Magyar Újság, 1979 (69. évfolyam, 1-49. szám)

1979-11-08 / 42. szám

1979. NOVEMBER 8.

MAGYAR ÚJSÁG

3, ÖLDÄP

ÉDESANYÁNK

REGÉNY

ÍRTA:

VASZARY GÁBOR

— Folytatás <—>

Igazad vanl Úgy is ez lett volna egyszer a vége. Franz keze reszketett, amikor újabb cigarettára gyújtott, de igyekezett uralkodni magán.

Marilyn úgy beszélt bozzá, mintha máris teljesen idegen lett volna a számára; tárgyilagos bangón, minden indulattól mentesen.

(-/.Felesleges újabb botrányt rendezned. Jobb, Ka mindent mégtudsz. Úgy sincs már értelme az egésznek.

—é Mi az a mindent? — kérdezte rekedten.

Nem tudunk angolul. Gépelni sem tudunk. Szórakoztatni kellett őket.

/—# Kiket?

Gondolkozott egy keveset, mit válaszoljon rá, bogy hamar vége legyen.

—r A notesz közös, — jegyezte meg végül.

Ki kellett bontani a nyakkendőjét, és kigombolni az ingét is, hogy lélegzethez jusson. Huszonnyolcnak a fele tizennégy.

J- Nem mindegyik amerikai, <—< hallotta még a lány

hangját.

Ezt nyelte le a legnehezebben. Lehet, hogy megnyugtatásnak :'Szánta,?

~|$pzeretnék: minél előbb túllenni az egészen, mon dotta (Seg Marilyn. »— Mit akarsz még tudni?

Ami van, — nyögte ki nehezen.

Íla unatkoztak, ide telefonáltak, és szórakoztatni kel- Áztán elmentünk velük a városba .. . Ha valamire ik volt, Pupy telefonált nekik, li kellett nektek? énz. ÚW '• > 1 - ■

ek a szerelmi történetnek véget vet. Már nincs érteimé a veszekedésnek. Békességben kell elválni tőle.

A további beszélgetésük is indulatmentesen, udvarias kerete» között történt.-L Honnan tudtál meg mindent? <— kérdezte a lány. *— Te is Isaptál névtele.p levelet?-Ú Milyen névtelen levelet?

Marilyn villanyt gyújtott. A retiküljében keresgélt egy ideig, majd tanácstalanul körülnézett. Felvette a szőnyegen heverj kabátját, kiszedett belőle egy összehajtott levelet, és átadta^ neki.

A kabátot visszadobta oda, ahonnan felvette, münz rögtön megismerte Köhlerné írását. Még annyi fáradságot sem vett, hogy megmásítsa az írását. A levél tartaligp ocsmány volt, de igaz.

f$ó nélkül visszaadta- a lánynak, aki apró darabokra tépte.p

H Leoltom a villanyt, mert bántja a szememet a fény. Ä Hogy szórakoztattad őket? .. . Nyugodt vagyok. Elmondhatod.

—Ahogy kell.

■£» Hogy kell?-é Nem sokszor . . .

!*■ Hányszor?-4 Pupy megszámolta. Azt mondta Napóleon is megszámolni, hány nője volt. Megkérdezem Pupyt.-I3 Nem kérdezel meg tőle semmit! Neki köszönheted, hogy yzülíöttél.

Ihdulatosan rendreutasította:

A barátnőm ellen ne beszélj! Ö az egyetlen, aki engenííigazán szeret. Nélküle már rég elpusztultam volna. Senkitp sincs, csak ő.

— Mért nem maradtál az anyádnál?

4-' Ha az anyámra gondolok, hányingert kapok.

Franz nem állotta meg, hogy minden agresszivitás nélkül meg ne jegyezze:

— Nem tudtam, hogy ilyen romlott vagy. w Sokkal romlottabb vagyok, mint gondolod . . . Tudni

akarod, hány éves voltam, amikor elvesztettem az ártatlangom? . . . Tizenkettő ... 1 udni akarod, ki vette el? . .. A mostohapám. Három éven át kellett vele élnem, amíg meg nem halt. És az anyám ezt tudta. Akarta is, hogy el ne hagyja a férfi . . . Pupy bújtatott el, mert visszavittek a rendőrök az anyámhoz.

Franz megkövültén hallgatta, egyetlen szava nem volt. Eleget utálsz már? Miért vagy még mindig itt? . . . Mit akarsz még tudni? . ..

< Sajnállak.

,—- Ne törődj velem! De egyet még tudnod kell. A gyerekem tőled van . . . Már elhiteted.

Csak ezt ne mondta volna. Ennek a gyereknek nem szabad a világra jönni. A gyereket el kell venni tőle. Addig nem hagyhatja el. Majd azután. . .

Az előszoba felől ajtónyitás zaja hallatszott. A barátnő tért vissza. Óvatosan nyitott be hozzájuk.- Ne gyújts villanyt, Pupy! r— szólt rá Marilyn.

A másik megértette. Egy pillanatra megállott az ajtó mellett egy kézzel megtámaszkodott a sublótnál, a másikkal levette a cipőjét, és zajtalanul átsuhant a szobán.

Kettesben voltak újra, de már nem volt több gyónnivaló.

— Nem mész még el? kérdezte a lány egy idő múlva.

— Majd elmegyek.

Marilyn végighevert a kereveten, és megbánta az őszinteséget. Kár volt. .. Az a hülye amerikai el se jött. Legközelebb felpofozza.

Franz törte meg a hosszú, kínos csendet. ,

Ha akarod, bocsánatot kérek Pupytól.

— Felesleges. Majd megmondom neki, hogy szakítottunk.

Egy időre megint elhallgattak. Franz felállt, és lassan odament a kerevethez a lány elé:

Csak azt akarom még megmondani neked, hogy nem tudlak megutálni.. .

r- Miért nem tudsz?

— Mert nem tudlak .. .

, Őszinte volt, bár szeretni sem akarta már.

A lány felkönyökölt a kereveten, és halkan megkérdezte.

— Akarod, hogy utoljára még a tied legyek? ...

A nyakába kapaszkodva lehúzta magához.

— Egyelőre . . . még ne hagyj el . . . Meg kell még szoknom, hogy nem leszel többé nekem .. .

AZ ELSŐ MAGYARORSZÁGI KOMMUNIZMUS SZEMTANÚ ÁLTAL VALÓ HITELES LEÍRÁSA

A Tormay Cecil Emlékbizottság kiadásában megjelent két kötetben egészvászon kötésben

Tormay Cecil:

BUJDOSÓ KÖNYV

A két kötet ára $25.00. (US. dollár.)

Postadíj $1.00.

Megrendelhető a Kárpát Publ. címén.

Kárpát Publ. Co.

P.O. Box 5348

Cleveland, Ohio 44101. USA.

Megrendelem Tormay Cecil: Bujdosó Könyv című művét két kötetben egészvászon kötésben.

Az árát mellékelem $25.00 és postaköltségre $1.00-t.

Jön:

Név: ............................................................................

Utca, házszá-m: • . ......................................

Város: .........................................................................

Állam: . .....................Zip Code:..............

Pár pillanatig rémülten nézte, majd szó nélkül (befor- „ J dúlt a ház kapuján, és felszaladt a lépcsőfokokon.

Odafent nyugtalanul körüljárta a lakást; ajtókat nyitott, és csukott, míg újra előkerült.

Pupy itthon volt, — jelentette, — csak sírt, és nem hallotta a csengetést.

Várta, hogy a fiú botrányt rendez, idegességében nem-” találta a helyét.

Franznak ilyesmi nem járt az eszében. Megrekedt benne a reggeli órákban beszerzett félelem, és meglepően ,i , csendesen viselkedett. Nem kérdezett semmit. . . *

Marilyn sem beszélt arról, mi történt vele, csak nyugtalanul mászkált körülötte. Majd megint eltűnt egy ajtó mögött, de nemsokára újra előkerült.

— Pupynak az a szándéka, hogy Hamburgba utaz-<

zunk. n, <

Franz meglepetten kapta fel a fejét.

— Meg kell említenem, hogy én erkölcsi felelősségét, vállaltam érted ...

Köszönöm, jegyezte meg udvariasan.

Azt mondtam, hogy a menyasszonyom vagy. Nem utazhatsz Hamburgba.

Miért nem? .... Úgy se kellek már neked.

Pupy se utazhat, mert őt is miattam engedték ki.

— Nem miattad. A rendőrfőnök fia miatt történt, aki halálosan beleszeretett Pupyba. Már megvette a jegygyűrűket.

~ Ki?

— Pupy. Ezért kell most eltűnnie.

Ezeknek megvolt a magas összeköttetésük.

Most valami á Ilás után kell nézni. Nem lesz könnyű, mert semmihez sem értünk. - uod: >

Franz idegesen megmozdult. Remélhetőleg nem az ő anyági támogatásával számolnak. Ezt idejében ki leéli a fejükből verni. , ,,! w : -női

i—i Milyen állást? iúNisi ■ V> ovyiV»-/

t— Még mi sem tudj uk. Talán kisgyerekek mellé hevelőnőnek. — jlolobnog uv.-Kfiv.sl io - .! Vií

A történtek után mr?g kisgyerekekét akarnak «nevélni. Nem szabad beleavatkozni. Még pénzbe kerülhet. , j

<—> Volna, mit mondanom á múltadra vonatkozó lag, (Jé semmi értelmét nem látom, c— jegyezte meg.

Marilyn meglepetten nézte. Egy újabb botránnyal számolt és nem egy csendes megjegyzéssel.

— Megverhetsz, ha akarsz, — mondotta rezignáltan.

— Nem mondanád meg minek? Változtat ez valamit

a tényeken? <• ,

Nem tudtam, hogy egyszer te leszel nekem. Ha rendes anyám lett volna, el sem kezdtem volna.

Csupa feltételes mód, állapította meg Franz. Nem is reagált rá.

Pupy nyitott be hozzájuk. Kabát és kalap vplt rajta,

— Ezt a légkört nem bírom tovább, j— mondotta, —

Sétálni megyek. ’’,,i

« Franz mellett ellépve halkan köszöntötte. Ez is újdonság Volt, és annyira megzavarta, hogy felállt, és tneghájtótta magát. Hosszan utánanézett, akkor is, amikor már becsukódott mögötte az ajtó.

— Ez folytatni fogja ... A vezeklés légköre máris nem

tetszik neki ... ’ • c

Marilyn nem tartotta helyeselek, ha ellenkezik vele. Azt sem, ha a barátnőjét védi. Ezzel ié csak felizgatjá. így másról beszélt. . ,v ,, ,

<—,Ebbep a lakásban nem maradhatunk tovább.-[Pedig nagyon. .olcsó. volt. Még régi bérrel... :Pupy lakott itt a

háború előtt a nagynéniével... ...........; ;

Orvosi rendelőnek megfelelt volna ez a lakás. Az első emeleten van, a szobák nagy méretűek. Ha pénze volna, »tvehetné. Az anyját idehozná, aki rendben tartaná, főzne rá.' > Máris nagy megkönnyebbülés volna. , , j *

<—> Hány szoba van itt?

— Négy és két kamra, — válaszolt készséggel.

— Addig is, míg állást szerzel, miből fogsz megélni? « kérdezte óvatosan.

<— Pénzünk van. Azt nem vették el.-Elég?

Szó nélkül elsuhant mellétté. A szoba sötétjében motoszkált egy ideig. Mind a két keze tele volt egy nagy köteg bankjeggyel. Több mint a fele dollárban vplt.--Fgiyi'atjúk Q J T

TORMAY CECIL EMLÉKBIZOTTSÁG 1 KÖZLEMÉNYE

A Tormay Cecil Emlékbizottság örömmel jelenti, hogy a két kötetes Bujdosó Könyv után sajtó alá rendezte az írónő másik híres történelmi regény trilógiáját, amelynek gyűjtő'

címe:

AZ OSI KÜLDÖTT.

A trilógia egyes köteteinek önálló címe van, mindegyik befejezett regény.

A könyv a tatárjárás idejébe vezet vissza és ennek a szörnyű pusztításnak a képe elevenedik fel. Nagyon sok hasonlóság van a jelenkori elesettségünkhöz. A kibontakozás reménységet nyújt nekünk is, hogy a mostani sok megpró* hálta tás után jön még szebb jövendő. j

Első kötetnek a címe:

A CSALLÓKÖZI HATTYÚ

A bolti ára 10 dollár és a postaköltség $1.00. ,r

A második kötet címe:

A TÚLSÓ PARTON

A bolti ára 12 dollár és a postaköltség $1.00.

A harmadik kötet címe:

A FEHÉR BARÁT

A bolti ára 15 dollár és a postaköltség $1.00.

7. Fejezet

Hirsch doktor rendszertelenül honorálta Franzot. Kávéskanalanként kapta a pénzét, mintha előírt orvosság lett volna. A nagyobb részével mindig adósa maradt.

— Ne aggódj! — nyugtatta meg. — Nem futok el.

Franz óvatos ember volt ; a legnehezebb napokban |

is takarékoskodott. Ezúttal azonban alig maradt pénze. Walter, alighogy magához vette, máris esztelen költekezésre kényszerítette.

— Kénytelen vagyok figyelmeztetni arra, hogy a pacienseim érdekében meglelelően kell öltözködnöd. Eleget fogsz még nálam keresni, hogy erre is gondod legyen.

A takarékoskodást tehát újra elkezdte. Mindjárt azzal, hogy az anyját nem segítette. Helgára és Kurtra hagyta.

Egy este éppen Marilynhez készülődött, szerelmes együttlétüknek nem volt megfelelő a rendelő, ahová Köhlerné a legváratlanabb időpontokban is betoppant, mintha csak áz életét ellenőrizni akarta volna. Szóval éppen belebújt a kabátjába, amikor Walter váratlanul meglátogatta.

— A hatósággal átmeneti nehézségeim voltak, — jelentette. — Végülis minden baj elmúlt. Ezt meg kell ün-1 nepelnünk.

Kizárta a bárszekrényt, kivette a francia konyakot, és kétszer is töltött belőle mindkettőjüknek.

Mielőtt a konyakot újra elzárta volna, töltőtollával az | üveg vinyetáján a tartalmának megfelelően egy vonalat húzott.

— Most egy remek feketét készítek neked. Jól jegyezd meg, nincs olyan kerék, amit időnként ne kellene megkenni. Ajánlatos azonban egy kis szünetet tartanunk, hogy a kedélyek kissé lecsillapodjanak. Egyelőre nem lakhatsz itt, a saját érdekedben sem. J ermészetesen gondoskodtam arról is, hogy a városi kórházban, mint éjjeli inspekciós, szobát kapj. Na, ki vagyok? . . . Természetesen csupán pár hétről lesz szó. De még ma költözz el innen . ..

Franzot alaposan megdöbbentette a kellemetlen hír. Éppen előző este tudta rávenni Marilynt, hogy a műtétbe beleegyezzen.

— Holnapra lenne még egy paciens, — jegyezte meg.

— Szó sem lehet róla, — vágott á szavába. — Agent provocateur.

— Kizárt. A múlt héten már itt járt.

— Hogy hívják az illetőt?

— Megmondta, de nem emlékszem már rá.

— Fel kellett volna jegyezned a nevét, — indulatoskodott. — Semmi esetre sem nyúlj hozzá! — majd mást gondolt. — Illetve helyesebb, ha beszélsz vele, és megtudjuk a nevét. Nyugodtabb leszek.

— Rád hivatkozott. . .

— Na ja, ha rám hivatkozott, nem lehet baj, de a műtétet azért mégse hajtsd végre.

— Semmi esetre sem, — sietett megnyugtatni. Nem is volt szándéka Marilynről említést tenni. Feltétlen behajtaná rajta az árát.

— Ki lehetünk annak is téve, hogy ellenőriznek minket. Köhlemét már avizáltam, hogy be ne tegye ide a lábát.

Ettől a megjegyzésétől Franz határozottan megijedt.

— Gondolod, hogy ... — hebegte.

— Na, nem kell mindjárt összetojnod magad. Az óvatosság azonban semmiesetre sem árt.

A műtétet Marii yn-en Feltéti en végre kell hajtani, esetleg meggondolja megint. Ha Köhlerné már be sem teszi ide a lábát, nem okvetetlenkedhet. Mit értett Walter azalatt, hogy a rendelőt ellenőrizhetik? Ha leigazoltatják, akit itt találnak, ennek Marilyn esetében nem szabad megtörténnie . ..

Walter eltávozása után, idegességében a helyét sem

alálta. Az egyetlen lehetséges megoldás, amit minden izgalomtól mentésen megvalósíthat, ha Marilyn lakásán végzi ;I a műtétet.

Ehhez előbb a barátnője beleegyezését kell kikérni. De ízt is meg kell indokolnia, miért nem a rendelőben. A valódi lkát el kell hallgatni, nehogy megijedjenek. Mit mondhat? átalakítási munkák miatt nem lehet a rendelőben tartózkodni. Ezt jónak találta.

Walterrel való beszélgetése miatt, egy órával elkéste a megbeszélt találkájukat. Míg eljut hozzá, az is egy félórát [elent, mert a külvárosban lakik. Helyesebb, ha előbb telefonál neki, és egyben elviszi hozzá a szükséges műszereket is. Fel is hívta nyomban, de a telefonjuk nem válaszolt. Érthetetlen. Ügy beszélték meg» hozzámegy. Többször is hívta minden eredmény nélkül.

Végül úgy döntött, elmegy hozzá. Hasztalan csengetett ott is, senki sem nyitott ajtót. Először ideges lett, aztán elkapta az indulat, majd ezt is felváltotta az aggodalom. Valami történhetett vele.

Nyugtalan éjszakája volt, de ennél is nyugtalanabb lett az ébredése. Marilyn a kora reggeli órákban sem volt elérhető.

Éppen elindult volna, amikor a bejárat ajtajában egy mogorva képű, sovány férfival találta magát szemben.

— Rendőrség, — mondotta kurtán.

Hirtelenében szóhoz sem jutott.

— Információkra van szüksége, — jegyezte meg az illető. — De nem itt, — mondotta, amikor újra visszament volna vele a rendelőbe. — Csupán egy félóráról van szó.

A barátját már nem értesíthette, hogy segítségét kérje. Lassan kiverte a verejték. Ezért kellett hát hamarosan elköltözni innen. De mégsem elég hamar, hogy el ne csípjék. Már az is idegesítette, hogy a műszerei vele voltak.

A rendőrségen egy előterem-félében egymás között beszélgető férfiak közé került, akik mindegyikének aktatáskája és szemüvegje volt. Ijedten vizsgálgatta őket, de Walter barátját nem látta közöttük. Átlag még jó, hogy odakint van, így közbeléphet. A saját érdekében is teszi.

Azt mondták csupán felvilágosításról lesz szó, és félórát tesz ki az egész. Már egy félórája volt annak is, hogy itt várakozott.

Végre valaki benyitott a belső szobából, körülnézett közöttük, majd a szemüvegesek felé kiáltott:

— Franz Weiber úr!

Nem az volt, aki idehozta.

Két nagyobb helyiségen vezette át, míg végre egy kisebb szobába benyitott, és előre engedte.

A rendőrtisztviselő, aki elé került, az íróasztala mögött állott, és egy papírlapot tanulmányozott. Franzot alaposan piegnézte, majd kiment a szobából, de kis vártatva újra visszatérve, hellyel kínálta, és maga is leült.

Személyi adatainak ellenőrzése után lassanként nyilvánvalóvá lett, nem azért került ide, amire göndolt. De átmeneti volt csupán megkönnyebbülése, amikor Marilyn neve is megemlítődött. Ekkor hallotta először ezt a meghatározást: Callgirls - ring’ .

A rendőrtisztviselő szokatlanul kedvesnek és előzékenynek mutatkozott. Meglehetős körülményesen és hosszasan beszélt megemlítve, hogy a hölgyek zseniális trükkel fejtették ki tevékenységüket, iratok másolásával takargatva szüzeimet. , ,]. i, ,i

Bizonyos enyhítő körülmények számbavételével, bár az egyén személyi érdekköre, még morális szempontból, sem tartozik ide, és bizonyos garanciák figyelembevételéVeL nem óhajtják szorgalmazni senkinél sem, hogy olyan útra. terelődjék, amelyről visszatérés nem lehetséges.

~ A hölgyek Önre, mint erkölcsi támaszra hivatkoztak. Ön állítólag az egyiknek a vőlegénye volna. Megfelel ez a valóságnak?

Franz sietve helybenhagyta. A menyasszonya kamaszlány korában került el a családja köréből, és senki sem viselte a gondját.

«— Ügy? (— kérdezte, minden különösebb emóció nélkül a rendőrtisztviselő, és szánakozó mosoly húzódott meg a szája szegletén.

Egyébként untatta Franz hosszabb lélegzetű morális színezetű előadása, amit nemcsak Marilyn, de a saját érdekében is szükségesnek tartott részletezni, alá járkált a külvárosi ház környékén, mert odafent a lakásban megint nem reagáltak a csengetéseire.

Visszament újra a rendelőbe, összeszedte a dolgait, és átköltözött a kórházba. Délután újra kiment Marilynhez, de ezúttal is eredménytelen volt az útja.

Ahogy a délután egyre inkább estévé vált, a sok sétá- Iás is idegessé tette. \

Végre Marilyn megjelent. Gyors léptekkel, kisírt szemekkel jött, és mindjárt belekapaszkodott.

— Mért vársz itt? ez volt az első szava.

r— Hol vártalak volna?

Pupy nincs fent?

(— Nincs. Hol voltál?

«— Bejelentettem, bogy a telefonunk elromlott... Ha kerestél volna . ..

Kár hazudni, r— vágott a szavába, r-* Engem is beidéztek a rendőrségre.

Még beszélt, amikor a rendőrtisztviselő már felállott, és ajtaját megnyitva kiszólt a szomszéd helyiségbe.

(— Herr Reiss, vegye ki az ügyből Engel és Wild kis- I asszonyokat. Weiber úr vállalja értük az erkölcsi felelősséget ... A továbbiaktól elállunk, <—- majd Franz felé fordulva; még hozzá tette erősen hangsúlyozva: — Egyelőre — és előbbi kedvessége nyomtalanul eltűnt.

Franzot még az érdekelte, hol van jelenleg Marilyn.

A lakásáról ugyanis eltűnt, kérem.

— A hölgyek még a mai nap folyamán újra otthon lesznek.

(— Köszönöm szépen.

Kikerülve újra a szemüvegesek közé, éppen elcsípett egy megjegyzést.

Lényegtelenné válna az ügy, ha megtudhatnánk az illető magas állású úr nevét is ... Azt hiszem megértik, kire célzok ezzel!

Franz megkönnyebbülten lélegzett fel, amikor végre kikerült az épületből. Szóval Pupyért is ő vállalta az erkölcsi felelősséget. Jó ezt is tudni.

Első útja megint Marilynhez vezetett, és idegesen fel(—* Téged is? döbbent meg. . . I.