Magyar Újság, 1979 (69. évfolyam, 1-49. szám)

1979-01-11 / 2. szám

1979. JANUÁR 11. MAGYAR ÚJSÁG 1 ÖLD At Somogyi Ferenc: :T; MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM trpj:,, 1825-től 1925-ig II- :V UJ IRÁNYOK mj :iü' i A magyar nyelv és irodalom történelmi fejlődését la­punk előző évfolyamaiban a legrégibb írásbeli emlékektől előbb 1825-ig, később az 1825-től 1925-ig terjedő kor nem­zet i1 romantikus és népi klasszikus irányzatának befejeződé­séig ismertettük. Cikksorozatunknak ezt <a két nagy részét két külön kötetben is kiadtuk. Az első kötet "Magyar nyelv irodalom 1825-ig” címmel 55 képpel 442 oldalon, a má­sodik “Magyar nyelv és irodalom 1825-től 1925-ig. I. Ha­gy őrhányok címmel 55 arcképpel 512 oldalon a Kárpát Könyvkiadó Sorozatának. "A Magyar Öntudat Forrásai’ - riijík második és harmadik köteteként < az előbbi 1975-ben, gp'utóbbi most jelent meg. ' A nemzeti és népi magyar hagyományok gyökereiből táplálkozó nyelv és irodalom rendkívül gazdag anyagának nemid áttekintése során Vörösmarty Mihály fellépésétől Afqny János visszavonulásáig, tehát 1825-től 1877-ig jutot­tunk' el, a további fejlődés eredményeit csak azoknak az íróknak egyéni munkásságán keresztül érintettük, akik tevé­keny ség,ükkel még 1877 előtt kitűntek. A hátralévő két negyedszázad folyamán a hagyomá jjyds nemzeti és népi törekvésekkel párhuzamosan új irányok érvényesültek, amelyek az európaiság felé haladtak, ellent mondásokat, megosztódást és bizonyos szempontból megha­­sóriási okoztak, végül a magyar végzet útjára vezettek. A kivetkezőkben föl eg az új irányok egymásba bogozódó szá­lait keressük, de a nemzeti és népi hagyományok fonalát is követjük. m y.' ■ «« ELSŐ RÉSZ: Y MAGYARSÁG ÉS EURÓPAISÁG oaißp . • ■ ' > Iví pí A •, i torjai ’ ' • r« MEGHASONLÁS A XIX. század uralkodó eszméiről Eötvös József káró rfiáYáz 1850-es évek elején megállapította, Hogy azok — ha nem látjuk tisztán helyes viszonyukat ellentmondanak Bontásnak. Az ellentmondások ideje hamarabb eljött, mint ahogy Eqtvös gondolta. Negyedszázaddal később már egy­mást érik azok az államvezetési jelenségek, amelyek a szá­­badelvűség (liberalizmus) világnézeti és politikai irányza­tának vezető szerephez jutásával egyenes arányban igazol­ták, hogy az 1848-as idők nagy nemzedék -ét felváltó-OR. WÉNINGER ENDRE ELŐADÁSA "T*" CLEVELANDBEN > . A'Ft. Dr. Nyeste János plébános meghívására Dr. ^^ninger Endre, a Cleveland és környékén közismert ki­tűnő előadó, a Szent Margit Magyar Iskola rendezésében előadást tart Mindszenty a mai kor szentje” címmel. Az előadás január hó második vasárnapján, azaz január 14-én lesz du. 3 órai kezdettel a Szent Erzsébet templom előadó­termében (Buckeye Rd. 9016). Belépődíj nincs, minden érdeklődő magyart szívesen I átare n d e z ő s é g. az első magyarországi KOMMUNIZMUS ’ — SZEMTANÚ ÁLTAL VALÓ * HITELES LEÍRÁSA ’ A Tormay Cecil Emlékbizottság kiadásában meg­­^ jelent két kötetben egészvászon kötésben íY­­Tormay Cecil: BUJDOSÓ KÖNYV A két kötet ára $23.00. (US. dollár.) Postadíj 84 cent. ■" Megrendelhető a Kárpát Publ. címén. Kárpát Publ. Co. ■ P.O. Box 3348 ,j I. .Cleveland, Ohio 44101. USA. O -Megrendelem Tormay Cecil: Bujdosó Könyv |;: ^ÍHiű művét két kötetben egészvászon kötésben. Áz árát mellékelem $25.00 és postaköltségre $0.84-t. Slév: ............................................................................ Utca, házszám: ......................................................... Város: ........................................................................ , ÁUam: ...............................Zip Code:.................... j más a francia (Balzac), az angol (Dickens), az orosz (Go­­goly, Tolsztoj, Turgenyev és a német (Keller, Raabe) reá- ! (izmus. Lényegileg a realizmus <—< gyakorlatilag bármilyen ] változatos is ^ a mindennapi élet hétköznapi jelenségeit , i állítja elénk, átlagemberek életkérdéseivel foglalkozik, világ- I szemléletében pedig a kézzelfogható adottságok szűk hatá- ■ rai között mozog. A romanticizmus transzcendentális lelki megoldásait nem keresi, az eszményit, a valóság égi mását inkább több, mint kevesebb gonddal mellőzi. Világnézete anyagelvű (materiális), az anyageJvűség (a materializmus) újabb irányának megteremtője. A valóságszerűségre törekvés túlzásba vitt aprólékos­ságai, nem gyönyörködtetést, hanem a nyers valóság élethű ábrázolását célzó leírásai megint új irány a természetesség (naturalizmus) kialakításához vezettek. Megalapítója a fran­cia Zola Emil volt. Ez az irány már nem a szépet kereste, hanem az élet rútságai felé fordult érdeklődésével, sok olyan í szót és kifejezést is irodalmi -vá tett, amilyen addig nem! bírta el a nyomdafestéket. A szabadelvű (liberális) korszellem szüleménye lett az egyénieskedés (individualizmus) iránya is, amelynek az az! esztétikai álláspont az irodalmi alapja, hogy a költőnek minden szabad, amire képes: alkotásában egyedül és kizá­­' rólag saját tehetsége korlátozhatja. Ennek a felfogásnak magyar megfogalmazója Ignotus-Veigfilsberg Hugó volt, követői pedig előbb A Hét”, később a "Nyugat” munka­társai lett. Az individualizmus iránya szinte korszakalkotó jelen­tőségre tett szert, mert a XIX. század végén s a XX. század elején az irodalmi alkotások jellege és természete azok szer­zőinek egyénisége szerint annyira változatos és egymástól annyira eltérő lett, hogy köztük az egyetlen összekötő kapocs valójában csak a korszak maradt, amelyet az irodalomtörté­nészek nem eszmeáramlat, vagy irány megnevezésével, ha­nem az ilyen szempontból teljesen közömbös “századfordu­ló -ra történő hivatkozással határoztak meg. i 3-A MAGYARSÁG TRAGÉDIÁJA Az újabbnál újabb irányok egyénieskedő követői közül egyesek olyan eszmék szolgálatába is szegődtek, amely ek az ! individualizmussal ellentétesek voltak. így alakult ki a kö­zösségi gondolat (kollektivizmus) követése, a keresztényszo­cializmus, szocializmus, kommunizmus társadalompolitikai és gazdasági elveinek hatása és hifdetése, a lokálpatriotiz­mus, provincializmus, urbanizmus és kozmopolitanizmus jellegzetessége, majd a hagyományos nemzeti eszme rendű Ietlen szolgálatával ellentétben a nemzetköziség mind gya­koribb érvényesülése. Szerb Antal sajátos osztályszemlélete szerint a magyar irodalom fejlődése a kéziratos, majd nyom­tatásban megjelenő egyházi, főúri, nemesi, nemesi-népi és polgárosodó nemesi irodalom után most kezdődik a polgár Í irodalom kibontakozása. Az elpolgáriasodó magyar irodalomnak fejedelme 4 nincs, központja pedig "az új fővárosi irodalom , amely I "abban leli kedvét, hogy törvényeket bontson és homok . talajon újakat alkosson .4) Az olvasókat nem érdekli a ko-1 moly költemény, az emelkedett hangulatú eposz. Csak a könnyű líra és az izgalmas regény arat sikert, az utóbbi rendszerint a hírlapok hasábjain megjelenő folytatások ré­vén. A költők és írók Iegtöbbnyire hírlapírók is, akik az események mozgató erőit, a bajokat és lehetőségeket köz­vetlen értesülések alapján világosan látják s a bomlás és átrendeződés eszméinek hullámverése közben a maguk mód- j jón, hivatásuk és tehetségük szerint úsztak az árral, vagy igyekeztek helytállni az árral szemben. Olyan meghasonlás ez, amilyenhez foghatót, előbb vagy másutt alig találunk. Az irodalmi meghasonlást az is elmélyítette, hogy >— mint Simon István is helyesen megállapítja "a figyelem a külföld felé fordul. Az a bizonyos nemesi magyar-centri- - kusság egyszeriben divatjamúlt lesz. A fiatalok szűkösnek érzik már a Kárpátokkal megvont szellemi határokat”.J> A magyar látóhatár kitágulása azonban korántsem ekkor kezdődik. Súlyos tévedés lenne az az állítás, hogy a magyar szellemi határokat korábban a Kárpátok bércei szabták meg. j A magyar szellemi élet Árpád fejedelem honfoglalása óta Európa szellemi életének mindenkor szerves része volt. A I nyugati eszmeáramlatok nemcsak a Kárpátok medencé­jébe jutottak el, hanem a magyarság közvetítésével a Kár­­. pátok vonulatain messze túl Keletre is. Az európaiság felé i való törekvés tehát ebben a korban csak megújuló magyar jelenség, amelynek igazi tápláló gyökere nem "a fiatalok szellemi szükségérzete csupán, hanem talán inkább az 1848-as szabadságharc menekültjeinek számtalan európai élménye, sikere és tájékozódása. A Kárpátokkal megvont szellemi határokat” még át­vitt értelemben is jóval előbb átlépte Madách Imre “Az j ember tragédiájá -nak megírásával. Már Szerb Antal meg­­' állapította, hogy Az ember tragédiájá -t kizárólag a ma­­! gyár irodalom irányvonalaiból nem lehet megérteni, "csak a közös európai szellemtörténet alapján , magyarázható, mert Madách mindent átfogó szelleme nem állt meg a magyar határokon, hanem a magyar sorsban, a szabadság magyar tragédiájában felismerte az örök-emberi mozzanatot, és a nemzetet mozgató erőket sub specie aeternitatis mérte meg .' Az ember tragédiája a nemzeti klasszicizmus korsza­kának utolsó nagy alkotása, mégis a magyar irodalmi meg­hasonlás korszakában lesz igazán ismertté s hatásossá, mert a benne megnyilvánuló szigorú nemzeti számvetés vagy talán még az ennél is többet jelentő, önmarcangoló magyar Ielkiismeret-vizsgálat csak ekkor ke^ül színpadra és ekkor jelenik meg nyomtatásban is majdnem minden európai nyelven. “Az ember tragédiája 1883-ban került először szín­padra s 1894-ben érte el századik előadását. Ez a siker nemcsak Madách Imre mondanivalójának értékességét, ha­nem a színház irodalmi vonatkozású jelentőségét is igazolja. Madách Imrét ugyanúgy a színpad népszerűsítette, akár­csak Shakespeare-t. Nem vitás, hógy "Az ember tragédiá­já -t többen látták nemcsak ezen a korszakon át, hanem azóta is — színpadon, mint ahányan olvasták. Pontosan ugyanezt mondhatjuk el Shakespeare-ről is. Ezzel a pár­huzammal kapcsolatban Farkas Gyula joggal veti fel a kér­dést, vajon “hányán vannak, akik Dantét olvassák?” A döntő fontosságéi kérdés persze nem ez, hanem az, hogy hányán értették meg, amit Shakespeare, Dante vagy Madách mondani akart. Madách Imre bölcselő színjátéka — Dante Alighieri isteni színjátékához némileg hason­lóan .—■ az emberi lélek vergődését mutatja be, de az ember — á különböző korszakokban más-más egyéniség alakjában jelentkező Ádám vezetője nem Vergilius, a józan ész és a bölcselkedés megszemélyesítője, mint Dante poklán és tisztítóhelyén ót, még kevésbé Beatrice, a kinyilatkoztatás és teológia megszemélyesítője, mint Dante mennyországá­ban, hanem elejétől végig a földön s a történelem vala­mennyi korszakán keresztül Lucifer, az ellentmondás szel­leme. Útja tehát elkerülhetetlenül végzetéhez viszi. Az 1877-től 1923-ig terjedő korszak magyar irodalma a magyar lélek tépelődéseit, belső vívódásainak megdöb­bentő mozzanatait fedi fel előttünk úgy, ahogy ez a magyar lélek az egymásra zúduló eszmeáramlatok tomboló vihará­ban vagy viharából kivezető utat keres. Új irányok tévesztik, zavarják meg, ezért végül is a trianoni végzet szakadékénak szélére jut, ahonnan — mint Madách színjátékában az em­bert ,—■ csak az Úr szózata tudja új cél felé fordítani a magyart. Az új irányok irodalmi korszakáról szinte talá­lóbban mondhatnánk, hogy az a magyarság tragédiájának irodalmi korszaka. JEGYZETEK Hóman Bálint és Szakfű Gyula: Magyar Történet, 6. kiadás, V. kötet: Budapest, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda 1039., 520. oldal. 2> Prokászka Ottokár: Iránytű, 1895. 3> Farkas Gyula: A magyar irodalom története, 2. kiadás, Bu­dapest, Káldor Kpnyvkiadóvállalat 1954., 243. oldal. Farkas Gyula i.m., 245. oldal. 5Í Simon István: A magyar irodalom, Budapest. Gondolat, 1973., 198. oldal. Szerb Antal: Magyar irodalomtörténet, 5. kiadás, Budapest, Magvető Kiadó 1972., 381-382. oldal. 71 Farkas Gyula i.m., 248. oldal. AZ ORVOS MONDJA (LEL) Az olvasó arról panaszkodik, hogy hirtelen szédülésekben szenved. Ezt akkor tapasztalta először, amikor szinuszos meghűlést kapott. A szédülések leginkább akkor györöték, amikor este lefeküdt. A fejét alig tudta tartani. Amik or felkelt, még mindig szédült egy icleig, mielőtt elin­dult. Orvosa Antivert gyógyszert adott neki, ami nem hasz­nált. Azután azt mondta neki, hogy nem lélegzik helyesen. 64 éves és vérnyomása 110/70. Soha nem szenvedett magas vérnyomásban. Orvosa szerint vérkeringése a fejében is jó. Úgy tűnik neki, hogy ha szemét behunyja, a szédülés erősebb. Nagyon fáradtnak érzi magát reggelenként, ha elébred. Pajzsmirigy elégtelensége van és a vizsgálat^sze­rint a mirigy megnagyobbodott. Naponta szed egy öt-gram­mos thároid tablettát és egy vitamin tablettát,. ha nagyon ideges, bevesz egy Valiumot, de rájött arra, hogy jobban szédül, ha lefekszik anélkül, hogy Valiumot bevenne. Soha nem vesz napi háromnál többet, rendszerint csak egyet, ha !efekszik. Kéri az orvos tanácsát, forduljon-e ideggyógyász­hoz vagy maradjon meg csak kezelőorvosánál. Az orvos mondja, hogy reméli, az olvasó állapota ja­vult azóta, hogy levelét hozzá írta. Ha valóban szédülést érez, lehet, hogy vertigoben szenved. Ez rendszerint össze­függ a fül csatorna rendszerével vagy a vérkeringéssel, a­­mely a fülhöz, vagy az agyhoz vezet. Sokan, szédülnek sőt ájulnak ett^I. A respirációs (légzési) irifekciójá nétán gyul­ladást okozott a fül csatornákban. Ez esetben rendszerint ál­lapota javulni fog, sőt a tünet idővel megszűnik. Ezt orvosi­lag labirintusnak nevezik. Antivert és más hasonló gyógy­szerek gyakran használatosak szédüléseknél. ' í Ha az olvasó szédülései folytatódnának, jó lenne, ha doktorát megkérné, hogy ajánlja őt égy neurológushoz. Ha az olvasó 50 éven alul lenne, akkor az orvos ajánlaná, hogy forduljon egy fül-gége-orr specialistához először. Minthogy az olvasó nem fiatal, a szédülés oka lehet olyan probléma, amely a vérkeringéssel függ össze, amely az agyhoz vagy a fülhöz vezet. Fiatalabb egyéneknél a szédülés rendszerint magával a füllel kapcsolatos. Bármi okozza a bajt, rendsze­rint találnak rá gyógyszert. ■'w Az orvost gondolkodóba ejti az, hogy az olvasó thyroi­­dot szed. LIa jól érti közlését, napi öt grammot szed,tárni temérdek mennyiség. Egy személy szükséglete általában, még ha nincs egyáltalában thyroid mirigye, akkor is mint­egy 3V2 gramm. Legtöbb ember, akinek thyroid hiány rendellenessége van, 2-3 napi adagot szed. Ha az olvasó túlméretezi a thyroidot, ez hozzájárulhat idegességéhez és szédüléseihez. Azt sem szereti, hogy hozzászokik a Valium­­hoz. AZ ORVOS MONDJA (LEL) Az olvasó írja, hogy feleségével a Rockie hegy­ség északnyugati részén szeretne utazgatni, de aggódik, hogy a magaslat árthat neki. Kéri az orvos tanácsát és felvilágo­sítását e kérdésben. Az orvos mondja, hogy 5,000 Iábnyi magasság alatt nem Iát veszélyt. Pl. Denver egy mérföld magasságú város, ami azt igazolja, hogy e magasságig nincs semmi lényeges jelentősége a magasságnak. Ezt tartják szem előtt a repülő­gép vállalatok is. Kabin légnyomás mai modern jet repülő­inknél 7,000 Iábnyira, vagy alacsonyabbra van beállítva. Olyan egyének, akik nem túlságosan mozgékonyak és in­kább csendesek, 7,000 Iábnyi magasság alatt nem mutatnak észrevehető hatást. Természetesen kivételt képeznek oJyan személyek, akik tüdőbajosak, v&gy akik súlyos szívbajban vagy más betegségben szenvednek. Az ilyen betegek lég­zési nehézséget, vágy más szimptomát mutatnak. A legtöbb ember nehézség nélkül repülhet 7,000'Iáb, vagy alacsonyabb magasságba, ha csak nincsenek valami­lyen izgalomnak kitéve. Aki a felszállás előtt szokatlak fi­zikai erőfeszítést fejt ki, ne tegye ki magát a magaslathak. Ha az olvasó 10,000 láb körüli magaslatba óhají ke­rülni, akkor jobb, ha előzőleg kikéri orvosa véleményét. Jiár­­ki, akinek tüdő vagy szív rendellenessége van, kérje k\ or­vosa tanácsát, mielőtt 7,000 lábnál magasabb helyre kékzül, utódok a szabadság, egyenlőség és nemzetiség (testvériség) eszméinek helyes viszonyát nem látták tisztán. Ennek azon­ban nemcsak a nemzedékek őrségváltása volt az oka, hanem az a sok változás is, amely világnézeti válságot idézett elő. j Az 1870-es évek dereka táján, amikor Deák Ferenc, I "a haza bölcse (1876-ban) örök álomra húnyja szemét, Arany János, a nemzet nagy költőfejedelme pedig (1877- ben) lemond a Magyar 1 udományos Akadémia főtitkári tisztségéről, a régi nemesi rendi világ fennkölt eszméi már végképp erejüket vesztették. Semmi más nem maradt belő­lük, csak a külső dísz, a pompás díszmagyar és az ezeréves ország /— Vörösmarty Mihály költészetéből tükröződő < romantikus álomképe, szemkápráztató látomása, amelyet a honfoglalás közelgő ezredik évfordulójának varázslata fo­kozott. Az új, osztály nélküli magyar társadalom 1848-as esz­méi elszürkültek, csak üres szólamokban, zengő-bongó jelszavakban és gyakran komolytalan politikai követelések­ben éltek. Az új rend felszabadította ugyan a jobbágyságot földesura robotjából, de kitaszította védelméből is. A nemes- I ség alsóbb rétegei a mosf kialakuló falusi földművelők vagy városi munkások új társadalmi rétegeibe olvadtak. Helyüket a községi, megyei és központi közigazgatás kishivatalnoki állásaiban az osztrák önkényuralom idegen eredetű kiszol­gálóinak “elmagyarosodotl leszármazottjai foglalták el - a korábbi magyar közéletben soha elő nem forduló, szokat­lanul hangoskodó és melldöngető hazafisággal, ami a ki­sebbségi körökben sok visszatetszés okozója lett. A feltörek vő magyar népi erők számára nem volt más kivezető út, csak a kivándorlás a szabadság és a lehetőségek hazájába, Amerikába. Helyüket alacsonyabb munkabérért igénytelenebb életmóddal is megelégedő idegenek foglalták el. A szabadelvűség tántoríthatatlan hívei nem ismerték lel a magyarságot fenyegető veszélyt. Elveikhez következ/etesek maradtak. A szabadelvűségben gyökerező szabad verseny és korlátlan egyéni érvényesülés feltétlen tiszteletben tartá­sával mindent megengedtek. A szabadelvűséghez való szigorú ragaszkodás \ tette lehetővé a mezőgazdasági és ipari munkásság megszerve­zését, a kisebbségek államellenes, külföldről irányított moz­galmait és a zsidóság lendületes gazdasági-művelődési elő­retörését. A szabadelvűség társadalomalakító hatásának kö­szönhető az osztályöntudat kialakulása, amelynek egyik sa­játos megnyilvánulása “a kiegyezés világában társadalmi sorvadás tünetének” látszó dzsentriség2) kialakulása is, amely az 1880-as években még a politikai hatalom birtoká­ban lévő vagy abban legalább osztozó középbirtokos ne­mességet jelentette. Ez a réteg a régi nemesi rendi öntudat helyébe lépő osztályöntudat következtében ^ részben vér­ségi, részben házasságkötési alapon magába olvasztotta a löldnélkülivé, vagyontalanná vált, de iskolázott nemesség tagjait, később pedig vagyoni érdekből a zsidóság nagy vagyonnal rendelkező tehetséges kiválóságait, akik a va­gyontalan elemek politikai összeköttetéseivel igyekeztek megfelelő jövedelmet biztosító közhivatali állást szerezni. Ez a társadalom többi rétegében könnyen érthető ellenszenvet váltott ki. A szabadelvűség nemcsak poli tikai és társadalmi kö­vetkezményekkel járt, hanem világnézett válságot is előidé­zett, mert lehetővé tette az anyagelvűség (materializmus) szabad érvényesülését. A korábbi erkölcsi felfogás megla zult, a régi erős hit megrendült, a vallás magánügy lett. Felekezeti ellentétek támadtak, vallási viták folytak, a kato­likusok és protestánsok külön-külön szemlét indítottak. Istóczy Győző országgyűlési képviselő a zsidók Palesztinába telepítését javasolta. Bevezették a polgári házasságot. Proh ászka Ottokár, aki később Székesfehérvár aranyszájú püspöke lett, nem ok nélkül kiáltott fel már 1895-ben, hogy bajban van a világ’ , új jogrendet kell csinálni, amilyet az Ür Jézus hozott, amikor kihirdette, hogy minden ember testvér, s mindenkinek egyenlő joga van a boldogulás esz­közeihez is.2’ Szavát nem hallották, intelmét nem értették meg. Az ország a szabadelvűség hullámain a "régi dicső­ség halvány csillagának felvillanó fényénél önhitt kábu­latban evezett a honfoglalás ezredik évfordulója (millenniu ma) felé. 2. IRÁNYKERESÉS Az irodalom, a költészet Arany János tanítása szej rint —< nem a valóság, hanem annak égi mása. Ez a tan azonban, úgy látszik, Arany János visszavonulása, majd halála (1882) után már nem érvényes. Arany költői élet-» műve ugyan — mint Farkas Gyula mondja a magyar népi élet és a magyar nyelv bibliája, "a biblia azonban szent könyv, melyet csak a hívő vesz elő mindennapi ol­vasmányul. A hívők serege pedig a magyar szellemi életben megfogyatkozott” ,3) Kazinczy Ferenc óta a magyar irodalomnak mindig megvolt a feltétlen tiszteletet parancsoló, határozott irányt mutató vezéregyénisége, költőfejedelme. Kisfaludy Károlyt Vörösmarty Mihály, őt Arany János követte. Arany János után ez a sor megszakadt. Több mint két évtizeden át költő­­fejedelmi székébe senki sem tudott felemelkedni. Ady Endrének csak születési éve esik egybe Arany János nyu­galomba vonulásának évével (1877-tel). A hagyományos magyar irodalom fejetlenné vált. Gyulai Pál sem költői, sem tanári tekintélyével nem tudta betölteni azt a hivatást, amelyet Arany János félszázadon át betöltött. A szabadelvűség (liberalizmus) az irodalom terén is korlátlanul érvényesült. Az egész negyedszázadot joggal ne­vezhetnénk a szabadelvűség (liberalizmus) korszakának is, ha ez a szó nem inkább világnézeti és politikai irányt jelöl­ne, meg ha a szabadelvűségen kívül még számos más irány is nem éppen ebben a negyedszázadban bontakozott volna ki. Ezek közül elsőként a valószerűségre való törekvést (a realizmust) kell megemlítenünk, mert Petőfi Sándor és Arany János már korábban is követőkre talált, népies köl­tészetében, Eötvös József báró és Tolnai Lajos regényeiben világosan felismerhető volt. ídőbelileg a realizmus el sem választható a romanticiz­­nustól, sőt akadnak olyan írók, akiket mindkét irányzat idggal vallhat magáénak. A realizmus megnyilatkozása nemcsak egyénileg, hanem országonként is változik. Egészen

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom