Magyar Újság, 1978 (68. évfolyam, 1-50. szám)

1978-02-02 / 5. szám

1978. FEBRUÁR 2. MAGYAR ÜJSÄG 3, oldal: A MADÉFALVI VESZEDELEM ÉS ZÖLD PÉTER EMLÉKE 250 évvel ezelőtt született Madéfalván a Habsburgok nemzeti elnyomása elleni küzdelem jeles személyisége, Csík XYÍII. századi történelmének kimagasló alakja: Zöld Pé­ter. Elemi iskolába minden bizonnyal Csíkrákoson járt. utána Csíksomlyón tanult, s 1748-ban Kolozsvárott fejezte Le főiskolai tanulmányait; a filozófia és a teológia doktora lett. 1755 és Í764 között Csíkszentléleken tevékenykedett. A német elnyomó uralom, az évszázados szabadság­­jogokat lábbal tiporta. Az 1762 és 1764 közötti időben arra kényszerítette Erdély keleti és déli részének szabad földmű­ves és jobbágy lakosságát (magyarokat és románokat), bogy belépjenek a Habsburg-birodalom érdekeinek védelmére alakítandó batárőrezredekbe. Zöld Péter a cs'kszéki lakos­ság akaratával összhangban, a leghatározottabban szembe­szegült a határőrezred szervezésével, a Habsburgok elnem­­zetlenítő politikájával. Az 1762/64-es időszak németellenes mozgalmainak legfőbb oka a társadalmi és nemzeti elnyomás. Ez tűnik ki a madéfalvi Zöld Mátyás és mások vallomásaiból. Zöld Péter fáradhatatlanul járta Csíkszék falvait. Az engedelmesség megtagadására, a német katonai hatóságok által kiosztandó fegyverek visszautasítására buzdított. A madéfalvi veszedelmet megelőzően Zöld Péter fő célkitű­zése — Csík lakosságának a császáriakkal szembeni össze­tartását megőrizni. Az ellenállás kiterjedt Csíkra, Udvar­­helysékre, Háromszékre. Egyes községekben a forrongás erős hűbérellenes jelleget öltött. Az udvarhelyiek szünet nélkül gyűléseznek, a románokkal is egyezkednek és leve­leznek . Ilyen felszólítások jártak akkoriban Csíkot: Vidd vissza a fegyvert, ne katonáskodjál; Tarts Udvarhely szék­kel; Minden szavuk csalárd, hazúg, ne higgy a németnek; Tegyétek le itt is a fegyvert, akárcsak Besztercén . . . Az engedetlenséget propagáló Zöld Pétert 1763-ban tíz napi fogságra ítéltek, megfosztották hivatalától, amelyet azonban Csíkszentiélek kérésére visszakapott. 1765 végére az osztrák elnyomó szervek erőszakosko­dása fokozta a lakosság elkeseredését és erős'tette az ellen­állást is. A madéfalvi férfiak az erőszakos sorozás ellen erdőkbe menekültek. Példájukat más falvak lakói*követték. Az erdeiek felhívással fordultak a szomszédos Udvarhely és Háromszék lakosságához; közös fellépést sürgettek. 1764 január 6mn az "erdei székelyek Madéfalvára gyűltek, ahol a következő nap hajnalán r- Siskovicz tábor­nok parancsára Carato ezredes katonái több száz em­bert legyilkoltak. Zöld Pétert Gyulafehérvárra invitálták és letartóztatták, de sikerült kiszabadulnia és Csíkba vissza­térnie. Újból elfogták, de megszökött és Moldvába mene­kült. 1764 nyarán titokban visszatért szülőfalujába, ahol Carato katonái várták. Gyulafehérvárra kísérték. A tör­vényszék bűnösnek találta, mert népét tanáccsal és Írás­sal lázongásra buzdította . Négy esztendei fogságra ítélték, ■r* de 1765 júniusában ismét elszökött, másodszor is Moldvába ment, ahol a kibujdosott csíkiak lelkésze lett. Zöld Péter az 1762/64-es ellenállási mozgalom egyik legtehetségesebb, legügyesebb vezetője volt. Nevét és tetteit b a szabadságért és nemzeti igazságért vívott harc kiemelkedő j szémélyiSégei között tartja számon a történelem. (E.T.) NÁDAS JÁNOS DR. KÖSZÖNTÉSE (Folytatás az 1. oldalról.) Nádas János dr. 75. születésnapján azt is el kell mon­danunk, amit talán csak kevesen tudnak róla. Kétségtelenül ' ő volt a legelső, aki az egész világon szétszóródott magyar ifjúság nemzeti és népi öntudatának ébrentartása cé íjából rendszeresen pályadíjakat tűzött ki, szabadegyetemet szer­vezett, egyetemi magyarságismereti tanfolyamot támogatott, az elnökségével működő Magyar Társaság keretében a ta­gok gyermekeinek magyar nyelvoktatásáról gondoskodott, 1966 óta pedig a fiatal magyar értelmiséget is tervszerűen j szóhoz és szerephez igyekezett juttatni. Nádas János dr. egyik legfőbb érdeme, hogy Cleve­­landben történt megtelepedése után azonnal bekapcsolódott Q a régi magyar amerikai egyházak és egyesületek munkás­ságába is. Mindenütt megszerették, tisztelték és becsülték, hamarosan több vezető tisztségre is megválasztották. Ennek tulajdonítható, hogy nemcsak a szabad világon szétszóródott magyar értelmiség találkozóit rendezte meg 17 éven át min­­‘ den esztendőben, nemcsak a külföldi magyar tudósok, írók ’* és művészek akadémiáját és a magyarság jó hírnevét növelő kiválóságok hivatás- és hűségrendjét hívta életre, nemcsak a kimagasló értékű szellemi alkotások szerzőire, újabban minden legérdemesebb magyarjára, magyar családjára és szervezetére hívta fel a figyelmet, hanem az amerikai magyarság egyetemes képviseletére hivatott Amerikai Ma­gyar Szövetségnek is hosszú évek óta fiókegyesületi elnöke, országos alelnöke, legutóbb éppen legfőbb intéző bizottsá­gának elnöke lett. Bizonyos, hogy Nádas János dr. eddigi közéleti mun­kásságának felsorolása hiányos; eredményeinek megérde­melt méltatására nem is vállakozunk, mert nem élet- vagy korrajzot írunk; egyszerűen csak példákat idéztünk, hogy 75, születésnapján tények és eredményék alapján őszinte ,i megbecsüléssel és magyar szeretettel, mint az amerikai és az egyetemes magyarság egyik legértékesebb, fáradhatat­lan vezető egyéniségét köszönthessük. Ehhez a köszöntéshez fűzzük ,— nem is egészen önzet­len — jókívánságainkat: isten áldja meg Nádas János dr.-t — szeretteivel és munkatársaival együtt — erővel, egészség­gel, továbbra is rendületlen magyar hittel, hogy a keresztény nemzeti eszmékhez és a .történeti magyar hagyományokhoz való hűség zászlaját még sok-sok éven át emelhesse magasra előttünk. 'Somogyi Ferenc dr. JUBILÁL A "ZSERBÓ" A Vörösmartyt, a szép műemlék-cukrászdát, a buda­pesti belváros egyik legjellegzetesebb színfoltját még ma is Zserbónak nevezik a pestiek. Ebben az lesz 120 éves. 1858- ban nyitotta itt meg cukrászdáját Kugler Henrik, akitől 1884-ben Gerbeaud Emil francia cukrász vette át. O fej­lesztette naggyá. A 100. évfordulón a cukrászda megkísé­relte, hogy ismét felvegye a Zserbó nevet, de a Gerbeaud­­örökösök ehhez nem járultak hozzá. Egészen a hágai nem­zetközi bíróságig mentek, hogy megtiltsák a Vörösmarty - téri cukrászdának a régi, patinás név használatát. * * * Kevesen tudják, hogy a cukrászdát magába foglaló ház­tömböt a régi pesti zsargon Schneider Viereck-nek, vágó négyszögnek nevezte, mivel négy vágó ember lakott, il­letve tartott üzletet a négy sarokházban: egy sebész, egy szabó, egy hentes és egy bankár, aki csak képletesen ugyan, de szintén "megvágta ügyfeleit. A cukrászda 1973 óta védett műemlék; számos beren­dezési tárgya majdnem 100 esztendős. Ilyenek a bronzvere­­les lábakon álló márványasztalok, a kandallók és a híres földgömb-órák, amelyeket a 120. évfordulóra ismét műkö­dőképessé tesznek majd. Kevesen tudják, hogy a cukrászda alatt kiterjedt pince húzódik, ahol annakidején nem bort, hanem a házi üzemben készült különleges szörpöket tárol­ták hordókban. Ma raktárnak használják. A cukrászda különleges tortái, süteményei európai hí­mek. Egyik híres készítménye, a zsardinett, csaknem 80 éves múltra tekinthet vissza. Á különleges gyümőlcsformákba préselt banánt, barackot és déligyümölcsöket tartalmazó par­fé-kosár ünnepélyes fogadások Ínyenc asztaldísze. Külön­leges mélyhűtőkben külföldre is szállítják. A patinás cukrászdában fennállásának 120 éve alatt számos híres politikus, művész és más nevezetes személy fordult meg. Járt itt 1912-ben Theodore Roosevelt, az Egye­sült Államok elnöke, a walesi herceg, a kapurtalai maha­radzsa, a némafilmek híres sztárja, Psilander Waldemár és Pola Negri, sőt egy alkalommal, a húszas évek közepe tá­ján, teljes harci díszbe öltözött torreádorok fogyasztották itt uzsonnájukat. * * * A patinás cukrászda alkalmazottjának lenni vala­mikor komoly rangot jelentet. A szigoráról híres -madame Gerbeaud, aki több mint fél évszázadik uralkodott az ódon, de mégis meghitt termekben, alapos gonddal választotta ki a felszolgáló személyzetet. A csinosságon, udvariasságon és szolgálatkészségen kívül megkövetelte a négy polgári iskolai végzettséget, a francia vagy német nyelvtudást. Maga el­lenőrizte a híres zserbó-kisasszonyok egyenruháját, sőt nem egyszer az alsó fehérnemű tisztaságát is. A mai zserbó­­kisasszonyok” legtöbbje vendéglátóipari szakközépiskolát végzett. Áz igazgató, Ágoston Mária, a szakma legfiatalabb vezetője, mint a cukrászda felszolgálója kezdte vendéglátó­ipari pályafutását. A 120. évfordulóra, mint mondják, a Vörösmarty Cukrászda, ez a patinás, meghitt, élő múzeum jelentős fel újításként stílusának megfelelő belső garnitúrát, ülőberen­dezéseket ,kap. KI KICSODA BUKARESTBEN? A DEUTSCHE ZEITUNG múlt évi augusztus 19-i száma felsorolta, hogy Ceausescu családjából ki milyen po­zíciót tölt be: "Csak Bizáncban akadt példa a Román Kommunista Párt vezérének személyi kultuszára. Kiváltsá­gos klikkje őt nem veszélyezteti . A cikk kitűnő megítélései helyett csak annak függelékét idézzük, amelyben az sorolja fel: ki kicsoda Bukarestben . Nicolae Ceausescu: a Román Kommunista Párt fő­titkára; a Köztársaság elnöke; az Államtanács elnöke; a Honvédelmi Tanács elnöke; a Gazdasági és Szociális Fej­lődés Legfelső Tanácsának elnöke; a román hadsereg fő­­parancsnoka; a Szociális Egyesülés Nemzeti Frontjának el­nöke. Felesége, Elena Ceausescu: vegyészmérnök; a Kémiai Kutatóintézet vezérigazgatója; a 1 udományos Kutatás Szo­ciális Tanácsának tagja; a RKP állandó végrehajtóbizott­ságának tagja; a RKP és a Központi Bizottság tagja; a Ro­mán Tudományos Akadémia vegyészeti osztályának tiszte­leti tagja; a Szociális Egységfront Nemzeti Tanácsának tagja; a Gazdasági és Szociális Fejlődés Legfelső Tanácsá­ban a kémiai ipar osztályának elnöke; a politikai végrehajtó bizottság tagja. Fia, Nicolae (Nicu) Ceausescu: diák, a Román Ifjú kommunisták Központi Bizottságának titkára, — amihez újabban a diókunió is tartozik; a Szociális Egységfront Nemzeti d anácsának tagja. Fivére, Ion Ceausescu: agrármérnök, a Mezőgazdasági és az Élelmezésipari minisztérium helyettes minisztere. Fivére, Ilié Ceausescu: történész, a román hadsereg vezérőrnagya; a Román Katonai Akadémia tagja; a Román Hadsereg Legfelső Politikai Tanácsának titkára. Fivére, Marin Ceausescu: a bécsi román nagykövetség tanácsosa; a bécsi Román Kereskedelmi Iroda főnöke. Fivére, Florea Ceausescu: Románia vezető agrárújság­írója; a hivatalos mezőgazdasági újság állandó vezércikk­­írója. Fivére, Nicolae Ceausescu: konzul Kievben. (A név nem tévedés, fiatal öccse a nagy Nicolaenak.) Nővére, Elena Burbulescu: a scorincesti gimnázium igazgatója. Férje is magas állásban van. Mária nővérének férje, Manea Manescu a köztársaság miniszterelnöke. Rebhina nővérének férje, Ilié Verdet: az RKP Végre­hajtóbizottsága Állandó Irodájának tagja; a politikai végre­hajtó bizottság tagja; a Központi Bizottság tagja. Unokaöccse, Cornel Burtica: Főideológus és helyettes miniszterelnök; a RKP végrehajtó bizottsága állandó irodá­jának tagja; a Központi Bizottság titkára; a politikai végre­hajtó bizottság tagja. Sógora, Gheorghe Petrescu: miniszteri rangban a gépépítésipar minisztériumának államtitkára. Sógora, Dimitru D. Petrescu: az Arges-i kerület első helyettes elnöke. Unokaöccse, Ion lonita: helyettes miniszterelnök. (E.T.) A ZSILVÖLGYI BÁNYÁSZOK TŰMEGSZTRÁJKJA Több mint 2000 román katona van járőrszolgálatban a Zsil völgyében, ahol 3 hónap előtt tömegtüntetések és több tízezernyi bányamunkás sztrájkja robbant ki és ahol a gaz­dasági és politikai feszültség továbbra is komoly. Ezek a sztrájkok és tüntetések a legátütőbb munkásmozgalmi jelen­ségek, amelyek a háború után Romániában feltűntek. Áz utóbbi három hónapban Ceausescu elnök kétszer, legutóbb alig két hete, meglátogatta Petrozsén, Vulcán és Lupény bányavárosokat a munkásság megnyugtatása céljából. A til­takozások kezdetén a munkásság kezesként lefogta a kor­mány egyik magasrangú tisztviselőjét, lezárta a bányabejá­ratokat és az utcán ordítozva gyalázta a kormányt. Román tisztviselők magánbeszélgetésekben annak az aggodalmuknak adtak kifejezést, hogy a tüntetések meg­felelő kapcsolatok révén átterjedhetnek az Ország többi ré­szébe is. Szeptemberben, úgy hírlik, a brassói textilgyárak­ban és egy nagy bukaresti gépgyárban is voltak tüntetések. Augusztus 3-án a Zsil völgyében a bányamunkások 17 pontos petíciót nyújtottak át Ceausescu elnö knek; fel­panaszolták a gazdasági és politikai rendszer hiányosságait, különösen a hiányokat élelmiszerben és fogyasztási javak­ban, a zsúfolt, sivár lakásokat, nem kielégítő nyugdíjakat és a súlyos bírságokat a termelési kvóták nem teljesítése esetén. Semmi sem változott, semmit meg nem oldottak mondta az egyik bányamunkás, aki egyáltalán hajlandó volt nyilatkozni, de ismételten kijelentette, azt kell monda­nunk. hogy sportról, kirándulásról vagy talán síelésről be­széltünk, különben láncra verten viszik el. A dolgok szín- Ieg megnyugodtak, mert az emberek félnek ,— folytatta a bányász, r— "Nehéz valamit is szervezni, mert tele vagyunk kémekkel; de mi várunk. A zavargások Lupényben augusztus 1 én kezdődtek. Lupény 30.000 lakosú kis város. Egyetlen főutcáját föld­szintes bányászlakok szegélyezik, amelyek kőszénfekete, piszkos kis előterekre néznek, ahol kormos képű gyerekek játszogatnak. Ezeket a második világháború előtt épült ház­sorokat olykor megszakítja egy-egy toronyszerű ház újabb lakásokkal. Az utóbbiakat munkás követelések hatására nagy septiben 5-10 év előtt építették. Most lassan repedez­nek és megfeketednek. Augusztus 1-én a munkások a bánya főbejárata előtt gyülekeztek, de a gyülékezés lassan a város főterére is át­terjedt. Jól szervezkedtek. A sztrájk első napján 35.000 munlás gyűlt össze a környékbeli bányákból és városokból. Megtöltötték a város főterét, mellékutcáit, sőt még a kör­nyező dombokra is jutott belőlük. Másnap a zavargások híre eljutott Bukarestbe és Ceausescu elnök 3 magasrangú tisztviselőt küldött Lupénybe, névszerint Ilié Verdet minisz­terelnökhelyettest, Gheorghe Panat munkaügyi minisztert és Constantin Babalau bányászati minisztert. Az egyik mi­nisztert (a bányászok szerint Babalaut, más forrás szerint Panatot, de lehet, hogy mindkettőt) a bányászok ott fogták kezesül annak a követelésüknek biztosítására, hogy maga Ceausescu jöjjön Lupénybe. Ceausescu megszakította a Fe­kete-tengernél töltött szabadságát és augusztus 3-án Petro­­zsénbe repült (egy közeli nagyobb város) és autón Lupénybe jött, ahol a tömeg még mindig együtt volt. Az elnök sok ígéretet tett, így a nyugdíjazás rendjének megjavítását, jobb munkafeltételeket, jobb minőségű élelmet és fogyasztási ja­vakat, főként ruhaneműt és jobb lakóházakat. A bányászok ezt tudomásul vették és visszatértek munkahelyükre. Két hétig tényleg volt némi javulás — mondta az egyik bá­nyász, /— több és jobb volt az élelem, a ruházat. Új nyug­díjtörvényt hirdettek ki. bár ez formálisan sohasem lett jó­váhagyva. Két hét múlva mindennek vége szakadt és meg­jelentek a csapatok. Szeptember 1 -én 2000 román katona érkezett a Zsil völgyébe. A katonák egy részének a bányákban kellett volna dolgoznia, de az egyik bányász szerint a katonák ezt meg­tagadták; azt mondták: Ez nem a mi dolgunk, a mi hiva­tásunk az ország védelme.” A bányászok szerint a titkosrendőrség sok embere vo­nult, mint munkás a bányákba s ez megakadályozott min­den további munkásszervezkedést, meghiúsította minden újabb sztrájk vagy tüntetés előkészítését. Egyes jelentések szerint a titkosrendőrség megjelenése után több ezer munkást bocsájtottak el. Sokat családjukkal együtt kitoloncoltak a Zsil vidékéről. A Jupényi tüntetések vezetőjét, Dobrei bányászt, aki diplomás ember, és a petí­ciót átadta Ceausescunak, a titkosrendőség éjnek idején el­fogta, feleségével és gyermekeivel együtt a 200 mérföldnyire fekvő Craiova városába szállította. A bányászati minisztérium öt miniszterhelyettese közül hármat (Dan Radulescut, Ivan Mineut és Gheorghe F'a­­costet) rövid úton elbocsájtottak. A bányászok úgy mondják, hogy pénzbüntetést is alkal maztak velük szemben, augusz­tusi fizetésük 40%-át visszatartották azon a címen, hogy a kvótát nem teljesítették. Bár a kormány 50%-ig terjedő béremelést ajánlott a bányászoknak, a valóságban továbbra is 5-25% bérlevonásokat alkalmaz a kvóta nemteljesítése címén. Két hét után Ceausescu visszatért a Zsil völgyébe, hogy ünnepélyesen tiszteletbeli bányásszá avassák, s több ezer főnyi hallgatóságának ezeket mondta: "Azt akarjuk, hogy a bányászok munkája könnyebb legyen, az általános munkafeltételek javuljanak és a termelékenység fokozódjék,” Mindez csak saját céljait szolgálta gúnyolódott az egyik bányász, nekünk semmit sem jelentett”. A bányászok Romániában ugyan agitátorok hírében állanak, de hangulatuk mindjobban tért nyer más nehéz­ipari munkások között is. Az elégedetlenség moraja hall­ható volt az Augusztus 23 nehéz gépgyár néven ismert bukaresti gyárban is. (A NEW YORK TIMES novembei 27-i számából az E.T.) KINEVEZÉS A VÁROSHÁZÁN Kucinich Dennis, Cleveland város polgármestere a vá­rosi közszolgálati bizottság ügyvezető titkárává a szlovák­magyar származású Martin J. Carolt nevezte ki. Martin J. Carol clevelandi születésű; egyetemi tanul­mányait a Kent állami egyetemen végezte, majd a Snffock egyetemen Bostonban folytatott további tanulmányokat. Munkaköre döntő fontosságú és vezető jellegű. GOMA PÁRIZSBAN A 42 éves író, aki a romániai disszidens írók élén állt, a francia Penn Club meghívására, egy éves turista vízum­mal, november 20-án feleségével, Annával és Fülöp hátai Párizsba érkezett. A bukaresti hatóságok azt tanácsolták neki, hogy emigráljon, de ezt Goma visszautastotta. i Gomát az év április 1-én tartóztatták le Bukarestben és hat hétig volt fogságban, többek által aláírt nyílt leve­lekért, amelyekben politikai változásokat követeltek. Azt mondta, hogy árulással és homosexualitással vádolták, jde az utóbbi vádat aztán néhány nap múlva összeesküvésre változtatták. Egyik rendőrségi ember tettleg !s bántalmazna, de ugyanaz 12 órával azelőtt, hogy Goma elhagyta Ro­mániát, irodájába rendelte és igen udvariasan beszélt vejle. November 24-ién nagy hallgatóság előtt sajtókonferen­cián beszélt Párizsban. Azzal vádolta a román hatóságokat, hogy disszidenseket tart börtönben, munkatáborban és pl­­megyógyintézetekben. Több mint 12 nevet tartalmazó név­sort olvasott fel, akik az emberi jogok érdekében tevékeny­kedtek és aztán nyomtalanul eltűntek. Szerinte a roman rendőrség, a névtelen kisemberekkel a legkemenyebb és I^g­­kegyetlenebb. Azt is említette, hogy szeptemberben kb. 40p0 bányászt bocsájtottak el a nyugdíjkérdés miatt szervezeti zsilvölgyi bányászsztrájk miatt. Ezeket családostól vissza­szállították azokba a falvakba, ahonnan származtak és ott most a rendőrségnek vannak kiszolgáltatva anélkül, hojgy bárki is tudna róluk. A legerősebb támadást a román titkosrendőrség ellen intézte. Azt mondta, hogy elutazása előtt figyelmeztették, a rendőrség karja nagyon messze ér . Legutóbbi pénte­ken Monica Lovinescut, a Szabad Európa Rádió munka társát, két alak megtámadta és eszméletlenre verte. Monica Lovinescu két nap múlva rádió interjút akart Gomával csi­nálni. Goma Paul azt mondta, meggyőződése, hogy ez volt a rendőrség által ígért figyelmeztető jel. (E.T.) CEAUSESCU NÉPSZERŰTLENSÉGE A mai kommunista vezetők között Ceausescu, Románia diktátora egyedülálló jelenség. Több szervezet és államhi­vatal vezetője és személyes hatalma nagyobb, mint bárme­lyik más kommunista államvezetőé, Leonid Brezsnyevet, a Szovjetunió jelenlegi teljhatalmi urát Is beleérhet Szemé­lyének kultusza olyan méretű, ami még az egykori Sztálin személyi kultuszát is túlszárnyalja és egyedülálló a törté­nelemben. Mindezt 12 éves uralmának ideje alatt érte el azzal, hogy mesteri módon a szovjetóriás szomszédjával. Kínéval önálló külpolitikai irányzatot kezdeményezett, a román nép mélyen gyökeredző nemzeti érzését felkeltél te, önmagát népe előtt népszerűvé tette. E miatt a soviniszta irányzat miatt kell az erdélyi magyaroknak mérhetetlenül szenvedniük és üldöztetést elviselniük. Viszont felvetődik a jogosult kérdés: meddig tudja az 59 éves “conducator” (vezető, akárcsak Hitler), ahogyan ő saját magát nevezi, a román népet boldogítani, a .népet sovány koszton tartva, ami már az éhség határát súrolja, amit csak a nép soviniszta érzésének ébrentartásává! fűsze­rez? Ez a kérdés újra felvetődött és sürgős választ igényel, mert az utóbbi időben mind több olyan jelentés fut be a bukaresti központba, ami a román nép növekvő elégedet Ienségéről beszél, és ami sok esetben tiltakozó sztrájkokban nyilvánul meg. Az augusztusi nagy bányász-sztrájkon kívül, megbízható jelentések szerint, az elmúlt hónapban Buka­rest Iegnagypbb futball stádiuma előtt volt tiltakozó tünte­tés a rossz és hiányos élelmezési rendszer miatt; Tásohló jellegű tüntetés történt a Fekete-tengeri Neptun fürdőhe­lyén. amikor a román turistákat kilakoltatták szállodai szó báikból azzal, hogy azok a külföldi turisták részére szük­ségesek. Ceausescu az elmúlt hónap folyamán kétszer tartott megrovó beszédeket, amelyekben az ipari és az illetékes kormányzati tényezőket vádolta meg rossz vezetéssel, kor­rupcióval és apátiával; a román népet pedig azzal vádolta, hogy túl sokat eszik és olyan követeléseket támaszt, amit az állam közgazdasága ne mképes kielégíteni. Védelmén* kelt a saját gyors iparosítási terveinek és támadta áz ala­csonyabb rangú pártembereket, hogy terveit nem magya­rázták meg kellően a népnek. Most kétségtelen jeleli'arra mutatnak, hogy a nacionalista jelszavak a népnél süket fü­lekre találnak. '7ot Annak ellenére, hogy nagy méretű iparosítást hajtottak már végre az országban, és Románia igen gazdag szénvLó, bauxit, mangán, ólom, ezüst, arany ásványban cs fllin­­denekelőtt olajban, mégis Romániában a legalacsonyabb az életszínvonal az összes kommunista csatlós államok közt. Az elégedetlenség és az általános panasz hangjai Bukarestben jelenleg hangosabbak, mint a nacionalista hurrákéi. Jelek vannak arra, hogy Ceausescu rideg, 'auto­kratikus politikai rendszere alapjaiban, a népnél kezd’Üíteg rendülni, mert a román népnek főleg az a rétege, atúely eddig a rendszer alappillére volt, a közép és az alacsonyabb rangú vezetői az ipari és kormányzati szerveknek, közömbö­sek és nemtörődömösöó kezdenek lenni, ami pedig kezdete lehet. ERDÉLYI LEVELEZŐLAP SOROZAT; Most részült el nyomdánkban a 16 levelezőlapból álló ERDÉLYI LEVELEZŐLAP SOROZAT' A képek Erdély nevezetességeit ábrázolják, valamint négy népviseletet r— mindegyik kép négy szín nyomásban. Az egyes lap ára 20 cent, a sorozat (16 lap) $3.00 és két sorozat 5 dollár. 10 sorozat 18 dollár, 50 sorozat ára 75.00. Postadíjat 10 sorozat vagy több vételénél nem számí­tunk, ennél kevesebbnél sorozatonkint 30 cent. Megrendelem az Erdélyi levelezőlap sorozatot: Név:............................................................................................. Lttca, házszám: ................................................................................ Város: ................................................................................... i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom