Magyar Újság, 1979 (69. évfolyam, 1-49. szám)

1979-07-19 / 29. szám

1079. JÚLIUS 19. MAGYAR ÚJSÁG 5. ÖU3AP M EGJEL ENT: TORMAY CECIL: ŐSI KÜLDÖTT második kötete: A TÚLSÓ PARTON A könyvet megkaptuk a könyvkötőtől. A rendelőknek, akik a pénzt beküldték, julius 2-án y1 jß ?-Ú " ' X ' 1 postáztuk. Kérjük a többi megrendelőt, hogy a kedvezményes árat - $10.00-t küldjék be, hogy a könyvet elküldhessük. A kedvezményes ár junius 30-cal megszűnt, az uj rendelők nek $12.00 és a postaköltség 66 cent. N Kárpát Publishing Co. utca. házszám.............................................................................. P.O. Box 5348 Város:.......................................................................................... CLEVELAND, Ohio 44101 Állam:..............................................Zip Code....................... KÖNYVRENDELÉS TORMAY CECIL EMLÉKBIZOTTSÁGNAK c/o Kárpát Publishing Co. P.O. Box 5348 CLEVELAND. Ohio 44101 □ Megrendelem a Tormay Cecil A CSALLÓKÖZI HATTYÚ című könyvét..........pl.-ban és mellékelem annak árát (darabonként $10.00) -f- 66 ct. postaköltséget. D Megrendelem Tormay Cecil A TÚLSÓ PARTON című könyvét, az árát mellékelem: (12.00) + 66 cent posta­­költség. □ Előjegyzem Tormay Cecil A FEHÉR BARÁT című könyvét és a jelzendő időben elküldöm a könyv árát. □ Kérek .... példányt a Tormay Cecil BUJDOSÓ KÖNYV című könyvéből. Két kötet éra 25 dollár és 84 cent. postaköltség helyett április 15-ig összesen $20.00. SZÁNAKOZÁS hv A New York limes tudósítója budapesti jelentésében a^fp! számol be, hogy Kelet-Európa túlnvomó része a mar­­xí§tprJ[jeninista szovjet elnevezést úgy viseli el, mint egy rósz­­szíj) • szabott álarcot, amply elfedi a szovjet rendszer iránt ( érzett I Jd terjedt. el I en szén vet. nuiÁz orosz élet-fel fogás és irányzat kérdésében sok ke-J Ieteurópai úgy érzi, hogy belekerült a katonai és gazdasági • k^nv/jzecpségbe, amely Moszkva felé sodorja, viszont a kul-S/és Iellfiségi különbség a szabadabb világ felé vonzza. mWmúhú á kormányzat hivatalosan hűséget követel a Szovjet Unióval szemben, maga a szovjet társadalom kevés hatással van a csatlósokra. Közömbösek iránta még a párt­tagok is, akik az; grosz életet anyagilag alacsonynak, poli­tikailag elnyomottnak, a külvilágtól elzártnak és intellek­­tífgljsan merevnek tartják. .. . Ez az érzés annyira erős, hogy még a jó szovjet: filme­két, is közel üres ház előtt mutatják be Prágában, míg az amerikai képek tömegeket vonzanak. Egy vezető lapszer­kesztőt Keleteuippában eltiltották attól, hogy a Szovjet Uniót kritizálja sajtójában, de legnagyobb örömére I „gon id I. .Bjrezhnev, szovjet vehetőt kifigurázhatja vicceiben. Budapesten, az egyik magyar diák még mindig mulat azon, hogy a jn^árop, amikor.pgy állami farmon gazdasági mpnkát végzett, azt az utasítást kapta, hogy a legnagyobb bar^jTókat abba á kosárba rakja, amely a nyugatra megy, a' k^zépnagyságuakat a keleteurópaiaknak, , ,mig a legki­sebbeket a Szovjet Unió kosarába. Egy prpgai diák mondja, hogy amikor tanára megkér­dezte az osztályt, ho^gy ki óhajt Moszkvába menni jövő évre tanulni, egyetleq diák sem jelentkezett, amit a tanár mosolyogva vett tudorpásul. ■V "7 Moszkvában jártam 70-ben, — mondja egy állami smjotudósifó Vyarsóban nevetve, «—« de semmi kedvem nincs oda.' .Visszamenni ...- :• A szovjet, életmód iránti ellenszenv nem gyűlölködő, l*|tó inkább gúnyos és lesajnáló., A^)t'éPJí)erek kinevetik ós^eínezöen tudomásul veszik az orosz sekélyességet. Kizárólag Csehszlovákiában, ahol a felszabadító moz­­galmat 1968-ban törték le a szovjet tankok és csapatok, tá­lalható meg élkeséVédes. Az egyedüli ország Bulgária, ahol vaiil még az öró'Szoknák tekintélyük, annak emlékére, hogy egy'évszázad előtt a cári csapatok szabadították fel őket a török iga alól. v’ " : A legtöbb cS’átlós országban hanyatlott a szovjet repu­­táfcíú, különösén a Sivár' életmód miatt, amióta Keleteurópa jobban él, mint Oroszország. A magyarok, lengyelek és csehszlovákok követségei Moszkvában külön üzleteket tar­­tahök fenn saját' émfeéréik számára, ahol megvehetik a ru­­hüfteűnúékéf, élelmiszert és italt, amihez saját országukban AZ ELSŐ MAGYARORSZÁGI KOMMUNIZMUS , SZEMTANÚ ÁLTAL VALÓ HITELES LEÍRÁSA y A Tormay Cecil Emlékbizottság kiadásában meg­­r ’ jelent két kotetbéh égészvászon kötésben ■Ml ,a". ‘ !>■ íj. .‘ >i. :ifí.v-: « U. -o Tormay Cecil: BUJDOSÓ KÖNYV \ A két kötet;ára' $25.00. (US. dollár.) Postadíj 84 cent.. Megrendelhető a Kárpát Publ. címén. Kárpát Pubj. Co. P.O. Box 5348 . \ ? .... íCleveland, Öhio ,44101. USA. Megrendelem,. Tormay Cecil: Bujdosó Könyv című művét két kötetben egészvászon kötésben. Az árát mellékelem $25.00 és postaköltséggé $P.84 t. ■$ szoktak. Budapestről vagy Varsóból a rokonok csomagokat küldenek hozzátartozóiknak Moszkvába olyan cikkekkel, a­­melyek az orosz fővárosban nem kaphatók. Azután persze adomákat csinálnak az orosz hiánycikkekből. Az oroszokat kinevetik, ha a keleteurópai üzletekben vásárolnak. Az egyik lengyel nő mondja: Ha látnád az oroszokat vásárolni a mi üzleteinkben!.'* Az arcuk piros az izgalomtól és remegnek az örömtől. Olyan műveletlenek és tudatlanok . . . Úgy látszik, a forradalom alatt kiirtották az összes intellektuelleket. Csak sajnálni lehet őket. A szánakozás kihallatszik minden megjegyzésből. Én nem gyűlölöm őket!” <— mondja Andrzej Kijowski, lengyel író. Fáj a szívem értük. Annyi korrupciót szenvedtek 200 év alatt. Soha nem voltak szabadok.” Egy prágai ember mond­ja: Mi nem gyűlöljük, hanem szánjuk őket. Ők nem is­mernek mást! Egy/magyar kommunista mondja: Akik visszajönnek a Szovjet Unióból, nem is értik, hogyan élhet egy olyan ha­talmas ország olyan nélkülözésben. Nekünk az elképzelhe­tetlen lenne. Mi nem érzünk irántuk ellenszenvet, csupán szánalmat!” A keleteurópaiak látják, milyen nehéz az élete az orosz népnek. Akik látogatóba, vagy munkára menrtek a Szovjet Unióba megállapíthatják, hogy az orosz élet nagyban kü­lönbözik attól, amit a propaganda hirdet á "szocialista test­vérek jólétéről. Az utazás az országon, belül korlátozott, éppen úgy, mint a nyugatiak részére. Most éppen úgy mű­ködik a lehallgatás, megfigyelés és gyanúsítás mint azelőtt. Még a szakmunkálatok is állandó élIenőVzés alktt állnak. Egy lengyel szociológista nem akar Moszkvába menni, é­­inondja egy lengyel, mert a szovjet szoéiológisták félnek még beszélni is hozzájuk. Ezeknek az ellentétes érzelmeknek az a következménye, hogy p szovjet-keleteurópai elvtársaknak elvi és politikai felfogása csupán üres harmóniát teremtett. A cenzúrázott újságok nem segítik elő a szerkesztők és tudósítók rajongá­sát a szovjet felé és nem is hisznek benne és a kommunista ifjúsági mozgalmak listázott tagjai bevallottan közömbösek a kommunizmussal szemben. De a Szovjet Unió kritizálása annyira tabu , hogy Kelet Európa újságírói Moszkvában vitába kerülnek saját szerkesztőikkel a tárgyban, mert meddő lenne sajtóanyagot keresni a szovjet élet sekélyességéről. A hat keleteurópai szövetséges megtagadta a gyerme­keknek tanítását őszintén Sztálinról. Egyik sem ellenezte a Kremlin utasítását a sztálinista terror agyonhallgatásáról; éppen úgy, mint ahogy a szovjet iskolatermekben a nagy diktátor paranoiája, az emberkínzások, a kivégzések csupán tévedéseknek ’ és egyéni élt évelyedésnek van minősítve. Kelet Európa nem tudja kivonni magát Moszkva ha­tása alól. Annak ellenére, hogy az ellenszenv tagadhatat­lan, mégis a törtetők ott végzik tanulmányaikat vagy tech­nikai kiképzést nyernek ott, vagy politikai kiképzést, amely a kommunista pártmunkában előnyükre válhat. Ez előnyös lehet a Szovjet Unió külországaiban bizonyos mértékben, amikor némi ingás látható, mint ahogy utóbbi évtizedben TORMAY CECIL EMLÉKBIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A Tormay Cecil Emlékbizottság örömmel jelenti, hogy a két kötetes Bujdosó Könyv'után sajtó alá rendezte az írónő másik híres történelmi regény trilógiáját, amelynek gyűjtő címe: AZ ŐSI KÜLDÖTT. A trilógia egyes köteteinek önálló címe van, mindegyik befejezett regény. A könyv a tatárjárás idejébe vezet vissza és ennek a szörnyű pusztításnak a képe elevenedik fel. Nagyon sok ha­sonlóság van a jelenkori elesettségünkhöz. A kibontakozás reménységet nyújt nekünk is, hogy a mostani sok megpró­báltatás után jön még szebb jövendő. Első kötetnek a címe: A CSALLÓKÖZI HATTYÚ. A bolti ára 10 dollár. A második kötet címe: A TÚLSÓ PARTON, a bolti ára 12 dollár és a postaköltség 66 cent. A harmadik kötet címe: A FEHÉR BARÁT, amelyet előrelá thatól ag az ősz folyamán készítünk el. A harmadik kötetnek az árát még nem tudjuk meg­határozni az egyre emelkedő papír árak miatt. A LEÁNYCSERKÉSZEK KIKÉPZÉSE Kétéves leánycserkész vezetőtiszti megbízatásom alatt három Ieánycserkészvezetőtiszti körlevelet írtam és a leány­cserkész próbarendszer átdolgozásán munkálkodtam. Az első körlevél (1977. őszen) a leánycserkészvezető és a szülők kapcsolatáról szólt. A második (1978. őszén) a leánycser­­kész-szoknya és a nadrágszoknya, valamint a leánycséthész­­táska szabásmintáját ismertette. A harmadik (1979. tava­szán) a kiképzésben alkalmazható játékokat tartalmaz, A leánycserkész-próbarendszer átdolgozását a cser­készmunka céljának meghatározásával kezdtem. A Cserkész­­munka célja a nevelés. A cserkészet szórakoztat is ugyan, de a céltalan szórakozás nem cserkészet. Cserkészmegbeszéléseken sok szó esik a nserkészesz­­ményről, amelynek megközelítése a cserkésznevelés célja. A cserkészeszményt a cserkész törvények határozzák meg. Minden egyéb körülírás is a cserkésztörvényekre utal. Te­hát a próbarendszerben kiemelkedő súlyt kell fektetni a cserkésztörvényekre. A próbarendszer elbírálásánál azt is figyelembe kell venni, hogy csak akkor lehet teljes mértékben alkalmazni, ha minden követelmény közvetve vagy közvetlenül ellenőriz­hető. Az ellenőrzést hivatalosan próbázásnak nevezzük. Az ellenőrizhetetlenség a cserkésznevelést két \lépyg? ges módon akadályozza: nem tájékoztatja sem a cserkészt, sem a vezetőt az erőfeszítés eredményéről és nem határozza meg egyt:rtelműen azt, hogy milyen viselkedés vezfet n cél­hoz. Már pedig a nevelésnek két általánosan elengedhetet­len feltétele van: a sikerre vezető viselkedés egyértelmű megvilágítása és a helyes erőfeszítés jutalmazással való további buzdítása. Nélkülük a nevelés csak találomra való próbálkozás lehet, mert a folyamatosan sikeres nevelői te­vékenység lehetetlen. A jelenlegi Ieánycserkész-próbarendszerben azok a kö­­vefelmények, amelyek a legszigorúbban/írják körül ,a jéJa lemnevelést, külön tárgykörbe tartoznak. Sajnos, ennek az elkülönítésnek sem helyes logikai, sem helyes lélektani alap­ja nincsen. Hiszen hogyan is lehetne kivonni a jellemneve­lést akár a szolgálat tárgykörből, akár bármelyik másik tárgykörből? A helytel en elkülönítés mellett a jelenlegi próbarend­szernek van még egy súlyos hibája. A jellemnevelési tárgy­kör tartalmazza a legtöbb lazán megfogalmazott, ellenőriz­hetetlen követelményt. Ezért a jellemnevelés a gyakorlat­ban rendszeresen a háttérbe szorul. A jellemnevelési tárgy­kör több követelménye nem tud versenyezni a szórakoztató próbapontok kellemességével vagy az ellenőrizhető próba­pontok könnyen alkalmazhatóságával. Az a ti íny, hogy kimagasló nevelési eredményeink van­nak, kitűnő vezetőink találékonyságát dicséri. A próba­­rendszer hiányait sok esetben leleményességgel pótolták. Fokozott eredményt lehetne biztosítani a jövőben a próbarendszer olyan átalakításával, amely a jót mind meg­tartja, de az említett hibákat kiküszöböli. Az átdolgozott próbarendszert 1979. április 7-én és 8-án nyolctagú bizottság különböző gyakorlati szempontok szerint megvitatta és módosította. Ezt a bizottságot a Ma­gyar Cserkész Szövetség Intéző Bizottsága jelölte ki. Az új leánycserkész-próbarendszer sokkal jobb segítő­­eszköz lehet a leánycserkészvezetők számára, mint a régi volt. Az új próbarendszer azzal az alapgondolattal készült, hogy nemcsak egy része jellemnevelő, hanem az egész pró­barendszer minden pontját a nevelés szolgálatába lehet állítani. Nem szükséges, hogy a jellemnevelés a cserkész­lány előtt elriasztó, unalmas vagy moralizáló színben tűnjék fel, amikor vonzó, érdekes és gyakorlati is lehet. Az új próbarendszer egyéb előnyök mellett megvaló­síthatja azt is, hogy közvetve ugyanolyan érdekesen segít­jük elő és mérjük fel a jeílemnevelés eredményét, mint a cserkészlány tudásbeli vagy ügyességbeli gyarapodását. Újabb két évre szóló megbízatásom idején a leány­cserkészeket és a leánycserkészvezetők munkáját az Intéző Bizottság további határozata szerint az új próbarendszer gyakorlatba való átültetésével és a leánycserkgsz-könyv vég­leges megvalósításával szeretném szolgálni. Mindszenthy Bertáimmá megterheli a visszereket, valamint minden más hasonl ó fog­lalkozású egyén. Viszont a postás, aki egész nap talpal, ál­landóan szivattyúzza a vért ereiből, tehát nem lehet okozója a visszereknek. Fontos kérdés az is, milyen mértékű a visszér. Ha vas­tag, kinyúlt, erős visszerek mélyen benn a comb izmok külső felén, vagy belül vannak, akkor már kompli káltabb a kér­dés. Ezért pontosan kell tudni, milyen mértékű és hol van a visszér. Azt is tudni kell, milyen természetű a munka, amit az illető végez. Általában az orvos nem híve annak, hogy valakinek azt tanácsolja, ne legyen lábon. Ez annyit jelentene, hogy eltiltaná aktivitásától. Mév: ......................................................................... . Utca, házszámi • • • ..................................................- ■' ■ UIJ t . • Város: ....................................... Állaín: . . . .... Zip Code:................... ideológiai lazulás tapasztalható és ez fokozottan fennállt Ke­let Európában. Hasonlóan fennáll a szovjet politikai életében a kép­mutatás, amely átterjedt Kelet Európára. A háború utáni politikai buzgalom, amely a sztálini időkre jellemző, hatá­rozottan eltűnt a csatlós országokban. Az ideológiai fellán­golás eltűnt és a fiatalok ehelyett inkább érvényesülési vágy­ból lépnek be a kommunista pártba. Az összes keleteurópai országokban a párt-tagság ajtót nyit az érvényesülésre min­den társadalmi és politikai pályán, akárcsak a Szovjet Unió­ban. De a párt iránti elvhűség és rajongás gyökerei nem nőnek mélyre, mint ahogy az orosz nyelvnek az elsajátításé is csak felületes, annak ellenére, hogy az összes keleti or­szágban, Románia kivételével, kötelezővé tették az iskolák­ban az orosz nyelvoktatást. Mások szemében a párttagság nem jelent tekintélyt. Magyarország az első, amely jelentős állásokba helye­zett olyan egyéneket, akik nem párttagok, különösen gaz­dasági téren. Ez csökkenti a párt befolyását. A filmgyártás­nál is sokkal engedékenyebb a tendencia, mint ahogy azt megengednék a Szovjet Unióban. A keleteurópai országok, különösen Magyarország és Lengyelország gazdasági és politikai életében sokkal sza-1 badabbnak mutatkozik, mint Moszkva. Eltértek olyan ideá­loktól, amelyeket az oroszok nagyra értékelnek. | MÓRA FERENC SZÜLETÉSÉNEK 100. ÉVFORDULÓJA Július 17-én múlt 100 éve, hogy Szegeden megszüle­tett a XX. század magyar irodalmának egyik legkiválóbb írójcá és költője, Móra Ferenc. Édesapja kisiparos törpebir­tokos volt, akinek foglalkozása a szűcsmesterség és a föld­művelés közt oszlott meg. Édesanyja kenyérsütéssel egészí­tette ki a család bevételi forrását. Éíes eszével, szárnyaló képzeletével már kisfiúkórában feltűnt, ezért a kiskunfélegy­házi gimnáziumba Íratták be, ahol hamarosan irogatni kez­dett. Írásait a Félegyházi Hírlap rendszeresen közölte. Egye­temi tanulmányait anyagi okokból meg kellett szakítania. A Szegedi Napló neves munkatársa lett. 1902 karácso­nyán Az arany szőrű bárány című verses elbeszélésével országos sikert aratott. 1905-ben Pósa Lajos AZ ÉN ÚJ­SÁGOM című gyermeklapjához került, ahol 1922-ig ezer­nél több cikke és írása jelent meg. A Csilicsala Csalavér és a Kincskereső kisködmön , Katóka könyve s a többi általános tetszést aratott. írói tehetségének kibontakozását az sem akadályozta meg, hogy 1918-ban a radikális poli­tikai irányzathoz csatlakozott, demokratikus magyar népi állam -róí álmodott. A Szegedi Napló szerkesztését fel kellett ugyan adnia, múzeumőri és könyvtárosi munkaköre azonban új világot tárt fel előtte. Ásatásai közben közvet­len kapcsolatba került az alföldi magyar nép fiaival, fő­ként a kubikusokkal és ezzel kapcsolatos élményei csodá­latos írásokra ihlették. Szakadatlanul írt. Közleményeit a fővárosi lapok is állandóan hozták, egymás után jelentek meg könyvei. Leg­nagyobb sikert ‘Ének a búzamezőkről című könyve ara­tott, amely 30.000 példányban fogyott el, német, angol és holland nyelven is megjelent, nagy sikerű film készült be­lőle. Más alkotásai közül különösképpen kitűnik a Dió­­bél királyfi ”, Nádi hegedű”, Beszélgetés a ferdetorony­­nyal”, ‘‘Utazás a földalatti Magyarországon”, Öreg diófák alatt”, “Az ezüstszavú harang ”, Hol volt, hol nem volt , valamint önéletrajza, A Daru-utcától a Móra Ferenc­­utcáig , amely 1934-ben jelent meg, végül a már halála után kiadott Parasztjaim , Aranykoporsó című regénye <•— egészen szokatlan módszerességgel és gondos lábjegyze­tekkel /— a klasszikus ókor világának költői szépségű rajza. Ének a búzamezőkről című regényét Góth Sándor és Relle Pál színpadra is alkalmazta s ezt 1935-ben a Nem­zeti Színház nagy sikerrel adta elő. Hátrahagyott művei közül több került kiadásra. A kiváló író és költő a Petőfi- és a Kisfaludy-Társaság tagja volt. 1934 február 8 -án húnyt el. AZ ORVOS MONDJA (LEL) Az olvasó kéri az orvos tanácsát, vajon helyes-1 li-e, hogy valaki, akinek visszér tágulása (varicose veins) van, vállaljon-e olyan állást, ahol állandóan a talpán kell lennie, még ha support harisnyát és ortopéd cipőt is visel? Az orvos mondja, hogy nem lehet általánosságban erre a kérdésre felelni. Ha az illetőnek egy helyben kell állnia és ránehezedni a lábára, ez problémát okoz a visszereknek. De ha valaki mozog, járkál és használja a Iábizmait, akkor az izom vért pumpál az erekbe a szív felé és valóban lecsa­polja azt. A járás, mint olyan, éppen segít és nem rontja a visszerek állapotát. Pl. a borbély, aki egész nap egy helyben áll, nagyon

Next

/
Oldalképek
Tartalom