Magyar Újság, 1978 (68. évfolyam, 1-50. szám)
1978-05-18 / 19. szám
1078. MÁJUS 18. MAGYAR IHSÄO 3. OLDAL T. Dornbrády Dóra: MAGYAROK NAGYASSZONYA TISZTELETE HAZÁNKBAN I Az idén nagyszombatra esett március 25-ike, latinul Annunciation, magyarul pedig, a mi szép nyelvünkön Gyümölcsoltó Boldogasszony napja. Ez az ünnep valószínűleg már az apostolok idejéből származik, a római egyház az ötödik század második felétől kezdve tartja. Nagypénteken, az én feledhetetlen Édesanyám halálának évfordulóján, imakönyvében lapozgattam és megállapítottam, hogy talán a világ egyetlen államában sincs annyi Mária búcsújárohely, mint a mi történelmi Magyarországunkban. Azt tudjuk, hogy fejedelmek, király ok ajánlották föl országukat Szűz Mária oltalmába. így Franciaország, Anglia, Olaszország, Lengyel, Bajorország, Dánia ,Szicília, Illyria. El ső királyunk, Szent István halála előtti napon ajánlotta fel országunkat, a Szent Koronát és nemzetünket, a Magyarok Nagyasszonyának. A magyar nép minden időbén kegyelettel zarándokolt el búcsújáró helyeinkre, melyeket a Magyarok Nagyasszonyának, és Árpádházi szentjeinknek tiszteletére emelt. Az ifjúság, amely már itt született, vagy nevelődött, keveset tud ezekről a híres búcsújáró helyekről. Ezek közül az ismertebbeket megemlítem, egy részük az elcsatolt területeken van, de mindenkor a történelmi Magyarországhoz számíthatjuk. A Magyarok Nagyasszonya tiszteletére emelt búcsújáró helyek: Somogyme gyében: Andócs. 1725-ben gr. Volkra János Ottó veszprémi püspök építtette azt a kolostort, melynek templomában van a kegykép. Pestmegyében: Máriabesnyő. Története: gr. Grasalkovich Antal 1759-ben Gödöllő mellett, a besnyői pusztán, kápolnát kezdett építtetni a Szűzanya tiszteletére, és ásatás közben Fiedler János kőműves egy faragott kőre bukkant, amely alatt régi alkotásé Mária szobor feküdt. Ez van a besnyői kapucinus zárda templomának főoltárán. Országszerte ismert búcsújáróhely. A Fehérmegyei Bodajk kegyhely. Egy kapucinus barát sokat hallott arról, hogy őseink, nagy kegyelettel viseltettek egy Bodajkban létezett Mária kép iránt. 1695-ben gr. KoIIonics Lipot bibornok és Colleredo grófnő segítettek neki, hogy a Passauba levő Szűz Máriá képnek a hű mását megszerezze, és elhelyezték az oltáron. Sokan zanádokolnak oda Mária ünnepeken. Erdélyben van Csíksomlyó. A Szent Ferenc rendiek kolostorának templomában van a székelyek, Segítő Máriájának a szobra, ahová évente pünkösdkor és szeptemberben Mária neve napján, Erdélyből, Moldvából, Bük ovinából és az ország más részéből is zarándokolnak a hívek. Már 1208-ban állott a kolostor, a szobor pedig kiváló tiszteletben részesült. Különösen 1567 óta, amikor pünkösd szombatján, fényes győzelmet arattak a székelyek a Szűz anya segítségével János Zsigmond hadai felett, míg a templomban az öregek, asszonyok és gyermekek imádkoztak. Erdélyben van, Kolozsvárt a piaristák templomában az a kegykép, mely 1681-bői származik, és a főoltárt díszíti. A Boldogságos Szűz a balkarjában a kis Jézust tartja, mindkettőjük fejét drágakövekkel díszített korona ékesíti. 1699- ben könnyezni látták a Szűzanyát. Esztergomban, a Bakócz kápolnában van a deszkára festett Mária kép. A török kitakarodása után VI. Károly elrendelte Esztergom helyreállítását, a főszékesegyház romjai alatt, 1732-ben találták a képet, melyet Bokócz Tamás érsek által épített márvány kápolnában helyezték el a főoltáron. Baranya megyében, Mária-Gyüd, búcsújáróhely. XII. századtól kezdve, egy fából készült Mária képet tiszteltek, azonban a kép 1689-ben Eszékre került a kapucinusok kolostorában. A gyüdiek szerették volna visszakapni, de az eszékiek nem adták. Erre Radnay Mátyás pécsi püspök megkészítette a kép mását, melyet éppen úgy tiszteltek, mint a régit. A pozsonymegyei Nagyszombaton van a könnyező Mária képe. A városban tisztelt Szűz Mária kép, hű másolata, Rómában a Szent Elek templomban levő képnek. 