Magyar Újság, 1978 (68. évfolyam, 1-50. szám)

1978-10-12 / 38. szám

1978. OKTÓBER 12.

VOLUME 68. ÉVFOLYAM NO. 38. SZÁM.

EGYES SZÁM ÁRA: 33 Cent. ~ KANADÁBAN: 40 Ct.

ELTEMETTÉK A PÁPÁT

Október 4-én két óra hosszat tartó szertartással eltemették I. János Pál pápát. A szertartást a 85 éves Confalo nieri Carlo bíboros, a bíborosok szent kollégiumának feje végezte, ajü búcsúztató beszédében főként az elbúnyt pápa magával ragadó jóságát, bensőséges alázatosságát és nagyszerű egyszerűségét emelte ki. Az Egyház legfőbb papját ,—1 mondta Confalonieri bíboros nem uralkodásának bosszúsága, hanem az a szellem jellemzi, amely azt megtöltötte. 1. János pápa meteorként távozott, amelynek váratlan fénye az égig vetődött fel, megjelenése bámulatba ejtett, eltűnése pedig megdöbbentett bennünket.

I. János Pál pápát nemcsak 101 ország hivatalos képviselője s a Szent Péter téren e gybegyűlt közel 100.000 főnyi liívősereg siratta el, hanem az ég is. Alig kezdődött meg a szabad ég alatt bemutatott ünnepi szentmise, megeredt az eső. Az oltár és Confalonieri bíboros fölé díszes baldacbint emeltek, a jelenlévő 95 bíboros feje fölé pedig a szolgálatot tévő papok tartottak esernyőt. A hívő sereg sem hagyta el a szertartást. Mindenki esernyő alá bújt vagy plasztik fejlődőt tett. húzott fel. Madártávlatból a zsúfolásig megtelt tér hatalmas gombatengernek tűnt.

A távolbalátó-állomások helyszíni közvetítést adtak az egész temetésről, amelynek egyes jelenetei valóban megkapó, festői látványt nyújtottak a szemlélőnek. Különösen szép volt a fehér mitrával ékesített 95 bíboros méltóságteljesen elvonuló sora és az áldoztatásra induló papok fehér koringben történt elvonulása a főoltártól s a hívők ezreinek szentál d o z á sh o z j á ru I á s a.

KI LESZ AZ UTÓD?

A bíborosi testület pápaválasztó zárt gyűlése, a conclave október 14-én, szombaton ül össze. Mi g az előzőn alti bíboros közül csak 8 vett részt VI Pál pápa megválasztásán, addig a mostanin egyedül az amerikai Wright John bíboros lesz “új”, aki a múltkor szemműtéte után még nem tudott jelen lenni. Viszont nem lesz ott Velence pátriárchája, miután I János Pál még nem tudta saját utódját kinevezni. A katolikus Írország sem kap képviseletet, mivel éppen nincs bíborosa. A protestáns Skótország bíborosai ellenben ott lesznek, mint ahogy a kommunista uralom alatt álló Lengyelország, Magyarország, Csehszlovákia, Kelet- Németország és Jugoszlávia, valamint a hindu India, a mohamedán Indonézia s az úgynevezett harmadik világ több más országának bíborosai is megjelennek.

A nagy világlapok tudósítói szerint ez a conclave rövid lesz, mert a bíborosok ismerik egymást és nagyjából egyetértenek abban, hogy I János Pál pápa utódja elsősor ban olyan bíboros lehet, aki a leíkipásztori munka terén szerzett érdemeket. A találgatások ilyen alapon elsőként Pappalardo Salvatore bíborost, Palermo gitározó érsekét cm lítik; a második helyre Siri Giuseppe bíborost, Genova konzervatív érsekét helyezik; a harmadik helyre LYsi Corrado bíboros, Nápoly merészen ekumenikus érseke került. Negyedik helyen az eihúnyt pápa megválasztásában állítólag döntő szerepet játszó, igen befolyásos Benelli Giovanni bíborost, a firenzei érseket emlegetik, míg ötödikül az ő barátját, Willebrands Joannes holland bíborost, akivel szemben azonban rögtön felhozzák azt a történet^ tényt, hogy 1 522 óta mindig olasz volt a pápa. Bár a külföldi bíborosok száma jelenleg éppep ötször annyi, mint az olaszoké, mégse valószínű, hogy külföldi bíborost választanak pápává. Egyedül azt látják lehetségesnek, hogy Pironio Eduardo bíboros megválasztása hidalná át az évszázados hagyomány és a korszerű követelmények ellentétét. Pironio bíboros ugyanis olasz kivándorlók Argentínában született gyermeke.

Az elsősorban lelkipásztor pápa választására irányuló törekvés most Ballestero Anastasio turini érsekre is felhívta a figyelmet, aki azonban nem bíboros és mint jámbor ferences került az érseki székbe. Vele szemben azonban megint a hagyományra hivatkoznak, amely szerint 1378 óta nem került más, mint míboros, Szent Péter örökébe. Az utolsó pápa, aki előzetesen nem volt bíboros, VI Orbán, 1378-tól 1389-ig uralkodott. Ballestero megválasztása kerek 600 éves hagyomány folytonosságát szakítaná meg.

RÁMOSOLYGOTT A VILÁGRA

A Szent Péter sírja közelében, XXIII János és VI Pál pápa sírja közt örök nyugalomra helyezett I János Pál rövid uralkodása idején a Szent Péter bazilika főoltáránál egyszer sem tudott ünnepi szentmisét bemutatni, nem nevezeü ki új bíborosokat, nem adott ki pápai bullát vagy enciklikát, sőt még címerét sem .vésték a hagyományokhoz híven topáz és ametiszt halászgyűrűjébe, mégis felejthetetlenné tette áldott emlékét, mert .—■ mint különböző laptudósítások egybehangzóan rámutattak, legutóbb Mulligan A. Hugh is hangsúlyozta ^ rátnosolygott a világra s ezzel a mosollyal egyszerűen meghódította az emberiséget. Muthig John szerint I János Pál pápára milliók emlékeznek majd úgy, hogy ő volt a mosolygó pápa. Egyszerű közvetlenségével mindenkit magával ragadott és meghódított. A tömeges általános kihallgatásokon nevetett, történeteket mondott és mosolygott. Két ízben is trónjához hívott gyermeket a hallgatóság előtt, hogy a krisztusi éjét jelentőségére rámutathasson.

Muthig John, az NC vatikáni tudósítója feljegyezte róla, hogy amikor Villőt Jean bíboros egy üveg Dom Perignon pezsgő felnyitásával üdvözölte, mint új pápát, a szerény I János Pál, aki úgy evett, mint a kanári és polenta” néven ismert, kukoricalisztből készült kásán nőtt fel, kijelentette, hogy a pezsgői nem ismerte. A pompát mindig kerülte. 1969-ben nem engedte meg, hogy mint Velence palriáicháját, a szokásos fenséges látványt nyújtó gondola-felvonulással fogad iák, trónralépésekor pedig nem engedte, hogy a tiarát fejére tegyék. Mint pápa, következetesen kerülte a fejedelmi többes szám használatát is. Néha az egyes szám első személy helyett “a szegény pápa kitételt alkalmazta. Mellőzte a pontifex megjelölést; inka bb a ' legfőbb lelkipásztor” kifejezést szerette.

Beszéde mindig egyszerű, természetes és közvetlen, az élet valóságát, lüktető elevenségét visszatükröző volt, mint I a jó vidéki lelkipásztoroké szokott lenni.

Amikor lakosztályát elfoglalta, mintegy jelképesen azonnal kikapcsolta a léghűtő berendezést és kitárta szobá- I jának ablakait. Vasárnap délután pedig Villőt Jean bíboros társaságában kiment a Vatikán kertjébe sétálni, hogy ott hallgassa meg államtitkárának jelentését.

Népszerűsége szinte páratlannak bizonyult. Az előző pápák vasárnap délben szokásos áldásán, ha szép napos idő volt, 15,000 főnyi sokaság szokott megjelenni. Ez a szám I János Pál rövid pápasága idején mintegy 100,000-re növekedett. Augusztus 27-én első beszédét 300.000 ember előtt mondta el.

Megnyerő mosolya a Szent Péter bazilika erkélyének magasságából is új hitet és új reményt öntött a tömegben szorongó minden egyes ember lelkéb en.

A FRANCIA SZOCIALISTÁK VERESÉGE

Barre Raymond miniszterelnök közgazdasági reformtervezetével kapcsolatban Mitterrand Francois, a szocialista párt vezetője olyan javaslatot terjesztett be, amelynek elfogadása esetén a munkaórák számát meg kellett volna rövidíteni, egyes vállalatoknak pedig, amelyeknél munkaalkalmak váltak volna bizonytalanokká, nagyobb kormánytámogatásra lett volna igényük. Szavazásra került sor, amikor is a szocialista pártvezető javaslatának elfogadásához szükséges 246 szavazatból csak 199 támogatta az ellenzéki indítványt. Barre reformja a 11%-os infláció ellen küzd. Ez a törekvése megnehezíti az alkalmazottak 5.5%-os fizetés- és béremelését, amelyet a szocialista párt támogat.

SVÉD KORMÁNYVÁLSÁG

Falldin Thorbjorn miniszterelnök kormánya, amely Svédországban 40 óta az első nem szocialista kormány volt, az atomerő fejlesztésének és íokozatos használatának kérdése következtében elvesztette parlamenti többségét. A koa Iíció két pártja, a liberális és a konzervatív párt ugyanis elutasította a centralista Falldinnak azt a javaslatát, hogy az atomerő további fejlesztésének kérdését vigyék népszavazás elé. Falldin ígéretet lett, hogy amíg a kérdésben népszavazás útján döntés nem történik, addig a tervezett két újabb reaktor megnyitását függőben tartja, Ullsten Óla liberális és Gosta Bohman konzervatív pártvezető azonban ez elől a megoldás elől mereven elzárkózott. Mind a két párt az atomfejlesztés mellett foglalt állást. Az atomerő használatát 1976-ban kezdték meg az országban, ahol jelenleg hat reaktor működik s egy hónappal ezelőtt újabb kettő megnyitására került volna sor. Ez azonban ellenkezett a Falldin-kormánynak azzal az ígéretével, hogy az atomfejlesztést nem folytatja.

MEXIKÓ ELNÖKE KÍNÁBA UTAZIK

Portillo Lopez, a szomszédos Mexikó 58 éves elnöke október 21-én Peki ngbe repül, ahol egy egész hétig marad. Onnan útját Japánba folytatja, ahol négy napig szándékozik maradni. A mexikói elnök közgazdasági vonatkozású tárgyalásokat lolytat, elsősorban* a nagy jövővel kecsegtető petrokémiai ipar számára kíván újabb piacokat biztosítani. Mexikó a Szovjetunióval is gazdasági kapcsolatokat tart fenn. Szovjet olajat szállít mexikói hajókon Kubába ; ugyanakkor szívélyes jóviszonyt tart fenn ,—■ elsősorban földrajzi adottságai következtében — az Egyesült Államokkal is, amellyel külkereskedelmének mintegy 75%-át bonyolítja le.

A SAH ÉS ELLENZÉKE

A statárium bevezetése Iránban drasztikus és népszerűtlen lépés volt, amelynek beláthatatlan politikai következményei lehetnek. A városokban este 9-tői reggel 6-ig nem szabad az utcára lépni. Kérdés, hogy ez és a többi intézkedés jobb lehetőségeket teremt-e a sah és ellenzéke között, vagy éppen ellenkezőleg, még inkább eltávolodnak-e egymástól. A katonai parancsnokok természetesen nagyobb szóhoz jutnak és javarészt a lakosság magatartásától függ, hogy mennyi ideig szólnak bele az ország kormányzásába. Ezalatt az ellenzék nyíltan próbálja megnyerni a sorkatonaság rokonszenvét. A Ramadan mohamedán ünnep végén a sah ellen tüntetők egyben virágokat szórtak a katonákra. A száműzetésben lévő egyházi vezető, Ayatollah Khomeini is felhívással fordult a hadszereghez. Arra kérte a katonákat, hogy ne Iőjjenek honfitársaikra a kapzsi és élősködő család érdekében.

Az ellenzékben megtalálni most már a politikai spektrum csaknem minden árnyalatát, az illegális kommunista

1 udeh párttól kezdve a zúgolódó mohamedán papságon keresztül a nemzeti frontig. A shahnak, ugyanakkor a jelek szerint mindeddig nem sikerült csatasorba állítania híveit és úgyszólván működésképtelen az általa szervezett Restakhiz vagy másnéven Felkelési Mozgalom. A shahnak csak igen nagy nehézségek árán sikerült kiépítenie az elképzelése szerint széles alapokon nyugvó rezsimet, amely 15 év után követi a shah egyeduralmi és egyéni kormányzási rendszerét. Az uralkodó reméli, hogy intézkedéseivel és a hadsereg támogatásával pillanatnyilag sikerül lecsillapítania a felzaklatott kedélyeket. A jelek arra mutatnak, hogy a hadsereg változatlanul hű uralkodóhoz. A nyugtalanság azonban annyira széleskörű, hogy a rend helyreállítása rendkívüli erőfeszítést követel. A shah kockáztatja, hogy a nevében intézkedő katonai parancsnokok nem teszik teljesen magukévá liberalizációs terveit és nem ismerik fel, hogy hosszú távon Irán stabilitása érdekében nem katonai, hanem politikai megoldásnak kell létrejönnie. Ez el is képzelhető, ha a shahnak sikerül a polgári középosztály ellenzékét elkülönítenie szövetségeseitől, az egyháztól. A fejlődő mohamedán társadalmakban éppen úgy, mint Iránban régóta fennáll a feszültség a nyugati orientációjú és modern középosztály, valamint a mohamedán egyház és merev követői között. Mindezideig azonban úgy tűnik, hogy a perzsa középosztály sokkal inkább rokonszenvez a mohamedán egyházzal, semmint uralkodójával. (K. M.)

GANDHI ASSZONY KÉPVISELŐSÉGRE

PÁLYÁZIK

A dél-indiai Karnataka tartomány egyik falusi körzetében Gandhi I ndira asszony, índia volt miniszterelnöke, párthíveinek ösztönzésére időközi választáson képviselőségre pályázik, hogy visszakerülhessen az országgyűlésre. Bombay repülőterén a hírlaptudósítóknak adott nyilatkozatában , ki jelentett, hogy bár maga is szeretne újra politikai szerepet kapni, mégis a párt szempontjait vette elsősorban figyelembe. Gandhi asszony pártja a régi kongresszusi párt egyik csoportja. A választás a következő hónapban lesz, Gandhi asszony most csak azért repült a Mysore néven Jis ismert Karnataka tartományba, hogy a fellépéséhez szükséges iratokat ott kitöltse és benyújtsa.

ÁGYUTÜZ BEIRUT KÖRÜL

Tel A vivból származó hír szerint izraeli hadihajók ágyúlövéseket adtak le a Ramlel Baida magaslaton lévő Palesztinái gerilla támaszpontra, ahonnan állítólag a gerillák támadást akartak indítani a kereszténylakta környék ellen. A palesztinai gerillák tengerészeti támaszpontja Beirut délnyugati részén van. Az ágytűz a libanoni békefenntartó csapategységek figyelmét volt hivatott felhívni a támadásra. A békefenntartó szíriai csapatok tüzérsége a hadihajók tüzét ágyútűzzel viszonozta. A tűzharc következtében senki sem vesztette életét s anyagi kár sem történt.

KERESZTÉNY EGYSÉGET SÜRGETETT

Wyszynski Stefan bíboros röviddel VI Pál pápa halála után meghívást kapott a nyugat-németországi München városába, ahol a Miasszonyunkról nevezett székesegyházban mutatott be ünnepélyes szentmisét és mondott szentbeszédet. A székesegyházat mintegy 4000 főnyi hívősereg töltötte meg. A lengyel bíboros prímás-érsek, aki Kelet-Európa legnagyobb római katolikus országának lelki vezetője, szentbeszédében a német-lengyel szomszédság történeti adottságáról beszélt és a politikailag egymástól elválasztott Kelet és Nyugat keresztény egységének megvalósítását sürgette.

A lengyel bíboros prímás-érseket a nyugat-németországi püspöki konferencia öt napon át látta vendégül.

KÍNA ÉS A SZOVJET

A kínai és a szovjet kommunista párt viszonya sohasem volt felhőtlen. A K inai Kommunista Párt majdnem megtört a 20-as években a Kommunista Internationale, használhatatlan tanácsának súlya alatt. A tanács eredményeképpen a Kínai Kommunista Párt a városokban lényegében megtizedelődött. Ettől kezdve a kínai kommunistáknak egyedül kellett megbirkózniuk saját forradalmukkal, a másutt élő kommunistákkal csak minimális volt a kapcsolatuk. így tehát az egész forradalom hazai termék. Ebből a szempontból a kínai kommunistáknak soha nem volt okuk arra, hogy hálásak legyenek a Szovjetuniónak. De a Szovjetunió figyelemreméltó segítséggel állt elő. Kínában alig volt nehézipar vagy egyáltalán modern ipar. Az oroszok 150 gyárat biztosítottak a kínaiak számára. Ez lett aztán a kínai iparosítás gerince.

Lényeges fordulópont 1968 volt, amikor az oroszok lerohanták Csehszlovákiát. A kínaiak ekkor úgy látták, hogy az oroszok egyszerűen imperialisták és a szocializmusnak már hírmondója sem maradt a Szovjetunióban. Ekkor valóban fennállt az a veszély, hogy a Szovjetunió ugyanúgy bevonul Kínába, ahogy Csehszlovákiába bevonult. S hogy ez nemcsak kitalálás, bizonyítja az is, hogy az oroszok Csehszlovákia lerohanásával egyidőben katonaságot és ballisztikus fegyvereket vonultattak fel a kínai határ mentén. Nem kétséges, hogy az oroszok val óban meg akarták fenyegetni a kínaiakat, gyakorlatilag azt mondták: tegyétek rendbe a házatok táját, mert ha nem, ti is Prága sorsára juttok. Ekkor a kínaiak végképp és megmásíthatatlanul összevesztek az oroszokkal. Azóta külpolitikájuk elsődleges célkitűzése, hogy rábeszéljék Japánt, Amerikát, a délkelet-ázsiai és a nyugateurópai országokat, hogy segítsenek bekeríteni és megfékezni a Szovjetuniót. ,

A kínai-szovjet határ mintegy hat ezer kilométer hosszú, finnek a vonalnak egyes pontjait különösen vitatják: vitatott tartomány például Sinkiang. Másodsorban nem lehet elfeledkezni I urkesztánról, továbbá Mandzsúriáról, amely iránt mind a Szovjetunió, mind Kína érc lek löd ést tanúsít. De mindezeknél fontosabb a történelmi vita: a kínaiak nemcsak kis területek hovátartozását kérdőjelezik meg, hanem maguknak követelik Szibéria óriás területeit is, és nem fogadják el a demarkációs vonalat, amelyet nem a szovjet, hanem a cári kormány állapított meg. így tehát egyfelől itt van a határprobléma, másfelől óriás területek vitatott volta és harmadsorban hihetetlen méretű történelmi vita.

Meg lehet érteni, liogy a kínaiakat aggasztja a gazdasági helyzet. A szovjet katonai jelenlét a határ mentén 59 gyalogos hadosztály, 5 tankhadosztály, valamint 1 légi hadosztály: félmillió, vagy még több katona, 1700 harci repülőgép, mintegy 10 ezer tank, hogy a távolkeleti szovjet haditengerészeti bázisokat ne is említsük. S hogyan válaszolnak minderre a kínaiak?

A kínaiaknak van 150 hadosztályuk, amelyek közül 55, vagyis egyharmad Peking és Senjang térségében állomásozik. És természetesen Kína nyugati és központi térségeiben még több h adosztályt tartanak készenlétben, bár a jelek szerint elsősorban Mongólia ledől jövő gyors szovjet előrenyomulástól tartanak, meg természetesen egy Peking ellen irányuló támadástól. 1 artanak természetesen a manclzsúriai ipari központ elszigetelésétől és haderejüket ide összpontosítják: tankhadosztályaik 50%-a és gyalogos hadosztályaik egyharmada áll itt készenlétben.

Mennyire realisztikus a szovjet invázió. Ebben a pillanatban két szempontot kell figyelembe venni. Az egyik az úgynevezett közvetett fenyegetés. Az oroszok lassan és állhatatosan körbezárják Kínát. Körülzárják Keletről és Nyugatról és bár a kínai-szovjet határ hatezer kilométer hosszú, ez a körülzárási séma most kibővült Afganisztán bevonulásával. Az sem kétséges, hogy a szovjet haditengerészeti műveletek az Indiai-óceánban is részesei ennek a körülölelő politikának. Az oroszok növelik hadi készültségüket a Távol-Keleten. és a kínaiakat rendkívül aggasztja a szovjet jelenlét, Vietnamban. így tehát egyfelől létezik a közvetett fenyegetés: Kína katonai megfojtása.

Vajon a Szovjetunió megtámadja-e Kínát, amikor az még aránylag gyenge?

Az oroszok számára ez nagy kísértés. Hua Kuo-feng romániai és jugoszláviai látogatása és a beszédeiben elhangzott provokatív kijelentések bizonyára rendkívül aggasztják az oroszokat. Felmerül a kérdés: vajon a kínaiak nem vetik-e el a súlykot? Nem valószínű, hogy az oroszok harcbakeverednének Kínával határviták vagy ehhez hasonló nézeteltérések miatt, de háborús veszély fenyeget, ha az oroszok a : kelleténél idegesebben reagálnak Kína kísérleteire, hogy Romániát es Jugoszláviát eledesgesse a kommunista tömbtől. Ezzel ugyanis Kína aláássa a Szovjetunió nyugati védelmét,tárni mór komoly veszélyt jelent számára. (K. M.)

BUKARESTI "VÁLASZ" SVÁJCI CÁFOLATA

A Neue Z ürcher Zeitung bécsi tudósítója részletesen számolt arról, hogy milyen kezdetleges és valótlanságoktól hemzsegő cikkekkel próbálnak a román kommunisták szembeszállni azokkal a vádakkal, amiket Nyugat-Európában élő magyarok emeltek az erdélyi román rémuralom ellen.

A válasz a frangia nyelven Bukarestben kiadott hetilapban (az Actualités Roumainesben) jelent meg Ion Spalatzelu állítólagos történész tollából.

Spálatzelu azt írta, hogy az Észak-Erdélybe való magyar bevonulást Szent Bertalan-éj követte (ami szemérmetlen rágalom) és hogy Nyugat-Európában kizárólag olyan magyarok panaszkodnak a romániai kisebbségek helyzete miatt, akik Horthy kormányzó idején vezető állásban voltak (ami szintén valótlanság).

Ebben a román cikkben egyébként az a képtelen adat is szerepel, hogy az amerikai dollár, a magyar pengő és a román lej 40 év előtti (1938-as) vásárlóerejét számítva a magyarok 600 millió dollár értékű anyagi kárt okoztak a Magyarországhoz visszacsatolt területeken élő románoknak.

Ennek még az ellenkezője sem igaz. Mert amikor a románok 1919-ben betörtek Magyarországra, ennek a sokszorosát rabolták el magánosoktól és állami üzemekből. Hiszen még a budapesti Nemzeti Múzeumot is ki akarták fosztani.

Az Észak-Erdelybe 1940-ben bevonult magyarok viszont mindenkinek tulajdonjogát tiszteletben tartották.

A bukaresti cikknek azzal az állításával szemben pedig, hogy a román alkotmány minden egyes állampolgárnak jogegyenlőséget és minden nemzetiségnek teljes szabadságot biztosít , a svájci lap megállapítja, hogy a Nyugatra menekült magyarok nem a kommunista papír-alkotmány egyes szakaszait kifogásolják, hanem csak arról beszélnek, csak arra mutatnak rá, hogy bármit ígér is az “alkotmány”, az erdélyi magyarokat üldözik. (K. M.)