Magyar Újság, 1978 (68. évfolyam, 1-50. szám)

1978-12-07 / 47. szám

6. OLD AE MAGYAR ÚJSÁG 1978. DECEMBER r A ZILAHI TEMETŐBEN Ilyenkor hervadáskor a természet haldoklása idején, amikor a sárguló és lehulló falevelek eszünkbe juttatják a magunk fiervadását és elmúlását is —< végig járjuk a teme­tőket, virágot Helyezünk szeretteink, barátaink sírjára <—< ba van ilyen, ba nincs, az urnákra. És ba ez sincs, lélekben ba­­zaszállunk az elhagyott város, vagy falu temető kertjeibe, emlékezni otthon pihenő szeretteinkre, elveszett, rabságba sínylődő hazánkra. Halottak napján az emlékezés, a fájdalom igazibb és mélyebb, mint máskor. Egy kis erdélyi város temetőjében jártam, ahová a fiúi szeretet és hála hozott haza, drága jó szüleim testvéreim és barátaim sírjához. Amint a süppedő sírhantok között botorkáltam, egy­más után olvasom a megkopott fejfákról, sírkövekről a régi kedves neveket. Az emlékezés szárnyain feltámadnak és ele­venen jelennek meg szemeim előtt. Makkay Sándor neve olvasásakor szívem gyorsabban ver. Ö volt a tanítóm az első elemiben. O tanított meg írni, olvasni. Szeretni szüléimét, magyar fajtámat, hazámat. Tá­volabb másik volt tanítóm sírjára bukkanok, Nagy Sándor­­bácsiéra. Őneki nagyon nagy hálával tartozom. Harmadik elemista koromban ő fordította meg szekerem rúdját. Ha­szontalan, fegyelmezetlen vásott rossz kölyök voltam. Min­dég velem volt a legtöbb baj az osztályban. Egyik napon Sándorbácsi megsokallta. Ma is jól emlékszem, azt mondot­ta, "gyere ki te rossz kölyök, tedd össze a tíz körmödet . Összetettem. Ő a kezében levő nádpálcával jó erőset húzott az ujjaimra. Nagyon fájt, de nem sírtam. "Ha megjavulsz, nem mondalak meg az apádnak. Elmehetsz”. A csillagokat láttam fájdalmamban. Ez a kormos megfordította életem. Jó viseletű, szorgalmas tanuló lettem, nemcsak a harmadik osztályban, hanem végig az egyetemig, sőt azon is túl. 1921-ben a Wesselényi Collegium érettségi bankettjén oda­mentem Sándorbácsihoz, észrevétlenül megragadtam cs megcsókoltam a kezét. Mit csinálsz, te rossz nebuló, én meg­hajtottam magam és azt mondottam kedves Sándorbácsi most köszönöm meg azt a bizonyos kormost, amit harmadik elemista koromban adott nekem. Nem lennék itt az érettsé­gizettek között, ha azt a kormost nem kaptam volna. Áldja meg az Isten érette. Ott a temetőben akkor a hála könnyei potyogtak végig arcomon és a tíz körmömmel kitisztítottam Sándorbácsi sír­ját a sok, sok gaztól, mely elborította. Mentem, tovább botorkáltam. A Wesselényi Collegium ERDÉLYI LEVELEZŐLAP SOROZAT Most készült el nyomdánkban a 16 levelezőlapból álló ERDÉLYI LEVELEZŐLAP SOROZAT 'A képek Erdély nevezetességéit ábrázolják, valamint nég^ népviseletet mindegyik kép négy szín nyomásban. Az egyes lap ára 20 cent, a sorozat (16 lap) $3.00 és két sorozat 5 dollár. 10 sorozat 18 dollár, 50 sorozat áéa 75.00. Postadíjat 10 sorozat vagy több vételénél nem számí­tunk, ennél kevesebbnél sorozatonkint 30 cent. «T*­Megrendelem az Erdélyi levelezőlap sorozatot: Név:...................................................................................... Utca, házszám: ...............................................................'V . Város: ........................................................................... . . .; LOVÁSZY - DOHÁR HENTESÁRU ÉS FRISS HÚSOK (hazai készítésű áruk) F-l és F-2 Stand WEST SIDE MARKET Telefon: 241-4197 és 267-7913 ' HALOTTAINK- ITT VÁGJA KI EZT A RÉSZT ÉS KÜLDJE BE KÁRPÁT Publishing Cq. P.O. Box 5318 ; - * Cl eveland,. Ohio 44101 MEGRENDELEM Somogyi & Somogyi Failh & Fate” című kultúrtörténetét Kartonkötésben (5.95 $.) .... példányban..................$-ért. Vászonkötésben (7.95 $.) .... példányban..................$-ért. Somogyi: Magyar nyelv és irodalom című művének Ha­gyományok c. I. részét, példányonként 12.50 $-ért........... példányban ............... $-ért, összesen ........... példányban ............... $-ért. Ezt az összeget a mellékelt csekkel (money orderre 1) küldöm. Megrendelem az alábbi könyveket: ........................................................................-Jv.. » A csekket mellékelem Név: ...........................................................................ÍV* Utca: .............................................................................. ., : Város: ...................................................................... , . „ , Allan:...................................... Zip corUa.............. ÖZV. ACZÉL FERENCNÉ Szabó Erzsébet. Gyászolja 2 fia, Ferenc és Ernő, 4 ( unokája. ^ t BENKŐ J. EDWARD ! Gyászolja 4 gyermeke, Rose Mary, Catherine, Ed­ward Jr. és Mary, 1 unokája és nővére, Twobigné Margit. ÖZV. CIGÁN MIHÁLYNÉ Gyászolja 2 gyermeke, Macklemné Rosemary és Ernő, 1 unokája és 3 ded unokája. A Hartman Temetkezési Ott­hon (11410 Buckeye Rd.) kápolnájából temették. DUDÁS JÁNOS Gyászolja felesége, született Basco Mária, 3 gyermek^, Pál, DiPierroné Erzsébet és ifjabb János, 2 unokája és 3 dédunokája. ELEK J. ANDRÁS Gyászolja felesége, született Román Gizella, 2 Ieárfya- Humphreyné Nanette és Buchwaldné June, 8 unokája. Holló J. István Temetkezési Otthonából (7327 Pearl Road) temették. GULÁS ANDRÁSNÉ Rentkó P. Frances. Gyászolja férje, 5 gyermeke, Fe­renc, András, Borbála, Terézia és Mária, 1 unokája és 4 testvére. HORVÁTH HAROLDNÉ Courter Vema Jane. Gyászolja férje, 2 fia, Robert Akronban, William Floridában; leánya, Bertramné Bor­bála Akronban, 9 unokája. Akronban temették. JÁMBOR GYULA Gyászolja felesége, született Miller Mária és nővére, Jámbor Róza, továbbá elbúnyt testvéreinek fiai és leányai. ÖZV. KEREKES ANDRÁSNÉ Kahn'Mária. Gyászolja 5 gyermeke, András, József, Kosárkóné Mária, Hudákné Ilona, O Connellné Lujza, számos unokája és dédunokája, valamint 2 testvére. ÖZV. KÉPES RAYMONDNÉ Sweeney A. Mary. Gyászolja leánya, Doerné Diane, 4 unokája és 3 testvére. ÖZV. VARGA KALMÁNNÉ Lukács Mária. Gyászolja 2 fia, József és Kálmán, több unokája és dédunokája. KÓKAY STELLA volt floridai lakos november 21-én 54 éves korában élhúnyt. Temetése november 24-én volt a John Molnár Fu­neral Home magyar temetésrendező halottaskápolnájából és a Ferndale temetőben helyezték örök nyugalomra. Gyászol­ják: édesanyja, testvérei és jóbarátai. SZEREZZE BE A KÁRPÁT KÖNYVKIADÓ KÖNYVESBOLTJÁBAN... A LEGSZEBB, LEGHASZNOSABB AJÁNDÉK MINDEN ALKALOMRA... Göre Gábor: Kátsa (8-cadik eresztés) 1.00 Harcunk 1920-1945 — képek 11.00 Kővári Károly S.J.: A turzovkai jelenések L2$ Magyarország politikai térképe 1.00 Magyarország begy- és vízrajzi térképe 1.00 Márai Sándor: Erősítő 6.00 Márai Sándor: Föld. föld 8.f)0 Márai Sándor: Rómában történt valami (regény) 8.00 Mindszenty József: Emlékirataim kv. 15.00 Mindszenty József: Emlékirataim íve. 10.00 Mindszenty-Iátogatás emlék albuma 16.00 Mindszenty kép (nagy, színes r— 9x12) 1.00 Pohárnok Jenő:: A verhetetlen tizenegy 4.09 Prohászka: Diadalmas Világnézet 10.00 Antoine de Saint-Exupery: A kis herceg 3.00 Somogyi Ferenc és Somogyi Léi: Faith and Fate íve. 5.93 ! u.a. kötve 7.95 i Somogyi Ferenc dr.: Küldetés. A magyarság története Somogyi Feienc dr.: Magyar nyelv és irodalom 1823-ig 12.00 Somogyi Ferenc dr.: Magyar nyelv cs irodalom 1825-től 1925-ig 1. Hagyományok 12-3Q Színes levelezőlapok: Liszt Ferenc, Rákóczi Ferenc, Árnádházi Szent Erzsébet, Széchenyi István, Szent István szobra, . Mindszenty bíboros, Szent Korona, Szent Jobb, >■ Szent Jobb az ereklyetartóban. Deák Ferenc. Mindszenty József (színe:; fénvkép) 0,211 I ótb 1 ibamér: Hiszem az örökéletet 6.00 Vaszary Gábor: Ö 8.00 Vaszary Gábor: Nő a pokolban is úr 8.00 Vaszary Gábor: Hárman egymás ellen 8.00 Wass Albert: I avak könyve (mesésktfnyv) Í.50 Willam-Kótai: Máriának, Jézus anyjának élete 8.00 Postadíj az első kötet után 55 cent, a következő kötetéi: darabonkint 20 cent. 10 kötet rendelésnél postadíjat nem számítunk. Előfizetésem lejár. 1° . . . ev . . . . hé ... • n. Régi előfizető D Üj előfizető D Mellékelten küldök .... dollárt a MAGYAR ÚJSÁG előfizetésére. Sajtóalapra...........dollárt. Nevem: ........................................................................... Utca, bázszam: .................... ....................................... Város: ............................................................................. Aliim: ...........................................Zipcode................... • Kériük pontosan és olvashatóan kitölteni • KERTÉSZ TEMETÉSRENDEZÖ VÁLLALAT A MEGSZOKOTT UDVARIAS, TAPINTATOS ÉS SZAKSZERŰ MÓDON ÁLL A GYÁSZOLÓK SZÓI GÁLATÁRA 2433 Manchester Rd., Akron, OH. 44314 Telefon: 753-1066- FIZESSEN ElÖ! -A MAGYAR ÚJSÁG hetenkint jelenik meg Előfizetés egy évre $18.00, félévre $10.00- iTT VÁGJA KI ÉS KÜID.IE BE -HA GYÁSZ ÉRI A CSALÁDOT részletekig kidolgozza a VÉGTISZTESSÉG ADÁS minden tervét <— a család jóváhagyásával. Minden intézkedés úgy történik, bogy a gyászoló család zavartalanul adhassa át magát az utolsó búcsú nagyon nehéz perceinek. Gyász esetén szolgálatra készen állnak: BODNÁR A. LAJOS TEMETÉSRENDEZŐ - BALZSAMOZÓ 1929 Lorain Avenue Tel.: 631-3075 volt tanárainak a parcellájához értem. A deákdombi temető­ről Ady Endre is megemlékezett egyik versében, amikor visszaemlékezett a zilahi iskolára, kedves tanáraira, különö­sen Kincs Gyulára a későbbi igazgatóra. Azt is megírta egyik versében, bogy a collegiumnak köszöni, bogy az lett. ami lett hívő, fajtáját szerető igaz magyar költő. Tovább baladva a gondozatlan bozót között Vályi Ká­roly szeretett magyar irodalomtörténet tanárom sírkövére bukkanok. Ö tipikus magának élő agglegény volt. A régi idők: Arany, Petőfi szerelmese. Amikor a modern írókról és költőkről beszélt, azt mondotta, bogy van a gimnáziumnak egy szégyenfoltja: Ady Endre. Mi megdöbbenve, hallgattuk tanárunk tanítását. Az idő pontosan az ellenkezőjét igazolta, Ady Endre büszkesége lett a Wesselényi Collegiumnak. Ma is az. Az is marad. Sok hibáján kívül senki sem szerette jobban pusztuló magyar fajtáját és senki sem vitte olyan közel az olvasó lelkét istenhez, mint O. Szülő faluját a románok Jorga miniszterelnöksége ide­jén elkeresztelték Ady Endre falvának . Talán még ma is így nevezik. Itt van eltemetve a gimnázium mindentudó tanára is, Kerekes András. Ö Ady baráti köréhez tartozott, kedves pobarozó társa is volt. Mi diákok András tanár úrnak ne­veztük magunk között. 1 udós, eredeti férfiú vo't. Sok, sok aranymondás forgott közkézen, róla nemcsak a diákok kö­zött, hanem országosan is ismert volt neve, ahová történeteit elvitték a zilahi diákok. Ö híres, tudós nyakas kálomista paptanára volt a Wesselényi Collegiumnak. Ha társaságba ment és idegenekkel találkozott eredeti módon mutatkozott be: ‘ a nevem nem más Kerekes András, paptanár a mes­terségem, Ilonka a feleségem. Bandika a gyermekem, benne minden reménységem . Sétabottal, peckesen, kipödört ba­jusszal büszkén érkezett pont reggel 8 órakor a gimnázium i ba. A románok amikor már a hatalmat átvették a város fe­lett, első dolguk volt elrendelni, bogy a gimnázium homlok zatát díszítő angyalos magyar címert levételét. Egyik reggel éppen akkor érkezett András tanár úr az iskola elé, amikor i a kőművesek a címer levételén dolgoztak. Mit csinálnak I maguk itt, jó emberek, .— kérdezte András tanár úr. Parancsra le kell vennünk a címert, mondják. Ide figyeljenek, emberek, nagyon gondosan vegyék le, mert azt hamarosan vissza ke II hely ezni oda. Ezért a ki­jelentéséért a siguranca főnöke szegény jó András tanár úr talpára 25 botot veretett. Az egész város felzúdult ezen bír hallatáraó Megtorlásképpen mi diákpk bevertük a román siguranca főnök ablakait. Tovább barangoltam a csendes régi temető sírjai között. Nem messze egy félredült,. félig lesüllyed márványkőröl ol­vasom Nagy Sándor gimnáziumi tanár és felesége sírfelira­tát. Fizika tanárom volt és a Szilágyság c. lap főszerkesztője. Szigorú, nagy tekintélye volt a diáknépség között. Bent la­kott a gimnáziumban, ő volt az internátus felügyelő tanára is. Én akkor nyolcadikos bentlakó gimnazista voltam. Nyolc alsó psztályos volt a felügyeletemre bízva. 1919 április volt. ! Nagy ünnepre készülődtek az oláhok. A gimnázium előtti I hatalmas piactér tele volt a környékről becsődített oláhokkal. 1 Mosoju oláh tábornok, volt osztrák-magyar ezredes szemlét ■ tartott a zilahi román helyőrség felett és az ő tiszteletére nagy 1 nemzeti bált hirdettek a gimnáziumtól nem messze lévő vár­megyeháza dísztermébe. Óriási kurjongatás, üvöltés és zsu­­kátázás messze elhallatszott a kis városban. Lefektettem a j gyermekeimet. Ezt tette a szomszédos' diákbálószoba főnöke is Berey László, ugyancsak nyolcadikos kedves jó barátom. Kihívott a folyosóra és azt mondotta: " Károly nem tudok aludni a mulatozó oláhok kurjongatásától, menjünk le az 1 udvarra egy kis friss levegőt szívni.” Lent még jobban hal­lottuk az oláhok vad ordílozását. Ez felbőszített mindkettőn­ket. Berey Laci felkapott egy jókora követ, én a másikat és betörtük a harmadik szomszédban lévő vármegyeház. dísz­­! termének a felénk néző ablakát. Tettünk után rohantunk fel a szobánba. A Iépcsőbázban szembetalálkoztunk Nagy Sán­dor szigorú tekintetével. Hol jártok ilyen késő éjszaka az én engedélyem nélkül? Mindent bevallottunk. Azonnal feküdjetek le és tagadjatok mindent, ba jönnének a románok. A bálnak vége lett, a helyőrséget riadóztatták. Szuro- I nyos román katonai körülfogták a környező házakat. Minket (is felköttöttek és sorakoztattak az udvaron. Senki a gimná­ziumból se ki, se be nem jöhetett. Ránk gyanakodtak, hogy a kődob ás innen történhetett. Egy román kapitány tökéletes magyarsággal próbadobást végeztetett katonáival. Nem tud­ták eltalálni a díszterem ablakait. A kapitány órák múlva vissza jött és azt mondotta, most jövök a tábornok úrtól azt üzeni, ba a tettesek előállanak, nem lesz semmi bántódásuk. ba nem, úgy a gimnáziumot azonnali hatállyal bezáratja. Nagy Sanyibácsi ránk pézett, mi előálltunk. A kapitány a hátsó udvarra parancsolt bennünket és próbadobást rendelt el. Mi újból betörtük a másik ablakot. Most már elhiszem, hogy ti voltatok. Sarkonfordult és elment. Nagy bajt hoztunk a gimnáziumra. Tanári konferencia elé kerültünk. A kicsapástól drága jó tanáraink megértése és jóindulata mentett meg bennünket. Nagyrészük fiatalos, meggondolatlan magyar ügyet láttak tettünkben. Érettségiig nem volt szabad elhagynunk a gimnázium területét. Érett­ségi után kiszöktünk Magyarországba. Berey László koszorús költője vo!t az akkori önképző­körnek, kiváló atléta, futballista és nagy magyar. Mint egye­temi hallgató Budapestről visszaszököt szüleihez, otthon Rá­töri tüdőgyulladás vitte el. Fájó szívvel gondolok drága jó barátomra. Közben feleségem és zilahi rokon búgom is megérkez­nek a temetőbe, indulunk hazafelé. Alig teszünk pár lépést a félhomályban, szembe jön velünk egy kísértetnék kinéző magas, sovány feketeruhás gyászfátyoft viselő beesett arcú nő. Megáll velünk szemben, mintha beszélni akarna velünk. Megállunk. Egymásra nézünk. Néz és csak néz. Megszó­lít, hát maga, Karcsi, mit keres itt a temetőbe?” “Ki maga? — kérdem meglepetve. “Honnan tudja a nevem?” Mátis Annus vagyok, talán úgy jobban fog emlékezni rám, én voltam, amikor maga éretségizett, a diák-bálkirálynő. So­kat táncoltunk együtt, akkor. . . akkor milyen szép volt min­den. Férjem az oláhok börtönében balt meg, gyermekeim, szüleim mind itt nyugosznak. Ide járok minden nap a teme­tőbe, amíg végleg én is hozzájuk költözöm. Szemem le­hunytam pár pillanatra, elővarázsolódott az édes, szép An­­nuska képe, amint Kerekes Pistával boldogan, keringőzött a Vigadó gyönyörű báltermében. Elindult unk a zilahi deákdombi temetőből, ahol a kép­zelet szárnyán a kedves halottak lélekben visszatértek, hogy ne felejtsük el soha azokat, akiket igazán szerettünk. Alattunk fekszik a város a gyönyörű, hatalmas refor­mátus templommal, ahová Apámmal jártam vasárnapon­ként, mellette a sárgára festett gótikus katolikus templom, ahová mindég elmentünk az éjféli karácsonyi misére. A város másik oldalán a gör. kát. és g.keleti román templomok. Azelőtt egy sem volt, mivel a város szín magyar volt. Ezek a hagymakupolás tipikus román templomok ráter­peszkedtek a mi drága volt színmagyar városunkra, hogy megfojtsák a még élő magyarságot. A város közepén még áll az ősi háromszáz éves Wesse­lényi Collegium, de csak az épülete. A románok azon a címen, hogy minden iskolát átszerveznek, megszüntették ma­gyar jellegét, igazgatója román, tanítanak még párhuzamos osztályokban magyarul is, de meddig, senki sem tudja. Ez a sorsa az erdélyi több mint tíz róm. kát. középiskoláknak is és a bét református collegiumnak is. Ideig-óráig még meg­hagyták a híres'nagyenyedi collegium magyar jellegét tekin­tettel, hogy az internátust annak idején angol segítséggel és pénzen építették. Politikából ezt még nem szervezték telje­sen át. Egyébként az összes volt magyar felekezeti iskolák­ban román és magyar a tanítási nyelv. Sokszor a magyar szülők ájuldozva olvassák gyerekeik bizonyítványában a ne­vük megoláhosítását. így történt az Óromániába áthelyezett régi székely Kemenes család leány gyermekével is, akit Co­maneci néven a román államnak a montreáli olimpiászon három arany érmet nyert és az egész sport világ ünnepelte. A montreáli olimpiászon magyar sport újságírót közelébe sem eresztették, magyarul senkivel egy szót sem beszélhetett és titokba tartották magyar származását is. Ha a szülők a gyermekeik nevének megoláhosítása miatt panaszra men­nek, a szülőket áth^yezik Romániába, vagy elvesztik nyo­morúságos kis állásukat. így lesz a magyar Kovácsból, Kovacsescu, a Papból, Popescu. Zilahon a collegium előtt még áll Ady Endre bronzból készült mellszobra. A főtéren még szintén áll Fadrusz János híres Wesselényi szobra is. A Wesselényi család volt a collegium alapítója és évszázadokon keresztül támogatója. A városban csak román utcafelírások vannak, magya­rul nem lehet beszélni sem hivatalokban, sem a vendéglők­ben nem szolgálják ki a magyarul beszélőt. Ceausescu uralma többet ártott az erdélyi magyarság­nak, mint a tatárjárás és a török dulás együttvéve. Az emberek szomorúak, lerongyolódottak, élelmiszerért még ma is sorba kell állni. A haldokló Erdély segélykiálltását senki sem hallja meg, sem Carter, sem Amerika, de még az anyaország sem. j Ez Kádár egyik legnagyobb bűne. Carter 21 ágyúlövéssel fogadta és üdvözölte Ceauses- I cut nem régen, majd vadászpuskát küldött neki ajándékba. I Megcsúfolva az amerikai történelem szabadság védelmét. Az emigráció keményen küzd erdélyi testvérei jobb sorsáért ; és szabadságáért, de eddig nem sok eredménnyel. Tehetet- i lenül ostromoljuk az Egek Urát. I! • Ne hagyd elvesszni Erdélyt Istenünk. (Z.D.K.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom