elmozdított sah bűnöző. 2. ) A sah minden vagyonát és tulajdonát, amivel az Egyesült Államokban rendelkezik, át kell adni ír >nak. 3. ) Nemzetközi vizsgáló bizottság mehessen az Egye­sült Államokba, hogy a saht kihallgathassa s ennek megtör­téntével eldönthető legyen, hogy a saht pontosan milyen bűntéttek elkövetésével vádolják. A vizsgáló bizottság tagjait Irán választaná. Az Egyesült Államok kormánya az iráni javaslatokat hidegen fogadta, vele kapcsolatosan hivatalos nyilatkozatot nem tett, mert helyes megítélése szerint a tárgyalás -nak ilyen módja teljesen ellentétben áll a nemzetközi joggal s a diplomáciái érintkezés szokásaival. Az amerikai ko rmá ny t egyedül az amerikai túszok mielőbbi kiengedése érdekelte. ELNÖKVÁLASZTÁS DÉL-KOREÁBAN Choi Kyu-Hah, Dél-Korea ideiglenes elnöke, aki egy­ben miniszterelnök is, hamarosan kitűzi az új elnök megvá­lasztásának időpontját. A New York limes seouli tudósító­jának értesülése szerint az elnökválasztás még az év vége e- Iőtt megtörténik. A közvéleményt máris az a kérdés íoglalkoz tatja, ki legyen Dél-Koreá új elnöke, akit Choi szerint fel­tétlenül az úgynevezett Yushin-alkotmány alapján kell meg­választani. A választás után Choi szerint azonnal meg kell kezdeni az alkotmány módosítására vonatkozó munkálato­kat, mert az 1972-ben elfogadott és jelenleg is hatályban le­vő alkotmány az elnöknek túlzott hatalmat biztosít. Az új el­nök személyére vonatkozóan még nem alakult ki határozott vélemény, de az adottságok figyelembe vételével talán leg­valószínűbbnek látszik Cboi ideiglenes elnök formális meg­választása. Szó van azonban arról is, bogy Kim Jong-piI volt miniszterelnököt jelölik, aki 1961-ben előkészítette azt a vér­­telen államcsínyt, amely Park Chung-hee elnököt hatalom­ra juttatta. Kim volt annak idején á koreai CIA és a kor mánypárt megszervezője is. Egyesek felvetették az ellenzéki Kim Young-sam nevét is, akit a múlt hónapban zártak ki az országgyűlésről, őt azonban cäak azok a volt képviselők tár mogatnák. akik tiltakozásul Kim Young-sam kizárása ellen, lemondtak megbízatásukról. KIENGEDIK A POLITIKAI FOGLYOKAT EGYES SZÁM ÁRA: 15 Cent. - KANADÁBAN: 40 Ct kokban azt az elosztó központot, ahol a Vietnámból hajón menekülőknek ideigletes ellátásáról gondoskodnak. Csak utólag derilt ki, hogy amíg Carter felesége az e­­gyik határmenti tábonan látogatást tett, Kambodzsából á­­gyútüzet nyitottak a tárorra. Ellenőrizhetetlen hír szerint az ágyútűznek néhány háálos áldozata is lett, az elnök felesé­ge azonban nem forgót veszélyben, mert történetesen a tá­bornak abban a részélen tartózkodott, amelyiket ágyúlöve­dékek nem értek. THAIFÖLD BEENGEDTE A KAMBODZSAI MENEKÜLTEKET DébKoreában kormányintézkedés történt a politikai foglyok kiengedésére. Choi Kyu Hah ideiglenes elnök felkér­te a nevelés- és igazságügyi minisztereket, készítsenek pon­tos tervet majdnem 200 egyetemi és főiskolai hallgató, lel­kész és más értelmiségi politikai fogoly szabadlábra helyezé­sére. Kim Seong Jim tájékoztatásügyi miniszter ugyanakkor az elnök nevében bejelentette, hogy belpolitikai téren a kor­mány új kiindulási pontot keres, amelyhez szabad, meg­nyugtató és becsületes választás vezethet. Az új elnök meg­választása után a következő évben az országgyűlés az alkot­mány komoly módosítását is megkezdheti. A demokratikus politikai élet megújulásának jele az is, hogy Dél-Korea országgyűlése megtartotta első olyan ülé­sét, amelyen az országgyűlésről kiutasított Kim Young Sam mellett tüntető 69 ellenzéki képviselő is megjelent. Az ország népe nyugalommal várja a további fejle­ményeket, AZ ELNÖK FELESÉGE THAIFÖLDÖN A MENEKÜLTEK TÁBORÁBAN Carter elnök kívánságához képest felesége a thaiföldi Bangkokba repült, hogy ott kifejezésre juttassa minden a­­merikai komoly aggódását a kambodzai éhező menekülte­kért. Az Egyesült Államok első asszonyát a repülőtéren Kri­­angsak Chamanan miniszterelnök és Vajiralongkorn trón­örökös fogadta. A következő nap az elnök felesége meglá­togatta a kambodzsai határ közelében levő Sa Kaeo mene­külttáborát, majd hosszas tanácskozást folytatott az ország miniszterelnökével és a kormány tagjaival, a nemzetközi se­gélyező szervek megbizottjaival, végül meglátogatta Bang' koz válságot, ha minden gépkocsivezető naponta 3 mérföld­del kevesebbet hajt. KOMOLY VÁLTOZÁS A teheráni amerikai követség megszállása után 10 nap­pal a helyzet lényegileg változatlan volt. A megszállók csak annyi engedményt tettek, hogy a túszok családtagjai felhív­hatták őket telefonon és levelet is írhattak nekik. T ovábbi fejleménynek minősíthető, hogy az iráni külügyi hatóságok a sah kiadásának kérdését az Egyesült Nemzetek biztonsági tanácsa elé akarták vinni. Ezt az amerikai külügyminiszter kérésére a biztonsági tanács elnöke másik 14 tagjának egy­öntetű hozzájárulásával mindaddig elutasította, ameddig a teheráni követség épülete a tüntető forradalmárok birtoká­ban van és amíg a túszokat el nem engedik. Vance külügyminiszter diplomáciai kezdeményezésének sikerével egy időben Carter elnök az Egyesült Államok terü­letén lévő minden iráni vagyont zárolt. Az irániak szerint ez nem kevesebb, mint 12 billió $ értéket jelent, amerikai pénz­ügyi körök véleménye szerint azonban az Egyesült Államok­ban mindössze 6 billió $ értékű iráni vagyon lehet. Carter elnök az iráni vagyon zárlatát az International Emegency Economic Powers Act felhatalmazása alapján rendelte el két órával azután, hogy Miller William G. pénz-1 haiföld kormánya november közepén úgy döntött, hogy a kambodzsai menekültek előtt mégis megnyitja az ország határait, amelyeknek főzetében a határvonaltól mintegy 8, Aranyaprathet városától északra pedig 20 rpérföldnyire a becslések szerint mintegy 560.000 ember táborozik. A szűk- | séges előkészületek magtétele után. november 20-tól kezdő­dően naponta kb. I0Ű00 menekült lépett át Thaiföld terü­letére. Az áttelepítést az Egyesült Nemzetek menekültügyi főmegbizottja és a Vöröskereszt nemzetközi bizottsága irá­nyította. Az eddigi megállapítások szerint a legtöbb mene­kült orvosi gyógykezelésre szorul. Sok a súlyos beteg es szá­mottevő hányad már semmiképpen sem menthető meg az éhhaláltól. Thaiföld területén már a legutóbbi áttelepítés (ott is már 170.000 laoszi, kambodzsai és vietnami menekült tar­tózkodott. Az illetékes menekültügyi szervek megítélése sze­rint a határmentén táborozó 560.000 menekült közül talán 200.000 főt lehet még idejében át- és megmenteni. A LEGÖREGEBB AMERIKAI FŐPAP Howard D. Edtvarcl. az oregoni Portland nyugahnozott római katolikus érseke, most ünnepelte 102. születésnapját. Öt püspökkel és a portiandi egyházmegyei papjaival együtt mutatott be szentmisét az oregoni Beavertonhan, jelenlegi lakóhelyén, ahol nappal saját otthonában tartózkodik, éjjel* re azonban a szomszédos öregotthonba vonul még mindig a maga erejéből, de ® v ,* ival. Születésűül4 "•»ocnJese u tán boldogan számolt be arról az élményről, hogy II. János Pál pápa,,pulikor az Egyesült Államokban járt. váratlanul felhívta telefonon és percekig elbeszélgetett vele. Csak úgy mellékesen említette meg, hogy 1924 óta mindén pápa ma gánkihallgatáson fogadta, csak I. János Pál pápánál nem .járt,, a második vatikáni zsinat idején azonban vele is talál­kozott. / > A 102 éves érsek a Dubuque érsekséghez tartozó iowai Crescoban született. Amikor 1924-ben davenporti segéd­püspökké kinevezték , a Loras College elnöke volt. Daven­­portról 1926 -ban nevezték ki Portland érsekévé. 40 évi lő­­papi szolgálat után 1966-ban vonult nyugalomba. MEGTALÁLTÁK ÉS ÁTHELYEZTÉK GYÖRGY BARÁT HAMVAIT A gyulaiéit érvári székesegyház tatarozási munkálatai közben megtalálták (jyjjrgy barát hamvait, amelyeknek Bi­­tay Árpád régész leírása éveztetótt nyomára. Bitay szerint György barát sírja a bemenettől jobbra a kórustartó első oszlop előtt volt, amikor azonban a korábbi átalakításkor az eredeti templombajót feltörték és szintjét jelentékenyen meg­emelték, az oszlopok lábazatait s azokkal együtt György ba­rát sírját is elföldelték György barát földi maradványait most eredeti helyük­ről kiemelték és a Széchy-Várday-kápoInában helyezték el, ahol Szapolyai Jánoi király feleségének, Izabella királyné­nak és János Zsigmoidnak szarkofágjai is vannak. György barát 1432-ben született a horvátországi Kami cic községben az l tysevics (Utiesenovic) néven ismert hor­­vát kisnemesi családból. Édesanyja a velencei Martinuzzi­­család sarja volt. Mái 8 éves korában Korvin János herceg szlavóniai udvarába került, ahol állítólag kályhafűtőként kezdte pályafutását. A herceg halála után Szapolyai István volt nádor özvegyének apródjá lett s innen került Szapolyai János vajda (a későlbi király) hadseregébe. I udomány­­szomja és hivatása hanarosan a pálosok rendjébe szólította, ahol felnőttként utólaf szerezte meg a pappá szenteléséhez szükséges ismereteket Előbb a csesztochóvai zárda főnöke, aztán sajóládai perje lett. Később Lengyelországban talál­kozót az oda húzódó' János királlyal, akinek aztán halálá­ig leghűségesebb tanácsadója maradt. Rövidesen váradi püspök lett. 1 558-bai a váradi béke az ő műveként jött létre a két magyar király ozött. János király halála után ő hívta életre az önálló erdíyi fejedelemséget is, hogy a magyar nemzeti lét megőrízhíővé legyen. Utolsó leheletéig a magyar egység helyreállítása s a török kiszorításán fáradozott. Szándékának megvaísítása érdekében még a királyi hadak bevonulása idején isátszólag törökbarát politikát folytatott, vagy inkább színleli amit Castaldo és Sforza Pallavicini császári tábornokok Leértettek. 1531 december 17-én a rö­viddel azelőtt eszteromi érsekké és bíborossá kinevezett György barátot sajátdvinci kastélyában orvul meggyilkol­ták. Tetemeit a gyubehérvári káptalan csak 1552 február 25-én temettette el a»n a helyen, ahol most hamvait meg­találták.

Next

/
Oldalképek
Tartalom