Magyar Újság, 1978 (68. évfolyam, 1-50. szám)
1978-04-13 / 14. szám
VOLUME 68. ÉVFOLYAM NO. 14, SZÁM. 1978. ÁPRILIS 13. EGYES SZÁM ÁRA: 3C cen» Ny isztor Zoltán: KELLENEK EMBERFELETTI EMBEREK Ma napság gyakran Kálijuk íelhangzani történészek, de főként társadalomKölcselők ajkáról a felkiáltást: — Ez tiszta közép kor! A mi társadalmunk haladás helyett visszazökkent és megfeneklett egy új középkorban! Messze vezetne a filozófusok okoskodását kiteregetni, vagy a történészek összehasonlításait és következtetéseit hosszasan ismertetni, meg kell elégednünk a legfeltűnőbb jelenségek felsorolásával: * * # A régi középkornak voltak elévülhetetlen nagy alkatásai. Legnagyobb álmaik a román és g'ót katedrálisok építésében öltöttek testet. A mostani új középkor viszont éles lordulattal a gigantikus felhőkarcolók, repülőgépek és stadionok kivitelének szenteli magát. Az első középkor a dómok meghitt magányában a filozófia és telofógia nagy kérdéseivel küzködött, ez az új második középkor már a Hold, a csilla gvilág, a galasszák meghódítására vetette rá magát. A régi középkor teremtett céheket, szerzeteket, lovagrendeket, kolostorokat, remeteségeket s a szociális kiegyenlítődésre Assisi Szent Ferenceket adott az emberiségnek. Az új középkor szabaddá tette a tudományt, lehántott minden béklyót a kutatás elől s meztelenre vetkeztette az emberi lét minden eleddig elkendőzött titkát. •K- * * Ezek a fényes nagy vonások még kirívóbbá tették az első középkor bűneijt. A dómok árnyékában, a kastélyok és lovagvárak büszke magányában felágaskodott a rosszra való hajlam minden szenvedélye: a gyűlölet, a bosszú, a gyilkos ság, az üldözés, a rontás, az emberrablás, a sarcolás, a kalózkodás minden fajtája. A békés társadalomból viperafészek lett, melyből csak a kígyók sziszegése hallatszott ki. S a mai, második középkornak nevezett korszak nem maradt el mögötte! A városok kövezetét a guerilla urbana festi véresre, a csendet bombarobbanások szaggatják meg, a fegyveres posta- és bankrablások napirenden vannak, az emberrablás egész üzletág lett, a váltságdíjak mind nagyobbak, a túszok szedése már szenzációt sem kelt, a művelt ifjúság, a gazdag apák drága csemetéi revolverrel és injekcióstű felszerelésével tüntetnek, s nehogy valami is kimaradjon az élet megkeseritéséből a légi közlekedést is repülőtérítő kalózok veszélyeztetik. Valóban már semmi más nem hiányzik a második, talán még sötétebb középkor színeihez! * * * Egy neves történész, Maurice Druon, a francia Akadémia tagja azzal a meglepő javaslattal állott elő a higaro hasábjain, hogy a második középkor leküzdésére állítsák vissza a templomosok lovagrendjét! A régi középkornak ez a nagy kutatója ugyanis úgy találja, hogy a templomosok lovagrendje volt az a nemzetközi erő, amely a banditizmust le tudta küzdeni. Hogy ennek a lovagrendnek utolsó nagymesterét máglyán égették meg — persze kínzatással kicsikart hamis vádak alapján — az nem feledteti el ennek a lovagrendnek az elindulását, sem pedig fenomenális sikereit. Az első nyolc lovag szerzetesi közössége hamarosan kiszélesedett, százak és ezrek siettek zászlóik alá. A Kelet felé vezető utak az ő ellenőrzésük alatt állottak, a Szentföldre igyekvő zarándokoknak ők adtak védelmet s a Szentföldnek ők voltak az igazi rendőrségei. * -x- * Semmi sem új a Nap alatt! A banditizmus ma sokkal szélesebb skálán indult el s lett általánossá. Fanatizált tömegei pusztítanak, gyilkolnak, rabolnak, fosztogatnak, sarcéinak, terrorizálnak s bizonytalanná teszik az élet- és vagyonbiztonságot. Józanul már senki sem kételkedhetik abban, hogy a demokráciára felépült modern állam képtelen magát megvédeni. Védekezése folyton gyengül s már alkudozássá, kiegyezéssé fajul. Ilyen esetekben ősidők óta a statárium volt az egyetlen eszköz az állam kezében. Ezt a statáriumot ma diktatúrának nevezik. De az is tapasztalatilag biztossá vált, hogy a diktatúra csak ideiglenesen s időlegesen oldja meg a kérdést, mert az emberek tartósan nem tűrik el a szabadságjogok eltörlését. Ahogy lázadással vagy anélkül a diktatúra megszűnik, ugyanazok a romboló erők szabadulnak fel, amelyek azelőtt megmérgezték a társadalmat. Az említett nagy francia történész középkori tanulmányaiban elmerülve azt javasolja, hogy állítsák vissza a templomosok lovagrendjét. Mi azonban kiszélesíthetjük az eszmét azzal, hogy nem a lovagrend a fontos, hanem olyan nemzetközi erő megteremtése, amely minden lehető eszközzel ellátva felveheti a harcot a nemzetközi banditizmus és anarchia ellen. De ehhez .—- Druon akadémikus maga is bevallja — emberfeletti emberek kellenek, akik égő hittel s önfeláldozással többre becsülik embertársaik életét a maguk életének kockázatánál (mint ahogy a középkorban a templomos lovagok tették). Vajon ebben az ellágyult (hiteiben és önző) világban vannak-e még ilyenek? ^^B^§jjjfj^Bl AZ ŰRBEN Oberg James, a Johnson Space Center szakértője az oroszok űrbéli terveinek megítélése terén, rendkívül érdekes előadást tartott az amerikai komputerszakértők előtt. Oberg véleménye szerint az oroszokat különösképpen bosszantja, hogy a holdra-szállás megvalósításában elmaradt az amerikaiaktól, ezért mintegy kárpótlásul az űrbéli gyarmatosítást akarják elérni. Oberg állítása szerint az oroszok ezt a célt 13 éven belül meg tudják valósítani. Űrhajókat indítanak el a föld körül keringésre s azokra olyan férfiakat és nőket telepítenek majd, akik hajlandók lesznek állandó lakók -ként az űrben maradni. A vállalkozók az űrhajó zárt rendszerében maguk állítják elő nemcsak élelmüket, hanem a légzésükhöz elengedhetetlen oxigént is. Az űrhajó fedélzetén megszülető gyermekeiket is ott nevelik fel. Később a földi otthonokhoz hasonló számtalan lakótelep’ létesülhet az űrben s így fokozatosan gyarmatok keletkezhetnek, amelyek a föld körül keringenek. Oberg számításai szerint az oroszok a gyarmatosítást kezdeti alakjában már 3-6 év múlva megvalósíthatják. Az amerikaiak az űrbéli gyarmatosítás kérdésével csak három vagy négy év elteltével óhajtanak behatóbban foglalkozni. miután az ingajárat (shuttle) tervét működő valósággá teszik. Oberg külön hng'súfyozta, hogy addigra az oroszok az űrgyarmatosítás terén már 3-6 évi gyakorlatra tesznek szert. Nézete szerint az űrhajóknak az űrben keringő állomáshoz való kapcsolásaival az oroszok tulajdonképpen a gyarmatosítás lehetőségeit készítik elő s azokat tanulmányozzák. A kettő közt ugyanolyan összefüggés van, mint a holdra-szállás és más égitestek felfedezésének gondolata közt volt. A gyarmatosítási kísérletek okát és magyarázatát Oberg James az oroszoknak abban a hitében látja, hogy az ipari forradalom legközelebb már nem a földön, hanem az űrben, az ottani gyarmatokon megy végbe. OROSZ TÁMASZPONT KUBÁBAN? A londoni Daily Telegraph Moss Robert tudósítását közli, amely azt állítja, hogy az oroszok Kubában megint támaszpont építéséhez fogtak atomhajtásos tengeralattjáróik számára. A tudósító természetesen hivatkozik az 1962- ben történt kubai válságra, amikor Kennedy elnök csak a legerélyesebb fellépéssel tudta rákényszeríteni Krushchevet, hogy a már Kubában lévő szovjet rakétákat onnan elszállíttassa. Moss közlése szerint az oroszok 1971-ben akarták a tengeralattjárók részére megkezdeni támaszpontjuk felépítését, amit csak Nixon akkori elnök erélyes közbelépése tudott megakadályozni. Moss Robert most katonai megfigyelőktől szerzett értesülései alapján azt írja, hogy nemcsak a támaszpont építése kezdődött meg Kubában, hanem már a hadműveleti rakéták odaszállítása is folyik. Washingtoni honvédelmi körök szerint a Daily Telegraph híre nem felel meg a, valóságnak. Ha ezek a körök tévednek vagy csak tagadják, hogy annak van alapja, de nem teszik meg a szükséges lépéseket, a kubai szovjet támaszpont megvalósítása elsősorban az Egyesült Államokra, de az egész szabad világra nézve is <— Moss véleményének megfelelően r— súlyos következményekkel járhat. Újfajta gyarmat létesítését eredményezheti. A GÖRÖGÖK KIFOGÁSA A Carter-kormány azzal a tervvel foglalkozik, hogy a I örökország ellen alkalmazott fegyversz.állítási tilalom megszüntetése céljából kérést intéz a Kongresszushoz. Amikor ez a terv a görög kormánynak tudomására jutott, Averoff- T ositsas Evangelos görög honvédelmi miniszter azonnal kifogást emelt annak megvalósítása ellen. A görög felfogás szerint a fegyverszállítási tilalom feloldásával addig várni kellene, amíg a törökök a ciprusi kérdésben engedményeket nem hajlandók tenni. KERESKEDELMI SZERZŐDÉS KÍNÁVAL Az európai közgazdasági közösség országai első alkalommal kötöttek hosszabb időre szóló kereskedelmi szerződést Kínával. A brüsszeli szerződés európai aláírói az egyezmény alapján a következő öt éven át nagyobb arányú rendeléseket várnak Kínától ipari felszerelésekre és technikai tájékoztatásokra. Ezzel szemben azt remélik, hogy a Közös Piac szabadabban tudja beszerezni Kínából a nyersanyagot és kisebb ipari termékeket. VISSZAVONT ENGEDÉLY A francia kormány már korábban meghívta a moszkvai Tangankaszínház producer-igazgatóját, Lyubimov Yurit Párizsba, hogy ott júniusban körszerű rendezéssel hozza színre Tschaikovsky operáját, amelynek címe angolul Queen of Spades’ . A meghívás a francia-orosz kulti frális csere keretében történt. A közelmúltban azonban Lyubimovot és művészeti elképzeléseit egész sor támadás érte a sajtóban s ennek eredményeket a szovjet művelődési miniszter visszavonta a Lyubimovnak már korábban megadott kiutazási engedélyt. j TITO 1956-OS SZEREPE Belgrádiján nemrég izgalmasan érdekes könyv jelent meg. Olyan érdekes, hogy mindjárt ki is vonták a forgalomból. írója Veljko M icunovics, aki kétszer volt 1 ito nagykövete Moszkvában, először 1956-tól 1958-ig, azután pedig 1969-tőf 1971-ig. Micunovics ebben a könyvében emlékiratszerűen mondja el első moszkvai missziójának a történetét. Adatai olyan kínosak a szovjet rezsim szempontjából, hogy a belgrádi orosz nagykövet erélyesen tiltakozott a könyv árusítása ellen — ezért kellett eltűnnie a könyvesboltokból. Micunovics emlékirataiból kiderül, hogy az oroszok litóval egyetértésben vetették rá magukat a magyarokra 1956- ban .— szemben a kommunista társutasoknak és a I itobarát baloldalnak azzal a propagandájával, hogy I ito, a nemzeti kommunizmus bajnoka rokonszenvezett volna Nagy Imre kísérletével. Micunovics elmondja, hogy két nappal a magyarországi orosz offenzíva megindítása előtt, 1936 november másodikén késő este egy kis szovjet gép szállt le a pólai repülőtéren. Összesen négy ember volt a gépen, két pilóta, Hruscsov, a kommunista párt első főtitkára ' és M alenkov helyettes miniszterelnök. Hruscsovot és Malenkovot nyomban a Póla közelében lévő Brioni-szigetre vitték, ahol palotájában I ito várta őket Karclelj, Rankovics és Micunovics jelenlétében. Hruscsov útját titokban tartották, még tolmácsot sem engedtek be maguk közé és vigyáztak arra, hogy hangszalug-fölvevő, de még papíros és ceruza se legyen a szobában. A beszélgetés reggel öt óráig tartott. Hruscsov azzal kezdte, hogy a magyar fölkelésnek fegyverrel akarnak véget vetni. Ehhez 1 itonak nem az engedélyét. hanem a megértését kéri — mondta I Imsrsov, de <1 körülmények egész világossá tették, hogy a szovjet kormánynak nem I ito együttérzésére,* hanem egyetértésére volt szüksége. Más szóval — és ezt Hruscsov sohasem, később sem tagadta >—< Moszkva meg akart bizonyosodni afelől, hogy 1 ito semmit sem tesz Nagy Imre megsegítésére. A szerbek beavatkozása ugyanis könnyen meghiúsíthatta volna az orosz közbelépés sikerét, nem annyira katonai, mint inkább lélektani, politikai okokból. Szerb segítség esetén ugyanis a nyugati kormányok számára nehezebb lett volna szemet hányni a Magyarországon folyó mészárlás előtt. T ito sietett megnyugtatni orosz látogatóit. Nemcsak megértéséről biztosította Hruscsovot és Malenkovot, hanem odáig ment, hogy kijelentette: Katonai erővel is hajlandó odahatni, hogy Magyarországon ne győzhessen az ellenforradalom . bitónak az volt csupán az aggálya, hogy ha az orosz csapatok beavatkozása nagyarányú vérfürdőt okozna, az ártana a kommunizmus ügyének és nemzetközi tekintélyének. Abban is teljes volt az egyetértés Hruscsovék és I itoék között, hogy a nyugati hatalmak továbbra is tétlenül nézik azt, ami Magyarországon végbemegy —■ ha a felkelők ellenállását sikerül elég gyorsan, lehetőleg néhány nap alatt megtörni. Mindennek tudatában ma már abban is joggal kételkedhetünk, hogy Tito akarata ellenére adták ki Nagy Imrét az orosz hadseregnek. HÁLÁS BEVÁNDOROLT Los Angeles városának szegénynegyedéből egy Oroszországból bevándorolt, ma 92 éves amerikai állampolgár hálája és köszöneté szerény jeléül 35.000 $ - r ó I szóló csekket küldött Carter elnöknek, mert szerinte nem az a fontos, mit tesz az ország érte, hanem az, hogy mit tud tenni ő az országért. A pénzügyminisztérium öt ízben kísérelte meg, hogy az adakozóval személyes kapcsolatot vegyen fel, de ez egyszer sem sikerült. Amikor leve let intéz tek hozzá, akkor azt válaszolta, hogy senkivel sincs mit beszélnie. Blumenthal Michael pénzügyminiszter erre köszönőlevelet küldött neki, a csekket pedig a kincstári általános alap javára váltották be. Jordan Walter pénzügyminisztériumi helyettes ellenőr szerint az ilyen adomány egyáltalán nem szokatlan jelenség. Az adakozók nemcsak csekket vagy készpénzt küldenek, hanem néha aranyórát és használt ékszere két is. Megtörtént, hogy az utcáról bement valaki és készpénzben átadott 900 $-t. Az állami bevétel az ilyen adományokból évente. 3.8 millió $ és 10 cent között mozog. A múlt évben 429.000 $-t eredményezett. Feltevés szerint az ilyen adományozás mögött legtöbbször bűntudat húzódik meg, amelyet adófizetési visszaélés idéz elő. TOVÁBBRA IS CSÖKKEN A DOLLÁR ÉRTÉKE Az Egyesült Államok külkereskedelmének februári veszteségeiről szóló hírek következtében a dollár értéke megint csökkent. Japánban 1 $-ért 218.175 yent, Nyugat-Németországban 2.0025 márkát, Londonban 1.87 fontot, Párizsban pedig 4.537 frankot adtak. ' PAPNŐ A WESTMINSTERI APÁTSÁGBAN A westminsteri apátság négy kanonokja közül az egyik meghívta nt. Simpson Mary Michael asszonyt, a New Yorkban lévő St. John the Divine székesegyház egyik kanonokját, aki öthetes körútra indult Angliában, hogy ott az anglikán egyházon belül a nők pappá szentelése me llelt síkraszáll jón. Sin ipson asszony prédikációja a westminsteri apátság évszázadokra visszanyúló hagyományát törte meg, amikor mint első anglikán felszentelt papnő a nemek egyenjogúságáról fejtette ki nézeteit. Britanniában ugyanolyan heves viták folynak a nők anglikán pappá szentelésének kérdésében, mint amilyenek Észak-Amerikában folytak. Simpson asszony ezekben a vitákban a nemi egyenjogúság brit híveinek akar támogatást nyújtani a közvélemény megnyerése útján, hogy így a világszerte elterjedt anglikán vallás anyaegyháza is megengedje a nők papi szolgálatát. A westminsteri apátság (WESTMINSTER ABBEY) hivatalos neve Collegiate Church of St. Peter . Jelenlegi szervezetét I Erzsébet királynő uralkodása idején, 1560 körül kapta s eredetileg a dean vezetésével 12 javadalmas kanonokhói tevődött össze. T emploma nemcsak Angliában, de az egész világon is az egyik legrégibb. Alapjait még Hitvalló EdvárcI rakatta le 1049 és 1065 között s azóta nemzeti és vallási jelentősége egyre fokozódott, építészeti szénipontból is mindinkább bővült, nemzeti szentéllyé, a koronázások színhelyévé s a királyok és más kiválóságok temetkezési helyévé lett. Helyén az első templomot az Offar király idejében alapított bencés kolostor részére 616-ban Essex királya, Sebert építtette. A kolostort 97 t-ben Dunstarj szervezte újjá. A templom védőszentjéül Hitvalló Edvárd király választotta Szent Pétert. Az apátság állandóan a királyok különös védelmét élvezte, temploma idővel székesegyházi jelleget nyert, amely csak a reformáció idején szűnt meg 1540 és 1550 között. Mária királynő ezt a jellegét rövid időre visszaállította ugyan, de I Erzsébet, Vili. He rik és Boleyn Anna leánya, aki 1558-tól 1605-ig uralko o s az anglikán egyház helyzetét is végképp megerősítette, az apátságnak ma is fennálló jellegét és szervezetét hozta létre. Ilyen múlt után érthető, miért minősítik olyan nagy jelentőségűnek az első anglikán papnő prédikációját a westminsteri apátság tempi* nál au GYENGE FÖLDRENGÉSEK JAPÁNBAN I okyóból érkezett hír szerint a földrengésjelző hét gyenge földrengést mutatott. A megrázkódtatások ereje nem haladta meg a 4-es fokot, színhelyük pedig a japán fővárostól nyugatra mintegy 200 mérföldnyi távolságban volt. Balesetről vagy anyagi kárról nem érkezett jelentés. SZESZTILALOM INDIÁBAN Az egy év óta hatalmon lévő Desai Morarji indiai miniszterelnök kormányának egyik jelentős célja a szeszfógyasztási tilalom bevezetése az ország területén. A tervnek, amelynek megvalósítását a Desai-kormány 1981 táján szeretné elérni, jelentős ellenzéke van, ezért egyelőre csak az ország néhány részén a hét végére rendelték el az ívók és likőrös üzletek bezárását. Desai miniszterelnök az erre vonatkozó rende let kiadását és végrehajtását jelentős kezdeményezésnek minősítette. AMERIKAI TANKOK NÉMET ÁGYUKKAL A Fehér Ház és a Pentagon 3500 új XM-L típusú tank gyártását javasolta a Kongresszusnak. Az új tankokat i20 mm-es német KRUPP ágyúkkal szerelik fel. A német ágyúk lövedékeinek nagyobb az átütőképessége, mint az amerikai és angol ágyúké. A múlt évi összehasonlítási versenyen a német ’Leopold II tankok páncélzata erősebbnek bizonyul, mint az amerikai XM-L tankoké, de az amerikai tankok gyorsabbak és kezelhetőbbek. így került sor az amerikai tank és a német ágyú ' házasságára . Az amerikai tankok 120 mm-es ágyúit az Egyesült Államokban gyártják. A német kormány 16.000 dollár szabadalmi illetéket kap ágyúnként. A tankok darabonként 1.5 millió dollárba kerülnek. Az Egyesült Államok kormánya sokáig azon a nézeten volt. hogy atomfegyvereivel Európában sakkban tarthatja a Varsói Szövetség kétszeres túlerőben lévő tankjait. Az utóbbi időben, főleg a nyugat-német kormány sürgetésére, a Fehér Ház tanulmányozta a tankgyártást, és végül is úgy döntött, hogy egyensúlyba kell hozni a Varsói Szövetség és a NATO tankáll ományát. Ez nem lesz könnyű feladat, mert angol hírszezők szerint a Szovjetuniónak és szövetségeseinek 9.500 tankja van, háromszor annyi, mint a NAI O- nak. Egyelőre a Fehér Ház 3500 új tank beszerzését javasolta; a nyugat német kormánynak 2700 tankot építennek. Biztosra vehető, hogy a Szovjetunió fokozna tankjai gyártását. Valószínű, évtizedre szóló versenyről van szó. A 5300 amerikai tank költségeit egyelőre 4.8 milliárd $-ra becsülik, de ez az összeg előreláthatólag lényegesen emelkedik. Remélhetőleg a Kongresszus hamarosan jóváhagyja a tankok gyártását. Az 5 milliárdos befektetés nemcsak a NATO védelmét erősítené meg, de fellendítené a sok nehézséggel küzdő amerikai acélipari is. A fegyverek, de elsősorban a tankok egységesítésével évente sok milliárd dollárt lehetne megtakarítani. Az új tank az első lépés a NAI O-fegyverek egységesítése felé.
