Magyar Újság, 1978 (68. évfolyam, 1-50. szám)

1978-10-26 / 40. szám

1978. OKTÓBER 26. MAGYAR ÚJSÁG 5. OLDAL FOR GOVERNOR • Born and raised in Cleveland ® Father Italian Immigrant: Wife, born and raised in Eastern Europe • Former Executive Assistant to Pres. Kennedy's Ambassador to India • Lt. Governor of Ohio, 1974 to present Paid for by Citizens with Celeste, Hamilton J. Teaford, Treas., 795 S. Fifth St., Columbus, O. 43206 LEGSZEBB PILLANAT Újgazdagéit a hires mo­dern sielőhelyre utaznak a he­gyekbe. Amikor visszajönnek, valaki megkérdezi: — Melyik volt a I egszebb pillanatod? Amikor levették a gip­szet a lábamról! SZABÁLYTALANSÁG A rendőr leállít egy autóst: —< Ön átlépte a megenge­dett sebességet! Indignálódva mondja az; autós: ~ Én? Ki sem léptem a kocsimból! SZABADSÁGOT DR. LUDWIG SÁNDORNAK A Volt Magyar Politikai Foglyok Szövetsége folytatja küzdelmét dr. Ludwig Sándor kubai magyar orvos szabad­­lábrahelyezése érdekében. Ezúttal amerikai szenátorok és kongresszusi képviselők révén kéri az amerikai külügymi­nisztériumot: hasson oda, hogy a 12 éve börtönben tartott magyar is benne legyen Kuba által felajánlott politikai am­nesztiában. Ismeretes, hogy a magyar politikai foglyok érdekvédel­mi szervezete jelőszijr, az Amnesty Internationalt, majd a dá­niai Szakharov Bizottságot kérte fel dr. Ludwig kiszabadí­tására. Mivel kérései nem vezettek eredményre, most ame­rikai kormányköröknél próbálkozik. Megkeresésére az ame­rikai külügyminisztérium válasza, hogy az amerikai kormány különös figyelemmel kiséri az emberi jogok helyzetét Ku­bában. Carter elnök egy alkalommal a sajtókonferenciáján úgy nyilatkozott, hogy a Kubával való teljes diplomáciai kapcso­lat felvételének egyik alapfeltétele a többezer kubai politi kai fogol y szabadlábrahelyezése. A közelmúltban Fidel Castro kijelentette az amerikai küldöttségnek, hogy a poli­tikai foglyokat nemcsak szabadon engedné, hanem hozzájá­rulna azoknak az Egyesült Államokba való kivándorlásá­hoz,. ha azt az amerikai kormány kérné. Erre a kedvező hírre a Volt Magyar Politikai Foglyok Szövetsége levélben kereste fel Jesse Helms North Carolina álfám beli szenátort, és kérte közbenjárását dr. Ludwig sza­­bádlábrahelyezése és Amerikába bevándorlása érdekében. Dr. Ludwig testvérhúga ugyanis Helms szenátor választó­kerületében lakik és vállal ja bátyjának sponzorálását. Ezért Flelms szenátor közbenjárásának kérése a legmegfelelőbb. Remélhető, hogy a volt magyar politikai foglyok ak­ciója ezúttal sikerrel jár és hamarosan dr. Ludwig Sándor isj az amerikai magyar száműzöttek soraiban köszönthető. Politikai fogoly tudósító AZ ARABOK ÁLLÁSPONTJA I Abdul Halim Khaddam szíriai külügyminiszter szerint aflibanoni Beiteddinben összeült arab konferencia, amelyen hit árab ország képviselői vettek részt, arra az egyhangú álláspontra helyezkedett, hogy Libanon jobboldali keresz­tény milíciáját el kell zárni Izrael támogatásának lehetősége efől. Saud al-Faisal, Szaud-Arábia külügyminisztere szerint n$m fogadható el az a követelés, hogy az arab liga szíriai vezetéssel kivezényelt 50.000 főnyi békefenntartó haderejét aZ Egyesült Nemzetek békefenntartó csapatai váltsák fel. A’konferencián egyébként Salim el-Hoss libanoni miniszter­elnök elnöklött, aki tervezetet készített mind a szíriai és ke­resztény, mind a mohamedán és keresztény ellentétek kikü­szöbölésére. ,} IDŐKÖZI VÁLASZTÁSOK KANADÁBAN Kanada 264 választókerülete közül 15-ben időközi vá­lasztás volt. Az eredmény Trudeau Elliot Pierre miniszter­­elnök pártját gyengítette, mert a 15 kerületben csak 7 libe­rális jelölt győzött. 6 mandátumot a konzervatívok kaptak, a fennmaradó két kerületen pedig az új demokraták pártja és az egyik kis Quebec-i szociális párt osztozott meg. A parla­menti többséget Trudeau pártjának 154 tagja még mindig fölényesen biztosítja ugyan, a szakértők mégis úgy látják, hogy a miniszterelnök pártjára a jövő tavaszon esedékes ál­talános választásokon számolnia kell további gyengüléssel is. A FIZIKAI NOBEL-DIJ NYERTESEI Az idei Nobel-díjat fizikai kutatások eredményeinek elismeréseként két amerikai és egy orosz tudós kapta. A két amerikai, a 45 éves Penzias A. Arno dr. és a 42 éves Wilson W. Robert dr., mindkettő a Bell Telephone Laboratories kutatója New Jerseyben, a 84 éves moszkvai Kapitsa L. Pyotr professzorral osztozik a 165,000 $ értékű díjon. Penzias és Wilson a kozmikus mikrohullámok mögött rejlő sugárzást fedezte fel s ezzel támogatta azt az elméletet, amely szerint a föld keletkezése szörnyű robbanás következ­tében mintegy 15 billió évvel ezelőtt történt. Penzias 1955- ban Münchenben született és 40 évvel ezelőtt mint gyermek került az Egyesült Államokba. Doktori oklevelét a Colum­­bia-egyetemen 1962-ben szerezte meg, de már 1961 óta a Bell Co-nak dolgozott, 1974 óta a kutató osztályt vezeti. Wilson Houstonban született, 1962-ben végzett és 1965 óta dolgozik a Bell Co laboratóriumában. Az orosz Kapitsa professzor más természetű kutatásokat végzett a folyékony héliummal kapcsolatban az alacsony energiájú komputer fejlesztésén. Társa, Landau Lev már 1962-ben Nobel-díjat nyert. Kapitsa arról nevezetes, hogy 1949-ben ő hajtotta végre az első orosz atomrobbantást, de az atombomba előállítása terén Sztálinnak egyszerűen és ke­reken megtagadta közreműködését. GARABANDAL A csoda hatása az lesz, hogy a jelenlevők, ha eddig hitetlenkedtek, hinni fognak. A legcsekélyebb kételyük sem lösz, hogy a csodát Isten művelte az emberiség javára. A bűnösök megtérnék, a jelenlevő betegek meggyógyulnak. Conchita' azonban nem tudja, hogy minden jelenlevő bűnös meg fog-e térni, s minden beteg meggyógyul-e. Határozot­tan csak egy amerikai férfi számára kapott ígéretet: Loman­­gíno József a csoda előtt vissza fogja nyerni látását, ame­lyet 1947. június 27-én, tizenhat éves korában vesztett el, amikor egy teherautó kereke, amelyet ki akart cserélni, szét­durrant. Az első dolog, amit látni fog, a csoda lesz. József­nek a Szűzanya már néhány hónappal a szerencsétlenség u!án megígérte, hogy visszanyeri látását, ha naponta el­mondja az általa meghatározott imákat, s két évre rá egy álomban látta, a fenyőfa csoportot is, tizenkét évvel azelőtt, hogy ott a jelenések megkezdődtek. A szerencsétlenség kö­­! vetkeztében szaglását is elvesztette. Ezt Padre Pio közben­járására visszanyerte 1962-ben, mikor nála járt. Padre Pio biztosította őt arról, hogy Garabandalban valóban a Szűz­anya jelenik meg. Ezután ment el József először Garaban­­dalba. Azt, hogy ott fogja visszanyerni látását, a Szűzanya 1964. március 19-én, Szent József ünnepén tudatta Con­­chitával, s ő levélben írta meg Józsefnek. Lomangino József a garabandali üzeneteket lelkesen terjeszti az egész világon. Még két egyénre vonatkozólag jelentette ki a Szűzanya, I hogy jelen lesznek a csoda napján. Mindkettő jezsuita, és a hirtelenül elhúnyt Andréu Lajos, S.J. testvére. Marcel (Marcelino) Taiwan-on, Sándor (Alejandro) pedig Vene­zuelában misszionárius. Harmadik élő testvérük, Rajmond (Ramón) szintén jezsuita és Spanyolországban tanít. A csoda célja, hogy a világ megtérjen, s így elkerül­hesse az egyébként rá váró büntetést. Conchita megkér­dezte az Úr Jézust, hogy Oroszország meg fog-e térni, s ezt a választ kapta: Igen, meg fog térni, s így mindenki szeretni fogja Szívünket . (Jézus és Mária Szívét.) Azt azon­ban, hogy a csoda után mennyi időre következik be Orosz­ország megtérése, nem jelentette ki az Ür Jézus. Oroszor­szág megtérését a Szűzanya már Fatimában megjövendölte : Végül Szeplőtelen Szívem diadalmaskodni fog. A Szent­atya felajánlja nekem Oroszországot és az megtér. Egy ideig békét nyer a világ.” (1917. július 15-én.) A csodára Garabandalba utazók számára is megjöven­dölt néhány dolgot a Szűzanya. A csoda előtt a püspök jelet fog kapni, s utána meg­szünteti a tilalmat a papok számára. (Jelenleg a papoknak akik fel akarják keresni Garabandalt, erre előzetes engedélyt kell kérni Santander püspökétől, amit azonban nehézség nélkül megkapnak. 1978. elején az a téves hír járta be a világot, hogy a püspök már megszüntette ezt a megkötést. Ez akkor még ne;m következett be, csak a plébánosnak adott engedélyt, hogy a garabandali teniplomban a papok miséz­hetnek, ha ő jóváhagyja, de azzal a kikötéssel, hogy nem prédikálnak ott a jelenésekről.) Azt is megígérte a Szűzanya, hogy elégséges idő lesz a garabandali üzenetek elterjesztésére az egész világon a csoda előtt. Conchita egy 1964. szeptember 15-i leveléből arra le­het következtetni, hogy a Szűzanya kiilönsö oltalmába veszi majd a csoda napjára Garabandalba utazó betegeket, és semmi rossz nem történik, minden jól megy. A BÜNTETÉS Míg a figyelmeztetés és a csoda be fog következni a meghatározott időben, a büntetés feltételes. Ha az első két , esemény hatására az emberiség megtér és felhagy Isten megbántásával, a büntetésre nemUesz szükség. Ha csak az emberiség egy része tér meg, a büritetés enyhébb lesz, vagy elhalasztódik valamivel. Ha azonban az emberiség megátal­kodott marad és tovább halad a bűn útján, akkor nagyon nagy büntetés vár fá, arányban a szörnyű bűnökkel. 1962. júniusában a Szűzanya megmutatta a büntetést Lobnak és Jácinténak, másnap pedig velük együtt Conchi­­tanak is. Az első este a lányok a falu szélén megállították az őket követő népet, s csak ők ketten mentek fel a fenyők­höz. Ott rettenetes félelem fogta el őket, s velőtrázóan si­koltoztak. Majd lefelé indultak, a megrettent tömeg felé, s közben kitárták karjukat, mintha valamit vissza akarná­nak tartani maguktól. Másnap este ez a jelenet megismétlődött. Ez alkalom­mal Conchita is ott volt. Az emberek hallották, amikor az egyik lány felkiáltott: Ó! Inkább haljanak meg a kisgyere­kek, minthogy ezt megtapasztalják! Legyen alkalmuk az embereknek a gyónásra, ez előtt!” A második este egy ferences pap is jelen volt, s amikor a lányok sikoltozni kezdtek, azt ajánlotta a népnek, hogy kezdjenek imádkozni. Ameddig imádkoztak, megszűnt a lá­nyok felelme, de amint abbahagyták az imát, ismét fel­hangzott a velőtrázó sikoltozás, amelyet a jelenlevők még hosszú évek múlva sem tudtak elfelejteni. Ez a jelenet oly nagy benyomást tett a falura, hogy szinte mindenki szentgyónáshoz járult Űrnapja ünnepén, amelynek novénája alatt részesültek a lányok ebben a lá­tomásban. A lányoknak' ez a látomása töbja órán keresztül tartott, Conchita nagynénje szerint. A naplójában Conchita ezt jegyezte fel a büntetésről: "A büntetés feltételes, és attól függ, vajon engedelmes­kedik-e az emberiség a Szűzanya üzeneteinek és felfigyel-e a csodára. Ha bekövetkezik, tudom, miből fog állni, mert a Boldo gságos Szűz beszélt nekem róla, de nem mondha­tom meg, mi lesz. Azonkívül láttam is a büntetést. Biztosan állíthatom, hogy ha eljön, rosszabb lesz, mintha tűz venne körül minket, rosszabb, mint ha tűz lenne felettünk és alat­tunk. Nem tudom, mennyi idő fog eltelni a csoda és a büntetés között. 1965. szeptember 14-én pedig ezt mondta a büntetés­ről: Ha nem változunk meg, rettenetes lesz a büntetés, amint megérdemeljük. Láttuk, de nem mondhatom meg, miből fog állni, mert nem kaptam erre engedélyt a Bol­­dogságos Szűztől. Nem mondhatok semmi mást a büntetés­ről. Amikor láttam, nagyon nagy félelmet éreztem, annak ellenére, hogy a Boldogságos Szűzre néztem.” 1965. november 15-án pedig ezt jelentette ki a bünte­tés céljáról: A Boldogságos Szűz azt mondta nekem, hogy Jézus nem azért küldi a büntetést, hogy kétségbe essünk, hanem hogy segítsen minket és hogy megfeddjen azért, mert nem engedelmeskedünk neki.” 1975. július 27-én Lolit kik érdezték, s egyik kérdés az volt, hogy mit mondott neki a Szűzanya a kommunizmusról. Loli ezt felelte: Azt mondta, hogy a kommunizmus fog uralkodni a világon, és úgy látszik, mintha az Egyház eltűnt volna, mert nagyon nehéz lesz a papok számára a misézés. Mindezt összevetve a fatimai jövendöléssel és az egyéb helyeken történő jelenésekkel, amelyek valódiaknak látsza­nak, arra következtethetünk, hogy a büntetés egy része lesz, hogy a kommunizmus elterjed az egész világon, s igyekszik elfojtani az Egyházat. A büntetések egy része természeti csapásokból fog állni, s ezek már az ötvenes években meg­kezdődtek s még korántsem fejeződtek be. Hozzájárulhat ehhez egy atomháború is, s a végén egy háromnapos sötét­ség, amely alatt egy üstökös gázokkal telített farka végig­söpörheti a világot, s megölhet mindenkit, aki a szabadban tartózkodik. Egyes jövendölések szerint a világ háromnegyed része, más jövendölések szerint kétharmada fog elpusztulni a különböző csapások következtében. (Lásd erről bővebben a Turzovkai jelenések c. füzetben.) Conchita is em lit naplójában egy üstököst: "Az egyik jelenés közben, amely Oszlopos Asszonyunk (Our Lady of Pilar) ünnepén történt, Lolival a Boldogságos Szüzet néz­tük, és Iába alatt egy csillagot láttunk nagyon hosszú farok­kal. Az emberek közül is látták ezt egyesek. Megkérdeztük a Boldogságos Szüzet, mit jelent ez, de ő nem válaszolt. A MÁSODIK ÜZENET A jelenéseken kívül a lányok időnként bensejükben is hallottak egy hangot, amelyre válaszolni is tudták. így be­szélgettek az Ür jézussal, vagy a Szűzanyával. 1964. de­cember 8-án így közölte a Szűzanya Conchitával, hogy 1965. június 18-án az angyal meg fog jelenni neki. (Ez a nap az angyal első jelenésének negyedik évfordulója.) 1965. január 1-én a Szűzanya megjelent a fenyőfáknál Conchitának és közölte vele, hogy június 18-án az angyal egy újabb üzenetet fog adni neki. Érre az üzenetre, amely az utolsó is lesz egyúttal, azért van szükség, mert az első üzenetre nem hallgattak az emberek. 1965. február 2-i levelében beszámol erről a jelenésről egy papnak, s hozzáteszi, a büntetésre vonatkozólag: Az Isten közvetlen közbelépésének eredménye lesz, ami félel­metesebbé teszi, mint bármi egyéb lenne, amit el tudunk képzelni. Kevésbé rettenetes lenne a kisgyerekeknek, ha természetes halállal halnának meg, mint meghalni a bün­tetés következtében. Bár minden katolikus gyónni mehetne a büntetés előtt, s mindenki más megbánná bűnét. Ha a büntetés eljön, és a magam részéről hiszem, hogy eljön, a csoda után történik.” Mivel a Szüzanya több mint félévvel az üzenet előtt értesítette Conchitát, aki tudatta ezt másokkal, az üzenet napján sok ember gyűlt össze Garabandalban. Száznegy­ven külföldi és ötven spanyol autót számoltak meg. A spa­nyol és az olasz távolbalátó kiküldöttje is ott volt, hogy fil­met készítsen az eseményről. Concliita este tíz után közölte az emberekkel, hogy a látomás a fenyők felé vezető úton fog történni, ahol négy évvel ezelőtt is megjelent az angyal. Ide siettek az emberek, s kisvártatva Conchita is utánuk indult. Az út utolsó sza­kaszát már futva tette meg, s amint megérkezett, azonnal elragadtatásba esett, ami húsz percen át tartott. Közben erős reflektorokkal világították meg, de a fény nem bántotta szemét. Elragadtatás gőzben a náía levő feszületet az angyal ruhájának szegélyéhez érintette, majd megcsókoltatta egy mellette levő pappal, akinek üzenetet hozott az angyal a Szűzanyától. <— Folytatjuk KI VOLT ANONYMUS? Az Anonymus-kérdésben régóta folynak ,a szenvedé­lyes viták. Sokáig az volt a vélemény, hogy a latin nyelvű krónika, a Gesta Flungarorum szerzője III. Béla király név­telen jegyzője volt, s minthogy előszavában csak nevéne.v kezdőbetűjét (“P”) jelölte meg, ezért nevezték Anonymus ■ nak. Hogy ki volt ez a P mester, arról ugyancsak megoszlot­tak a vélemények. Egyesek szerint azonos lehetett Péter győri püspökkel, de olyan vélemény is van, hogy budai prépost volt, akinek valódi nevét még nem ismerjük. Az Anonymus-vitában nemrégiben érdekes, talán dön­tő fordulat támadt. Dr. Karsai Géza pannonhalmi bencés tanár a "Középkori kútfőink kritikus kérdései” című, 1974- ben megjelent akadémiai kiadványban külön tanulmányban foglal ja össze 1947 óta folyó kutatásainak eredményeit. A Gesta tartalmát elemezve kimutatja, hogy az meglepő rész­­letésséggel a tatárok orosz- és magyarországi hadjáratait tükrözi. Főnemesre és a király belső titkárára vall IV. Béla bel- és külpolitikai elgondolásainak alapos ismerete. Az or­szág határainak, hódolt és hűbéres tartományainak leírása IV. Béla uralkodásának utolsó évtizedére (1260-1270) utal. Ez az időzítés megegyezik a mindössze 24 pergamen-levélből álló befejezetlen kézirat korára vonatkozó eddigi megállapí­tásokkal is. A szerző nevére és pártfogóira vonatkozó adatokat a kézirat első két oldaláról készített különleges fényképfelvé­telek segítségével sikerült Kársainak felkutatnia. A 2. oldal (lb levél) rendkívül díszes nagy P kezdőbetűjének díszítéseit elemezve megállapította, hogy azok a domonkosrend alapí­tójának, ozmai Szent Domonkosnak életéből vett stilizált jelképek. A Gesta szerzője, a legendás P, magister tehát domonkos volt. Az is kiderült, hogy a zöldre festett nagy P kezdőbetű ívének belsejében fokozatosan kisebbített betűk vannak, amelyek együtt a P O V S A nevet adják. Az ív jobb szélén, közvetlenül a szövegkezdő dictus szó előtt, a zöld festék alatt az eps (= episcopus) rövidített szó látszik a finomszemcsés nagyításokon. A Gesta előszava tehát már a szerző teljes nevét és rangját is elárulja: POVSA dictus episcopus (= Pósa, akit püspöknek mondanak). A Pósa név, a püspöki rang és a domonkos jelleg egyedül a domon­kos magiszterből lett Bár-Kalán nembeli Pósa boszniai püs­pökre (1258-71) alkalmazható. Karsai újabb adatokra bukkant, mikor az első oldalról (la levél) ibolyántúli sugarakkal úgynevezett palimpszeszt­­fényképet készítettek. 1960 tavaszán Kaszala László az Or­szágos Levéltár filmlaboratóriumában két ilyen felvételt csi­nált az üresnek látszó, de valójában kivakart szöveget rejtő első oldalról. Ezek a felvételek bizonyították, hogy a Gesta első hat sorát alaposan átdolgozták, a szerző és pártfogói nevét, címeit kihagyták. Ennek ellenére sikerült a régi aján­lás eredeti szövegét nagyjából helyreállítani. Magyar for­dításban ez így hangzik: Nevezett Pósa püspök, a hittudo­mány magisztere, az egyházjog doktora, hajdan Ugrin ka­locsai érsek teljhatalmú megbízottja, a legdicsőségesebb Béla király belső titkára, Ugrin spalatói érseknek (későbbi változatban: Rogerius spalatói érseknek), legkedvesebb ba­rátjának, a tiszteletreméltó férfinak, az írástudás kedvelőjé­nek, a hittudomány magiszterének (későbbi betoldás Roge­rius kapcsán: az egyházi és a világi jog doktorának) üdvöz­letét és kérésének eredményét küldi . Megerősítik ezeket az adatokat az első oldal (la levél) bal lapszéléről erősebb nagyítással és kontrasztfokozással re­konstruált képek is. A szöveg első két sorával azonos ma­gasságban Póa püspök mell képét láthatjuk teljes ornátus­­ban, amint jókulátorok regösök a veszik körül. A levél bal al­só sarkában tonzúrás öreg pap kinyitott ívrétű könyvet ajánl fel egy öreg királynak. A levél bal alsó csücskén utólag be­rajzolt temetési jelenet látható. A Ladizlavs szó első betűjé­be hosszúhajú ifjú királyt rajzoltak. Alul hajkoronás halott összekulcsolt kézzel könyörög az oltár felé, mely előtt kitárt kezű püspök mondja a gyászmise vagy a temetési szertartás szavait. Az oltár felénk néző oldalának felső szélére a Povsa nevet, alatta pedig az eps rövidítést írták. Ezt azt bizonyítja, hogy Pósa boszniai püspök IV. László király uralkodásának elején halt meg, mert 1272-ben már utódát, a szintén do­monkosrendi Róland boszniai püspököt említi egy oklevél. Az ajánlás átdolgozására, a címek elhagyására Karsai két lehetőséget említ. Az első az, hogy Pósa 1271-ben öreg­sége miatt lemondott a boszniai püspökségről és visszavonult egyik hazai domonkos kolostorba. Ott a rend szigorú sza­bályai szerint el kellett hagynia összes cimét és rangját. A másik, valószínűbb lehetőség az, hogy Pósa tudatosan ré­­giesítette a tatárjárás mintájára megírt fiktív honfoglalástör­ténetét. Ezért el kellett tüntetnie minden olyan személyi ada­tot, ami elárulta volna, hogy a mű a XIII. század második harmadában keletkezett. 1970-ben váratlanul új adatok, kerültek napvilágra Pósa püspök személyével kapcsolatban is. 1944 októberében Pfeiffer Miklós kassai nagyprépost és Fehér Mátyás Jenő püspöki levéltáros erősen rongált XV. századi kéziratot ta­lált a Kassa mellett lévő Miszlóka falu plébániájának lom­tárában. A kézirat egyik részében a hanyagul és kivonatolva dolgozó másoló azt írja Pósával kapcsolatban, hogy a jász­vásári domonkos térítő kolostort 1222 táján építették a kunok fejedelmének adományaiból. A munkát még be sem fejez­hették, amikor az alapítót, a Kalánok híres nemzetségéből származó Pósa testvért Bosznia új püspökévé nevezték ki. Ez tudós férfi volt, aki Bolognában sokféle tudományt ta­nult. Kolostorának világtérképet s több általa írt könyvet ajándékozott, melyek közül az egyik a magyarok cselekede­teiről szól. Mivel nem akarta elfogadni a püspöki méltósá­got, á rend feje, Jordán magiszter engedelmességre kötelez­te. Engedelmességi levelét "vér szerinti testvére”, Julián barát vitte el a római kúriába. A fentiek szerint Pósa püspök 1250 körül kezdte írni magyar őstörténetét, de azt később, 1260-70 között alaposan átdolgozta. Gestánk előszava szerint önálló fogalmazásban még két másik művet is írt; egyiket a trójai háborúról, á másikat pedig Nagy Sándor hadjáratairól. Öregsége miatt Pósa már nem tudta befejezni Gestáját. Az csonka maradt, de így is megérdemli, hogy végre teljes nevét beírjuk a ma­gyar irodalom történetébe és ne P. mesternek vagy Anony­­musnak nevezzük. ___ _ , ______;_Buzády Tibor dr£,

Next

/
Oldalképek
Tartalom