1708-ban az országban nagy pestis-járvány volt, és akkor terjedt el a hír, hogy a főtemplomban levő Boldogságos Szűz izzadni és könnyezni látszott. Ez év augusztus 5-én Marótffy György esztergomi kanonok imádkozott előtte, midőn látta, hogy a Boldo gasszony jobbszeméből kigördül a könnycsepp, melyet ujjával meg is érintett. A csodás képet, herceg Esterházy Imre prímás, a Pázmány Péter által emelt templomban helyezte el. Szabol cs megyében van a Mária-Pócsi búcsújáróhely. Az erdeti kép, melyet 1696 november 14-én könnyezni láttak, Bécsbe került a Szent István székesegyházba, a jelenlegi pócsi Mária kép, az eredetinek hű másolata. Ézt is könnyezni látták 1 715-ben. Mária-Pócs egyike hazánk leglátogatottabb kegyhelyeinknek. Nyitra megyében van Privigye búcsújáróhely. Az itt tisztelt kép, egyike a legrégibb kegyképeknek Magyarországon. Szent László idejéből származik, és fára van festve. Leginkább Sarlós és Nagyboldogasszonykor zarándokolnak oda a hívek. S mint érdekeséget említem meg, hogy a nyitrai Szent Emeránról elnevezett székesegyházat még Boldog Gizella királyné építtette. Aradmegyében van Máriaradna búcsújáróhely. A kegyképet 1668-ban Vrichonassa György 80 éves bosnyák vásárolta egy olasz képkerskedőtől és a radnai templomnak ajándékozta. Nagy tisztelete 1695-től származik, amikor a radnai templom leégett, de a kép sértetlen maradt. Máriaradnán igen sok csoda történik. A Nyitramegyei, Sasváron a kegytemplomot 1664-ben Bakics Angyalka, Csöbör Imre alnádor felesége hálából építtette, mert a Szűzanya meghallgatta kérését, mikor kérte, hogy férje durva természetét változtassa meg. Volt olyan zarándo klat is itt, hogy 100.000 hívő vett részt. Turócmegyei Zniováralján IV Béla király 1258-ban hálából építtette a templomot. A tatárok elől egy ideig, az itteni várban húzódott meg. A kép hársfa deszkára van festve és 1229-ben készült. Besztercebánya mellett, Zólyom Ohegyen Ehmyadi János kormányzása alatt 1448-ban épült a templom. 1715- től kegyhely, sok csoda történt itt. A kép eredete bizonytalan, nem tudják hogyan került oda. Bács-Bodrog megyében van Doloszlo, nagy búcsújáróhely. Pest-Pilis-Kisk un vármegyében, Mária-Remete, híres zarándokhely. Esztergom, primási város. Itt született Szent István. E.gyetlen városa az országnak, amelyet 1241-ben nem tudtak elfoglalni a tatárok. A Bazilikának hatvanegy méteres kupolája van, alapfalai 16 méter szélesek, ennek a reneszánsz stílusú Bazilikának főbejáratánál nyolc márvány oszlopsor helyezkedik el amelyeket egyenként csak négy ember tud körülölelni. Itt van egész Európa legnagyobb méretű oltárképe. A 1-60- mázsás harangot csak hat ember tudja nehezen meghúzni. Nagybojdogasszonynapján, augusztus 15-én szólalt meg mindig a harang az orosz megszállás előtt természetesen < százötven kilométer távolságból is meghallotta a magyar falvak népe, hogy Esztergom harangja imára szólítja a falvak népét s ilyenkor pompázó népviseletekben megindult a Kisalföld, Csallóköz és a Dunántúl népe, hogy odatérdeljen Magyarország Patronája elé. A keresztény Magyarországon csodálatos ünnep volt az esztergomi búcsú, amelyre a háború előtti esztendőkben külföldi filmvállalatok is kiküldték riportereiket, mert ilyen színes látványosságot nem lehetett találni sehol Európában. *• . Máriacell ugyan nem Magyarországon van, hanem Ausztriában, de sok magyar zarándok kereste fel. 1 157-ben, egy bencés szerzetes készítette Mária fából faragott képét. I Henrik Morvaország határgrófja 1200 táján kápolnát építtetett itt. 1377-ban pedig, Nagy Lajos magyar király, a törökön aratott győzelme emlékére, templomot emeltetett. Végrendelete szerint, Mindszenty József Magyarország hercegprímása, így rendelkezett: “Ha számkivetésben halok meg, temessenek el ideiglenesen a máriacelli kegytemplomban, ha azonban Mária és Szent István országa fölött lehull a hitetlenség csillaga, vigyék testemet az esztergomi bazilikái sírboltba.” 1975 május 15-én itt helyezték el, szeretett hercegprímás atyánk holttestét, kívánsága szerint, a máriacelli bazilika Szent László kápolnájában. Nagy Magyarország népe ősidők óta mélyen vallásos lelkületű. Ezt bizonyítják híres búcsújáró helyeink is. A keresztény Magyarország népe, ma is kitartó hittel, és 'reménnyel tekint Magyarország Nagyasszonyára és Árpádházi szentjeire, és kéri őket, ne hagyják elveszni országunkat. Magyarország gyötrelmes évszázadokon ment keresztül, s ha meg is csonkították, le is igázták, népe most is Isten hívő. ☆ A SZENT KORONA KIADÁSÁNAK EREDMÉNYE A Református Hírek szerkesztői a múlt év november 4-től kezdve, amikor Carter elnök bejelentette, hogy viszszaküldi a megszállott Magyarroszágra Szent István koronáját, ez év január 6-ig, amikor Cyrus Vance amerikai külügyminiszter ténylegesen átadta a koronát a kommunista állam vezetőinek, határozottan kiállottak írásban, szóban, sajtóban, rádión és televízión a gyászos határozat ellen. I ették ezt abból a meggyőződésből, hogy a koronának ebben ez időpontban való kiadása a szovjet fegyverekkel hatalomra juttatott és hatalmon tartott kommunista kormánynak a megerősítését és Iegitimizálását szolgálja. Élénken emlékükben élt még 1956 november 4, amikor a magyar szabadságharcot eláruló Kádár János az orosz tankok nyomában átvette az uralmat Magyarországon. A korona nem csupán nemzeti szimbólum, hanem egyúttal a nemzet legfontosabb közjogi személye is. Ezer év óta mindent a korona nevében tett a nemzet. A korona nevében kormányzott, törvénykezett és ítélkezett. A korona volt az államfő jelvénye, akár király volt, akár nem. Ezért követelte azt olyan céltudatos szívóssággal és körmönfont rafinériával a Kádár-kormány. A Református Hírek szerkesztői nemcsak mint magyarok tiltakoztak, hanem mint amerikaiak is. Elsősorban, mint amerikaiak szégyelték, hogy miután Közép- és Kelet-Európa népeit kiszolgáltatták a Szovjetuniónak, rabságukat szerződésbe foglalták Helsinkiben, a magyarok sorsát külön is megpecsételték a korona átadásával. Nemcsak a hősies magyar hazafiak emlékét tagadták meg Szent Istvántól kezdve, Kossuthon folytatva, az 56-os magyar szabadságharcosokig, de megtagadták a korona őreinek tett ígéretüket is, hogy a koronát mindaddig megőrzik, amíg a magyar nép vissza nem nyeri önrendelkezési jogát. Mint amerikaiak szégyelték magukat azért, hogy amint 1956-ban az akkori elnök, most Carter Jimmy élt vissza a magyarok bizalmával. Legyen vigasztalásukra, hogy Amerika nem magyar hátterű, de jó érzésű polgárainak nagy többsége is így érezte magát. A Magyarországon megjelenő Reformátusok Lapja pedig büszkén idézte a kommunista Apró Antalnak, az országgyűlés elnökének a koronát átvevő szavait: “Ezzel tehát ... a magyar kormány iránti tisztelet és elismerés eredményeképpen, méltó helyére került történelmünk e sok vihart látott kincse, visszatérve arra a Magyarországra, abba az új hazába, amelynek megnövekedett nemzetközi tekintélyével új helye és új rangja van a népek nagy családjában ... ” Az a kérdés, vajon valóban “méltó helyére került-e a korona, ahogy itt Amerikában is bizonygatták a hazaküldés hívei, a 'budapesti Tükör című lap idézése nélkül is erősen vitatható, azt azonban ma már a vak is láthatja, hogy hazavitele egyedül és kizárólag csak az oroszok árnyékában meghúzódó magyarországi kommunisták öntudatát növelte. ANYÁK NAPI ÜNNEPÉLY A A MAGYAR ISKOLÁBAN A működésének 21. évébe lépő clevelandi Magyar Iskola május 7-én a huszadik évfordulóhoz méltó módon rendezte meg hagyományos anyák napi ünnepélyét. Az iskolának otthont adó Franklin elemi iskola nagytermét zsúfolásig megtöltötték a szülők és az iskola barátai. A bemutatott műsoron 144 gyermek lépett fel. Minden elfogultság nélkül megállapíthatjuk: mindegyik “szereplő megérdemelné ,hogy nevét itt és most külön is megemlítsük, mert valamennyien tudásuk legjavát adták. A kis óvodások, még a legkisebbek is, pár kedves, szót mondtak az édesanyák jóságáról és szeretetéről. Horváthné Katalin igazán csodát művelt kis tanítcányaival; olyan csodát, amilyenre csak a szívében a gyermekek iránt érzett nagy szeretete képesíthette. Bogárdy Imréné és Zsula Lajosné osztályának növendékei külön-külön verses köszöntőt mondtak az édesanyákra és a nagymamákat megszemélyesítő szereplőkre. Különsöen feltűnt Németh Ferike és Turóczy Pistike bátor versmondása. Daróczv Józsefné és dr. Papp Gáborné növendékei megható anyák napi színdarabot adtak elő nagy sikerrel. Öröm volt hallani, milyen szépen beszéltek a “szereplők magyarul. Közülük is ki kell emelnünk Lacza Kati, Zsula Marika és I ábor Andrea szép kiejtését. A nagyobbak ugyancsak kitettek magukért. Dr. Verbovszky Miklósné osztálya Vörösmarty Mihálynak A szegény asszony könyve” című örökszép költeményét adta elő. Madzsar Györgyné osztályának tanulói mint májusi virágok jelentek meg a színpadon. Szebbnél szebb jelmezeik (a harangvirág, margaréta, pipacs, sok más virág, a kis katicabogár vágy a széltől odasodort számos levél) mind Szigethy Attiláné leleményes ügyességét, szerető szívét és fürge ujjait dicsérik. Szente Jolán és Dóra Endréné tanítcányai Szigethy Attiláné zenekíséretével Petőfi Sándor “Távolból című költeményét adták elő, miközben a háttérben vetített képeken a távoli magyar haza különböző tájai tűntek fel. Kálnoky Ernő és Peller Miklós osztályából a lányok magyar táncot mutattak be, amelyet 1 emesváry András és felesége, Magda tanított be. A lányok színes, bő szoknyáikban olyanok voltak, mint pompázó májusi virágok. Papp Gábor dr. és Kálnoky Ernő osztályából a fiúk tábortűzi jelenetben Arany János Családi kör -ét adták elő. A szereplők közül különösen Muhoray György tűnt ki tökéletesen szép ipagyar kiejtésével és nagyszerű versmondásával. Utolsó számként az “Árvalányhaj nagy bánata’ című kis jelenetet Dolesch Gyuláné és Gajdánné Linda osztálya adta elő megérdemelt nagy sikerrel. Külön dicséretet érdemel Szathmáry Éva bátran csengő nagyszerű magyar beszédéért és Bogárdy Péter, aki a “mézeskalács-huszár szerepében bizonyította be újból kitűnő színjátszó képességét. A műsor befejeztével a szereplők mind a színpadra vonultak és szép magyar dalok lelkes éneklésével búcsúztak a közönségtől. * * * Papp Gábor dr., az iskola megalapítója és 20 év óta vezetője köszönetét mondott a szülőknek s az iskola tanítóinak, majd külön is mindazoknak, akik az ünnepély rendezésében részt vettek vagy munkájukkal hozzájárultak az előadás sikeréhez. Külön kiemelte Balunek Bélánét, aki színfalat festette, Szigethy Attilánét, aki a díszleteket és jelmezeket tervezte és készítette, valamint Borosdy Bánknét, Persányi Andrásnét és Kiss Kamiit, akik a rendezésben segítettek, a két főrendezőt, Dolesch Gyulánét és Gajdánné Melindát: végül három kitüntetést nyújtott át. Dolesch Gyuláné Dósa Mária, mint “az év magyar asszonya , az Egyesült Magyar Alap művészi kivitelű díszoklevelét kapta meg a magyar Szent Korona megmentése érdekében kifejtett áldozatos, nagyszerű munkájáért. Daróczy Józsefné és Madzsar Györgyné azt a két múlt századbeli 10 koronás körmöd aranyat vette át, amelyet a társadalmi megbecsülés jeleként egy magát megnevezni nem kívánó honfitársunk adott át Papp Gábornak az iskola két kiváló tanerőjének kitüntetése céljából. Daróczyné és Madzsarné tíz év óta vesz részt a magyar ifjúság rendszeres oktatásában. ISKOLATÁBOR 1978 sík Sándor cserkészpakk Julius 22 — Augusztus 13 Ismét megnyílik a nyári magyar iskolatábor 8-15 év közötti magyar származású lányok és fiúk részére. A tábor cserkésztisztek vezetése alatt áll, jeligéje: Ép testben ép lélek! Az iskolatábor tanítói a gyerekekkel csak magyarul beszélnek, magyar írást-olvasást, irodalmat, történelmet, földrajzot és néprajzot tanítanak. A tanulás mellett népijátékok, cserkészjátékok, úszás, lovaglás, kirándulások, esti tábortüzek teszik élménydússá és feledhetetlenné a háromhetes együttlétet. Legfontosabb tudnivalók: a tábor tartama három hét: július 22-től augusztus 13-ig. A tábor létszámát 60 gyermekre tervezzük, ezért ajánlatos minél hamarább jelentkezni. A jelentkezésnél minden gyermek után 25 dolláros előleget kérünk. A tábordíj egy hétre 75 dollár, amit egy héttel a táborozás megkezdése előtt kell befizetni. A csekket kérjük: Hungarian School Camp névre kiállítva Hokky István nevére küldeni 5057 Evergreen Drive, North Olmsted, Ohio 44070, telefon: (216) 779-7547. Jelentkezni lehet még Beodray Ferenc cserkész csapattisztnél, 1501 Parkwood, Lakewood, Ohio 44107, telefon: (216) 228-6967. A tábor színhelye: Sík Sándor Cserkészpark, Fillmore, New York (70 mérföldre Buffalótól). Kérjük, hogy a jelentkezésnél közöljék a gyermek nevét, születési évét, apa és anya nevét, címét, telefonszámát (még akkor is, ha titkos szám), közöljék, hogy a gyermek milyen iskolába, hányadik osztályba jár, hogyan történik a táborba szállítása, a részvétel időtartama és egyéb esetleges megjegyzéseket. A táborban a gyermekek orvosi felügyelet alatt állnak. Jelentkezés után elküldjük a szükséges, felszerelések listáját és vázlatos térképet az odavezető útról. Hokky István, táborparancsnok Gyász esetén forduljon HOLLÓ J. ISTVÁN Cleveland legújabb magyar Temetkezési Intézetéhez 7327 Pearl Road Middleburg Hts., Ohio Pontos kiszolgálás, mérsékelt árak, gyönyörű, hűtött kápolna. Telefon: (216) 243-6111 éjjel/nappaí Legutoljára Somogyi Ferenc dr. egyetemi tanár, az Árpád Akadémia főtitkára mondott köszönetét a Magyar, Iskola munkájáért s arra mutatott rá, hogy ezt a munkát az egész világon szétszórtan élő szabad magyarok társadalma nhgyra értékeli. Ennek bizonyságául átnyújtotta az V. Magyar Kongresszus bekeretezett művészi díszoklevelét, amely azt igazolja, hogy 1977-ben a huszadik évfordulójához érkezett clevelandi Magyar Iskola lett az év magyar szervezete”. * * * •:-? « A minden tekintetben kitűnően sikerült anyák napi ünnepség mint minden ünnepség a Magyar Iskolában r— a magyar himnusz eléneklésével ért véget Befejezésül csak annyit még: az a Kölcsey-idézet, amely “az év magyar : asszonyé -nak átadott díszoklevélen olvasható, az iskola minden tanítójára érvényes: “Messze jövendővel komolyan vess össze jelenkort: Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derül. l.oizo család megnyitotta új termét a régi szomszédságban. Graser és Eric Segítünk, ahogy csak lehet. CLEVELAND TRUST Walter Krueger saját magút főnökei lettek. Mike Rukule az üzletnél állva — megvélte azt, ahol dolgozott.
