Magyar Újság, 1979 (69. évfolyam, 1-49. szám)

1979-01-25 / 4. szám

A fl 1 II mß mSm mum ELUTAZOTT Pahlavi Reza Mohammed sah, aki 37 év óta uralkodott Iránban, január lő-án elutazott” Teberánból. Először az egyiptomi Aswanba repült, abol Sadat Anwar ein ok ven­dégeként fogadta. A sah elutazása előtt a Mahrabad-repü­­lőtéren rövid szertartás keretében búcsúzott országától, a­­melynek bűbéri társadalomban élő lakosságát egy emberöl­tőn belül korszerű ipari társadalomba akarta átvezetni. Mint minden újító, ő is az ellentmondások egész sorával találta magát szemben. A legutóbb egyre jobban elfajuló tünteté­sek nemcsak rengeteg vérontást és mintegy 2000 halottat eredményeztek. Iranern a sab trónját is valósággal menthe­tetlenné tették. Az olajban bő ország gazdasági életét az ' olajfinomító munkások sztrájkkak bénították meg. A gyűlő- i letet vallási fanatizmus szította ellene, amelynek irányítója! a politikai ellenzéki elgondolásoktól sémimképpen sem ment Khomaini Ayatullah volt: Párizsban. A sah hivatal os búcsúztatásán megjelent Bakhtiar Sbabpour miniszterelnök, Ardal an Gboli Ali udvari minisz­ter, a kormányhivatalok minden vezetője, néhány magas rangú katona és a császári testőrség is. A sah rövid beszé­dében annak a reményének adott kifejezést, hogy a kor­mánynak sikerül megmentenie a múltból, ami hasznos volt és ugyan ak kor le tudja rakni a jövő alapjait is. Amikor be­szédét befejezte, a császári testőrség két tagja letérdelt előtte, hogy szertartásszerűen megcsókolja cipőjét. A sah ezt nem engedte. A testőröket felemelte, szinte magához öl elte. Köz­ben a kemény kötésű sah szeméből könny csordult ki. Amikor a sálitól megkérdezték, mikor szándékozik visszatérni, azt válaszolta, hogy az attól függ, milyen lesz egészségi állapota s így az időt nem tudja meghatározni. A sah kíséretében lévő Farah királyné igyekezett felin­­clultságát leplezni, amikor kijelentette: biztos benne, hogy hazája függetlenségét és nemzeti egységét sikerül megőrizni; hisz az iráni né pben és Irán kultúrájában, Isten áldja és őrizze meg az iráni nemzetet! ' Ezt követően az uralkodópár megcsókolta a Koránt, majd régi mohamedán szokáshoz híven alatta haladtak el, ahogy egyik kísérőjük a szent könyvet föléjük tartotta. Ezt a szokást a hosszabb útra indulók mohamedán hívek köve­tik. Meg nem erősített közlés szerint a sah egy zacskó iráni földét is magával vitt, mint ahogy apja tette, amikor 1941- ben száműzetésbe ment.-Egyiptomban a sah csak pár napig maradt. Végső célja, hogy néhány európai ország meglátogatása után az Egyesült Államokba jöjjön, ahol idejének nagyobb részét szándékszik tölteni. Röviddel a sah távozását megelőzően az iráni “maj­­lis”, az országgyűlés képviselőháza 149 szavazattal 34 elle­né ben bizalmát nyilvánította Bakhtiar Shahpour minisz­terelnök ríj kormánya iránt. A szavazástól 13 képviselő tar­tózkodott, HOVÁ MEGY? Pahlavi Reza Mohammed sah és felesége január 16-án az egyiptomi Aswanba érkezett, ahol Sadat elnök fogadta es az uralkodókat megillető 21 ágyúlövés üdvözölte. Az elő­kelő Aberoi-szállodából 500 vendéget küldtek el, hogy a sahnak 52 szobát rendelkezésére tudjanak bocsátani. A laptudósítókat világszerte az a kérdés érdekli, hogy hová megy a sah Egyiptomból. A Los Angeles Times Aspen, Denver, Palm Sp ring, New York, Acapulco, Beverly Hills vagy Svájc lehetőségeit említi. Legvalószínűbbnek tartja, hogy a sah első állomása a kolorádói Aspen lesz, mert a sah szenvedélyes síelő, a sah feleségé pedig az aspeni Insti­tute fór Humanistic Studies tiszteletbeli trustee’ ’-ja. Le­hetséges azonban, hogy a sah-pár Palm Springbe megy, öböl Annenberg H. Walter vendége már a sah édesanyja és nővére, Ch ams hercegnő. A két h ölgy a Beverly Hillsben1 történt türttetés után költözött át Palm Springbe. Eddig jóformán senki sem tudta, hogy az iráni trón­örökös, a 18 éves Pahlavi Reza herceg az Egyesült Álla­mokban folytatja tanulmányait, jelenleg éppen a texasi Reése légi támaszponton részesül pilótakiképzésben. Reza trónörökös a hétvégeken a texasi Lubbockban szokott pi­henni 500.000 $ értékű olthonában. Január 16-án ide érke­zeit repülőn a sah anyósa is a sah másik három gyermeké­véi, a 15 éves Farahnaz hercegnővel, a 12 éves Alireza herceggel s a 8 éves Layla hercegnővel együtt. Reza trónörökös Iubbocki otthona előtt az újságíróknak azt mondta: meggyőződése, hogy apja az ellenkező híresz­telések ellenére is visszatér Iránba. TOVÁBBI ZAVAROK IRÁNBAN A sah távozásával egyiclőben földrengés pusztított Ifán­­bap, amely Mashhad közelében három falut valósággal el­tüntetett. Az áldozatok közül 199 holttestét találták meg. Bakhtiar miniszterelnök első önálló napját teljes egészsé­­ben a mentési munkálatok irányítása kötötte le. Az illetéke­sek-attól félnek, hogy a halottak szám 1000 körül lesz. A Teherántól délnyugatra eső és 350 mérföldnyi távol­ságban lévő Ahwaz olajközpontban a katonák a tüntetőkre rálőttek, miután parancsnokukat, aki közölte velük, hogy a sah távozása után Bakhtiar utasítását kell követniük, há­rom tiszt es számos katona áruló -nak minősítette. A sor- Iűznék 20 áldozata lett. Legalább 200 tüntető megsebesült. Később más csapatok azokra a kirakatokra tüzeltek, ame­lyekben Khomaini AyatuIIa képe volt látható. Teheránban mind a sah, mind elődje és apja szobrait ledöntöttek. Az egyetemen a baloldali és a mérsékeltebb ellenzéki csoportok ökölharcot vívtak, amely több mint két óra hosszat tartott. Vaziri Yahya Sadiq igazságügyminiszter egy nappal az országgyűlés bizalmi szavazata után lemondott. Lemon­dását a Hoveyda Amir Abbas volt miniszterelnök megvesz­tegetési perével kapcsolatban támadt vita után nyújtotta be. Djam Fereioun tábornok honvédelmi miniszteri tárcájáról már előbb leköszönt. A majlis (országgyűlési képviselőház) 15 kimagasló tagja ugyancsak lemondott megbízatásáról. Nyolc követet a kormány hívott vissza. Ezek közt van a lon­doni és a párizsi, valamint az Egyesült Nemzeteknél szol­gálatot teljesítő követ is. Zahedi Ardeshir washingtoni kö­vetet a kormány nem hívta vissza. Megengedték neki, hogy "lemondjon . Zahedi a válságos napokat Teheránban töl­­tötie s az utolsó pillanatig arra kérte a saht, hogy maradjon helyén, ne menjen szabadságra . A PAHLAVI-ALAPITVÁNY ÉRTÉKE Legutóbb az az alapítvány, amelynek vagyona az iráni sah magánvagyonából ered, becslések szerint közel 5 billió S-t ér. Az alapítványnak New Yorkban a Fifth Avenuen 54-emeIetes székháza van s évente 2 millió $ jövedelmet biz­tosít. Korábban az alapítvány kezelőit azzal vádolták, hogy az alapítvány bevételeit helytelenül használják fel. Állító­lag az alapítvány külföldi kötvényeinek értéke 1 billió $. Danesh Siavosh, a Pahlavi-AIap hivatalos szóvivője úgy tudja, hogy a legnagyobb belföldi átruházás az alap ja­vára 181.9 millió $-t ért. Ezt az alapítvány az Ati-Saz épít­kezési vállalat átengedésével kapta meg. Az Iránban lévő ingatlanok értéke 37.6 millió $-t tesz ki. A hivatali helyisé­gekből álló teheráni háztömböt 14.3 millió $-ra becslik. az ingó vagyon viszont legalább 150.000 $ értékű. Az ingó va­gyon foglalja magában a gépkocsik egész sorát is. NEM JELENT MEGOLDÁST Pahlavi R eza Mohammed sah ideiglenes vagy akár i végleges távozása korántsem oldja meg az iráni bel- és külpolitikai, gazdasági és társadalmi kérdéseket. A 34 mil­liós nemzet állítólagos többsége továbbra is szemben áll azzal a rendszerrel, amelyet a sah épített ki katonai és gaz­dasági alapokon. Ennek a rendszernek hívei, javadalmazott­­jai semmiképpen sem adják fel a harcot oly könnyen, ahogy a tájékozatlanok elképze !ik. Az igazi küzdelem csak akkor kezd ődik, amikor a most felülkerekedett ellenzék meg akarja kezdeni a fennálló rendszer lebontását. Ez az igyekezet igen könnyen romboló forradalomhoz vezethet, amelynek pusztí­tásait nemcsak az ország lakossága, de a kieső olajszállít­mányok s a közép-keleti hatalmi egyensúly megbillenése következtében az egész világ megérzi majd. Az a katonai puccs, amelytől a sah elutazásáig féltek, nem következett be. Valószínűleg azért nem, mert a sah kimondottan kérte a hadsereg támogatását Bakhtiar minisz­terelnök kormánya részére. Qarabaghi Abbas tábornok, az iráni haderő vezérkari főnöke sajtóértekezleten közölte, hogy a katonaság nem tervez államcsínyt. A szokatlan nyilatko­zat persze nem sokat jelent, mer taz államcsínyt nem szokták előre bejelenteni. A katonaság' közbelépése Khomeini Ra­bol Iah ayatullah magatartásától is függ. Kérdés, hogy az ayatullah megkísérli-e a forradalmi izlám tanács ha­talomhoz juttatását s ha igen, újabb lázongások esetén a katonaság teljesíti-e úgy a kapott parancsot, mint ahogy a sah paransát teljesítette. IRÁNI TÜNTETŐK AMERIKÁBAN A clevelandi délutáni lap, a Press január 1 5-i számá­ban Reagan Ronald volt kaliforniai kormányzó külön cikk­ben foglalkozott az iráni tanulók heves amerikai tünteté­seinek kérdésével. Ezek a tanulók állítólag Iránból valók voltak, de többnyire 40 éven felülieknek látszottak. Egyik nap az egyik, másik nap száz mérföldekkel távolabbra eső másik városban tüntettek kitűnő szervezettséggel, és meg­lepő azonossággal követelték a sah távozását vagy halálát. Los Angelesben a Northridge állami egyetem kibérelt nagy­termében beszélték meg azt az erőszakos tiltakozást és tün­tetést, amelyet aztán a sah idős édesanyjának és nővérének otthona körül hajtottak végre Beverly Hillsben, A felvonu­lásra a helyi rendőrhatóság adott engedélyt. A tüntetők ezzel az engedéllyel köveket, botokat és fahasábokat használt, hogy a lakóház kapuit kinyittassák. A sah nővérének ottho­nát bekerítették, fűtüzeket gyújtottak; nyilvánvalóan azért, hogy kikényszerítsék lakásából. A szomszédok kertjeit és öntözőrendszereit tönkre tették, gépkocsik ablakait zúzták be s a külügyminisztérium gépkocsiját felborították. A gyenge biztonsági rendőrség nem bírt velük; csak a végül kiküldött erősebb egységek tudták a rendet helyreállítani, miközben 7 tüntetőt sikerült letartóztatni. Bentsen Lloyd texasi demokrata szenátor joggal köve­telte a bűnösöknek talált iráni tanulók azonnali kiutasí­tását, mert azok visszaéltek Amerika vendéglátásával és megsértették az Egyesült Államok jogrendjét, sőt súlyosan meg is károsították annak polgárait. Reagan Ronald 4 érdekes kérdést vet fel; 1. Kik azok az iráni tanulók , akik az Egyesült Államokban tüntettek? 2. Hol szerezték a pénzt ahhoz, hogy egyik városból villám­gyorsan a másikba tudtak teremni? 5. Ha valóban tanulók hol és mikor látogatták az előadásokat? 4. Hogyan volt meg­engedhető, hogy a tüntetők megsértsék az Egyesült Államok jogrendjét s az amerikai adófizetőknek sokezer dollár kárt okozzanak minden következmény nélkül? Reagan volt kormányzó legelső kérdése pedig az volt és nem alap nélkül: hol voltak, hol maradtak az Ameriká­ban tüntető irániak mögött érvényesülő erőket felderítő lap­­tudósítók? AZ IRÁNI TANULÓK KIUTASÍTÁS A hó elején Beverly Hillsen forradalmi jellegűvé fajull “iráni tüntetéssel kapcsolatban az a kívánalom nyilvánult meg, hogy a vétkeseknek talált iráni tanulókat ki kell uta­sítani az országból. Az ehhez szükséges vizsgálat folyamán kiderült, hogy az Egyesült Államok területén 523.000 kül­földi folytat egyetemi és főiskolai tanulmányokat, kéthar­­madrészüknek azonban lejárt a látogatási engedélye. Az iráni tanulók létszáma ezrekre rúg, mert a sah szinte kor­látlan lehetőséget biztosított az iráni ifjaknak arra, hogy tanulmányaikat az Egyesült Államokban folytassák. Los Angeles környékén a megejtett vizsgálat eredmé­nye szerint a mintegy 500 iráni egyetemi és főiskolai hallgató 29/4 -a nem folytatja tanulmányait ott, ahová eredetileg beiratkozott s a hatóságok képtelenek megállapítani, hogy i azok egyáltalán folytatják-e tanulmányaikat s ha igen, hol. I Ilyen adottságok következtében Bell B. Griff in igaz­­s'ágügyminisztér (attorney general) nem tehetett mást, mint arra utasította a bevándorlási és polgárosítási szolgálatot j (az Immigration and Naturalization Service -t). országszerte j lepjen érintkezésbe az egyetemekkel és főiskolákkal annak megállapítása érdekében, hogy azokon hány külföldi hall gató végez tanulmányokat és melyik országból valók. KAMBODZSA KÉRDÉSE A BIZTONSÁGI TANÁCS ELŐTT Mint előre látható volt. Kambodzsa panaszát, ame­lyet 7 el nem kötelezett tag támogatott, a Szovjetunió vétóval egyenlő értékű elutasító szavazata eredménytelenné tette. Vietnam bevonulását Kambodzsába a biztonsági ta­nács,, amelynek 15 tagja van, 13 szavazattal 2 ellenében elí­télte ugyan, de mivel a Szovjetuniót, mint a biztonsági ta­nács egyik állandó tágját, vétó-jog illeti meg, a határozat érvénytelenné vált. Kína azt javasolta, hogy a biztonsági tanács erélyesen tiltakozzék Vietnam magatartása ellen és követelje a viet­nami csapatok kivonulását. 1 royanovsky A. Oleg szovjet követ viszont azzal érvelt, hogy a kambodzsai kérdést a biz­tonsági tanács a kambodzsai nép törvényes képviselete nélkül vizsgálta s hogy Pol Pót kormányát nem annyira a vietnami csapatok, mint ink ább maguk a kambodzsaiak űz­ték el, Kambodzsa kormányának élén tehát január 7 óta Samnrin Heng jogosan foglal helyet. SIHANOUK KIMERÜLT Kambodzsa viharos múltú egykori királya, fejedel me, majd államfője a kommunista kormány háziőrizetéből diplo­máciai küldet éssel érkezett New Yorkba,, ahol az Egyesült Nemzetek biztonsági tanácsa előtt a Pol Pót kormány meg­bízásából emelt vádat Vietnam katonai beavatkozása miatt. Sihanouk Norodom herceg küldetésének eleget tett, utána azonban kimerült. Kórházba keíett szállítani, ahol az egyik orvos megállapítása szerint nagy fokú sztressz és kimerült­ség következtében gondos ápolásban részesítik. New Yorkba történt megérkezése után Sihanouk az ABC Issues and Answer műsorán is szerepelt, illetőleg nyilatkozott volna, betegsége miatt azonban fellépését el­halasztották. KAMBODZSA TERÜLETÉN TOVÁBB FOLYIK A HARC Vietnam újabb csapategységeket vezényelt az állítólag teljesen felszabadított Kambodzsa különböző • részeire. Vietnami repülőgépek hevesen bombázták Kampót tartomá­nyi fővárosát. 1 űzharc keletkezett a thai halászok és a viet­nami egységek közt is. Sok thai halász megsebesült és mint­egy 100 thai hal ászcsónak maradt kambodzsai vizeken. Nyolc vietnami járőrhajó a kambodzsai partokat ágyúzta. Tovább folyik az elkeseredett küzdelem az Oddar Mean­­chey tartomány fővárosa, Samrong körül és Preah Vihear birtokáért is. A kambodzsaiak két határmenti város visszaszerzéséért harcolnak: az egyik Sisophon, a másik Nimit. A küzdelem központja Kambodzsa délnyugati része a Siam-öböl, vala­mint a Cardamom- és Elephant-hegység vonulatait közt. Az elűztöt kormányzat erői -—■ talán éppen Pol Pót volt minisz­terelnök vezetésével -— ezen a nehezen megközelíthető vidé­ken kísérlik meg támaszpont létesítését. Ha szándékuk si­kerül. szövetségesükkel. Kínával együtt azzal érvelhetnek, hogy kormányzatuk nemcsak törvényes, hanem cselekvőké­pes is. Az ország más részein, a Mekong-folyótól keletre is, nyugatra is folytatódik a harc. Az itt lévő kambodzsai egy­ségek, amelyeket a vietnami csapatok egyszerűen el- és Ki­kerültek. most sokkal nagyobb ellenállást fejtenek ki, mint a lendületes vietnami előnyomulás idején. , , AZ AFGÁN FELKELŐK KÜLFÖLDI SEGÍTSÉG KÉRNEK Pakisztánból érkező hírek szerint az ország keleti tar­tományaiban a felkelők heves harcot folytatnak a kommu­nista kormányzat csapataival és az afgán hadseregben -szol­gálatot teljesítő szovjet tanácsadók -kai. Fegyvere minden kommunistaellenes felkel őnek van, lőszer tekintetében azon ban súlyos hiányok mutatkoznak. A felkelők most Mojad­­clecli Sibjhatullah útján lőszer küldését kérik külföldre I. Mo­­jadcledi a száműzetésben élő afgánok feje. Taraki Nur Mohammed elnök kormányát komoly ag­godalommal tölti el a felkelők elszántsága. I araki a midi év áprilisában államcsínnyel vette át a hatalmat. Az Afga­nisztán megmentéséért küzdő Nemzeti Arcvonal a kunari tartomány harmadát tartja kézben. Ezen a viel éken a nooris­­tani törzs kormányellenes népe lakik, amellyel az előző nem­kommunista kormányzat sem tudott megbirkózni, 15 évi küzdelem után bizonyos önkormányzatot biztosított számát a. Az aránylag világosabb bőrű nooristaniak csak alig 100 év­vel ezelőtt tértek át az. izlám hitre s mint általában az új vallásra áttértek, mélyen vallásosak s a kommunizmus heves ellenzői. Mojaddedi állítása szerint néhány olajban bőve Ikedö. gazdag arab állam ígéretet tett a felkelők pénzügyi támo­gatására. NIXON A FEHÉR HÁZ VENDÉGE LESZ Mint ismeretes, Kína miniszterelnökhelyettese, Tejig Hsiao-ping január 29-én az Egyesült Államokba érkezik, ahol Carter elnök vendége lesz. I iszteletére az elnök dísz ebédet ad, amelyre Nivon M. Rich ard elnököt is meghívta. Nixon volt elnök a meghívást elfogadta, de az ebéden csak egyedül jelenik meg. le! ségi nem kíséri el. Nixon 1974 augusztus 9-én történt lemondása óta két­szer járt már a fővárosban, de a Fehér Házba egyik alka­lommal se jutott lie. Moslani meghívását oda — aZ elnökné sajtófőnökének. Hoyt Mary asszonynak megállapítása sze­rint — helyénvalóm» k tekintik, h iszen 1972 februárjában Nixon elnök volt az, aki a Kínával való diplomáciai kap­csolat felvételét kezdeményezte. A Teng tiszteletére szánt díszebédre Ford Gerald volt elnök is meghívást kapott, ő azonban an nak nem tud eleget tenni, mert ugyanakkor éppen a Közép-Keleten tartózkodik. A kínai miniszterelnökhelyettes amerikai látogatása egy hétnél valamivel hosszabb lesz. Visszatérése előtt Atlanta. Houston és Seattle városait is felkeresi. WOODCOCK LESZ A KÍNAI KÖVET Carter elnök formálisan közölte a szenátussal, hogy az Egyesült Államok kínai követévé Woodcock Leonardot, az Egyesült Államok Pekirigben működő külügyi képviseleté­nek vezetőjét nevezi ki, aki ezt á tisztséget 1977 júniusa óta tölti be. A 67 éves Woodcock azelőtt a “United Auto Workers Union elnöke volt. Az AP tudósítása szerint Woodcock döntő szerepet játszott a két ország diplomáciai kapcsolatainak rendszeres kiépítésében, l eng Hsiao-ping miniszterelnökhelyettes kíséretében az egész Kínát beutazta és Tenget az Egyesült Államokban is egész útján végig kíséri. TILTAKOZÁS CARTER DÖNTÉSE ELLEN Az amerikai hírközlő szervek alig tájékoztatták a köz­véleményt arról a nagyszabású tüntetésről, amely Carter el­nök Kínára vonatkozó döntése ellen tiltakozott. A tüntetés újév napján New York kínai negyedében, az úgynevezett Chinatown -ban ért csúcspontjához. Becslések szerint a felvonulásban 15.000 ember vett részt. A menetben ott vol­tak a hagyományokat, a családot és a tulajdont védő ame­rikai társaság (az American Society for the Defense of I radition, Family and Property , röviden a “TFP”) tagjai is, akik arany oroszlánnal díszített vörös kalpagot hordtak s így könnyen felismerhetők voltak. Feliratos tábláikkal arra figyelmeztették az amerikaiakat, hogy a kommunisták a vö­rös Kínában 60 millió embert pusztítottak el, ami megtorlá­sért az égre kiált, mert amit Isten parancsa tilt, azt földi hatalom nem törvényesítheti. A TÉP a kommunistaellenes Kína szabadságáért küzd. Az amerikai IIP nemcsak a tüntetésen vett részt je­lentős csoporttal, hanem Carter elnökhöz táviratot is inté­zett. amelyben tiltakozott a vörös Kínával létesülő barátsági kötelékek ellen, mert azok a szabad Kínát, a keresztémy civilizációt, az amerikai népet s annak hosszú évek óta hű­séges szövetségeseit gyengítik. A távirat emlékeztetett arra a sok-sok amerikaira is, akik az Ázsiában dúló háborúk ide­jén életüket áldozták. A I EP másik távirata a szabad Kína elnökéhez- ment s a szervezet szolidaritásáról biztosította azt a népet, ame­lyik hű maradt az amerikai néphez. Ez a távirat az elnök döntését századunk viharos nemzetközi életének egyik leg­inkább kifogásolható és meggondolatlan cselekedetének minősítette. VOLUME 69. ÉVFOLYAM NO. 4. SZÁM. 1979. JANUÁR 25. EGYES SZÁM ÁRA: 35 Cent. ^ KANADÁBAN: 40 Ct.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom