Magyar Újság, 1979 (69. évfolyam, 1-49. szám)

1979-06-28 / 26. szám

A KÉT FŐHATALOM CSÚCSTALÁLKOZÓJÁNAK SZÍNHELYE Becsnek büszke vára , amelylet közel 1OOO évvel ez­előtt az első magyar király, Szent István elfoglalt, ele visz­­szaadott a hatalmas német-római császárnak s amely 4 év­századdal később nyögte Mátyás bús hadát , a minap a világ két legfőbb hatalmát képviselő Carter amerikai és | Brezhnev szovjet elnök világraszóló csúcstalálkozójának színhelye volt. A SALT II néven ismert fegyverkezési korlátozásra vonatkozó nemzetközi egyezményt, békét írták alá. Ez az alkalom egyrészt Ausztria semlegességének je­lentőségét hangsúlyozta, másrészt történeti múltjának emlé­két idézte fel. A jelenleg kis közép-európai ország a század elején még nagyhatalom volt, amely hez a magyar Szent Ko­rona országaival együtt tíz különböző nyelvet beszélő 53 millió lélek birodalma kapcsolódott. Az első világháború elvesztése után népessége 7 és Vá millióra zsugorodott, sok nehézséggel küszkö dött. A második világháború után az egykori Osztrák-Magyar Monarchia országai közül egyedül szabadult meg az orosz megszállástól és egyedül kerülte el a kommunista újaimat. Semlegességének biztosítása érde­kében 1 52 millió $ kártérítést kellett vállalnia s azt az ígé­retet kellett tennie, hogy Bécs belvárosának közeléből nem távolítja el az oroszok háborús emlékművét. Hadserege mindössze 40.000 főből áll s egykori jelen­tős tengerészetét talán két őrhajó jelképezi a Dunán. De semlegességében szabad. A két vezető főhatalom képviselőit nem tudták, nem is akarták befolyásolni, de méltóképpen vendégül látták. ISTEN BOCSÁNATA Amikor Brezhnev I. Leonid, az istentagadó anyagelvű­­ség világhatalmának feje Bécsben belépett az amerikai kö­vetség hivatalába, a következő kifejezést használta: Isten nem bocsát meg nekünk, ha elmulasztjuk az alkalmat , a­­melyet ti. a SALI II néven ismert megállapodás biztosít a két főhatalomnak. A kifejezés láthatólag megkapta Carter elnök figyelmét, mert a keresztény Nyugat világhatalmát képviselő amerikai elnök Brezhnev szavait azonnal felje­gyezte s néhány perccel később az aláírási ünnepséget meg­nyitó beszédébe is beiktatta. Később, az ünnepi vacsorán elhangzó pohárköszöntőjében viszont azt hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok több sokoldalúságot keres a társadal­makban és azok között, társadalmi igazságosságra és az emberi jogok érvényesítésére törekszik. A két vezető szemlélete közt eleinte nagy különbség mutatkozott, de korántsem volt a légkör olyan feszült, mint amikor Kennedy F. John elnök és Khrushchev Nikita 1961- ben ugyanitt találkozott egymással. Brezhnev megnyitója á fordítással együtt 40, Carteré 35 percet vett igénybe. Mind­két vezető nyomatékosan hangsúlyozta a fegyverkezés kor­látozására vonatkozó egyezmény óriási jelentőségét és mind­ketten majdnem ugyanazokkal a szavakkal mutattak rá, hogy egyetlen elszámítás, tévedés, atomrobbanás katasztro­fális lehet. A csúcstalálkozó második napján délelőtt 85 percig, délután pedig több mint két óra hosszat tartó tanácskozás folyt. Az egész csúcstalálkozót kétségtelenül az az érzés uralta, hogy Isten sohasem bocsátaná meg egyik félnek sem, ha az egyezmény megkötésének alkalmát elmulaszta­nák. Brezhnev ajkáról ez a kijelentés talán csak meggyőző­désével ellenkező frázis volt, de a vallásos, hívő baptista, újjászületett keresztény Carter részéről valószínűleg őszinte meggyőződésből fakadt. SZOVJET VÉLEMÉNY AZ EURÓPAI PARLAMENTRŐL A Szovjetunió hivatalos nyilatkozata az európai par­lament megválasztását veszélyesnek minősítette. A jobbol­dali elemek többségét a nyilatkozat szerint könnyen azokkal az országokkal szemben használhatják fel ellensúlyozásul, amelyekben a baloldali elemek befolyása jelentős. A szov­jet hírmagyarázat szerint igen valószínű, hogy a nyugat­európai konzervatív és liberális pártok az európai parlamen­tet a földrész megosztottságának elmélyítésére és a szociális országokkal való ellenállás fokozására használják fel. A szovjet vélemény különösen nyugtalanítónak találja az európai közös hadsereg és egységes ütőerő emlege­tését azokban a körökben, amelyekben Nyugat-Európa * in­tegráció -ja a NAJ O politikai alapjának megszilárdításá­val jelent egyet. Ezek a körök figyelmeztetést kaptak Moszk­vából arra a veszélyre, amely főként a Nyugat-Berlinnel kapcsolatos négyhatalmi egyezmény megsértésével való kí­sérletben rejlik, ami abban a törekvésben nyilvánul meg, hogy a Strasbourgban székelő európai parlament hatáskö­rét Nyugat-Berlinre is kiterjesszék. Szovjet felfogás szerint ez nemcsak az említett négyhatalmi egyezménnyel ellenkez­nék, de nyilvánvaló támadás lenne az európai enyhülés po­litikája és Helsinki szelleme ellen is. BOMBAMERÉNYLET RÓMÁBAN Cairoli-úton a kommunista párt fiókjában éppen tag­gyűlés volt, amikor a Fegyveres Forradalmi Egység” néven ismert szélsőjobboldali terrorista csoport két tagja észrevét­lenül belopózott a helyiségbe, a villanyt kikapcsolta, két bombát dobott a gyűlésterembe, aztán pisztolytüzet nyitott AUSZTRIA a gyűlés résztvevőire. 20-an megsebesültek. Valamennyit kórházba szállították, ahol tovább kezelik őket. A merénylők elmenekültek. Később névtelen telefoná­lók közölték a lapok szerkesztőségeivel, hogy a szélsőjobb­­oldali terroristák csoportjához tartoznak- A csoport a kom­munisták és más baloldaliak ellen követtek el merényleteket. A legutóbbi választás óta ez volt az országban a legsúlyo­sabb következményekkel járó, politikai jellegű merénylet. A korábban elkövetett politikai merényletek halálos áldo­zatainak száma ebben az évben is már 19 volt. AZ IRÁNI ALKOTMÁNY TERVEZETE Irán izlám forradalmi köztársaságá -nak alkotmány­­tervezete elkészült és nyilvánosságra került. A politikai pár tok működését 4 alapvető feltételtől függően • engedi meg. Egyik párt sem sértheti meg az “izlám köztársaság függet­lenségét, szuverenitását, nemzeti egységét és az izlám alapel­veit. A tervezet számos személyi és tulajdonjogot biztosít, külön szabályozza a nemek egyenjogúságát, az állampolgá­rok egészségügyi biztosítását és nyugdíját is, a család jogait azonban az egyén jogai elé helyezi, a gyermeknevelést pe­dig kimondottan az anyák kötelességének minősíti. A vég­rehajtó hatalmat az elnök és a miniszterelnök megosztottan gyakorolja, a miniszterelnököt azonban az elnök nevezi ki. A törvényhozó testület felett 75 tagból álló tanács gyakorol ellenőrzési jogot. Az alkotmány őreinek ez a tanácsa arra hivatott, hogy minden új törvényről megállapítsa, nem ellen­­kezik-e a Korán alapelveivel. Ha igen, akkor a lörvériyt megsemmisítheti, ha nem, akkor azt jóvá hagyja. Ez a ren­delkezés a mohamedánok szentírását, a Koránt felsőbb rendű alkotmánnyá minősíti, ami főként a bíráskodás terén különösen fontos, mert a mohamedán sária -törvény beve­zetését jelenti. A "sária előírása szerint például a házas ságtörőket halálra kell kövezni, a tolvajnak pedig le kell vágni’a kezét. Az alkotmánytervezet értelmében minden hi­vatalos okiratot perzsa nyelven kell kiállítani, holott a per­zsát csak az irániak mintegy fele vallja elsődleges nyel­vének. A tervezetet máris több oldalról bírálják. Legjelentő­sebbnek a nemzeti kisebbségek kifogása tűnik, mivel az al­kotmánytervezetben nem található meg önkormányzatuknak olyan fokéi biztosítása, mint amilyen fokúra a kisebbségek számítottak. A nyugati műve Its égnek megfelelő nevelésben részesült nők a gyermekek felnevelésére vonatkozó rendel­kezéseket nem találják helyeseknek. A mérsékelt és a bal­oldali elemek a tervezet tüzetesebb tanulmányozását látják elengedhetetlennek, ami viszont nem tetszik az egyházi ve­zetőknek, akik a tervezet mielőbbi elfogadását sürgetik. Kho­meini ayatullah a bírálókat azzal vádolja, hogy ördögi mun­kájukkal a halott gyökereket akarják újra életre kelteni és megerősíteni: kommunisták, akik nem a diktatúrától félnek, mert maguk is arra törekszenek, hanem az egyháziaknak at­tól a törekvésétől, amellyel az izlám szellemét akarják ér­vényesíteni. Az alkotmánytervezet ugyanis különösképpen hangsúlyoziza, hogy Iránban minden politikai, társadalmi és gazdasági ügyet, kérdést az izlám erkölcs szellemében kell intézni és elbírálni. KI LESZ A LENGYEL PRÍMÁS? A Washington Post czestochowai tudósítása szerint II János Pál pápa lengyelországi látogatása nem volt alkalmas arra, hogy a lengyelországi egyházi vezetés válságáról be­széljenek, most azonban egyre időszerűbbé válik a kérdés. Wyszynski Stefan bíboros, Varsó érseke és Lengyelország prímása ugyanis augusztusban tölti be 78. életévét és 30 éve áll az ország 30 millió katolikusának élén. Amíg Woj­­tyla Karol bíborost, Krakkó érsekét pápává nem választot­ták, az utódlás kérdése nem volt vitás. Most ez a kérdés nemcsak egyházi és lengyel állami szempontból látszik rend­kívül fontosnak, hanem Keleten és Nyugaton egész általá­nosságban is. Az események iránya ugyanis arra mutat, hogy az Egyház és az állam viszonyában hamarosan újabb nehézségek merülnek fel. Egyházi körökben Wyszynski le­hetséges utódjaként három nevet emlegetnek: Gulinowitz Henryk wroclawi, Stroba Jerzy posnani és a már II János Pál pápa által kinevezett Macharski Frantiszek krakkói ér­sek nevét. Az új prímás kinevezéséhez azonban a hatályban levő egyezmények szerint az államnak előzőleg hozzá kell járulnia. Nem vitás, hogy a kommunista kormány mindent elkövet majd, hogy a maga szempontjából legalkalmasabb jelöltet támogassa. Egyelőre szerencse, hogy a lengyel prí­más magas kora ellenére teljes cselekvőképességgel rendel­kezik, bár barátai és közvetlen környezetének tagjai tudják, hogy nem a legjobb egészségnek örvend. FANATIKUS PAZARLÁS Irán washingtoni követségén Khomeini Ruohalla aya­tollah utasítására több mint 4000 üveg drága likőrt a csa­tornába öntöttek. Zahedi Ardeshir követ idején a követsé­gen fényes mulatságokat rendeztek, amelyeken bizony nem­csak a pezsgő folyt, mint ahogy mondani szokták, hanem a finomabbnál finomabb likőr is. Zahedit az új rendszer ter­mészetesen leváltotta, de a sok likőr ott maradt. Az új követ valószínűleg utasítást kért az ital-gyűjteményre vonatkozó­lag s annak megsemmisítésére kaphatott utasítást. Arra a kérdésre, miért nem értékesítik a sok likőrt, a követség szó­vivője azt válaszolta, hogy vallási alapon semmiféle sze­szes italt még el sem adhatnak, ezért az ayatollah utasításá­­szes italt még el sem adhatnak, ezgrt az ayatollh utasításá­nak megfelelően jártak el. A több mint 4000 üveg likőrt egyszerűen kiöntötték. GHANA VOLT ELNÖKÉT KIVÉGEZTÉK Az accrai rádió híradása szerint Ghana volt elnökét, Acheampong Ignatius tábornokot, aki 1972-től 1978-ig állt az ország élén, visszaélések vádjával a forradalmi katonai törvényszék halálra ítélte és kivégeztette. Vele egyidőben végezték ki Uteka F. tábornokot is, aki a híitárőrség pa­rancsnoka volt. Acheampong elnököt a múlt év júliusában végrehajtott j államcsíny során Akuffo Ered tábornok mozdította el hiva­talából. Akuffo tábornok ez év június 4-én hasonló sorsra jutott. Rawlings Jerry hadnagy vette át tőle a főhatalmat 16 nappal a június 18-ra kitűzött választások előtt. Rawlings hadnagy 9 tagból álló katonai junkta élén intézi az ország ügyeit. A kitűzött választásoknak szabad folyást enged, megfigyelők véleménye szerint azonban nem valószínű, hogy a hatalmat a választások megtörténte után polgári kor­mányzatnak adja át. A jelenleg uralmon lévő junkta, ame­lyet Britannia közvetlenül a volt elnök kivégzése után és a kitűzött választások előtt ismert el, fiatal alantos tisztekből, altisztekből és két káplárból tevődik össze. A június 4-én elmozdított elnök Akuffo Ered tábornok kaszárnyái fogságban várja — ugyancsak visszaélések vád­jával — bíróság elé állítását. Rajta kívül a londoni The Daily TcLgraph értesülése szerint még vagy 100-200 volt katonai vezetőt tartanak őrizetben azzal a szándékkal, hogy felelősségre vonják őket. UGANDA ELNÖKÉT KICSERÉLTÉK Lule YuSufu elnököt a hatalmon levő" kialíció nem egészen 70 napi brszáglás után lemondatta és helyére1 Bi­­naisa Godfreyt, Uganda első igázságügyminiszte^éf (“attor­ney general -ját) állították. Lúl'e elnök félreállítása a koa­líciós kormány tagjainak kinevezésé körül támadt nézeteitől rés eredményeként történt. Bináiáá, aki legutóbb Néw York­ban és Londonban ügyvédi gyakorlatot folytatott, Obote elnöksége idején teljesített szolgálatot, mint a 25 számkive­tésben élő ugandai csoport laza együttesének elnöke került az élre. New Yorkban társai az emberi jogok meggyőződé­­ses hívének ismerik. Kormányának névsorán, amelyet a koa­líció országos tanácsadó testületé június 20-án jóváhagyott Obote volt elnök támogatói fontos minisztériumok vezetői­ként szerepelnek. ERŐSÖDNEK AZ AFGANISZTÁNI FELKELŐK Taraki Nur Mohammad szovjet támogatásban részesü­lő katonai kormányzata ellen a felkelés mindinkább erősö­dik, egyes kabuli diplomaták véleménye szerint a Taraki­­kormány legfeljebb néhány hétig tudja magát még tartani. A felkelésben Taraki marxista vetélytársai, népi törzsek és jobboldali vallási vezetők egyaránt részt vesznek. Az indiai New Delphiből eredő hír szerint az ország lakosságának 99%-a ellenzi Taraki uralmát. Teheránban a felkelők ve­zetője, Qanhari Mohammad Asaf a Taraki-kormányt azzal vádolta, hogy uralomra jutása, 1978 április 27 óta 80.000 mohamedánt gyilkolt le és mintegy 60.000 pakisztáni bör­­tönzött be. Ha Taraki több évig hatalmon maradna, Qan­hari szerint Afganisztánban megszűnnék a mohamedániz­mus. Tarakit már csak a szovjet fegyveres beavatkozása» mentheti meg. Irán mohamedán vallásos irányzatú új kor­mányzata eddig anyagi vonatkozásban nem nyújtott segít­séget Afganisztán felkelőinek, Khomeini RuhoIIah ayatollah erkölcsi támogatását azonban régebb óta élvezik és igen sokra értékelik. Általában azt hiszik, hogy a szovjet katonai szállítmányai az utóbbi időben fokozottabb arányban érkez­nek Afganisztánba, közvetlen katonai beavatkozásnak azon­ban egyelőre nincs jele, Brezhnev I. Leonid elnök csupán a Desai Morarji indiai miniszterelnök tiszteletére adott krem­lim díszvacsorán Afganisztánnal kapcsolatban azt jelentette ki. hogy a szovjet szükség esetén nem hagyja el barátait. SZERB LÉGIKALÓZ Kavaja Hikola ,—■ New Yorkból való ügyvédje, Bra­­shich R. Deyan kíséretével —- a New Yorkból Chicagóba induló utasszállító repülőt birtokába vette. Annak hangsú­lyozásával, hogy robbanó anyag van nála, Kajevic Stojilko 43 éves szerb ortodox pap szabadlábra helyezését követelte. Kavaja és Kajevic 1975-ben bombamerényletet követett el Chicago egyik külvárosában az ott lakó jugoszláv konzul SZENT LÁSZLÓ NAPJA A katolikus Egyház ősi szokás szerint a szentek ünne­pét haláluk napjának évfordulójára szokta tenni. Szent Lászlóval kivételt tett. Emlékét nem halála napján, július 29-én, hanem egy hónappal korábban, június 27-én üli meg: 1192-ben történt szentté avatása óta mind a mai na­pig. A magyarságnak Szent István király után legtiszteltebb nemzeti szentje. A külföldön élő magyarság különös kegye­lettel gondol rá, mert a maga védőszentjeként is tisztelheti, mivel számkivetésben született és nevelkedett. Az egyetemes magyarság szempontjából történeti je­lentősége abban nyilvánult meg, hogy négy évtizedes válság után végre folytatni tudta Szent István országépítőmunká­ját. Kevesen tudják, hogy ő volt az első magyar király, akit nemcsak "a magyarok királyá -nak, hanem Magyarország királyá -nak is neveztek. Nyugattal és Kelettel szemben egyaránt megvédte az ország függetlenségét, sőt területét is gyarapította Horvátország megszerzésével és Szlavónia megszállásával. Ö terjesztette ki a vármegyei és határvidéki szervezeteket az ország legszélsőbb határáig. A Keletről támadó pogányok beütéseit hősi harcokban verte vissza.Rendületlen hitével, páratlan vitézségével cso­dákat művelt, amelyekről mondák és legendák beszélnek. 1083 augusztus 20-án a pápa előzetes hozzájárulásával az első magyar királyt, annak fiát, Imrét s ennek nevelőjét, Gelfért csanádi püspököt, továbbá a zoborhegyi két reme­tét, ZoerardAndrást és Benedeket szentté avatta. A Szent Jobb tiszteletét is megalapozta és talán ő volt az első, aki­nek homlokát a mai (egyesített) Szent Korona érintette. Uralkodása idején keletkeztek az első magyar legeij­­dák s akkor kezdődött a magyar történetírás az elveszett Gesta Hungarorummal. A keresztény lovagkirály vallásos és hősi eszménye testesült meg benne. Tisztelete, példamu­tatásának idézése az egyetemes magyarság soraiban mindig; méltán vetekedett nagy elődje, Szent István tiszteletével és, iránymutató jelentőségével. Erényeit egyházi himnuszok di­csérték, nagyságát ódák hirdették, nevét honvédő harcok­ban, válságos időkben imába foglalták. Ma is esedező ke­gyelettel kérjük: Szent László, segíts! (V. s.) ellen, de senki sem Sértik meg. Káváját biztosíték ellenében kiengedték, Kajevic jelenleg is őrizetben van. Kavaja tulajdonképpen Peruba akart repülni, az Ame­rican Aid ines jet -jét csak azért engedte Chicagóban í bp szállni, hogy 135 utasát elengedje-. A perui konzulátus he­lyettes vezetője, Vega Julio kinn is volt a repülőtéren, de senki sem tudja, mi történt közte és a légikalóz közt.. A pilóta nem volt.hajlandó felszállni, de társpilótájával együtt a repülőgépen maradt, amely 3 és Víz órára elegendő fűtő* anyaggal június 20-án éjfél körül visszaindult New Yorkba. NAGY FERENC HALÁLA Száműzetésben eltöltött 32 év után május 12-én n Vir­­ginia-állambeli Herndon közelében lévő birtokán. 75 éves korában meghalt Nagy Ferenc, Magyarország volt minisz­terelnöke, akit Rákosi Mátyás, a magyararozsági kommu­nista párt akkori főtitkára, 1947 május 12-én svájci hivata­los útján kényszerített lemondásra és számkivetésbe. Nagy Ferenc, mint dél-baranyai kisgazda, a Kisgazda Pártban kezdte politikai pályafutását. Már a 30-as évek végén a párt országos főtitkára, 1939-ben országyűlési kép­viselő lett. A második világháború után, 1946-ban, amikor a választásokon a Kisgazda Párt 57%-os többséget szerzett, a miniszterelnöki székben ő lett Tildy Zoltán utódja (Tildyt, a Kisgazda Párt elnökét, köztársasági elnökké választották), de Vo.rosilov marsall közbelépése miatt csak koalíciós kor­mányt alakíthatott, amelyben a kommunisták is helyet fog­laltak. A parasztpári Erdei Ferenc helyett ekkor lett a ké­sőbb kivégzett Rajk László belügyminiszter, Rákosi Mátyás pedig miniszterelnökhelyettes. Rákosi hírhedt szalámi-takti­kájával előbb a többségi párt erejét genyítette meg, aztán a hatalmat ragadta magához. Amikor Nagy Ferenc 1947 május elején hivatalos minőségben Svájcba utazott, pucs­­csot szervezett ellene, megfenyegette és lemondatta. Nagy Ferenc nem tért vissza Magyarországra. Svájc­ban megvárta családját, aztán az Egyesült Államokba köl tözött. Virginiában birtokot vett s azon gazdálkodott. Az amerikai magyar életbe sohasem kapcsolódott be, emlékira­tait is angolul adta ki. A Szent Korona hazavitelét megelőző kongresszusi kihallgatáson és a Fehér Házban az elnöki fogadáson kivételesen megjelent s annak ellenére, hogy mi­niszterelnöksége idején a Szent Korona hazavitelét ellenez­te, most helyeselte. Végzete az utóbbi esetben is ugyan­olyan szomorú szerepet szánt neki, mint amikor miniszter­­elnöksége idején a magyar nép többségének bizalmából ka­pott hatalmát kénytelen volt a csupán 17%-nyi kommunis­táknak átengedni. VOLUME 69. ÉVFOLYAM NO. 26. SZÁM. 1979. JÚNIUS 28. EGYES SZÁM ÁRA: 35 Cent. - KANADÁBAN: 40 Cl

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom