Magyar Újság, 1979 (69. évfolyam, 1-49. szám)
1979-08-16 / 30. szám
VOLUME 69. ÉVFOLYAM NO. 30. SZÁM. 1979. AUGUSZTUS 16. EGYES SZÁM ÁRA: 35 Cent. - KANADÁBAN: 40 Cl. HAZAFIAS KATONAI ZENDÜLÉS Afganisztánban augusztus 5-én — New Delhiből szár riiazó bír szerint — katonai zendülést nyomtak el. A zendülés indiai és pakisztáni feltevés szerint faraki Nur Mobammed kormánya ellen tört ki a régi Bula Hissar erődítmény környékén, Kabul belvárosának szélén. Az erődítményt jelenleg kaszárnyának használják. A kormány szovjet gyártmányú tankokat és MI-24 helikoptereket vezényelt ki a zendülés elnyomására. Az egyik diplomata észrevétele szerint ilyen erők mozgósítását csak nagyon jól felszerelt ellenség tehette szükségessé. Az afganisztáni rádió szerint a kormánycsapatok pakisztáni és iráni elemeket űztek ki az országból, mivel azok Kabul városában zavart igyekeztek kelteni. A Bakhtar című afganisztáni lap tudósítása külföldről beszivárgó ellenlorradalmárok leveréséről számolt be. A felkelők mozgalma, amellyel a katonai zendülés kétségtelenül összefüggésben van, több mint egy évvel ezelőtt kezdődött. A felkelők faraki elnök megbuktatására törekszenek. I araki 1978 április 27-én került az ország élére, miután államcsínnyel eltávolították Daoud Mohammad elnököt, akit később családjával és volt minisztereivel együtt egyszerűen eltettek láb alól. A Taraki-kormány szoros kapcsolatba került Moszkvával, ahonnan jelentős fegyverszállítmányokat és más segítséget kapott. A mostani zendülést megelőzően június 23-án a bazárban nyitottak tüzet a felkelők, akiket állítólag iráni fanatikusok izgattak. Irán és Afganisztán közt régóta feszült volt a viszony, az iráni forradalom vallási vezetőitől azonban az afganisztáni felkelők valóban sok szóbeli bátorítást kaptak. A felkelők főként hívő mohamedánok, akik I araki kormányát istentelennek tekintik. Érdemes rámutatni, hogy az ország 28 tartománya kezükben van. Nemcsak hívő mohamedánok, hanem jó hazafias irákiak is. SOMOZA FLORIDÁBA REPÜLT Nem annyira a Sandinista-gerillák győzelme, mint inkább az Egyesült Államok nyomása ( under pressure from the United States ) folyt án Somoza nicaraguai elnök július 17-én tisztségéről lemondott. Lemondását Nicaragua országgyűlése ugyanaznap délután 2 óra előtt 10 perccel elfogadta s utódjául a képviselőház elnökét. Urcuyo Franciscot választotta meg. A volt elnök 10 perccel 5 óra után Managuaban repülőgépre szállt és kíséretével együtt a floridai Homestead légitámaszpontra érkezett, ahonnan erős biztonsági őrizettel a 38 mérföldnyire lévő félmilliót erő saját villájába hajtatott. Managuában mind az amerikai hivatalos tényezőket, mind az ellenzéket meglepetés érte, mert Urcuyo elnök nem adta át a hatalmat, nem kezdett tárgyalásokat az öt tagból álló katonai juntával a tűzszünet feltételeinek megállapítása céljából, hanem felszólította a gerillákat, hogy azonnal tegyék le a fegyvert és kijelentette, hogy a ráruházott elnöki tisztséget Somoza volt elnök megbízatásának végéig, 1981 májusáig óhajtja betölteni. A gerillák előző fogadkozásuknak megfelelően az ország több részén megújították támadásukat a nemzetőrség ellen. Esteli városában repülőgépeket használtak a kaszárnyák lerombolására. Megújult a harc a nemzetőrség kezében levő Cbinandega városáért és heves összetűzésekre került sor a lázadók birtokában levő Masaya környékén. A nemzetőrség új parancsnoka arra szólította fel a nemzetőröket, hogy a harcoló kommunizmussal szemben” kétszerezzék meg harci teljesítményeiket. Somoza lemondását a Szovjetunió és néhány dél-amerikai ország megelégedéssel vette tudomásul. Az egyik amerikai lap a gerillák egyik csoportjáról közölt fényképét, amint magasba emelt, ökölbe szorított kézzel fogadják Somoza lemondásának hírét. NICARAGUA IDEIGLENES KORMÁNYA Még mielőtt Somoza elnök lemondott volna, ideiglenes katonai junta létesült, amelynek 5 tagja Costa Ricában tárgyalt az Egyesült Államok hivatalos tényezőivel. A junta az utóbbiak kívánságára július 14-én 18 tagból álló kormányt nevezett ki. de csak 12 nevet közöl. A megnevezett 12 Nicaraguán kívül tartózkodott, a többi az országban rejtőzött. A New York I imes értesülése szerint az átmeneti kormánynak csak egyetlen sandinista tagja van Borge Thomas személyében, aki a felszabadító arcvonal vezetője. Pénzügyminiszter Chamorro Cuadra Joaquin gazdag ügyvéd lett, aki 30 éven át a Banco de America szolgálatában állt. A Central Bank elnökévé Cruz Arturot tették meg, aki valamikor az Inter-Ameri can Development Banknak dolgozott Washingtonban. A honvédelmi miniszter Larios Bernardino altábornagy lett, akit a múlt év augusztusában letartóztattak, mert Somoza kormánya ellen szervezkedést kezdeményezett és csak karácsonykor került szabadlábra az akkor meghirdetett amnesztia alapján. A külügyminiszteri székbe ft. Miguel d Escoto került, aki a sandinistákat támogató nem-marxista csoporthoz tartozik. AZ EGYETLEN KORMÁNY A sandinista gerillák már július 15-én várták, hogy a lázadók által kijelölt és 5 tagból álló katonai juntát al Egyesült Államok kormánya elismeri. Sergio Ramirez Mercado ennek a reménykedésnek alátámasztásaként Bowdler William különleges amerikai követ szavait idézte, amelyeket az már július 14-én mondott: a junta Nicaragua új kormánya és megbeszéléseink barátságosak voltak (már csak azért is), mert az Egyesült Államok kormánya volt az egyetlen, amely követet küldött hozzá, hogy tárgyaljon vele. Ramirez Mercado az ezzel kapcsolatos nyilatkozatot a CBS tudósítójával, Natanson George-dzsal folytatott beszélgetés (interjú) közben tette. Ramirez a gerillák vezetője. Ebben a minőségében jelentette ki, hogy abban az esetben, ha Somoza nem mondana le az Egyesült Államok sürgetésére, akkor újabb harc indul meg Managua elfoglalásáért, mert a junta minden áron Managuában akarja az új kormányt beiktatni. Ramirez szerint július 14-én Bowdler amerikai követ és a junta minden akadályt elhárított az új kormány hatalomátvételének útjából. A nemzetőrség tagjainak és Somoza híveinek biztonságáról is gondoskodás történt. Ha közülük egyesek mégis féltenék életüket, helyezzék magukat a katolikus Egyház oltalmába azokon a helyeken, amelyeket az ideiglenes kormány erre a célra kijelöl. Az utóbbi mintegy válasz volt Somoza lemondásának két feltételére; amely a nemzetőrség fenntartását és a liberális nemzeti párt működésének folytatását kívánta. ZIMBABWE-RHODESIA ÉRDEKÉBEN A brit Commonwealth 39 országának vezetői a zambiai Lusakában megkezdett tanácskozásaik folyamán behatóan foglalkoztak Zimbabwe (Rhodesia) helyzetével. A tanácskozásokon részt vett Thatcher Margaret brit miniszterelnök és Nyerere Julius tanzániai elnök is, aki a fekete gerillákat támogatja. Rajtuk kívül ott volt még Adeíope Henry nigériai külügyminiszter (aki azt követelte, hogy Britannia ítélje el Zimbabwe jelenlegi kormányát), Kaunda Kenneth, Zambia elnöke, Carrington lord, az angol külügyminiszter, Eraser Malcol m ausztráliai miniszterelnök és Manley Michael, Jamaica miniszterelnöke. Zimbabwevál kapcsolatban a Cammonyealth 4 határozatot fogadott el: I. alkotmáriyozó konferenciát kell összehívni, amelyen a jelenlegi kormány és az ellenzéki gerillák képviselői vesznek részt; 2. az új alkotmánynak világosan biztosítania kell a feketék uralmát, de a fehér kisebbség jogainak megfelelő biztosításával; 3. “szabad és kifogástalan választásokat kell tartani a brit kormány felügyeletével és a Commonwealth megfigyelésével; 4. a Nkomo Joshua és Mugabe Rob ért vezetésével harcoló gerilláknak be kell a harcot szüntetniük. ÖSSZEESKÜVÉS IRAKBAN Baghdadban 21 magas rangú köztisztviselőt végeztek ki. A kivégzést Hussein Saddam elnök az uralmon levő Baath szocialista párt vezető tagjaival együtt végignézte. Hussein elnök később nyilatkozatéban külföldi erőkre hivatkozott, mint a sikertelen államcsíny előkészítőire. Az összeesküvési ügyben különleges bíróság hozott ítéletet, amely 22 esetben halálos volt. A 22. elítéltre távollétében hozták meg a halálos ítéletet, amelyet így nem tudtak rajta végrehajtani. 33 vádlottat 1-től 15 évig változó szabadságvesztésre ítéltek, 13 személyt pedig felmentettek. A kivégzettek közt foglalt helyet Hussein Adnan miniszterelnökhelyettes, Mahjoub Mohammed nevelésügyi miniszter, Ayesh Mohammed volt ipar- és bányaügyi miniszter, Abdul-Jalil Ghanem, a Baath-párt vezetőségének tagja, Osman Abed, a kurd önkormányzat minisztere, Sirt Walid Mahmoud vezérőrnagy, a baghdadi helyőrség parancsnoka és Fadhel Baden, az egyik munkásszakszervezet vezetője is, EGYHÁZI VONATKOZÁSÚ ESEMÉNYEK Clevelandben három segédpüspököt szenteltek fel. A ritka ünnepi alkalommal a székesegyház zsúfolásig 'megtelt I hívekkel. Pilla Anthony, Griffin James és Lyke James segépdpüspököket Hickey megyés és Issenrnann nyugalmazott clevelandi püspök és Francis A. Joseph newarki segédpüspök szentelte fel Jadot Jean érsek, apostoli delegátus jelenlétében, A szertartáson egyébként összesen 52 püspökvolt jelen. Az angliai Westminsterben a gyermekek nemzetközi évének megünneplése alkalmából 11 Erzsébet angol királynő meglátogatta a római katolikus székesegyházat. A reformáció óta ez volt az első alkalom, hogy angol uralkodó katolikus templomba belépett. II Erzsébet királynő Hume Basil bíboros, westminsteri érsek 'meghívásának tett eleget. II János Pál pápa az ősz folyamán az Egyesült Államokba jön. Októb er 2-án megjelenik az Egyesült Nemzetek közgyűlésén, utána pedig Washingtonba látogat s a Capitol, valamint a Washington-emlékmű között elterülő téren szentmisét mond. A téren könnyen helyet foglalhat akár egymilliós tömeg is. A szabadtéri szentmise bemutatására Washington bíboros érseke augusztus 1-én már engedélyt kért, amit azonnal meg is kapott, noha a szentmise pontos idejét még nem tudták meghatározni. Valószínűleg október 5-én vagy 6-án vagy 7-én lesz. Azt sem döntötték még el, hogy a pápa melyik más városokba látogat el New Yorkon \és Washingtonon kívül. Egyelőre azt hiszik, hogy Chicago, Detroit és Baltimore jöhet ebből a szempontból számításba. A pápa írországi látogatásáról is szó volt, ezt a tervet azonban elejtették. MUNKANÉLKÜLIEK TÜNTETÉSE PEKINGBEN Az ország legkülönbözőbb helyeiről mintegy 400 főnyi munkanélküli érkezett Pekingbe, ahol a kormányhivatalokat magába foglaló Chungnanhai palota előtt augusztus 8-á.n úgynevezett ülősztrájkot kezdtek. A tüntetés nem annyira politikai, mint inkább gazdasági jellegű: segítséget sürget a mintegy 7 és V2 millió munkanélküli részére. URCUYO IS LEMONDOTT A Somoza elnök utódjául megválasztott Urcuyo Francisco, a demokratikus módszerrel szabadon megválasztott nicaraguai országgyűlés képviselőházának volt elnöke nem volt hajlandó a hatalmat a lázadó juntának átadni. Az Egyesült Államok követe, Pezzullo Lawrence, akit július 19-én visszahívtak, még aznap Panamába repült, onnan pedig visszatért Managuába, Urcuyo elnököt managuai fedezékében kereste fel. Az amerikai követ és az új nicaraguai elnök közt lefolyt rövid eszmecsere után, 36 órával később, mint elődje, Somoza, tisztségéről lemondott. Az AP tudósítása nem közli, hogy kinek és hogyan mondott le, csak arról számol be, hogy Urcuyot a Las Mercedes nemzetközi repülőtérre vitték (“was taken ), hogy onnan az országból eltávozhassák. Arról, hogy Urcuyo hova távozott, a tudósító ugyanúgy semmit sem közölt, mint ahogy arról sem volt értesülése, hogy Pezzullo Lawrence követ tárgyalt-e a sandinista erőkkel. VERSENGÉS A SZAHARA BIRTOKLÁSÁÉRT Azt mindenki tudja, hogy a Szahara a föld legnagyobb kiterjedésű sivataga, de azt már kevesen hallották vagy olvasták, hogy ez aZ az értéktelennek tekintett 3 millió négyzetmérföld a XXI. század folyamán a fő energia forrást jelentő uránium lelőhelyeként államközi versengés gazdasági. esetleg katonai küzdelmek színhelyévé válhatik. Franciaország mindent elkövet, bogy Tunisia, Marokkó, Algéria, Mauritania, Mali, Ni ger és Chad területéről az urániumot magának biztosítsa. Erre lehetőséget az a tény ad, hogy ezek az országok, mielőtt függetlenné lettek volna, Franciaország gyarmatai voltak; az okot viszont abban találhatjuk, hogy Franciaország az öt atomhatalom közé tartozik. Két ország, Líbia és Algéria viszont orosz segítséggel akar atomhatalommá lenni. Mindkettő billiókat költ olajkútjainak bevételeiből fegyvervásárlásra, hogy függetlenségét megvédje. A fegyvert persze a Szovjetunió szá Ilit ja. Líbia különösképpen szeretne mielőbb atomhatalommá fejlődni. Ezt a Célját egyrészt Mali nomád törzsének, a Touareg törzsnek támogatásával igyekszik elérni. A touaregek ugyanis gerillaháborút viselnek Mali kormányzatával, amely az ország északi részeinek uránium mezőit a francia és japán vállalatok kitermelésére bízta. Khadafy Moammar ezredes kormánya persze tagadja, hogy a felkelők mögött áll. Másik törekvését nem tudja letagadni. Mintegy 3000 főnyi líbiai katona repülőgépek és tankok támogatásával 500 mérföldnyire benyomult Chad területére s ahol ellenállásra talált, ott minden további nélkül támadást intézett a chadi csapatok ellen. A chadi kormányt az ország fővárosában, N djamenában 2000 francia katona őrzi. Líbia természetesen kifogásolja ezt és “új gyarmatosítás -t emleget. A napokban összeült afrikai konferenciáról, amely elsődlegesen a szaharai uránium kérdésével foglalkozik, Chad kormányát ki is rekesztették. DESAI LEMONDOTT Desai Morarji, India miniszterelnöke, aki most 83 éves, benyújtotta lemondását, mert attól félt, hogy az országgyűlés képviselőházában bizalmatlanságot szavaznak neki. A választások után 301 képviselővel az alsóház padsoraiba bevonult Janata-párt tagjainak száma azóta annyira csökkent, hogy alig több valamivel 200-nál, az 544 tagból álló ház többségét tehát már nem tudja biztosítani. Reddy Sanjiva Neelam elnök Desai lemondását elfogadta, de felkérte, hogy az ország ügyeit továbbra is intézze, amíg új miniszterelnök választására sor nem kerülhet. Az új miniszterelnök személyére vonatkozóan még találgatásra sincs lehetőség. Az ellenzékei kongresszus-párt sorai közt erős megoszlás tapasztalható. A legerősebb csoport mindössze 78 szavazatot képvisel. Ennek a csoportnak Cbavan B. Y. volt külügyminiszter a vezetője. A másik csoportot Gandhi Indira volt miniszterelnök hívei alkotják. Gandhi a képviselőháznak nem tagja, ezért a miniszterelnökség szempontjából számban sem jöhet, hívei csak koalícióban vehetnének részt az ország kormányzásában. A politikai megfigyelők szerint a két miniszterelnök jöhet szóba. Az egyik a 76 éves Singh Charan, aki egyúttal pénz-SZENT ISTVÁN ÜNNEPE A második vatikáni zsinat óta Szent István király egyházi ünnepe augusztus 16-án, tehát közvetlenül Boldogasszony ünnepe után van. Ez a nap az országépítő szent király halálának napja, egyben arra a szoros kapcsolatra is felhívja figyelmünket, amelyet az első magyar király a római pápától kapott koronájának felajánlásával a Boldogságos Szűz és a magyar nemzet közt létesített. Ennek a kapcsolatnak s vele az istentelenség uralma alá került Magyarország kereszténységének hangsúlyozása sohasem volt időszerűbb, mint éppen a második vatikáni zsinat idején. Azelőtt Szent István király egyházi ünnepe szeptember 2-án volt annak emlékére, hogy a keresztény hadak 1686 szeplember 2-án szabadították fel Budát, Magyarország akkori fővárosát a török 1541 szeptember 2 óta tartó megszállása alól. A magyar nemzet s a Kárpáúmedence minden népe azonban Szent István király em lékét 1083-tól kezdően és megszakítás nélkül augusztus 20-án ünnepelte. Ezt a napot Szent László király tette nemzeti ünneppé annak emlékéül, hogy VII. Gergely pápa előzetes hozzájárulásával nagy elődjét r-> Szent Imrével, Szent Gellérttel s a két szobor-hegyi bencés remetével, Szent Andrással és Szent Benedekkel együtt ,— szentté avatta. Szent István ünnepe mindjárt a legelején különös alkotmányjogi jelentőséget kapott. A királyok ekkor tartották Székesfehérvárott az országos törvénylátó napot, amelyen a Kárpát-medence minden lakója közvetlenül kérhette igazságszolgáltatásukat. Később ezen a napon kezdődtek a magyar országgyűlések, legutóbb pedig, a második világháború végéig a Szent Jobb ünnepélyes körülhordozásával a magyar nemzet hatóságai és a magyar néplársadalmi szervei körmenetben tettek hitet ország s világ előtt — az államfő és a bíboros magyar prímás vezetésével - a mellett a világnézet mellett, amelynek szellemében a magyarság több mint ezer éven át töltötte be a nyugati kereszténység s az egész" emberiség szolgálatában történelmi küldetését. Szent István ünnepe az idén is legyen keresztény és magyar hitünk, nemzeti és népi hagyományaink megerősödésének napja, amelyen a kishitűektől a sok-sok nehézséget leküzdő, az orgyilkossal is nyugodtan szembenéző nagy király szentírási szavaival csupán azt kérdezzük: ha Isten velünk, ki ellenünk? (Somogyi terenc dr.) ütrtr-tr-t!-Cí-írir£rírtr-irtr’CT-trírírírt!-üií-ü-írCr’tTÍrir-t!'Í!ÍiirÍT-ü'h-lr£rÍ!’tiÍTÍT-üÍ!Íririr^rCriríi ügyminiszter is, a másik pedig Ram Jagjivan honvédelmi miniszter, aki India 100 millió érinthetetlen lakójának elismert vezetője, országos tekintélye és kormányzati tehetsége és gyakorlata is van. Eddig még India minden kormányának tagja volt. A függetlenülés idején munkaügyi miniszttír volt. Ha az új miniszterelnököt nem sikerül megválasztani vagy az új miniszterelnöknek nem sikerül koalíciós kormányt alakítani, akkor új választásokra kerülhet sor, de nyugati diplomata véleménye szerint nem azonnal, hanem csak pár hónap múltán. Rendes körülmények közt általános választás csak 1982-ben lesz. MEGHALT A VOLT MEXIKÓI ELNÖK Diaz Ordaz Gustavo, aki Mexikó 60. elnökeként 1964- től 1970-ig szolgálta hazáját, július 15-én szívroham következtében meghalt. Mindössze 68 éves volt, de a múlt év decemberében történt gyomorműtéte óta tulajdonképpen állandóan gyengélkedett. Betegsége nem volt új keletű. 1977- ben, amikor Spanyolországba küldték, mint Mexikó követét, hivatalát csupán egy hónapig töltötte be. Megrongált egészségi állapotára hivatkozott és lemondott, aztán teljes visszavonultságban élt. Diaz Ordaz elnöksége idejére esett a mexikói olimpia, amelyet megnyitása előtt 1 1 nappal óriási arányú tüntetések előztek meg. Áz olimpia megrendezése csak úgy történhetett meg, hogy Diaz Ordaz erélyes intézkedések foganatosításával rendet teremtett, az olimpia zavartalan lefolyását pedig erős rendőrség és katonaság kivezénylésével biztosította. Az 1968 októb er 2-án elnyomott diákzendülésnek legalább 35 halálos áldozata lett. Ézt egyes egyetemi és más értelmiségi csoportok sohasem bocsátották meg Diaz Ordaznak. Kilenc évvel később, amikor Spanyolországgal 38 évi szünetelés után Mexikó újból felvette a diplomáciai kapcsolatot és Diaz Ordazt nevezték ki madridi követté, ezek a csoportok tiltakoztak a kinevezés ellen és felújították a tlatelolcói tömeggyilkosság emlé Lét. SZEMÉLYI ÜZENET Khomeini Ruhollah ayatollah, Irán izlám forradalmi vezetője moszkvai AP-híradás szerint személyi üzenetet küldött a Szovjetunió elnökéhez, Brezhnev I. Leonidhez. Az orosz hivatalos hírügynökség, a Tass az üzenet tartalmáról nem tett említést. Az üzenet előzményeként a híradás az ayatollahnak a teheráni szovjet követhez, Vinogradov Vladimirhez intézett kérdésére utal, amellyel az ayatollah azt akart biztosítni, hogy az iráni-szovjet határon keresztül ne csempésszenek az országba orosz fegyvereket. Ugyanakkor Khomeini kifogásolta azt is, hogy a szovjet a szomszédos Afganisztán baloldali kormányát támogatta a mohamedán gerillákkal folytatott harc közben.
