Magyar Újság, 1979 (69. évfolyam, 1-49. szám)

1979-05-31 / 22. szám

VOLUME 69. ÉVFOLYAM NO. 22. SZÁM. 1979. MÁJUS 51. EGYES SZÁM ÁRA: 55 Cent. KANADÁBAN: 40 Cl MARY ROSE DAKAR: BÜSZKE VAGYOK! Lapunkban már április 19-én közöltük CUYAHOGA MEGYE KIÁLIVÁNYAI Kováts Mihály hősi halálának 200. évfordúl ójára. Mary Rose Dakar a 20. kerület kongresszusi képvise­lője, előkelőén választékos bevezetéssel tette le a kiáltványt az Egyesült Államok Képviselőházának az asztalára. Mary Rose Oakart a Szent Koronáért vívott küzdelmeiben szí-' vünkbe zártuk, Charleston után örökre oda befogadtuk. Az alábbiakban közöljük a bevezetés teljes szövegét. 1 * * * "Elnök Űr! 1979 május 11 -én magyarok mindenütt e szélles föld­­tekén visszatekintenek Fabricy Kováts Mihály ezredesre, halálának két évszázados visszatérése alkalmából. Kováts, égy MAGYAR LOVAS TISZT. aki az amerikai gyarmati csapatokat vezényelte a brittek elleni csatákban, így Char­­lestohnál is, 1779 május 1 I-én. Fabricy Kováts Mihály ez­redes parancsnoksága alatt harcolt a Pulaszky Légió lovas­sága abban az ütközetben, melyben Ö életét áldozta Char­leston védelméért. Személyes hősiességének példája és ön­­feláldozása Charleston gyarmati védőit ellenállásra lelke­sítette, mely elől a brittek vereséggel kitértek. Amik or ezt az évfordulót ünnepeljük, mindez igen idő­szerű arra, hogy emlékeztessük magunkat is, hogy hazánk forradalmi és függetlenségi háborúját meg sem kísérelhettük volna eredményesen olyan európai katonatisztek szolgálata és vezetői tehetsége nélkül mint Kováts ezredes, akik önkén­tesen áldozták nemcsak idejüket, hanem nagyon sok eset­ben életüket is az amerikai függetlenségért. Boldog vagyok, hogy ma, 1979 május 11-én Fabricy Kováts Mihály ezredes halállának évfordulóján megosztha­tom hódolatomat az amerikai magyarsággal. De mind ezen túl különös hála is áthatja ma szívemet, mivel én képviselem azt az ohioi választókerületet Cleve­­landben, mely az Egyesült Államok legnépesebb magyarsá­gát foglalja magában. Ezen történelmi esemény határkövénél büszke vagyok arra, hogy a Kongresszus naplójában leendő megörökítésre átnyújthatom azt a Kiáltványt, mely Fabricy Kováts Mihály ezredest küűntetően megtisztelte hősi halálának kétszázadik -évfordulóján. ” Vol. 125. No. 55.E 2008. (DR. v. Á. I.) ANGLIÁT KÖVETI A május 22-én lefolyt kanadai választások eredménye kétségtelenül azt mutatja, hogy Kanada népe az angol pél­dát követi, mert 1 rudeau E. Pierre liberális pártjának 11 esztendeje után a konzervatív pártnak biztosított viszonyla­gos többségei. Az ország 282 választókerülete közül 156 küldött az országgyűlés alsóházába konzervatív képviselőt. Ez a szám 8-cgI kevesebb ugyan, mint az egyszerű parla­menti többség (142), de, de 24-gyeI több, mint az eddig hatalmon levő liberális párt újonnan megválasztott képvi­selőinek száma, ami 112. A választási eredmény azonban mégsem jelent konzervatív irányba történő eltolódást, mert az ország harmadik legerősebb pártja a szocialista új de­mokraták pártja lett 26 képviselővel, míg a konzervatív hajlamú "Social Credit Party” csak 6 megbízást tudott sze­rezni. E szerint a konzervatív párt az utóbbi párttal együtt is éppen csak a parlamenti egyszerű többséget tudja elérni. Trud eau miniszterelnök ottawai híradás szerint bele­nyugodott politikai vereségébe és arra kéri Kanada főkor­mányzóját, hogy lemondása után majd Clark Jóénak, a konzervatív párt fejének adjon megbízást az érj kormány megalakítására. Ha ez megtörténik, akkor Clark lesz a világ egyik legfidtalabb kormányelnöke. Clark és pártja a választások előtt a közgazdasági hely­zet megjavítását, az infláció csökkentését és a munkanél­küliség enyhítését ígérte, lényegileg tehát az angol konzer­vatív párt példáját követte. A francia nyelvű Quebec el­szakadási törekvéseinek kérdésében Clark nem foglalt ál­lást, holott Trudeau egyik legerősebb ütőkártyája éppen annak hangoztatása volt, hogy Kanada egységét csak az ő pártja tudja megőrizni. Az előző országgyűlésen a liberális pártnak I 55, a kon­zervatívnak 98, az új demokraták pártjának pedig 17 tagja volt. I rudeau Elliot Pierre miniszterelnököt montreáli ke­rülete újból képviselővé választotta, így az alsőházba akkor is visszakerül, ha a főkormányzó Clark Joet bízza meg az új kormány megalakításával. A KANADAI KONZERVATÍV PÁRT Clark Joe, a legutóbbi kanadai választásokon viszony­lagos (de nem parlamenti) többségre szert tett konzervatív párt feje nem lép koalícióra az ugyancsak konzervatív So­cial Credit párttal, hanem kizárólag a maga pártjának tag­jaiból állítja össze kormányát. Arra számít, hogy az ellen­zéki pártoknak is érdeke mindannak megvalósulása, amit a kormány tervbe vesz, ezért megkapja részükről a szük­séges parlamenti támogatást. Clarknak ebben az áll ásfoglal ásában kétségtelenül van bizonyos politikai előrelátás, amit feltétlenül megkíván az a tény, hogy a liberális párt népszávazási eredménye 40% volt, tehát 4%-kaI több, mint a konzervatív párt 56%-a. 18%-ot az új demokratikus párt, 5%-ot pedig at Social Credit párt kapott. Kanada haladó konzervatív pártjának győzelme az amerikai kormánykörök véleménye szerint az Egyesült Ál­lamok és Kanada viszonyában semmi változást sem idéz elő. A viszony , a két ország között Trudeau E. Pierré mi­niszterelnöksége idején is kitűnő volt, a kanadai konzerva­tív kormányok pedig rendszerint barátságosabb magatar­tást tanúsítottak az Egyesült Államok iránt, mint más pár­tok kormányai. AZ OLASZ VÁLASZTÁSOK ELŐTT Olaszországban, mint 1968 óta három előző választá­son is, az olasz választások előtt megint a konjmunista kér­dés megoldása a legfőbb cél. A szavazóknak június 5-án és 4-én arról kell dönteniük, hogy a kommunisták részt ve­hetnek-e a kormányban vagy sem. Mint köztudomású, leg­utóbb keresztény demokraták és a kommunisták megegyez­tek abban, hogy a kommunisták támogatják a keresztény demokratákat, hogy kormányuk rendelkezhessék az alkot­mányban megkívánt parlamenti többséggel magában a kor­mányban azonban nem vállalnak szerepet, mert ez ellen­kezik a NATO-ország külpolitikai és katonai érdekével. A kommunisták elsősorban belpolitikai szempontokra hivatkoznak, amikor a kormányzatban közvetlen részt kí­vánnak maguknak. Az infláció jelenleg 15%, a munkanél­küliség 8%, a terrorcselekmények a városokban szinte ál­landósultak s a múlt év folyamán 50 ember életét oltották ki. Június első napjaiban az olasz nép 650 képviselőt és 515 szenátort választ. Római megfigyelők szerint az úgy­nevezett kommunista kérdés”-t ez a választás ugyanúgy nem oldja meg, mint az előző három esetben korábban fel­oszlatott országgyűlés után lefolyt választások sem oldották meg. A most feloszlatott országgyűlésen a keresztény de­mokrata pártnak 262 képviselő és 155 szenátora, a kom­munista pártnak pedig 228 képviselője és 116 szenátora volt. A szocialisták 57 képviselője és 29 szenátora a kom­munista párt helyzetét erősítette. Az olasz választások eredménye európai viszonylatban is döntő lehet. HŐSIESSÉG ÉS KEGYETLENSÉG II János Pál pápa 59. születésnapján 10.000 főnyi tö­meg gyűlt össze 6000 lengyel zarándokkal együtt, hogy lel­kes éljenzéssel és “stolat”, "stolat” (száz évig éljen) kí­vánsággal ünnepelje az Egyház fejét, aki Monte Cassino ősi bencés kolostorának közelében a második világháború hősi halottjainak temetőjében mutatta be főpapi szentmisé­jét. A temetőben több mint 1000 lengyel hősi halott alussza örök álmát. Ezek a lengyel katonák a 55 évvel ezelőtt a bencés apátság közelében vívott harcokban estek el, hogy utat nyissanak a szövetséges katonai egységeknek a német megszállás alatt levő Róma felé. A pápa azért imádkozott, hogy a kard és, lándzsa he­lyébe lépő atomfegyverek el ne pusztítsák a világot. Az emberiség sorsának intézőit olasz és lengyel nyelven figyel­meztette, hogy az atomháború a második világháború pusz­tításait megsokszorozná. Arra is rámutatott, hogy a háború nemcsak hősiességet vált ki az emberekből, hanem az em­beri kegyetlenséget is szabadjára engedi. Amikor a nemzeti­szocializmust és a fasiszmust említette, azt is hangsúlyozta, hogy manapság más rendszerek fenyegetnek bennünket, amelyek az erőszakot törvényes módszerekkel gyakorolják. BRIT KÖVET RHODESIÁBAN Carrington lord, az új konzervatív angol kormány kül­ügyminisztere az alsóházban bejelentette, hogy rövidesen külön brit követ megy Rhodesiába azzal a feladattal: ligyel je Muzorewa hatalomátvételének körülményeit s egyben folytasson megbeszéléseket a jelentősebb afrikai országok kormányaival. A brit külügyminiszter közlése szerint a rendes diplo­máciai kapcsolatok felvételének kérdésé-ben augusztus előtt nem történnék döntő lépés. Augusztusban ül ugyanis össze a Brit Commonwealth a zambiai Lusakában, ahol a na­cionalista gerillák vezetőjének,' Nkomo Joshuának főhadi szállása is van. | Carrington lord nyilvánosságra hozta azt is, amit Vance R. Cyrus amerikai külügyminiszternek bizalmasan mondott: a brit kormány különös óvatossággal kezeli a rho­­desiai kérdést, megítélése szerint azonban morális szem­pontból helytelen lenne, ha a rhod esiai választások ered­ményét figyel men kívül hagynák. Ezeken a választásokon ugyanis minden felnőtt férfi és nő szavazhatott: ennek ered-1 menyeként az országgyűlésen máris afrikai többség van, a­­mely hamarosan a kormányzaton belül is döntő tényezővé válhatik. HADIÁLLAPOT EL SALVADORBAN Carlos Humberto Romeo, El Salvador elnöke, miután a balol dali elemek meggyilkolták Carlos Antonio Herrera I Rebollo nevelésügyi minisztert, a rendőrség pedig a vene­zuelai követség .megszállt épülete előtt egy napon 14 sze­mélyt lőtt le, hadiállapotot rendelt el.-A .venezuelai kor­mány katonai repülőgépen szállított haza mintegy 50 — El Salvadorban tartózkodó 1 venezuelai állampolgárt. A hadiáJJapot 50 napra felfüggesztett minden í alkot­mánybiztosítékot, a .rendőrség alakszerű váci nélkül bárkit letartóztathat és engedély’nélkül házkutatást hajthat végre. A rendelkezés foganatosításáról a honvédelmi miniszter kö­teles gondoskodni, mivel a hadiállapot idején a rend fenn­tartásáról elsősorban á nemzetőrség gondoskodik. Rafael Flores Lima, a kormány sajtófőnöke külön rá­mutatott, hogy a hadiállapot tartamára a gyülekezési, moz­gási és sajtószabadság is korlátozott lesz. A kormány fel­bonthatja a leveleket és lehallgathatja a telefonbeszélgeté­seket. A hadiállapot elrendelésére az országgyűlés felhatal­mazást adott az elnöknek, de különleges hatalom nélkül. Nem járult hozzá az országgyűlés záróra elrendeléséhez se, de a honvédelmi minisztert felhatalmazta, hogy szükség ese­tén erre vonatkozóan is intézkedhessék. A nevelésügyi minisztert és gépkocsivezetőjét a terro­risták a miniszter lakása közelében önműködő lőfegyverrel gyilkolták meg. NEM KELL AZ AMERIKAI KÖVET Iránban április óta az Egyesült Államokat nem kép­viseli követ. A szenátus ugyan megerősítette a Sullivan William utódjául teheráni követté kinevezett Cutler L. Waltert új hivatalában, Khomeini ayatollah azonban nyíl tan közölte Carter elnökkel, hogy Iránnak nincs szüksége az új amerikai követre, nincs szüksége az Egyesült Álla­modra sem, egyedül az Egyesült Államoknak van szüksé­gük az iráni olajra. Az ayatollah kétségtelenül önhitt közlése a szenátus egyhangú rosszalására adott válaszként hangzott el. A sze­nátus ugyanis Javíts Jacob new-yorki republikánus szenátor javaslatára elítélte az iráni titkos forradalmi törvényszékek működését és a több mint 210 kivégzést, majd kimondta, hogy amennyiben a kivégzések folytatódnak, Irán és az Egyesült Államok viszonya veszélyben forog. Az ayatollah válasza erre az volt: Isten adná, hogy úgy legyen! Az iráni állami rádió a szenátusi határozatot az állam belügyeibe való egyenes beavatkozásnak minősítette, Javíts szenátort a forradalmi törvényszék elé idézte, mint notórius cionistát, feleségét. Mariont pedig azzal vádolta, hogy titkos fizetést fogadott el a trónjától megfosztott sálitól. A Los Angeles limes értesülése szerint Khomeini aya­­tolahh nemcsak az Egyesült Államokat támadta, hanem azzal együtt a Szovjetuniót és Nagy-Britanniát is, mert ezek sem törődnek az irániak jólétével, tehát nem is lehetnek hálásak az iráinak forradalmáért. SZOVJET ÁLLAMPOLGÁRSÁG Július I-én új szovjet állampolgársági törvény lép ha­tályba, amelynek értelmében mindenki, aki a Szovjetunió területén született, szovjet állampolgár lesz, bárhol él is a világon és bármelyik más állam polgára is. Az új rendel­kezés alapján hirtelen meg sem állapítható számú amerikai MIND HŐSÖK A hét első napján az Egyesült Államik népe, május utolsó vasárriapján pedig a régi magyar hagyományokhoz híven a számkivetésben élő magyarság a hősök emlé két ülte. Főként azokra gondolt, akik az első és a második világ háború idején vívott harcokban legSzen tebb honvédelmi kö • telességük teljesítése, katonai helytállásuk közben életükét vesztették. Nekünk, s zabad told: • élő magyaroknak, nemcsak ezekről a hősökről keli megemlékeznünk, hanem különle­ges megbecsüléssel kell gondolnunk a második világháboru folyamán valahol Oroszországban vagy a Kárpátok bér­céin vagy a több mint ezeréves ország területén vívott vé­delmi harcok elesett katonáira, a légi támadások, erősza­koskodások áldozataira, a börtönök mélyén halálra kínzott, a jogtalan népbíróságok igazságtalan ítéletei alapján kivégzett keresztény és nemzeti hazafiakra is, mert ezek is mind hősök, akik a számukra szent és örök érvényű eszmé szolgálatában áldozták fel —< akár önkéntes elhatározásból, akár kikerülhetetlen kényszerítő körülmények folytán — éle­tüket a haza oltárán. Kegyeletes megemlékezésünket ki kell terjesztenünk azokra is, akik ugyanezt a legszentebb áldozatot nem szü­lőhazájuk, hanem más országok, befogadó hazájuk oltárán mutatták be. Elsősorban a 200 évvel ezelőtt itt, a dél-karo- Iinai Charleston védelmében hősi halált halt Kováts Mi­hály amerikai ezredesre, a különböző amerikai harcok, az első és második vil ágháb orú, a koreai és vietnami küzdel­mek során elesett magyarokra, másodsorban pedig az euró­pai vagy dél-amerikai országok szabadságáért küzdőkre kell gondolnunk, akik hazájuktól messze, idegenben is ugyanazért az egyetemes szabadságeszméért haltak meg, amelynek kivívásáért 1956 szabadságharcosai otthon, az ezeréves haza földjén. Mind hősök ők, magyar hősök, akiknek emléke csillag­­fépnyel világítja meg jelenünk magyar éjszakájának útjain is azt az örök irányt, amelyen őseink, hőseink haladtak s amelyről nekünk, ivadékainknak sem szabad letérnünk soha. (Vári Som) állampolgár lesz jxrlius 1-én szovjet állampolgár a nélkül, hogy erről egyáltalán tudna. Nasvytis Jonas, aki Litvániá­ból került az Egyesült Államokba és 1954-ben lett amerikai állampolgár, az érintett amerikaiak számát legalább egy millióra, esetleg több millióra becsüli. Az érintett személyek száma Nagy-CIevelandbén is tízezrekre rúg. Szovjet állam­polgár lesz ugyanis nemcsak az az amerikai állampolgár, aki Litvánia, Lettország, Észtország. Fehéroroszország, Uk­rajna, Örményország, Georgia, Kelet- és Kis-Azsia és a szorosabb értelemben vett Oroszország területén született, hanem az ilyen amerikai vagy más állampolgárságú szülők külföldön született gyermekei is szovjet állampolgárokká lesznek. A szovjet állampolgárságról az érintett személyek le­mondhatnak, ez a lemondás azonban csak akkor lesz hatá­lyos, ha azt a legfelsőbb szovjet elnöksége (Presidiuma) elfogadja. Az amerikai külügyminisztérium a decemberben ho­zott és július I -én hatályba lépő törvénnyel kapcsolatban még nem nyilatkozott, mert a helyzet tanulmányozását to­vább folytatja, Osakwe Chistopher professzor azonban, aki a Tulane egyetemen orosz jogot ad elő, mindazokat, akik az 1980-as moszkvai oiimpiászra el akarnak menni, különös óvatosságra inti, mert véleménye szerint bármi történjék is velük a Szovjetunióban, az Egyesült Államok hatóságai semmit sem tudnak tenni védelmükben, miután a Szovjet­unió a kettős áll ampolgárság intézményét nem ismeri el. KANADA ffotwJm$ 'Sitiim of ás CJ S. Cavalry Col Com. OfiJiad tKoitefy Qalricot) i4 Y

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom