Magyar Újság, 1976 (66. évfolyam, 1-50. szám)

1976-08-19 / 31. szám

M AG Y\R 0 3 SÁG 5. OLDAL dr. Molnár Z si gmond: nyakába feladatott egy-egy 70 kilós búzás zsákot és a 210kilós teherrel lépésben könnyen körbe sétálta a cséplőgépet, tztán megállt a Kökény Juliska előtt azzal, hogy no Julis, hát te is fölülhetsz még a nyakamba, ha akarsz, mert igen elbírnálak. Sny­­nyit egy rég tovatűnt nyárról, egy régi szilaj magyar paraztle­­gényről, a Varga Sándorról, aki ugyan nem pályázott sem ilim­­piára, sem gold medálra, mert azt sem tudta, hogy azok m fán teremnek, de a búzás zsákokat úgy dobálta az ökrös szekerekre, mint a gyerekek a rongy-labdát. Pláne akkor, ha azt a Kikény Juliska is látta. A TV képernyőjén látva a nyögő súlyemelőiét... 53 év távlatából egy pillanatra emlékeztem és visszanézten rá­juk. Tetszett nekem Anna főhercegnő, az angol királynő anya, aki valamelyik TV felvevő gép előtt úgy pucolta a lova aatt a hídlást, hogy a Jancsi huszár se különben a nyíregyházi ákta­­nyában. És ha már lovakról van szó, megemlítek két 8-10 éves öreg ugrólovat, akik bár verték az akadályt és estek a lovasuk­kal együtt, de ezt oly ügyesen tették, hogy nem estek rá a lova­saikra. Igaz, a pálya sáros volt és vizes, az eső kikészített; a lova­kat, a magasugrókat, a kerékpárosokat és a marathon-futókat, de vigasztalja őket az a tudat, hogy 1980-ra Moszkvában már műi­den sportághoz meglesz a megfelelő időjárás és hőmérséklet, mert az élenjáró szovjet tudomány akkorára már ezeket is irányí­tani tudja. Az olimpia csillaga egyébként a kis Nadja Comaneci román tornászlány volt, aki három aranyérmet kapkodott össze nagy hirtelen államának. Nélküle a nemzetek rangsorában Rom:',ma csak 1 arannyal szerepelne... s jóval mögöttünk állana. így közvetlenül előttünk áll ugyanannyi aranyéremmel (4), mint mi. Az előbb azért írtam, hogy “államának” és nem népének, mert nem vagyok benne biztos, hogy ki a kis Nadja népe. Két féle verzió is kering a magyar sporthírekben. Egy magyar sportripor­ter magyarul próbált vele beszélni, de Nadja rá sem hederített, mint aki sohse hallotta fezt a nyelvet. Más hír szerint egy Kerne­­nes nevű székelyudvarhelyi magyar kislány volna, aki jól beszél magyarul. Fontos volna ezt tudni, bár az olimpiai végeredmény szempontjából ez már nem jelent semmit, legfeljebb csak faji büszkeségünket táplálhatja. Trénere mindenesetre egy Károlyi Béla nevű magyar. Jó volt látni az 1920-as olimpiáról készült egyik fénykép felvételt, amely bemutatta az olimpiák történeté­nek legöregebb aranyérmesét, egy 75 éves öreg fiút, aki vala­melyik lövőversenyben lett olimpikon. E versenyszámban tehát minden 70-en felüli öreg legénynek van esélye, ha kellőképpen gyakorol. A vívóversenyeket a TV egyáltalában nem közvetítette. Pedig szerettem volna látni ősi fegyverünknek, a kardnak egy aranyérmes olimpikonját. S miközben e sorokat ír-tam, egy pil­lanatra megállva az írással, szemem behunytam és kicsiny elvil­lanó képekben jöttek felém a valamikor oly dicső magyar kard olimpiai bajnokai, akik már régen nem élnek, de amely nevek annak idején ott tündököltek a vívó világ egén s akiket a régi békebeli vívó-versenyekről látásból vagy személyesen ismertem. Láttam egy pillanatra dr. Posta Sándor fogorvost a párizsi, a tragikus halált halt Terstyánszky Ödön alezredest az amszterda­mi, az Amerikában évekkel ezelőtt elhunyt Jekkelfalussy-Piller Györgyöt a los-angelesi és Kabos Endrét, a berlini olimpiák aranyérmes kard-bajnokait. Majd mint egy régi régi megkopott film, jött felém a párizsi olimpia kard-vívó középdöntőjének eg’ iszonyú botránya, amelyet a nagyszájú és vérmes olaszok ren­deztek velünk szemben, amely botrány aztán később egy véres kardpárbajjal fejeződött be. A magyar kard azon években elsöprően és győzhetetlenül uralta a vívó világot s utánunk az örökös másodikak mindig az olaszok voltak. Az 1924-es párizsi olimpia nagy kard-reménysége az olaszok részéről a kitűnő veterán vívó, Puliti volt. A döntőbe való jutás utolsó asszójához Puliti és egy ugyancsak kitűnő fran­cia vívó léptek a plansra. A két vívó fej-fej mellett haladva iszonyú küzdelemmel érte el a 4:4-es döntetlent, majd halálos csöndben álltak fel az utolsó, a döntő 5. tusshoz. A két vívó, mint a párduc egyszerre támadott és vágott be egymásnak, majd leeresztett karddal várták a versenybíróság döntését. Az 5 tagból álló zsűri elnöke dr. Kovács György, a Magyar Vívószövetség főtitkára volt, maga is kitűnő vívó, bár azon években már nem versenyzett. A zsűri 2 tagja az olasz, a másik 2 tag viszont a francia javára Ítélte meg a döntőbe való jutáshoz szükséges ötödik tusst. Ekkor hátra volt még a zsűri elnökének, dr. Ko­vácsnak a szavazata, aki az olasz ellen döntött és így 5 :4 arány­ban a francia nyerte az asszót és jutott a döntőbe. Ekkor tört ki a súlyos botrány. Puliti az olasz szurkolók fergeteges ordítása közben kardját és vívósisakját levágta a földre, dr. Kovácshoz ugrott, akit több súlyos ökölcsapással leütött. Puliti természete­sen azonnal kitiltották az olimpiáról és súlyos fegyelmi eljárás indult ellene. Hogy ez hogyan végződött, arra már nem emlék­szem, de nevével soha többé nem találkoztam a nemzetközi vívó­versenyeken. Az ügy azonban ezzel még nem ért véget, mivel dr. Kovács György lovagias úton is elégtételt kért a tetlegesség miatt Pulititól, akit a magyar olimpiai vívócsapat két tagjával, Mészá­ros Ervinnel és Shenker Zoltánnal provokáltatott. A párbajsegé­dek Budapesten és Rómában is tárgyalva egymással, hosszas huza-vona után a legsúlyosabb feltételű kardpárbajban állapod­tak meg, szúrás kizárásával. A párbajt 1924 novemberében a leg­nagyobb titokban Nagykanizsán a 6. honvéd gyalogezred lovar­dájában vívták meg s amely több mint 2 órahosszáig tartott. A harcképtelenségig és végkimerülésig tartó kardpárbajban a két fél cafattá aprította egymást és a párbaj után sem békültek ki. A véres kardpárbajt Nedó Nádi, az 1920-as antwerpeni olimpia háromszoros aranyérmes vívóbajnoka vezette le, aki később a Nemzetközi Vívószövetség elnöke volt hosszú évekig. Ezen súlyos botrányban minket magyarokat nem érhetett és nem is ért sem­miféle ódium a nemzetközi vívóvilágban. Nedó Nádi, Mészáros Ervin “a kapitány” és Shenker Zoltán régen halottak. Pulitiről és dr. Kovács Györgyről nem tudok semmit, de ha életben volnának is, már jó nyolcvanon túl lévők lehetnek. Egy-két igen régi sportember, főként akit a vívás ér­dekelt, talán még emlékezhetik erre a Puliti-Kovács féle olim­piai afférra. .; Befejezésül néhány szót az olimpiai aranyérmekről. A mont­­reáli olimpián nem hullott reánk, magyarokra aranyeső, mivel agyonedzett fiataljaink már halálosan beleúntak és belefáradtak a győzelmi dobogó felé való hajszolásba és egy hazulról kiszivár­gott bizalmas hír szerint sokan azzal a titkos gondolattal indultak el Montreálba, hogy ott majd a versenyeken pihenik ki egy kicsit magukat. Bár a “pihenés” ellenére is nagyobb és hatalmasabb emberanyaggal rendelkező nemzeteket utasítottak maguk mögé. Természetesen a legtöbb aranyérmet, 47 darabot, mint ahogy az várható volt, a Szovjet vitte haza a maga agyonhajszolt és gép-ember anyaga révén. Az USA, ahol a sport egyelőre még az amatörizmus jegyében folyik, ahol a sportoló fiatalság részben tanul, vagy dolgozik és a sportot csak kedvtelésből űzi, 34 arany-A rögtöni nyertes főnyereményei Kapard meg, hogy vagyont nyerhess! AD #170 14 NAPOS, NAGY SZENTFÖLDI ZARÁNDOKLAT Ft. Dr. Oláh Tóth Antal vezetésével Indulás: 1976. október 11-én. Olcsó, soha vissza nem térő alkalom! Siessen jelentkezni! $980,00 Indulás New Yorkból Szentföld és Róma meglátogatása, utazás, szállás, tel­jes ellátás, szakszerű vezetés. Tájékoztató és jelentkezés: Assumption Church 80 Steel awanna Lackawanna, N.Y. 14218 Telefon: (716) 822-9828 A felvonulás rendező bizottságának elnöke: Mihály Er nőné, 2961 E. 123. Street, telefonja 361-7316. A bizott­ság tagjai: Chelenko A. Joseph, Cionda Anne, Horváth J. József, McCullurn Marion, Boros Etel, dr. Palasics Jánosné Majoros Ilona és dr. Palasics János. ■ _ A "MAGYAR ÚJSÁG” szerkesztősége külön is kéri kedves olvasóit, hogy a felvonuláson minél nagyobb szám­ban lepvenek szívesek megjelenni. Ez a legkevesebb, amit I ... i 1.4.1..... ,U magyarság Line szoiyuiuiu-oun tcubturmi A rögtön-nyerő sorsjáték nem tort örökké. 1976. AUGUSZTUS 19. Még mindig sok a vehető nyerő sorsjegy, amelyről csak le kell kaparni a fedő réteget. Ne késlekedjék, hanem vegye, amíg vehető. Még mindig nyerhet 2 dollár­tól egészen 10,000 dollárig — azonnal. És ha a kis kockákban láthatóvá váló számok mindhá­­romja egyezik azzal a számmal, amely a körben válik láthatóvá, akkor részt vesz a Jackpot Dra hogy rögtön nyer minimum 1 5, van további, nagy főnyeremény wing-ban is. Ami azt jelenti, 000 dollárt és lehetősége ek megnverésére. érmet szedett össze. Itt egyelőre még nincsenek az amatörség álorcája mögé búvó hivatásos és kitenyésztett sportolók. De nem is kell ál-amatörnek lennie, mert ha akar, lehet azonnal re­gisztrált és hivatásos “profi” sportoló. A Szovjettel és az USA-val szemben Kelet-Németország 40. Nyugat-Németország pedig 10, tehát összesen 50 aranyérmet nyert. És ezt a németek azóta ki is hangsúlyozták ... és joggal... hogy ezt a győzelmet nem a politikailag erőszakkal kétfelé, vá­lasztott német állam, hanem Jalta és Potsdam ellenére is lélek­ben egységes német nép aratta. A kelet-német állambeli német határőr a berlini falnál esetleg még tüzelhet a Nyugat felé me­nekülő német fiúra, néhány kelet-német még az Öklét is ráz­hatja Bonn felé, de minden német lelkében ott van a tudat, hogy csak kényszerűségből él két államban és talán egyszer náluk is jön egy német 1956 ... amikor politikai kettéválasztottságukat iszonyúan helyreállítják. És ennek még a gondolatától is hideg­lelést kap Moszkva. Az olimpia befejezése után viszont a magam részéről azt kí­vánom lapunk minden olvasójának, hogy az 1980-as moszkvai olimpiát jó erőben és egészségben nézzék végig a TV-n, amikor is a TV riporterek és sport bemondók akkor már gátlástalanul Moszkvának és ügynökeiknek fognak szurkolni SZENTISVÁNNAPI FELVONULÁS A clevelandi Buckeye Neighborhood Nationalities Civic Association az idén is megrendezi Szent István ha­gyományos magyar ünnepén, augusztus 20-án, pénteken este, szokásos, szentistv.ánnapi díszfelvonulását. Gyülekezés a Buckeye Road és a Moreland Boulevard sarkán este fél 7 órakor lesz. A menet innen pontosan 7 órakor indul. Lovas rendőrök és rezesbanda vezetésével a Buckeye Roadon az East Boulevard kereszteződéséig vonul, úhol rövid ünnepi műsor lesz. A fel vonulás a magyar történelmi múltat eleveníti fel a Buckeye Roadon, ahonnan Magyar-Amerika fejlődése és országos viszonylatban is jelentős megizmosodása elindult. A szervezet és a felvonulás rendező bizottsága szere­tettel hívja és várja Cleveland városának és környékének magyarságát, valamint a vele együtt élő s érző nemzetisé­geket is. A "BNNCA” tisztségviselő, valamint a felvonulás ren- ! dező bizottságának tagjai munkájukat önkéntesen, fizetés nélkül vé gzik. A “BNNCA” az egyetlen nemzetiségi vo­natkozású polgári egyesület a Buckeye negyedben, amely az ott élő nemzetiségek érdekeit igyekszik szolgálni. Kérjük az egyesület működésének támogatását. OLIMPIAI VISSZAPILLANTÓ A tisztelt olvasó, aki látja ennek az írásnak a címét, gon­dolhatja magában, na ez a Molnár is akkor jön elő az olimpiá­val, mikor azt már mindenki elfelejtette. Mentségemre csak azt hozhatom fel, hogy lapunk egész kiadóhivatala és szerkeztősége 2 hét nyári vakáción volt s ezért kénytelen voltam én is szüne­telni. Egyébként a nagyvilág apróbb-cseprőbb és szolidabb ese­ményeiről részben a nem vakációzó magyar lapokból és rádiók­ból, az angol nyélvű sajtóból és TV.-ből értesülhettek olvasóink. Tudják, hogy hol mikor és kiket gyilkoltak rakásra az emberiség szent nevében, hogyan zajlik a republikánus elnökjelölő konven­ció, hogyan végződött a 21. nyári olimpia, milyen sertésvész pusz­tít Philadelphiában még az emberek között is és hogy a cleve­landi magyar negyedben a házőrző kutyák egyöntetű megállapí­tása szerint a fekete levélhordók lábikrája tartalmazza a legki­tűnőbb C vitamint. Az alábbiakban viszont, ha elkésve is, az olimpiával kapcsolatban fogok csevegni. * * * Már a július 17-i megnyitás előtt epedve vártam, ugyan lesz é valami zűr. Hát lett. A trudoista Kanada, a vörös Kína e nagy talpnyalója, nem engedte be Tajvant, azaz a nemzeti Kínát azon címen, hogy nincs vele diplomáciai kapcsolatban. Aztán Üj- Zéland miatt kezdett randalírozni néhány emberevő afrikai köz­­társaságocska és nagy durcásan elvonultak haza az olimpiáról. Na zag sóhn... mondaná erre Svarc úr a régi pesti Japán Ká­véházból. De nem mondja, mert már nincs meg a Japán Kávéház. Viszont állítólag van egy Nemzetközi Olimpiai Bizottság, de ez még nem mondott semmit. Ha viszont mond, akkor a nyakamat teszem rá, hogy a feketéknek ad igazat. Hogy a feketéknek iga-1 zuk van-e, vagy nincs, nem fejtegetem, de az biztos, hogy a zűr­­csinálás gyönyörű példáját az első világháború győztes nagyha­talmaitól tanulhatták, akik a vesztes “központi hatalmak” sporto­lóit nem engedték meghívni az 1920-as antwerpeni olimpiára. Azt hiszem, az is a NOB. elé tartozik, hogy kitűnő orosz testvéreink nagy pentatlon reménységének, Boris Onischenkónak a párbajtőre valami electronikus machinációval úgy volt “megfixolva”, hogy a találatjelző készülék mindig az ő javára döntött. Ki tudja, hogy e derék tovaris hány év óta űzheti ezt a kisded játékát és hány nagy versenyt nyerhetett meg jogtalanul. Persze azonnal kirúgták az olimpiáról és hazazavarták. Az viszont már nem a NOB-ra, de kizárólag ránk, a hazánktól elszakadt magyarokra tartozik, hogy akik július 17-én, az olimpia megnyitásának délu­tánján a TV képernyőjén szívdobogva vártuk a magyar fiúk és lányok bevonulását a stádionba, helyettük kaptunk csodálatos kereskedelmi hirdetéseket az elszakíthatatlan gatyamadzagról és a Schlitz sörről és láttuk a Németh Jóskát, a másodgenerációs amerikai-magyar fotball sztárt, aki minden pillanatban biztosított átlagosan 50 millió TV nézőt, hogy a Brut nevű szagosító szer a legjobb a világon. A TV közvetítés még sok amerikai lap szerint is gyalázatos volt. A képernyőn több volt a mellékszereplő, a rádióriporter, a kereskedelmi utazó, az ügynök, a szokásos fehér és fekete nyüzsögnék, mint a versenyző. A box mérkőzéseken fé­­lelmetes volt a fehér faj beijedése a fekete bunyózókkal szem-' ben. A fehér pontozó bírók ijesztően pártoskodók voltak a feketék javára s ez ellen csak Papp László, a magyar csapat szakveze­tője, a háromszoros keményöklű olimpiai bajnokunk mert csak protestálni. Természetesen hiába. Ezzel szemben megható volt az aranyéremért küzdő lengyel-orosz röplabda mérkőzésen a közönség frenetikus tüntetése a lengyelek mellett. Mintha az amerikai függetlenségi háborúban meghalt lengyel Pulaskinak, az oroszok ősi ellenségének szelleme szállt volna a tribünök felett. * * * Egy este figyeltem a súly-emelőket, ezeket a félelmetes em­ber-kolosszusokat. Láttam valami Nikolaj nevű orosz embertor­­nyot, akivel a TV 8 perces interjút és helyszíni közvetítést készí­tett. Az amerikai TV-t igazán nem lehet azzal vádolni, hogy a detente elmélyítése érdekében derék orosz testvéreinknek nem adott volna elég publicitást. Mert adott. Bemutatta a Nikolájt, hogy csak úgy diétás reggelire mit evett. Hogy ez a ruszki mit bírt összezabálni, az hat óriáskígyónak is sok lett volna. Mikor emelte a behemót nagy súlyt, a combja, a bokája, a vádlija a csuklója úgy be volt fáslizva, mint egy tutankáman-korabeli mú­miának. De azért iszonyú nyögések és morgások közepette világ­rekordot emelt. És miközben ezt a jelenetet láttam, a hulló évtizedek mélyé­ből jött felém egy régi nyár a ceglédi kiskun határból. Jött 1923- ból a cséplési és gabona behordási időből egy Varga Sándor nevű arató és zsákoló legény és jött a Kökény Juliska, egy gyönyörű marokszedő és szalmázó leány, aki olyan volt, mint egy piros pillangó a sárguló búzamezőben. Én 16 éves suttyó gimnazista voltam akkor és a cséplési időszakra egy ki&komámmal elállot­­tunk Dobos László földbirtokoshoz cséplési ellenőrnek. Csupa passzióból, de mégis kosztért és kvártélyért, valamint némi diák­nak való zsebpénzért. No és a temérdek bolháért, amit a szal­maboglyákban való alvás közben felszedtünk. Feladatunk az volt, hogy a mázsán ellenőrizzük a zsákok súlyát és azt egy kimuta­tásba tisztességgel és becsülettel beírjuk. Varga Sándor és a Boda Jóska voltak a markos zsákoló legények, akik a kötött szájú bú­zás zsákokat a mázsáról dobálták a hat-ökrös szekérre, amely aztán vitte azokat a hombárba. A Varga Satyi csak ingbe-gatyába és meztéláb volt, nem volt rajta gumi térdvédő és csuklószorító és más egyéb ilyen olimpikonoknak való úri huncutság. És nem kellett neki sem masszírozás, sem frotir törülköző, mert mikor folyt róla a legény-veríték, akkor azt lesuhintotta a gatyaszárral, vagy azt felszárította a Kökény Juliska szeme, akinek, hogy most az idők mélyéből visszaemlékezem reá, a szombat esti “feltisztál­kodás után olyan volt a leányillata, mint az első őrlésű lisztből készült friss búzacipónak. A Varga Sándor kosztja nem volt vitaminos olimpiai eledel, mert hajnalban csak vizesuborkát evett darabka kenyérrel, dél­ben löttyintett levest némi főtt szalonnabőrrel, de ennek ellenére naponta földobált a szekerekre vagy 200 darab 70 kilós búzás zsákot. Egy szombat este, már úgy jó vakulási idő tájban, megjelent Dobos László intézője egy nagy fonott demizsonnal, amelyben olyan jó mogorva ízű törkölypálinka tartózkodott, s ebből tisztes porciókat osztott ki a mezei népnek. Mikor aztán a Sándor is be­vette a maga porcióját, szilajjá vált benne a zsákoló önérzet és meg akarta mutatni a nagyon elpilledt népnek, de főként a Kö­kény Juliskának, hogy benne még mennyi szufla maradt a Hold feljöttéig. Ezért a Boda Jóska legénnyel mindkét hóna alá és a THURSDAY August 26 -* THE OSMONDS STARRING * DONNIE AND MARIS AND ,' - ' * ALAN, WAYNE, MERRILL, JAY AND * JIMMY WITH * MUNCH________________________________ FRIDAY,,August 27 ■ * K.C. AND THE SUNSHINE BAND * DAN FLEENOR'S AUÍO THRILL.SHOW___________________ SATURDAY August 28 * TELLY SAVALAS * DAN FLEFNOR S AUTO THRILL SHOW____________________ SUNDAY August 29 * PAT BOONE AND FAMILY * TANYATUCKER_______________________ MONDAY August 30 * THE 5TH DIMENSION V[£ VANACOHEL. Mnsii.ril Dii nrlnf TUESDAY, August 31 A JOHNNY CASH________________________ WEDNESDAY September 1 * MAC DAVIS * LYNN ANDERSON_____________________ THURSDAY, September 2 A RED SKELTON * M N E SIMARD__________________i-I RIDAY, September 3 A OHIO Pt AYERS * OHIQ_STAT.e FAIR TRACTOR PULl_ SATURDAY, September 4 * THE BOB HOPE SHOW * JOHN DAVIDSON * OHIO STATE FAIR TRACTOR POLL SUNDAY September 5 . * THE BOB HOPE SHOW * JOHN DAVIpSON______________________ MONDAY 1 LABOR DAY), September 6 * NEIL SEDAKA * DEMOLITION DERBY ■ Sale of Champions Livestock Auction ■ Commercial Livestock Sala ■ Circus — ■ Harness Racing ■ Shivo Ttie Clown ■ Ohio Village ■ High School Jazz Festival ■ High School Marching Band Festival * All-Ohio State Fair Band " ■ All-Ohio State Fair Youth Choir ■ All-Ohio State Fair Youth Symphony > National Amateur Boxing Tournament * > World's Largest State Fair Fine Arts Exhibit * World's Largest State Fair Horse Show ■ World's Largest Livestock Exhibition > World's Largest Junior Fair Admission $2.00 for Adults: 50(f for Children 12 and under. Children 12 and-under FREE weekdays until Noon. ! AUG2Ö-SEPT6 World’s Lamest | Free Entertainment Program

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom