Magyar Újság, 1977 (67. évfolyam, 2-49. szám)

1977-03-03 / 8. szám

s. oldal: 1077. MÁRCIUS 3 A KÁDI SZABADULÁSA A Löl cs kádi egy este végigsétált a városon. Mély gondolatokba merült és nem vette észre, bogy egy nyitott ajtón bejutott egy kertbe. Egyszerre csak érezte, bogy ke­ményen megmarkolják, megpillantotta két kövér eunuch eltorzult arcát s mielőtt még a törékeny öregember felocsú­dott volna ijedtéb ől, tovacipelték folyosókon, csarnokokon, lépcsőkön. Mire kissé magához tért, fölismerte, hogy egy trónszék lábánál hever. A trónszéken maga a kalifa ült. i—< A halál fia vagy, kádi! < dörögte az uralkodó hangja. — Az eunuchok a hárem kertjében fogtak el. — Leghatalmasabb kalifa! — mondotta erre a kádi. Lehetségesnek tartod, hogy leghűségesebb alattvalód el­követi tudatosan a legnagyobb vétket? Azt hiszed, hogy én, öregember, megkívántam háremed édességét? Gondolatok­ba mélyedve mentem utamon és észre se vettem, nem is tudtam, amikor bementem háremed nyitott kapuján. Ha tehát van, aki büntetést éiclemel ezért, úgy elsősorban az eunuch az. ki megfeledkezett kötelességéről s tárva-nyitva hagyta a kertajtót. > Először is az ő feje fog lehullni, —. szólt a kalifa, — de azután a tiédre kerül a sor. Becsülöm erényeidet és bölcsességedet, kádi. De tisztelnem kell a törvényt, mint ahogyan te tisztelted világéletedben, mind a mai napig. Vétkedért halálbüntetés jói. Nagy birodalmamban én va­gyok a leghatalmasabb, de a törvény nálamnál is hatal­masabb. Ezért készülj a halálra! A bölcs kádi csöndesen bólogatott. ~ Mit érne a föld minden hatalma a törvény nélkül? Tégy, ahogyan a törvény parancsolja, leghatalmasabb ka­lifa! De sehol sincsen megírva, hogy ne teljesíthessék az elitéit utolsó kívánságát. — Szólj bátran! biztatta őt az uralkodó. .— Te ma­gad a jog hű őre vagy. Ezért is nem fogsz olyasmit kérni, ami vétene a törvény ellen. Előre ígérem, hogy teljesíteni fogom kívánságodat. — Leghatalmasabb kalifa! Az én kívánságom kicsiny és könnyen lehet teljesíteni. Hagyj még élni három nap és három éjjel. Akkor azután eléd járulok és csak egyetlen mondatot fogok elmondani. Ha az igazat mondom, üttesd le a fejemet karddal. De ha az. amit mondani fogok, hazug­ság, akkor végezzenek ki kötéllel! A kalifa felegyenesedett és így szólt: — A próféta szakállára esküszöm, hogy úgy lesz, aho­gyan ezt most te magad kívántad. Börtönbe zárták a bölcs kádit. A kalifa sajnálta a ha­lálra ítélt öregembert, ezért napjában kétszer bőségesen küldött neki ételt. De a bölcs kádi se nem evett, se nem ivott. Amikor az uralkodó szájából meghallotta halálos íté­letét, az volt az érzése, mintha a paradicsom egy angyala lépett volna oda hozzá és az súgta volna neki, hogy mit mondjon. Most pedig, amikor ott senyvedt a börtönben, el­töprengett tulajdon szavai értelmén. Nem hagyta elszállani a reményt, hogy Allah megmutatta neki a menekülés útját... Elmúlt a három nap s a három éjjel s a foglyot újra a kalifa elé vezették. A bölcs kádi megint leborult és most nem mondott csak ennyit: — Fölakasztanak! i—i Úgy van! »— mondta erre az uralkodó komolyan. C Ej no, leghatalmasabb kalifa, r— szólt ekkor a bölcs kádi, — meg akarod szegni esküdet? Hiszen ha felköttetsz, akkor az igazat mondtam. És ha az igazat mondtam, akkor le kell hogy üttesd a fejemet. Ezt fogadtad meg esküvel. Az uralkodó bosszúsan bólintott. r— Akkor tehát karddal fognak kivégezni! i—- Igen? vetette ellene a bölcs kádi. — De ha lefe­jeztetsz, akkor viszont hazudtam. Mert hiszen azt mondtam: Felakasztanak! Már pedig ha hazudtam, akkor viszont lel kell hogy akasztass, nagy kalifa. Ekkor a hatalmas uralkodó zavartan vakargatta a bal füle tövét és összehívta udvara bölcseit. Ezek sokáig ta­nácskoztak és hasztalan, s a kalifa nem tudta, hogy most mitévő legyen. Hiába ült tanácsosai körében s mivel tőlük csak nem kapott segítséget, magához intette a bölcs kádit és igy szólt hozzá: <—< Országomban te vagy a legbölcsebb biró. Hozd meg te az ítéletet! Leghatalmasabb kalifa, — kezdte a bölcs kádi, —­­ebben a pill anatban én sem tudom a kivezető utat a bajból, melybe az igazságszolgáltatás jutott. De a törvénynek eleget kell tenni, a reám kimondott halálos Ítéletet megszüntetni nem szabad. Én tehát azt tanácsolom neked: adj kilencven­kilenc esztendeig tartó szabadságot nekem, én viszont ott­hon, és bárhol tartózkodnám is, buzgón fogok gondolkodni ezen az eseten. És esküszöm a próféta szakállára, hogy kilencvenkilenc év múlva fölkeresen a bakódat, ha akkor még élek. Remélem, hogy addig majd csak eszembe jut a helyes megoldás. A kalifa akkorát nevetett, hogy behallatszott a hárem Iegbel ső zugába. Azután elbocsátotta a bölcs kádit. Ez viszont élt még harminc évig és három hónapig minden igazságszerető ember örömére. TRAVEL CHARTER HÍVJA ÖNT! JÖJJÖN VELÜNK EURÓPÁBA! 2-3-4 hét DETROIT-FRANKFURT-DETROIT oda vissza $329.00-tól adóval együtt 6-13 hetes tartózkodás $369.00 adóval együtt DIREKT CSATLAKOZÁS BUDAPESTRE Egyéni és csoportos útitervek! Vízum beszerzés!!! Rokonok kihozatala bérelt gépeinken 4-17 hétig. FRANKFURT-DETROIT-FRANKFURT $375.00! ELŐSZÖR AMERIKÁBAN! 2-3 hetes gyógykúrák a világhírű Hévizén, Harkányon, HajdúsZoboszion, Bcdatonfüreden vagy Sopronban! RÉSZLETES FELVILÁGOSÍTÁSÉRT HÍVJA: VECSERNYÉS ZOLTÁNT (313) 584-9194 vagy TRAVEL CHARTER INC. (313) 962-1513 1436 BRUSH ST., DETROIT, MICH. 48226 lejében több és jobb információt és pártfogót szerezhet, mint PRAKTIKUS MEGOLDÁST! Ez a kis .mondanivaló csupán az emigrációnk jóhsmei' írójának, Gábor Áronnak, az Utak és Kapuk című újság cikk sorozatához próbál néhány kiegészítést adni. Az említet mind a Kanadai Magyarságban, mind a Magyar Újságba: részben olyan módok után kutat, amelyek az emigrációs ma gyarságnak az óhazai helyzet megjavítására irányuló törek véseit az Egyesült Államok illetékes szerveihez eljuttatják Magától értetődően az a cél, hogy a döntő fórumok támoga tását minél nagyobb mértékben elérjék. Eddig az emigráció rendszerint egyénenkint vagy egye sületenkint az igazság egyes doktrínáira, vagy a népi jogokra, sőt talán az állami vezetőség tájékozatlanságára való hivat kozással,beadványokkal és emlékiratokkal próbálta a ható­ságokat a saját nézetének pártfogására hangolni. Hogy ebben milyen sikereket lehet elkönyvelni, arról a kedves olvasó leghűbben saját maga adhat számot. Önkéntelenül is felmerül a kérdés a szemlélő ben, hogy vajon van-e más, talán eredményesebb és kevésbé görön­gyös út az emigráció kívánságainak a tolmácsolására olyan fórumok felé, amelyek autentikusak az elintézésben. Az US News & World Report szerint mind küllöldön, mind Washingtonban a külföld fejlettebb országai nagy ará­nyú tevékenységet fejtenek ki, hogy az Egyesült Államok törvényhozóit és egyéb hivatalos szerveit a saját érdekeik számára szószólóként megnyerjék. Idegen országok 100 mil­liókat költenek, hogy irányukban kedvezően befolyásolják a Washington i kormány politikáját, sőt Korea még abba a gyanúba is keveredett, hogy a pártfogást egyszerűen meg a­­karta vásárolni. Az u.n. lobbying vagy pártfogáskeresés teljesen tör­vényes gyakorlat más jelentősebb országok fővárosaiban is ugyanúgy, mint itt. Washingtonban, a legnagyobb gazda­sági és politikai világ-központban természetesen a legna­gyobb, de mindaddig szinte észrevétlen, amíg a megengedett kereteket nem lépi túl. Több külföldi állam kedvezőbb kereskedelmi szerződést kíván, mások közgazdasági, pénzügyi vagy katonai segélye­ket kérnek. Például az angol és francia érdekképviseletek azt igyekeztek elérni, hogy az Egyesült Államok adjon le­szálló jogot a Concord supersonic jet repülő számára. Egy másik állam nagyobb részesedést kívánt az itteni cukor be­hozatalban. És így tovább. A régi időben az u.n. Foreign agent elnevezés alatt rendszerint kémeket értettek. Ma ez regisztrált és szabadal­mazott foglalkozó, amis a szenátus külügyi bizottsága a kö­vetkezőképpen határoz meg: A régi foreign agent helyét a iobbyst ügyvéd és a társadalmi problémákkal foglalkozó iro­dák foglalták el, melyeknek a feladata nem az USA kor­mányzat felforgatása, hanem a politikájának olyatén befo­lyásolása, hogy azt az ügyfelük kívánja. Hivatalosan 577 iroda, illetve egyén van regisztrálva, mint foreign agent. Ezen felül több, mint 2000 személy van bejelentve, ak ilyen irodák számára dolgozik. 100 millió dol­lárt költőitek efajta célo kre (1976). A törvény megkívánja, hogy a regisztrált irodák lélévenkint jelentsék működésüket, bevételüket és annak hováfordítását. Az előkelő irodai listán szerepel a többek között J. W. Fulbright egykori demokrata-szenátor, aki évekig elnöke volt a szenátus külügyi bizottságának, Clark M. Cliffrd, egykori hadügyminiszter és Truman elnök adminisztrációjának ma­gasrangú tisztviselője, Paul C. Warnke, egykori helyettes­hadügyminiszter, John J. McCIoy, régen high commissio­ner a megszállt Németországban, Richard G. Kleindinst, az egykori államügyész és Charles E. Goodall, egykori New York i szenátor. A regisztrált lobbying-ra, amit magyarul egyszerűen kijárásnak nevezhetnénk, tehát a kijárásra költött pénz nagy része egy pár nagy ügyvédi irodába, megy. így például a Washington i Hogan & Hortson cég irodája az Egyesült A- rab Emirátot képviseli évi 25 ezer dollárért és Saudi Arábiát évi 50 ezer dollárért, Japánt pedig esetenkinti díjazásért. Egy másik Washington i ügyvédi iroda képviseli az ausztrál húsipart 80 ezer dollárért évente és Algír kormá­nya f 150 ezer dollárért. Egy New York i public relation cég az iráni nemzeti Forgalmi Társaságot havi 4600 dollárért képviseli. John J. McCIoy New York i ügy védi irodája -1976 első felében )4 külföldi bank érdekeltséget képviselt, kíi msei kő zött volt Brazília, Németország, Portugália, Japán. Uruguay és Olaszország, a mexikói kormány, valamint a Török Légi- Iorgalmi Iroda. Érdekes, hogy a magyarnevű Eridre Márton, aki hosszú ideig az Associated Piess-nél volt riporter, nyugdíjazása után az iráni követnek dolgozik. Az első 6 hónapi ténykedése ide­jén 44 cikket írt, azonkívül beszédeket és pohárköszöntőket a követség számára. A társadalmi rendezvények és szórakoztatás szintén szokásos módja a pártfogás-szerzésnek. Washington ban a Massachusetts Ave.-n, az u.n. követségi úton, majdnem min­den este látható egy csomó elegáns parkoló autó egyik, vagy másik, ország képviseletének a villája előtt. Bent magasrangú vendégek, jórészt mások, mint diplomaták szórakoznak fé­nyes fogadások keretéiben Ezeknek a célja, hogy külföldi diplomaták személyesen is megismerkedjenek azokkal az a­­merikai személyiségekkel, akiknek a pártfogását keresik. A legfényesebb partikat az irániak adják, melyeken né­ha még Elizabeth Taylor is megjelenik. Itt kell megjegyezni, hogy az amerikai törvény tiltja, hogy tisztviselői vagy azok családtagjai 50 dollárnál nagyobb értékű külföldi ajándékot fogadjanak el. Az etnik lobbyk közül a görög és izraeli a legerősebb. Átgondolván az előbb mondottakat, ami emigrációnk szempontjából önkéntelenül is felvetődik az a kérdés, hogy nem lenne-e eredményesebb a mi beadványaink helyett kí­vánságainkat egyik fenti törvényes irodán keresztül eljuttatni az illetékes helyekre. Ügy látszik, hogy az efajta sima, törvé­nyes mód alkalmazása egy washingtoni Iobby-cég útján bi­zonyos honorárium fejében egyes ügyekben, mint a Szent Ko­rona visszaadásának kérdése, az erdélyi magyarok helyzete, vagy éppen az óhazára vonatkozó kérdésekben is több sikert ígérhet. Ők jobban ismerik az utakat, az illetékes személye­ket és a lehetőségeket. Ha valahol van egy hivatalos fórum, amelyik segíthet. BOSZORKÁNYOK PEDIG NINCSENEK7 Már én többet csendőrkáplár nem leszek, Kalapomhoz kakaslollat nem teszek! (Régi nóta után) Schill Ferenc vezérőrnagy tragikus halála után a Kormányzó úr a m. kir. csendőrség élére vitéz nemes Szinai xzinay Béla vezérőrnagyot állította, aki szívvel-Iélekkel s ángoíó hazaszeretetével eggyé forrt csendőreivel. Féltünk öle, de szerettük! Kaposvárott egyik szemléje alkalmával azt kérdezte az isztályparancsnok Császár alezredestől, van-e osztálya terü­­etén mintaörs. Az osztályparancsnok igenlő válasza után kö­zölte, hogy ezt a mintaörsöt — nevezetesen a jákó-nagybajo­­nit r— szeretné megszemlélni. Jákó-Nagybajom szokás-mondás szérint kődobásnyira esett Kaposvártól. A két úr vonatra szállt és Nagybajomba utazott. Jó estébe hajlott az idő. amire a vasútállomásra meg­érkeztek. Mivel maga Nagybajom a vasútállomástól 5 kiló­méternyi távolságra volt, az utasokat egy autóbusznak neve­zett vízözön előtti alkalmatosság vitte Nagybajomba. Szép csillagos somogyi éjszaka csendje borult a tájra. A vezérőrnagy és az osztályparancsnoka gyalog vágott neki az útnak. Lassan maradoztak a kilométerek és a nagyritkán szembejövő kései utasok ugyancsak elcsodálkoztak a két a­­ranygombos kódis -on, gkiknek még autóbuszjegyre sem tellett. Mint minden az életben, a kilóméterek is elfogytak s a tisztek megérkeztek az örslaktanya kapuja elé. A kaput, mi­után éjszaka volt, zárva találták. Rángatták a csengő zsinór­ját, de a kapu túlsó feléről még lélek se moccant. — Ügy látszik, ezek odabent mind meghaltak — mor­fondírozott a vezérőrnagy, miközben hol ő, hol az osztálypa­rancsnok rángatta az infáinis csengő zsinórját. Már elfáradt a karjuk, amikor a sötétből borízű hang szólalt meg: — Úgy vélem, idegenek tetszenek lenn . . ukk . . . ukk fene azt az ánslágos bort, de i— izé — ne tessenek haragudni, ukk . . . ukk . . ., Selymes T óth Gyuri Böske lyánya lako­dalmáról gyüvök . . . ukk . . . Hát. izé r— nyúljanak kissé lentebb a kapu alá, oszt ott meglelik a kulcsot . . . ukk . . . No Isten magikkal, ukk. . . ukk . . . Császár alezredes kikaparta a kulcsot, kinyitotta a ka­put. A sötétbe burkolt udvarra csupán a konyhából szűrő­dött ki világosság. Kopogtatás után a hívatlan vendégek be­léptek a konyhába, ahol egy élemedett asszonyság, az Örs főzőnője szénapelyva forrázott Ievével kúrálta mindkét se­bes lábát. N ■— Adjon Isten, mama! »— szólították meg az urak. —< Hol vannak a csendőrök? Egy moccanást sem hallani, pedig nemcsak csengettünk, de valósággal harangoztunk. Julis néninek, mert ez volt a keresztségben kapott neve, még a szívverése is elállott ijedtében, amikor az egyik úr nad­rágszárán meglátta a piros csíkot. — Teremtő Úristen, most segíts! ,—■ imádkozott befelé, mert nem mai csirke volt ő a csendőrök között. Hegyeket le­hetne rakni abból a sok-sok darásnudliból, amit összponto­sítások idején meg-megfőzött csendőreinek. Tapasztalatból tudta, hogy az éjszaka érkező tábornok a csendőrörsön alyan, mint a hascsikarás. Mindkettőtől jajgat az ember. —- Hol vannak a csendőrök? <r- kérdezte újra Császár alezredes a meglepetéséből lassan ocsúdni kezdő szakácsnőt. — J alán valahol valami baj van, hogy valamennyien szol­gálatban vannak? — Nem, nem! Nincsen semmi baj, nagyságos urak —• szipogta Julis néni, — csak —- izé — hát pár perce kicsikét el­mentek Selymes I óth Gyurka lyányának az esküvőjére, mi­velhogy annak idején Gyurka is csöndér volt. — Hát a napos? kezdett mérgeskedni az alezredes. Julis néni nem azért ette meg kenyere javát a csend­őrök között, hogy őt egy alezredes (aki még csak nem is gene­rális) zavarba hozza. ■— I ón Gombócz csenrlőr urat tetszik érteni? ,— kérdezte nagy ártatlanul. — íppeg egy szemhunyásnyi idővel ezelőtt küldtem el Selymesékhez, hogy hívná haza Basa őrmester lí­rát, a gazdélódásvezetőt, mivelhogy igenest szagot ereszt a hordós káposzta, meg kéne mosni, de igen nehéz rajta a nyo­mókő. A két úr kisérült a konyhából. Kint. az udvar sötétjében határozták el csak, hogy elmennek a lakodalmas házhoz megtekinteni, miként szórakoznak csendőreik a falu népe között. A lakodal más házat nem volt nehéz megtalálni, mert a nagybőgő Lrummogása messziről hallatszott. Amint odaér­tek, befurakodtak az ablakok előtt kívülálló kíváncsiskodók közé. Az egyik fiatal legénvke rögtön megszólította őket: — Ügyi, magik Kapusbul gyütte^? Hallottam, amikor az imént Julis néne, a szakácsnő bekajabált Basa őrmester úrnak, hogy ízibe haza, mer Kapusbul még a generális is itt vóna. . . Én a kisbíró volnék, kérem alássan. Csak azért kér­dem az urakat, hogyha visszafelé mennek a laktanyába, szí­vesen elkísérem magikat, mivelhogy a Kártyás suszter rusnya kutyája ingenest harapós. Két napja csak, hogy az adójegy­zőt megcibálta.- Köszönöm a segítségedet, fiam, —. nyújtotta jobbját vitéz Szinay vezérőrnagy a kisbírónak. — Derék fiú vagy. Nézegesd csak tovább a lakodalmasokat s ha netán baj len­ne, siess jelenteni az őrsön. A kisbíró kemény vigyázzba vágta magát: — Tudom én a törvényt, kérem alássan! Csak a Kár­tyás kutyájára legyenek vigyázattal. Az őrsön úgy horkoltak a csendőr urak, mintha egy hét óta ma kerültek volna először ágyba. Bent az örsirodában Varga István III tiszthelyettes teljes díszben várta elöljáróit Katonásan, röviden jelentette, hogy egyik volt bajtársa leá­nyának esküvőjén voltak. Mindenért vállalja a felelősséget, csak azt kéri alázatosan, hogy alárendeltjeinek ne legyén bántódásuk. Vitéz Szinay vezérőrnagy sokáig állt az örsparancsnok előtt. Annak, mintha kővé vált volna, még a szeme sem reb­bent meg. És Császár alezredes, aki valamikor Gödöllőn a csendőrök réme volt, majd hanyatt vágódott meglepetésében, amikor vitéz Szinay vezérőrnagy ezekkel a szavakkal nyújtott kezet örsparancsnokának: — Önben derék csendőrömet ismertem meg. Kérésének, bár szabálytalanságot köveiett el. eleget teszek. Alárendelt­jeinek semmi sem lesz hátrányos, de az őrsöt töröltetem a mintaörsök jegyzékéből. Vitéz Szinay Béla vezérőrnagy (később altábornagy) Szombathelyen, az örsparancsnok-képző iskola szemléje al­kalmával mondta el jákó-nagybajomi esetét azzal a hozzá­adással: Azóta sem tudom megérteni, hogy a pedográs lábú, öreg, reszketeg örsfőzőnő miképpen tudott megelőzni ben­nünket a lakodalmas háznál. Szerencséje volt a lelkemnek fejezte be vitéz Szinay vezérőrnagy mondókáját, hogy Kálmán királyunk évszázado kkal előbb törvénybe mondta ki: boszorkányok pedig nincsenek , mert ellenkező esetben kénytelen lettem volna seprűnyélre gondolni. vitéz Nagy Lajos SAJTÓALAPRA ADAKOZTAK: Ludescher Imréné, Cleveland, Ohio $5.00 Mrs. Jolán Oszlányi Lakewood, Oh. $5.00 Hálásan köszönjük a megértő és áldozatos támogatást! Fekete István: Flarangszó 9.00 Gábor Áron: East of Man 12.00 Göre Gábor: Kátsa (8-cadik eresztés) I.IHJ Harcunk — 1920-1945 képek 11.00 Horthy Miklós: Emlékirataim kv. 12.00 Jaszovszky József dr.: Quo vadis Mah-Gar? 2.50 Kővári Károly S.J.: A turzovkai jelenések 1.25 Magyarország politikai térképe 1.00 Magvarország hegy- és vízrajzi térképe 1.00 Márai Sándor: Erősítő 6.00 Márai Sándor: Föld. föld 8.00 Márai Sándor: Rómában történt valami (regény) 7.50 Mindszenty József: Emlékirataim kv. 15.00 Mindszenty József: Emlékirataim fve. 10.00 Mindszenty-látogatás emlék albuma 16.00 Mindszenty kép (nagy, színes 9x12) 1.00 Prohászka: Diadalmas Világnézet 10.00 Antoine de Saint-Exupery: A kis herceg 3.00 Somogyi Ferenc és Somogyi Léi: Faith and Fate fve. 5.95 u.a. kötve 7.95 Somogyi Ferenc dr.: Küldetés. A magyarság története ICdO Somogyi Ferenc dr.: Magyar nyelv és irodalom 1825-ig 12.00 Somogyi Ferenc dr.: Magyar nyelv és irodalom 1825-től 1925-ig I. Hagyományok 12.50 Színes levelezőlapok: Liszt Ferenc, Rákóczi Ferenc, Ámádházi Szent Erzsébet, Széchenyi István, Szent István szobra, Mindszenty bíboros, Szent Korona. Szent Jobb, Szent Jobb az* ereklyetartóban. Deák Ferenc. Mindszenty József (színes fénykép) 0.20 Dr. Tóth Tihamér: Hiszem az örökéletet, kötve 5.50 Vaszary Gábor: A nő. a pokolban is úr 7.50 Vaszary Gábor: Hárman egymás ellen 7.50 Vaszary Gábor: Ű 7.50 Wass Albert: J avak könyve (meséskönyv) 1.50 Willam-Kótai: Máriának, Jézus anyjának élete (Kötve) 7.00 Postadíj az első kötet után 55 cent. a következő kötetek darahonkint 20 cent. 10 kötet rendelésnél postadíjat nem számítunk.- ITT VÁGJA KI EZT A RÉSZT ÉS KÜLDJE BE H KÁRPÁT Publishing Co P.O. Box 5348 Cleveland, Ohio 44101 MEGRENDELEM Somogyi .& Somogyi “Faith & Fate’ című kultúrtörténetét Kartonkötésben (5.95 $.) . . . . példányban ........ $rért. Vászonkötésben (7.95 $.).... példányban...................$-ért. Somogyi: Magyar nyelv és irodalom című művének "Ha­gyományok c. I. részét, példányonként 12.50 $-ért........... példányban .................. $-ért, összesen ...... példányban ........ $-ért. Ezt az összeget a mellékelt csekkel (money orderrel) küldöm. Megrendelem az alábbi könyveket: ! A csekket mellékelem. Név: ............................................................................................! ^ Utca: . ............................................................................................... Város: ........................................ . ............................................. , Miaui:.................................................... Zip coda: ........ MAGYAR ÜJSÁO akkor az csak Washingtonban van. Ott egy regisztrált iroda j íz emigrációnknak világviszonylatban kis problémáiban évi iár száz, vagy ezer dollárért vagy esetenkinti kompenzáció | defigi önálló próbálkozásaink. Egyesületeink és magánosok j i fenti célra a szükséges összeget megerőltetés nélkül össze udnák gyűjteni . . . Az itt feltételezettnél jóval nagyobb összegeket költöt­­ünk elenyésző jelentőségű dolgokra kétes eredménnyel, an J. Molnár: SZEREZZE BE A KÁRPÁT KÖNYVKIADCTkÖNYVESBOLTJÁBAN.T. A LEGSZEBB, LEGHASZNOSABB AJÁNDÉK MINDEN ALKALOMRA...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom