Magyar Újság, 1978 (68. évfolyam, 1-50. szám)

1978-05-11 / 18. szám

1978. MÁJUS If. MAGYAR ÜJSÄÖ 5. ÖLDAt Tormay Cecil: BUJDOSÓ KÖNYV (holy tatás) A háborút megelőzőleg, az ezerszer meghódított világ­psziché altatta ef a magyar nemzetet is. Láttuk, hogy a ke­letről beözönlő zsidóság a falusi pálinkamérők után rátette a kezét a földünkre. A városi kis rőföskereskedés után rá­tette a kezét egész gazdasági életünkre. Láttuk, hogy ez a zsidóság a háború alatt kivonta magát és milliókat szerzett, míg a mieink mankót szereztek. Hallottunk róla, hogy egy zionista kongresszus Párizsban azt a határozatot hozta: a zsidóságnak törekednie kell. hogy világuralma támpontjául Budapestet, azután Magyarországot elfoglalja. — Es sokan voltunk, akik 1917-ben, a háború alatt olvastuk a magyar országi zsidóirodalom legkomolyabb tehetsége, Ignotus Vei­­gelsberg Hugó megdöbbentő kijelentését a szabadkőműve­sek lapjában, a Világban . . . “. .. a végsőn is túlmenő áldozatkészséggel mentjük át az utánra intézményeinket, eszközeinket és embereinket. Most itt van az az azután, már kilépett a homályból. Huszonnégy zsidó népbiztos olt áll a többi élén a magyar élet és halál fölött. Egy ellenséges távol ágyúszó és az elgyötört emberi teremtés lellélegzik és szabadulásra gondol. I alán közelebb jön, talán szétlövi aljas börtönünk falát. Nem ... a boldogabb népek sohase fogják ezt meg­érteni. Március 30—3 / -én. A hírek jönnek, megállnak és nincs folytai ásuk. Né­hány napja múlt, hogy mondták: Az angol külügyi állam­titkár tiltakozik. London nem tűri... Marseillesben har­mincezer francia szállt hajóra... Most Mangin tábornok egyesült seregeiről beszélnek. Már jön, felvonul a bolse­visták ellen. Eloltom a gyertyát és csak üldögé lek magányosan. Es egyszerre úgy tetszik, mintha rémek emelkednének körös­körül és ráznák a fejüket. Visszakergetett kétkedésekből, leigázott csüggedéisekből jönnek elő ezek a rémek és min­den reménykedésnek ellentmondanak. Megvergődik a szívem. Hátha senki sem jön, hogy segítsen rajtunk, hátha itt hagynak nyomorultan elveszni és csak körülállnak és nézik, hogy a saját szemetünkből nőtt férgek hogyan falnak föl? Hiszen, ha úgy vesszük, a győztes nagyhatalmaktól függött, hogy ne így legyen. Miért nem akadályozták meg, ha nem akarták a magyarországi bolsevizmust? Az entente katonai missziójának a feje, Vyx alezredes, mindent mert a meghunyászkodó Károlyival szemben, hát ezt vajon miért néni merte? Kiváltságos helyzetében hónapokon át tiporta égy nemzet önérzetét. Ügy tudott bánni Európa keletének nagymúltú kultúrnépével, mint ahogy a francia tisztek való­színűleg kolóniáik vad népeivel bánnak. Vyx a kihívó, eí­­szászi származású kis zsidó alezredes teljhatalmú uralmában miért távolította el a diktatúra kikiáltásának előestjén Bu­dapestről az összes francia katonaságot? Miért engedte, hogy a posta, távirda és telefon, mely felett korlátlan cen­zúrát gyakorolt, kiszolgálja a forradalom előkészítésében Kun Béla táborát? Valamikor felelni fog a jövő ezekre a kérdésekre. Vyv alezredes írása, melyet 26-án közöltek a lapok és a magyar vidék csak most olvas, ad is már némi felvilágosítást. Az entente fennhéjázó katonai missziója most egyszerre az igazság és békülékenység szándékával kéri a forradalmi kormányt: Késedelem nélkül adja meg a legnagyobb nyil­vánosságot a jelen közlésnek. Ezután a misszió Károlyi lemondó leveléről nyilatkozik: A magyar néphez intézett proklamációjában a köztársaság elnöke a következőket mondja: — Az Entente Misszió kijelenti, hogy a demarká­ciós vonalat ezentúl politikai határnak tekintik. — Forritá­­lisan ki kell jelentenem, hogy ez a használt kifejezésnek téves értelmezése. . . Soha sem történt említés arról, mintha itt politikai határokról lenne szó. Károlyi Mihály tehát megint hazudott szerencsétlen nemzetének. De, sajátságos és megdöbbentő, miért nyilat kozik Vyx alezredes katonai missziója csak ilyen későn? Miért nem vette előbb tudomásul, hogy Károlyi Mihály lemondását az entente jegyzékében véglegesített határokkal indoko Ita? Miért engedte, hogy Károlyi egy nacionalista ürüggyel dobja oda Magyarországot a bolsevizmusnak? Es miért engedték, hogy Kun Béla ugyanazzal a nacionalista lobogóval lopódzék be, mint amellyel Károlyi kilopódzott. Kik játszottak még ezzel a két elvetemült emberrel a rettentő órában, mikor a tét egy ország volt? Az entente misszió megkésett magyarázata azt a látszatot kelti, mintha Vyx alezredes velük játszott volna, vagy legalább is jóin­dulattal nézte volna a játékot, A Károlyi-féle határmegállapítási mese után paródia lett Kun Béla első jelszava is: a területi integritás. Mióta a fegyver és az állampénztár a kezében van, másként be­szél. A Neue Freie Presse munkatársa előtt már kijelentette, hogy: “Tanácsmagyarorszógban mi nem állunk a területi integritás alapján. . . Egyáltalán nem ismerünk gazdasági határokat. . És ilyen emberek intézik ma Magyarország sorsát! Keserű haraggal döngette a vér a halántékomat és seb­zetten felvonított bennerp valami gőgös, ősi emlék. Miért késik az entente? Miért ad rá időt, hogy a bol­­sevizmus vörös hadsereget toborozzon magának? A Vörös Katonai Új napilap indult meg Budapesten. Folyik a szervezkedés. Pogány toboroz, Szamuelly vezeti a propagandát. Idegenszerű minden. A vörös hadsereg böl­csője: alacsonyrendű komédia. Reklám, újsághirdetések, komisz plakátok, öröm tanyák heje-hujája, dobutcai kárpitos díszítés, népligeti hinták és tükrösbódék, vörös pódiumon véresszájú kikiáltók... ez a vörös hadsereg toborozó ün­nepe . .. Fedák Sárit, az ünnepelt primadonnát Szamuellyvel látták autózni a városban és toborozni a nép között. Lelke­sített, rábeszélt és csókot ígért annak, aki felcsap vörös katonának . . . Paulay Erzsi, a Nemzeti Színház művésznője és sok kis díva, forradalmi verseket szavalt a tömegnek az utcai emelvényeken. A budapesti antimilitarista költők pe­dig. akik a magyar faj sorstusája idején, a háború alatt pacifizmust daloltak, most színpadon szavaltak toborzót Kun Béla hadseregének. Zsibbadtan olvasom. Ez is, ez is? Minden megdűl. amit ezek az emberek a pacifizmusról va­laha mondtak és elvesztik jogukat, hogy a magyar nép életébe valaha még beleszóljanak. Megmérgezettek és gonosztevők munkálkodtak a mi vesztünkön Budapest falai között. És a gonosztevők őszin­tébbek voltak, mint a többiek. Vörös katonaest a színházakban! Az újságok elragad­tatott hosszú hasábokon közlik a híreket. Ünnepi pompá­ban álltak a Múzsák templomai!” Az Internacionálé hang­jai mellett tódult az ingyen nézőtérre a tömeg. Az Operá­ban Beregi Oszkár szavalt és Weltner Jakab elvtárs szó­nokolt a vörös hadsereg világmegváltó hivatásáról. A Nemzeti Színházban Pogány Józsefé volt a színpad. A Víg­színházban piros dísszel bevont szónoki emelvényről Kun Béla elvtárs lelkesítette a közönséget. A Király-színházban Szamuelly I ibor, a Belvárosi színházban Kunfi Zsigmond, a Városi Színházban Vágó Béla mondott ünnepi beszédet A gal íciai Nérók színpadra léptek és eljátszották sze­repüket. “...Haza nincs! — Éljen a proletár haza!... A hadsereg a nacionalista társadalom hatalmi eszköze. Halál a militarizmusra! — Éljen a vörös hadsereg! Halkan be­zörgettek az ablakomon. Falusi bundában Kállay Erzsébet állt odakinn a szürkületben. Igen, menjünk! Sűrű és nehéz lett az este a falak között. Friss levegőt, meri megfulladok! A Galga völgyén láthatatlan fagyok szálltak a szél ben. Hazafelé az alsó udvaron jöttünk át. Az istállóból Iámpafény vetődött ki. A küszöbön egy pirosképű szőke kis­leány ült. Odabenn a tehén mellett az asszony guggolt és hallatszott a csendben, amint a tej egyenletes, édes csurra­­néssal verődött le a sajtárba. A kocsis levette a kalapját és nem tette vissza. A falnál egy falusi gazda támaszkodott. Kiegyenesedett és ő is kö­szönt. A Vörös Újság harci üvöltése jutott az eszembe: Be kell vinni az osztályharcot a faluba .. . Az emberek az aszódi agitátorokról mondtak valamit. — Hadd ugassanak, — vetette oda a gazda nyugodal­masan —' mielőtt döntenünk, előbb majd kitapasztaljuk, hogy mit is akarnak fönn Budapesten. Nem láttam az arcát a sötétben, de egyszerre úgy rém lett, már nem egy ember áll ott, hanem várakozón, gya­nakvón ott áll maga a magyar paraszt. Keveset beszél, de mostanában nem is igen dolgozik. Az ekeszarvának dűlve, komoran figyeli, hogy kié lesz hát a föld? —< Károlyi Mihály nekünk ígérte. Igaz, hogy nem adta és amit a magáéból osztott, arról is kitudódott, hogy a másé volt. — A kommunisták még többet ígérnek —< szólt közbe Kállay Erzsébet azzal a csodálatos óvatos hanggal, amelyre minket ez az idő tanított meg. i—< Azok csak a városiaknak ígérik, hogy minden az ryék, — felelte a gazda >— nekünk azt tanítják, hogy a föld is mindenkié. —< Hát bizony, — dörmögte a kocsis — ezt az új tör­vényt nem lehet olyan könnyen megérteni.. . — Ezért hallgattuk az elején a kommunistákat »—« mon­dotta a gazda. Tudni akartuk, hogy hát már most mi történjék a földdel. Hanem aztán Egy darabig hall­gatott, mintha a sötétben tanakodott volna, mondja-e, ne mondja. Helyette a kocsis folytatta: ~ Mi kor az új törvényt kezdték beszélni, hogy nincs többé vallás, ez már nem tetszett. Meg az se ám, ~~ szólt oda a gazda, —* hogy egy pár lesz azokból megkövetem szépen, >—< akik esztendeig vad­házasságban élnek. \ ■ , Csend volt egy ideig. Az emberek mintha szégyelltek volna nekünk erről beszélni, szinte maguk között beszéltek. De az asszonyok akkor haragudtak csak igazán, nevetett a gazda — mikor azt szavalták a kommunisták, hogy még a házasember is megházasodhatik így akárhány­szor, mert a régi házasság magától megszűnik, ha kijelenti az ember, hogy újat köt. Ezt már nem tűrte a fehérnép .. e >—• És az előbbeni komolyság mintha fölo Idódott volna. —< Hirtelen szekérre is ültek á kommunisták. — Pénzért se jönnek azok ide vissza. Odabenn már jóideje elvégezte az asszony a fejést. Az istállóajtóban állt a kisleánya mellett. Egyszerre sötéten beleszólt a beszédbe: « Azt is mondották, hogy a templomból panoráma­színházat csinálnak, meg hogy nincs többé se törvénytelen gyerek, se öröklés, majd eltartja a gyereket az állam. Az utolsó szónál rimánkodva kapaszkodott a kicsi lány az anyja szoknyájába. —- Édes anyóm, — mondotta szepegve, * de engem úgy-e nem visz el az állat . . . Az asszony a fejét rázta. A kocsis nevetni kezdett. <— Elvisz a bizony, ha rossz vagy.. . A kislány sivalkodni kezdett, az anyja a két karjába kapta és ezzel az egyetlen meleg kicsi mozdulattal feldön­tötte a kommunizmus minden rendeletét. Aztán ment, vitte síró gyerekét, mintha csak egyetlen teremtés lettek volna. Utánuk néztem. Túl rajtuk lágy sötét áradással emelkedett az éjszaka és elmerült benne az alvó falu. Csak a kunyhók teteje állt ki az áradásából a csillagos ,ég alatt. És már errefelé is útban van Lenin . . . A falu pedig nagy vérveszteségében alszik és sehol sem ellenkezik. De álmában is belekapaszkodik a földbe. A föld pedig a haza és a haza a nagy Magyarország. Egyszerre odadobbant a falunak a szívem. Falu, magyar falu, önző mint a gyerek, közönyös, mini a tilalomfa, erős, mint az idő. Minden bűne szőlőhegyek vad mámora, termékeny ülések és termékenyítések ősi vá­gyai, a férfi, az asszony és a föld. De övé a vetés és az aratás. Öntudatom alatt valami átderengett. Megváltó lészel-e örök magyar falu? Április / —-2. Néhány nap is sok idő, ha az ember az órákat szám­lálja. Most pedig már a második hét múlik és ennek az agysorvasztó történésnek még mindig nem látszik a vége. Folytat fűk A MÁRIACELLI TEMPLOM Mindszenty József bíboros három évvel ezelőtt történt halála, helyesebben temetése óta a stájerországi Máriacell a szabad világon szétszóródott magyarság különös érdeklő­désének homlokterébe került. Az ősrégi búcsújáróhely kegy­temploma azonban.az idén ettől lüggetlenül is különös fi­gyelmet érdemel, mert júniusban lesz kereken 600 éve, hogy azt Nagy Lajos magyar és lengyel király előző évi balkáni győzelmének emlékéül emeltette. A török terjeszkedés akkor már komoly aggodalmat keltett és gondot okozott nemcsak Magyarországon, hanem az egész keresztény világon. XI. Gergely pápa többször is ösztönözte az Egyház főkapitánya címmel kitüntetett ma­gyar királyt, hogy akadályozza meg a pogány török bal­káni térhódítását, Nagy Lajos maga is felismerte a magyar hűbéres országok török hódoltatásának veszélyét, sok más feladata, lengyelországi tennivalói közben sem feledkezett el tehát küldetéséről. I 577 kora tavaszán végre össze tudta szedni seregeit. Maga nem szállt hadba, de április közepén már Erdélyben volt és Tordán vert tábort. Valószínű, hogy ez a táborozása szervesen összefüggött a két oldalról meginduló balkáni had­járat átkaroló tervével. Arra vonatkozó adatunk, hogy a balkáni hadjáratot valóban ki vezette, hol folyt le a döntő ütközet, egyáltalán nincs, azt sem tudjuk, mitől meddig tar­tott. Hóman Bálint szerint május derekán már be kellett fejeződnie, mert május 17-én Besztercére, onnan pedig rö­videsen Székelyvásárhelyre, majd Diósgyőrbe vonult. Carrara pádovai herceget, mint szövetségesét 1377 jú­nius 20-án kelt levelében tájékoztatta balkáni győzelméről. Ebből a levélből tudjuk, hogy Nagy Lajos 40.000 főnyi se­rege Murád szultán és Sismán, a hitetlen bolgár király ugyancsak 40.000 főnyi hadát legyőzte. A török-bolgár ha­dak veresége igen komoly lehetett, mert, mert Murád szultán a következő évtized folyamán többé nem zaklatta a magyar hűbéres tartományokat. Lehet, hogy Nagy Lajos nem látta a török előrenyo­mulását olyan veszélyesnek, mint amilyennek később bizó­­nyull, a balkáni győzelem jelentőségével mégis tisztában lehetett, mert a pápával rövidesen azt a reményét közölte, hogy Havaselvét is hamarosan újra hódoltatni tudja. U- gyanezt bizonyítja a máriacelli búcsújáróhely templomá­nak 1378 júniusában megkezdeti építtetése s a kegyhely bőkezű megadományozása is a balkáni győzelem emlékéül. Máriacell 1378-ban már híres búcsújáróhely volt. Azt, hogy mióta zarándokoltak oda, nem tudjuk, csak annyi bi­zonyos, hogy fél méter magas, fából faragott, gyönyörű Madonna-szobrát az ottani bencés kolostor egyik szerzetese 1157-ben készítette. E fölé a csodatévő Madonna-szobor fölé 1200 körül I. Henrik morva őrgróf állíttatott kis ká­polnát. 1378 júniusában Nagy Lajos király feleségével együtt látogatási telt Haimburgban a kis Hedvig hercegnő (a ké­sőbbi lengyel királyné) jegyesének, Habsburg Vilmosnak szüleinél, a déli osztrák tartományok felett uralkodó III. Henrik hercegnél és leleségénél. Útközben zarándokolt el a híres máriacelli búcsújáróhelyre, hogy balkáni győzelmének első évfordulója után hálát adjon Isten segítségéért. Nagy Lajos szép, nagy templomából ma már csak a középső, remekbe készült gót torony áll, A mai kupolás templom többi részét és két tornyát a XVII. században épí­tették. A kegyhelyet a magyarok Nagy Lajos óta szinte meg­szakítás nélkül állandóan látogatták. 1691 augusztus 27-én Esterházy Pál herceg nádor vezetésével országos zarándok­lat vonult a kegyhelyre, hogy hálát adjon Istennek a török felett aratott zafánkeméni győzelemért. 8765 személy a ná­dor családi címerével ékesített több száz lobogó alatt vett részt rajta. Az Esterkázy-család asszonyai s leányai vezeté­sével 665 fehérruhás hajadon kibontott hajjal, több jelme­zes csoport s a rózsafüzér titkait megszemélyesítő vörös, fe­hér és arany ruhába öltözött 15 alak, a nádor négy fia, számos főúri család sok tagja, a pannonhalmi főapát és másik három apát külsőleg is festői képet nyújtott. A zalánkeméni győzelem, amelyért ez a csodálatosan szép máriacelli zarándoklat hálát adott, a felszabadító há­ború valóban döntő jelentőségű győzelme volt, Köprilizádé Musztafa nagyvezír 100.000 főnyi sereggel indult Magyar­­ország ellen, hogy tőle a Diploma Leopoldinummal vissza­csatolt Erdélyt újra megszerezze. Badeni Lajos őrgróf, a keresztény hada k fővezére, 1691 augusztus 19-én a Tisza torkolatához közel 50.000 főnyi sereggel támadta a kétszeres erejű ellenségre. A lovasságot maga vezette. A török főve­zér, Musztafa 20.000 vitézével együtt a csatatéren maradt, de a császáriak, brandenburgiak és a magyarok közül is nagyon sokan haltak hősi halált. Az utóbbiak közt volt Zrínyi Miklós, a költő és hadvezér fia s a család utolsó sarja, Zrínyi Ádá m gróf is. Nem vitás azonban, hogy Ma­gyarország felszabadításának rendkívül nehéz kérdését ez a véres ütközte döntötte el, amelyben a törökök oldalán francia tisztek is harcoltak, francia hadimérnökök segédkez­tek és a kuruc ki rá ly, Thököly Imre gróf is részt vett (csak az utolsó pillanatban tudott elmenekülni). A máriacelli búcsújárás öntudatos magyar hagyomá­­nyosságát bizonyítja az a történeti tény is, hogy II József császár, a kalapos magyar király kénytelen volt azt simpli­citer (egész egyszerűen) eltörölni. A kegyhely magyar lá­togatottsága azonban hamarosan megújult s a második vi­lágháború végéig megmaradt. A templom kincstára renge­teg magyar emléket, értékel őriz. 1685 óta őrzi Szelepcsény György prímás, esztergomi érsek földi maradványait is. Ez a nagy érsek-prímás Rómában végezte hittudo­mányi tanulmányait s hazájába csak 1627-ben, 32 éves ko rában került vissza. 1635‘ben lett szenei plébános és eszter­gomi kanonok, 1644 augusztus 5-én veszprémi, 1648 április 18-án nyitrai püspök, 1666 január 15-én, 71 éves korában pedig esztergomi érsek és prímás. A következő évben, a gyalázatos vasvári békekötést követő általános elégedetlen­ség hangulatának légkörében I Lipót király őt nevezte ki magyarországi helytartójává. Ebben a minőségében vett részt azokon a megbeszéléseken is, amelyeket Wesselényi Miklós nádor vezetésével az ország nehéz helyzetéből kive­zető utat kereső főúrak folytattak s amelyek az úgynevezett Wesselényi-féle összeesküvéshez vezettek. 1671-ben, ami­kor ezt az összeesküvést a bécsi kormány leleplezte, a nádor már nem élt, Szelepcsényi érsek pedig minden erejét arra M! VAN A 98 SZÁZALÉKKAL? MAGYARORSZÁGI HUMAN RIGHTS VISSZAÉLÉSEK A KONGRESSZUS ELŐTT Április 11 -én Hon. Hanley M. James new-yorki kép­viselő ismertette Heltz I ibor, a Volt Magyar Politikai Fog­lyok elnökének Vance Cyrus amerikai külügyminiszterhez írt levelét. A levél kézzelfogható adatokkal szolgál a ma­gyarországi vörös kormány ellen, az emberi jogok megsér­tése tárgyában. Most, amikor a kiváltságos nemzetek kategóriájába emelik Magyarországot, szükségét érzem felhívni az ameri­kai kormányzat figyelmét az Amnesty International Nobel díjas világszervezet néhány Magyarországot érintő adatára. 1973-ban Rudovics Sándor szombathelyi lakos, gyári munkás feleségével Ausztriában szökött. Csecsemő korban lévő gyermekük azonban Magyarországon maradt. A gyer­meket a magyar kormány nem engedte ki szüleihez. Rudo­vics 1974-ben visszament, hogy gyermekét szabad földre.,» hozza. Kilelé jövet gyermekével együtt ellogt.ák. Először két évet ült, engedélynélküli határátlépésért. Az ítélet kitöl­tése után újra próbálkozott Ismét sikertelenül. Ma is bör­tönben van. Tarkas Jenő többszörös határátlépési kísérletért, „ eddig nyolc és fél évet ült. Jelenleg is börtönben van? Dr. Dombóvári Mária orvosnőt véleményéért, melyben eli­­lélőleg nyilatkozott az orosz megszállásról, bizonytalan időre elzárták, Iázítás vétsége címén. Helcz I ibor jelentésében utal az amerikai kormány­körök nyilatkozatára, mely a magyarországi kisebbségek em­beri jogait dicséri. Elsősorban a kitelepülés lehetőségét. Helcz megállapítja, hogy a “hangzatos” részleg az össz­­lakóságnak csupán 2%-a. Ebben a két százalékban a ma­gyarországi zsidóság 1%-kaI szerepel. E téren nem is kí­vánkozunk vitába bocsájtkozni. Sajnos a 98%-os magyar tömbről nem nyilatkozhatunk hasonlóképpen. A fentemlített három eset csak kiragadott példa. Szá­zan és százan sínylődnek börtönt Magyarországon a kom­munista kormány jóvoltából egyszerű véleménynyilvání­tásért, illetőleg a kiutazási korlátozások megszegése miatt. Mindez igazolja, hogy független nerázeti mivoltunk jelképe Szent István koronája, meggondolatlan és felületes ténymegállapítás áldozata lett. A hazai sokat emlegetett liberalizálódás csak külszín, ezt igazolja a Charter 77 vezetőinek likvidálása a magyar tudományos élet területén. - állapítja meg a nyilatkozat. A new-yorki képviselő által ismertetett levelét a Cong­ressional Record április Ili száma teljes egészében-közli. ! használta, hogy a király és a nemzet ellentéteit kiegyensú­lyozza. A bécsújhelyi kivégzések után elfordult a politiká­tól. Kiadta szentbeszédeit magyarul s 1672-ben az Istenes énekek^, gyűjteményét. Nagyszombatban a nemes ifjaknak és a papjelölteknek új nevelőintézetet alapított, Pozsonyban irgalmasokat, Szentgyörgyön piaristákat, Budán karmelitá kát, I ..öcsén, Szakolcán és Zsolnán jezsuitákat telepített le, 1682-ben országos zsinatot hívott össze. A következő évben megérte még Bécs felmentését s ezt követően a felszabadító háború megindulását, érseki szé khel yére azonban már nem tudott visszatérni. 1685 január 14-én, 90 éves koréban a morvaországi Litovicári húnyt el és végrendeletében kifeje­zett akaratának megfelelően Máriacellben helyezték örök nyugalomra. Jelentős vagyonát majdnem teljes egészében Ma gyarország felszabadításának költségeire fordították. Ennek a kiváló magyar egyházfejedelemnek szomszéd ságában pihen (ugyancsak végakarata szerint) a legszegé­nyebb esztergomi érsek, a három évvel ezelőtt ideiglenesen ott eltemetett Mindszenty József bíboros, aki Szelepcsényi­­hez hasonlóan a magyar szabadság és függetlenség harcosa volt, székhelyétől távol élt és halt meg, mégis a keresztény­ség esztergomi őrhelyén állt rendületlenül Istenért, Egy­házért és a magyar hazáért. így lett a stájerországi ősrégi Máriacell búcsújáróhelye a magyar hit kegyelmeinek bőséges vízét árasztó friss for­rása. TORMAY CECIL EMLÉKBIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A Magyar Újságban folyamatosan megjelent és még megjelenő részletek könyvalakban való lenyomása részben befejeződött. A két kötetes mű első kötetét már karácsony előtt postáztuk a megrendelőknek, a második kötet nyomása folyamatban van, és kb. húsvétra terveztük a megjelentetés sét. A januárban történt lábtörés azonban ezt a tervet kés-' Telteti és kb. május második felére készül el a második kötet! kötése. Ein ézést kérünk a senkitől sem óhajtott akadály* miatt! A múltban felajánlott előfizetési kedvezmény tehát.* módosul. A kél kötet ára a megjelenés után 25 dollár lesz. I Aki május 31-ig befizeti a II. kötet árát, 12.50 helyett 10 £ dollárt fizet csak. Ha szükséges az első kötet, azt már a * rendes áron kaphatja, 12.50-ért. * Megrendelem 1 ormay Cecil: Bujdosó Könyvét. Mellékelem a két kötet árát $25.00 helyett 22.50 et. * Mellékelem a II. kötet árát 12.50 helyett 10.00 dollárt. , Kérem az alábbi címre küldeni a könyvet. Név:...................................................................................... { Utca, házszám: ...................................................................... Város: ........................................................................... Állam: . .............. . . ..................................Zip Code ......

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom