Magyar Újság, 1977 (67. évfolyam, 2-49. szám)
1977-04-28 / 16. szám
FIGYELMEZTETÉSEK ÉS REMÉNYEK Mint előző számunkban közöltük, a magyar püspöki kar az ötévenként esedékes küszöblátogatás céljából a bús vét után következő bélen Rómában járt, almi VI. Pál pápa április 14-én fogadta Lékai László bíborost és a 1 1 püspököt. A püspökökhöz intézett beszédében VI. Pál pápa arra szólította fel a főpásztorokat, bogy ügyeljenek azokra a magyar katolikusokra, akik szembe helyezkednek a püspökök tekintélyével. A P Á P A A pápa latin nyelven mutatott rá, milyen veszélyes az Egyházon belül jelentkező ellenzékiség, amely nem ritkán csatlakozik' a külső, kommunista nyomás veszélyességéhez. (A pápa részére előkészített beszédben, amelynek szövegét a kihallgatás előtt a laptudósítóknak írásban kiadták, arról a mozgalomról is szó volt, amely az Oltáriszentség imádásával kapcsolatos fontos szabályok átalakítását kívánja elérni, a pápa azonban ezt a szövegrészt nem mondta el.) Egyébként a szentatya hálát adott Istennek, hogy Magyarországon az állam és az Egyház viszonya megjavult és jelenleg nincs.akadálya, hogy a vallási helyzet még jobb legyen, bár még mindig vannak olyan kérdések, amelyeknek megoldását az Egyház bizakodóan várja. Ezek közt külön említette annak lehetővétételét, hogy azok, akik erre Istentől kapott hivatást éreznek, a szegények, nélkülözők szolgálatára szentelhessék életüket. A pápa ezzel azokra a tárgyalásokra célzott, amely ek a szerzetesrendek működésénél^ engedélyezésével kapcsolatban folytak a kommunistákkal. VALLÁSOS NEVELÉS A pápa külön kérte a magyar püspököket, hogy mulassanak éber érdeklődést az ifjúság vallásos nevplése iránt. Néhány évvel ezelőtt a magyarországi kormány megengedte, hogy az Egyház a templomokban hetenként kétszer hittanórákon foglalkozhassak a fiatalokkal. Ez az engedmény a pápa keleti politikájánák átütő sikerét jelentette a keleteurópai kormányokkal folytatott tárgyalások során.. A National Catholic Register értesülése szerint a Vatikán a pápai keleti politikájának ezzel az eredményével, amelyet Magyarországon elért, megelégedett, sőt egyes hivatalos tényezők szerint az Egyház helyzete Magyarországon talán jobb is, mint kellene. Félő ugyanis, hogy a magyarországi szabadabb vallási és szociális légkör arra iqgerli Moszkvát, hogy ostorcsapásait Budapest felé irányítsa. Vatikáni megfigyelők szerint az Egyháznak biztosított szabadság légkörében kától ikus ellenzéki csoportok születtek, amelyeket Pál pápa beszédében a püspökök előtt külön is elítélt. Nem rég Magyarországon is, akárcsak világszerte más országokban, progresszív katolikus közösségek alakultak. E- gyesek különösen az új püspökök kinevezésének előkészítésébe való beleszólás jogát hangoztatták. Bár a pápa erre nem tett célzást, mégis magától érthető, hogy a vallásos nevelés lenne hivatott ezeknek a jelenségeknek részben megszüntetésére, részben megelőzésére. LÉKAI BÍBOROS BESZÉDE A “National Catholic Register vatikán városi NC-tudósítós alapján április 24-i számában azt is közeli, Kógv amikor a pápa fogadta a magyar püspöki kart, először Lékai László dr. bíboros, esztergomi érsek, Magyarország prímása köszöntötte a szentatyát. Rövid beszédében azt hangsúlyozta, hogy Magyarországon a katolikusok é$ a kommunisták együtt működnek, mert ha különböző eszméket vallanak is magukénak, valamennyien ugyanannak az országnak a fiai ” “A- zok a nehézségek, amelyek ebből az együttműködésből támadhatnak, már nem szaporodnak, nem is maradnak titokban, hanem okosan, jóakarattal éV nyíltan megvitatásra kerülnek. A tudósítás külön megemlíti, hogy Lékai bíboros egy időben a volt magyar prímás, Mindszenty József bíboros titkára volt. Amióta a múlt évben a magyar Egyház vezetését teljesen átvette, tényleges főpásztori szerepet tölt be. * Itt em htjuk meg, hogy Lékai bíboros a püspöki kar római látogatását megelőzően március utolsó hetében, a szokásos tavaszi püspökkari konferencián ^ a római út előkészítésén kívül —«• arról is beszámolt, hogy az ősszel Rómában összeülő püspöki zsinat előkészületei folyamatban vannak. A HT tudósításából arra következtethetünk, hogy a zsinaton magyar püspökök is részt vesznek, ha erre a kormánytól engedélyt kapnak. A tavaszi püspöki konferencián került szóba Szent László király trónralépésének 900. és Prohászka Ottokár püspök halálának 50. évfordulója is. Az előbbit a HT szavai szerint >— az egyes egyházmegyék saját történelmi hagyományaik ismertetésével ünneplik meg ”, “az utóbbiról a székesfehérvári egyházmegyében emlékeznek meg.” CARTER AZ INFLÁCIÓ ELLEN A Carter-kormány végre elkészítette azt a gazdasági tervet, amellyel az infláció ellen üzent hadat. Az elnök április 20-án a Kongresszus két házának együttes ülésén ismertette elgondolásait, amelyeket ,—< a korábbi gondos előkészítés ellenére — sem a Kongresszus, sem az amerikai nép nem fogadott yefami túlzott lelkesedéssel. Ennek egyik oka kétségtelenül a terv szövevényessége. Mindenesetre a mintegy 4000 szóból álló elnöki üzenet lényege két pontban foglalható össze: A kormánynak nincs szándékában a munkabérek és az ellenőrzése, mert az megítélése szerint megbénítaná a közgazdasági életet, nem vezetne a kívánt célhoz. E helyett a kormányzat a közkiadások csökkentésével kíván jó példát adni az egyetlen célravezető megoldásra, a kiadások csökkentésére s az erőtényezőkkel történő takarékoskodásra. Az egész gazdasági terv középpontjában az energiagazdálkodás kérdése foglal helyet, amelynek viszont legdön - több tényezője az olaj. Az átlagember napi szükségletét ez legkézzelíoghatóbban a gépkocsijához szükséges benzinen keresztül érinti. A szabad versenyen alapuló közgazdálkodás egyetlen irányító államhatalmi eszköze az adó, ezért a terv rögtön azzal kezdi, hogy a benzinre kivetett fogyasztási adót a következő 10 éven belül 5-50 centtel emeli, majd a gépkocsikra vet ki benzinfogyasztás arányában fokozódó forgalmi adót. A tervben foglalt további intézkedés jóformán mind az energiagazdálkodás terén alkalmazható takarékoskodás jegyében történik. Az egész terv valahogy a fogyókúrához lenne hasonlítható , mert az Egyesült Államok nemzetgazdaságának nemcsak az eddig felgyülemlett 60- billió $ költségvetési hiányt kell kiküszöbölni, hanem az egyre jobban növekvő energiaszükséglet kielégítéséről is gondoskodnia kell. Ebben a kettős vonatkozásban semmiképpen sem könnyű feladat. AMERIKA HANGJA A külföld, Európa kommunista uralom alatt levő országainak népe régen és rendszeresen hallhatja Amerika hangját, amelyet három rádióállomás is közvetít, sugároz a világ minden tája felé. A szorosabb értelemben vett “America Hangja” (Voice of America) külön rádió-Ieadó rendszer, amelynek világszerte, a kommusta országokban is, miiló és millió állandó hallgatója van. Ez az amerikai társadalomról és annak értékéről közöl híreket és tájékozta tásokat. A kormányzat politikájának megfelelően jóformán a külügyminisztérium irányítja. Amerika Hangiá -n kívül a külföld felé sugározza még másik két rádió is adásait. Az egyik a “Szabadság Rádió (Radio Liberty), a másik a Szabad Európa Rádiója’ Radio Free Europe). Mindkettő a németországi Münchenből fejti ki tevékenységét. A Radio Liberty 16 különböző nyelven sugározza adásait kimondottan a Szovjetunió területére, a Radio Free Europe 6 nyelven, (köztük magyarul is) a kelet-európai orságok népeihez intézi mondanivalóit. Mindkettőt a Cl A (Central Intelligencia Agency) szervezte meg az 1950-es év ek kommunistaellenes hangulatában. Azóta is a Cl A támogatta őket titokban 1971-ig, amikor ellátmányaikat lényegesen csökkentették, ezért az utolsó években összezsugorodtok. Legutóbb a Kongresszus nyíltan támogatást biztosított mindkét rádióállomásnak, de adásaikat szigorúbb ellenőrzés alá vonta, főként belügyi kérdésekre és a kommunista vezetés alatt álló országokkal való vitákra korlátozta. Carter elnök magáévá tette azt a kívánságot, hogy ezeknek a rádióknak további 45 millió $-os ellátmányt biztosítsanak. Azelőtt a müncheni rádiók számos emigránst alkalmaztak azokból az országokból, amelyekbe adásaikat irányították, így a hírszerzés és a hírmagyarázás elevenebb, közvetlenebb és természetesen hatásosabb is volt. Most ez a helyzet kissé megváltozott. Bár a Radio Liberty és a Radio Free Europe hangja továbbra sem lesz hivatalosan Amerika hangja, mint ahogyan a Voice of America-é , mégis mindkettő kénytelen lesz állandóan ügyelni arra, hogy mit mond, összeegyeztethetetlenné ne legyen az ország külpolitikájával, ezen túlmenően pedig a BIB (Board for International Breadcasting) kormányzati szerv útmutatásaihoz is alkalmazkodnia kell. Más szóval ez azt jelenti, hogy a müncheni rádiók adásainak nem hivatalos jelzésű fügefalevelét elfújta a szél. A New York I imes április 1-én közölt szerkesztői megnyilatkozása szerint az adások hatása kétségtelenül kisebb lesz, mint amilyen korábban volt, viszont nem szabad elfelejtenünk, hogy ugyanakkor, amikor az amerikai nép sohasem kérhet bocsánatot azért, mert a szólásszabadságba vita lehetősége s az emberi jogok fokozottabb érvényesülése érdekében szót emel, az adófilléreiből fenntartott rádiók felforgatásra sem izgathatnak. A döntő kérdés persze, >—* amit az említett megnyilatkozás érintetlenül hagy, .—- hogy a kettő közt hol a határ és hogy annak megvonásában a szabad és a szocialista világ közös nevezőre tud-e jutni. ALMÁSLEPÉNY - MINT ÉRV A nők országos republikánus köre ( a Women s National Republic Club ) a minap New Yorkban ebédet rendezett, amelyen Schlafly Phillis jól ismert közíró, az Equal Rights Amendment szókimondó ellenzője is megjelent. Schlafly asszony ebéd után éppen az egyik újságírónővel bezélgetett, amikor váratlanul almáslepényt vágtak az arcába. Ez volt az érv a közíró felfogása ellen. A “merénylő” Kay Áron 27 éves fiatalember volt, aki valamikor a radikális Yippies (Youth International Party) “Pie Kill Unlimited ~-,ma már feloszlott — csoportjához tartozott. A csoport arról nevezetes, hogy tagjai, ha megfizették őket, bárkire hajlandók voltak lepényt ( pie -t) dobni. Schlafly asszony nem fogta fel tragikusan a különös “merénylet -et. Kijelentette, hogy végeredményben hálás Kay Áronnak, mert ha almáslepény helyett cseresznyéslepényt dobott volna, tönkre ment volna a ruhája. A neves közírónő a Harvard egyetemen szerzett masterfokozatú képesítéssel havonta hírlevelet ad ki, amelynek címe: “The Phyllis Schlafly Report”. A szabad világot fenyegető kommunista katonai veszély kérdéséről európai és amerikai szakértőkkel folytatott beszélgetéseit 70-néI több televízió és 50-nél több rádió közvetíti. Öt korábbi könyve után 1972 ben Vecsey József közlései alapján ő írta meg a “Mindszenty the Man című, számos képpel illusztrált 240 j oldalas kitűnő könyvet is. Az illinoisi Alton,ban lakik, férjes asszony ás hat gyermek édesanyja. Az almáslepény, mint érv aligha változtatta meg előbbi felfogásását. A PULITZER-DIJAK NYERTESEI Mint tudjuk, a magyarországi Arad városában született Pulitzer József, aki 17 éves korában kerüli az Egyesült Államokba, nemcsak óriási befolyásra és vagyonra tett szert, hanem alapítványt is létesített, amelynek a jövedelméből linden évben jutalomdíjakat osztanak ki az év legkiválóbb amerikai újságírói s írói számára. Ezek a díjak összegszerűen nem jelentősek, erkölcsi hatásuk tekintetében azonban rendkívül értékesek. * Az idei nyertesek a következők: Ma I gO I IUStoli (Mii j waukee). általános helyi tudósításaiért; Acél Moore és Wendell Rawls, Jr. (Philadelphia) különleges helyi tudósításaiért; Walter Mears (AP) országos tudósításaiért; Warren L. Lerude, Foster Church és Norman F. Cardoza (Nevada) vezércikkeiéit; Paul Szép (Boston) kartonjaiért; Neal Ulevich (AP) és Stanley Forman (Boston) sporthírekkel kapcsolatos felvételeiért; Robin Hood (Chattanooga) alkalmi felvételeiért; George F. Will (Washington) hírmagyarázataiért William McPherson (Washington) bírálataiért; Christofer Michael The Shadow Box című drámájáért; néhai David M. Potter “The Impending Crisis című történelmi tanulmányáért; John E. Mack - T. E. Lawrence életrajzáért; James Merrill költészetből a Divine Comedies -ért; William W’. Warner Beatiful Swimmers című szakmunkájáért, Richard Wernick Visions of I error and Wonder című zeneművéért. A köz szolgálatáért járó arany érmet a “The Lufkin, Tex., News kapta meg, Haley Alex Roots című művét pedig különleges kitüntetésben részesítették. Nemzetközi tudósításért és regényért viszont nem adtak ki díjat. A nyertesek közül egyetlen magyar a 36 éves Szép Pál, aki a Boston Globe részére végzett “editorial cartoning” révén tűnt ki. OROSZ TÚLZÁS Moszkvában, az amerikai követségen a diplomaták* és a zok családtagjai számára filmeket szoktak bemutatni. Ezekre a bemutatásokra rendszerint meghívják a követségi alkalmazottakat , azok családtagjait, sőt mindkét csoport orosz barátait is, akik természetesen mindig örömmel nézik meg az amerikai filmeket, mert azok között olyanok is akadnak, amelyeket a szovjet mozikban sohasem mutatnak be. Ilyen volt legutóbb a “Dr. Zhivago” és a “Girl című film, amelynek bemutatása az amerikai követségen, Moszkvában, diplomáciai jegyzékváltást idézett elő. A Kremlin tiltakozott Toon Malcolm amerikai követnél az ellen, hogy ilyen filmeket mutatnak be szovjet állampolgárok előtt. A tiltakozásra a követ nevében Brown William politikai tanácsadó válaszolt. Brown visszautasította az éles hangú szovjet tiltakozást, amely az Egyesült Államok követségének beíügyeibe való jogosulatlan beavatkozás. Brown William közölte a szovjet külügyi hatóságokból, hogy az amerikai diplomaták továbbra is meghívhatják szovjet barátaikat a követségen bemutatásra kerülő filmek megtekintésére. Ha ez a Kremlinnek nem tetszik s attól fél, a szovjet állam biztonságát veszélyezteti, hogy néhány orosz amerikai filmet néz, ám zárja el ő polgárai előtt az amerikai követségre vezető útat. A ‘Dr. Zhivago című film az 1917-es kommunista forradalom történetét mutatja be az azóta elhúnyt Pasternak Boris Nobel-díjnyertes író történelmi regénye alapján. A másik film, amelyet a Kremlin kifogásolt, a Girl” egy orosz leány és egy amerikai újságíró szerelmének történetét vetíti vászonra. Az orosz túlzás abban nyilvánut meg, hogy ezeknek a filmeknek a bemutatását a szovjet hatóságok az amerikai követségen is be akarta tiltani. DJILAS VÉLEMÉNYE Getier Michael szerint, aki a Washington Post munkatársa s a minap Belgrádban beszélgetést folytatott Djilas Mi- Iovannal, a jugoszláv parlament egykori elnöke tüske Tito oldalában, mert még mindig bátor nyíltsággal megmondja a maga véleményét. Ezt Jugoszláviában hosszú évek óta megszokták már s valhogy el is tűrik, legutóbb azonban, amikor az újságírók előtt arról nyilatkozott, hogy véleménye szerint Jugoszláviában legalább 600 politikai foglyot tartanak börtönben, ami a 22 millió lelket számláló országban olyan sok, hogy ebből a szempontból Jugoszláviát a Szovjetunióval egy csoportban helyezi, akkor névtelen levélben megfenyegették nemcsak őt, hanem feleségét is. Djilas azt hiszi, hogy a fenyegetés nem komoly, csak a rendőrség részéről való figyelmeztetés. Djil as közlése szerint Carter elnöknek az emberi jogok védelmét hangoztató megnyilatkozása Kelet -európa országaiban erős és igen komoly visszhangra talált, mert az olyasvalami volt, ami azt jelentette, hogy Amerika megint hagyományai szerint cselekszik. Djilas véleménye ugyan az, hogy Carter Kelet-Európábán a helyzetet megváltoztatni nem tudja, de annyit kétségtelenül elér, hogy az ottani kormányok az eddigieknél sokkal óvatosabbak lesznek és jobban ügyelnek a törvények bétartására. Amit Carter eddig tett, helyes és azt folytatni kell, a szovjet részéről azonban engedményekre számítani az emberi jogok tiszteletbentartása terén nem lehet. Jugoszlávia kommunista vezetői rendkívül büszkék arra, hogy náluk bármelyik kelet-európai rendszernél nyíltabb rendszer uralkodik, ezért igen érzékenyek, ha Jugoszláviát bármilyen vonatkozásban összehasonlítják a Szovjetunióval. A két ország között kétségtelenül nagyon sok is a különbség, a politikai elnyomás szempontjából azonban az utóbbi években nehéz lenne köztük különbséget tenni. A kormányzat bírálása magánbeszélgetés folyamán is bárkit könnyen börtönbe juttathat. A legtöbb politikai fogoly így került rabságba 5-től 12 évig terjedő szabadságvesztésre szóló ítélet alapján. Titkos ellenállás valójában nincs az országban. Az ilyen irodalmat és a kis csoportokat azonban helyettesíti az értelmiségi körökben meglevő ellenzékiség, ami lényegében, szélesebb körű, mint Oroszországban. Djilas Milovan véleményét alátámasztja az a tény, hogy bizonyos kormányhatósági tisztviselők magánbeszélgetéseik tolyaman helyesnek és kívánatosnak találnának közelebbről még meg nem határozott körre kiterjedő amnesztiát valamikor még június 15 előtt, amikor a helsinki megállapodás eredményeinek felülvizsgálása céljából az európai országok Belgrádban összeülnek. Jó alkalmid kínálkoznék erre Tito 85. születésnapja, amely május 25-re esik. EMBERRABLÁS SALVADORBAN Baloldali gerillák San Salvadorból elhurcolták Mauricio Borgonovo Pohl külügyminisztert és azzal fenyegetőztek, hogy elteszik láb alól, ha a salvadori kormány szabadlábra nem helyezi a szervezetükhöz tartózó 37 bebörtönzött egyént. A gerillák azt követelik, hogy a foglyokat, akiket politikai bűncselekmények alapján ítéltek el, repülőn szállítsák Kubába, Mexikó, Venezuela vagy Costa Rico területére. A Farabundo Marti Popular Liberation Front néven ismert gerilla szervezet" az újságoknak megküldött tudósításában közölte, hogy a 38 éves salvadori külügyminisztert április 19-én otthonából hurcolták el. Miközben Borgonovo reggelizett, négy gerilla golyószórókkal rohant be a házba. A “közlemény” arról nem tesz említést, hogy a külügyminisztert hol őrzik, csak kivégzésével fenyegetőzik, ha a feltételeket a kormány nem hajlandó teljesíteni. A gerilla szervezet Marti Farabundo nevét viseli, aki 1942-ben Maximiliano Hernandez Martinez akkori elnök ellen vezetett felkelést. A szervezet korábban “a nép forradalmi seregé”-nek mondta magát. Arturo Armando Molina ezredes, Salvador elnöke, az elhurcolása napján a késő esti órákban rendkívüli minisztertanácsot hívott össze. x Az elhurcolt külügyminiszter a Massachusetts Institute of Technology-n végzett mérnök, Salvador egyik leggazdagabb üzletembere s az ország legnagyobb acélművének, az Acero’ -nak az igazgatója, de a kávé- és sisal-termelésben is jelentős érdekeltsége van. Politikai tekintély szempontjából mindjárt Armando elnök után következik. A STATISZTIKA TÜKRÉBEN A minap megjelent Magyar Statisztikai Zsebkönyv adatai aét mutatják, hogy az utóbbi években Magyarország nemzeti jövedelme nagymértékben emelkedett. Ez az emelkedés az 1976-os állapothoz képest ugyan csak 3 %-ot tesz ki, de az 1970-es kpest már 40 %-ot mutat, az 1960as nem zeti jövedelemnek 2.4-szerese, az 1950-esnek pedig 4.2 szerese. A termelés és termelékenység emelkedésével együtt növekedett a lakosság jövedelme és fogyasztása is. 1976 óta ez alig változott ugyan, de az 1960-asnak már több mint a kétszeresére emelkedett és 1970 óta is 26 %-kaI növekedett. . Az egy személyre eső fogyasztás értéke több mint 29 ezer forint volt, ami az 1970-es fogyasztáshoz képest 27 % emelkedést jelent. A tartós fogyasztási árucikkek közül 1976 végén minden 1000 lakosra 239 hűtőszekrény, 233 televízió és 61 személygépkocsi jutott. EGYES SZÁM ÁRA: 30 cent 1977. ÁPRILIS 28. VOLUME 67. ÉVFOLYAM NO. 16. SZÁM.
