Magyar Újság, 1976 (66. évfolyam, 1-50. szám)
1976-05-27 / 21. szám
A FRANCIÁK ELNÖKE Giscard d Estaing Valery, a franciák elnöke, aki most 50 éves, nős, 4 gyermek (2 fiú és 2 leány) apja, 50 évvel ezelőtt, mint afféle kalandos természetű fiatal francia, eladta motorkerékpárját, hajójegyet vett Amerikába, majd hat hónapon keresztül gépkocsin és vonaton beutazta Kanadát és az Egyesült Államokat. Amikor útjára elindult, nem tudott angolul, mire visszament Franciaországba, megtanult annyit, amennyi amerikai eligazodásához feltétlenül szükséges volt. Bár jómódú földbirtokos fiának született, kőrútján nem a magával kozott pénzből élt, hanem a francia nyelv tanításávaf szerzett jövedelemből tartotta fenn magát. Neve akkor még egyszerűen csak Giscard volt. Amerikai körútjáról azzal a benyomással tért haza, hogy a háború utáni Franciaországtól eltérően az Egyesült Államokban mindenki azt vásárolhatott, amit akart, oda mehetett, ahová akart és azt csinálhatott, ami neki tetszett, szóval Amerika volt az a világ, ahol mindenki a legteljesebb szabadságot élvezhette. Politikai pályára lépett és kiváló tehetségével hamarosan sokra vitte, gyorsan emelkedett. Érdekes, hogy ekkoriban kérte családi nevének Giscardról Giscard d Estaing -re történő változtatását. A bíróságon bebizonyította, hogy családja az ősei birtokához közel lévő Estaing községből származó francia nemes családdal azonos. A bíróság.a keresetnek helyt adott. A névváltoztatás és a nemesi származás igazolása Giscard d Estaing Valery demokratikus politikai meggyőződésén nem változtatott. Népszerűségét Párizsban alapozta meg. 1952-ben már a pénzügyminisztériumban kapott vezető beosztást. 1956-ban országgyűlési képviselővé választották. Elamarosan kivált de Gaulle pártjából s 1962-ben megszervezte a mgga önálló kis pártját, amelynek vezetőjeként de Gaulle kormányában 1962-től 1966-ig, Pompidou kormányában pedig 1969-től 1974-ig a pénzügyminiszteri tárcát töltötte be. Az elnökválasztás alkalmával kevés szavazattöbbséggel győzött a szocialista-kommunista koalíció jelöltjével szemben, mint a liberális és konzervatív pártok koalíciójának jelöltje. Mint elnök, magatartásával és politikájával egyaránt liberális vonalon haladt. A konzervatívok nem ok nélkül mondják, ltogy túl sokat próbált tenni (főleg a magzatelhajtás és születésszabályozás megengedése útján), a szocialista-kommunista koalíció viszont azzal vádolja, hogy keveset tett. Helyzete a megosztott francia nép élén semmiképpen sem könnyű. Annak ellenére, hogy a szakadíNo» minden rendelkezésre álló eszközzel igyekszik áthidalni, jelszavának megvalósítása, a "változtatás kockázat nélkül egyre több akadályba ütközik. A várható szocialista-kommunista győzelem aggasztó módon előreveti árnyékát. Az az aggály, amely Giscard d Estaing szerint a Fordkormányzal angolai politikája nyomán keletkezett, kétségtelenül a franciák elnökét kínozza legelsősorban. Amerikai látogatása előtt szinte utolsó reményeként hangsúlyozta, hogy meggyőződése szerint “a legerősebb ország a világon még mindig Amerika’. Látogatásának elsődleges célja, hogy kifejezésre juttassa: Franciaország és az Egyesült Államok érdekei milyen sok vonatkozásban azonosak. Ezeknek a közös érdekeknek szolgálatában a két ország néha eltérő úton haladt célja felé, Giscard cl Estaing azonban következetesen azt hangsúlyozza, hogy az amerikai-francia barátság ma is változatlanul ugyanolyan erős, mint amilyen a 200 évvel ezelőtt kezdődő függetlenségi harc idején volt. A franciák elnöke szeretné elfeledtetni az 1798 és 1800 közt hadüzenet nélkül vívott amerikai-francia háború emlékét, az első világháborús francia tartozások kifizetetlenségét s azokat az ellenségeskedéseket, amelyeket de Gaulle az 1950-es és 1960-as években oly gyakran tanúsított az Egyesült Államok irányában. I örekvése persze korántsem önzetlen. A Concorde repüléseinek biztosításán túlmenően főként azt akarja elérni, hogy Amerika többet vásároljon Franciaországtól, mint amennyit eddig vásárolt, mert a külkereskedelmi mérleg a múlt évben Franciaország hátrányára máris 867 millió $ különbséget mutat. AMERIKÁBAN Giscard d Estaing Valery francia elnök május 17-én a hangnál sebesebben repülő Concorde fedélzetén érkezett 6 napos látogatásra az Egyesült Államokba. A repülő Marylandben az Andrews légi támaszponton szállt le, mert a washingtoni Dulles nemzetközi repülőtér és a new-yorki John F. Kennedy repülőtér nem engedte meg, hogy az elnök “Concorde ”-ja ott szálljon le. A leszállási tilalommal kapcsolatos ügyben a szövetségi bíróság a francia elnök megérkezése után két nappal kezdte meg a per tárgyalását, A légierők Andrews támaszpontjáról szokott egyébként útra kelni az Air Force One fedélzetén Ford elnök is. A Concorde óránként közel 1400 mérföldes sebességgel tud repülni. A francia elnök ugyanazt a gépet használja majd akkor is, amikor Washingtonból Houstonba, majd New Orleansből a kríbi Guadeloupe-szigetre s onnan Párizsba utazik, de a repülőgép csak az óceánok felett halad a hangnál sebesebben, az Egyesült Államok területe felett a szövetségi törvényes tilalomra való tekintettel mindig a hang sebességénél lassabban repül. GISCARD VOLUME 66. ÉVFOLYAM ~ NO. 21. SZÁM 1976. MÁJUS 27. EGYES SZÁM ÁRA: 30 cent cettő kilétét azonban in pectore (titokban) tartotta. A bíborosok szent kollégiuma a két utóbbit is figyelembe véve 158 tagot foglal magában. Egyetlen egy kivételével valanennyi felszentelt püspök, legtöbb érsek is. Legfiatalabb íöztük Hume Basil George westminsteri angol érsek, akit jíborosi kinevezése előtt mindössze egy hónappal szenteltek el püspökké. A többiek közül első helyen kell említenünk Baum William washingtoni érseket. A továbbiak a világ egkülönbözőbb tájairól kerültek a bíborosi testületbe: Rojas 3eras Octavio Santo Domingo (Dominikai Köztársaság) 'rseke, Arambura Carlos Juan Buenos Aires (Argentína) •rseke, Thiandoum Hyacinthe Dakar (Senegal) érseke, Picacny 1 revor Lawrence az indiai Calcutta érseke, Nsubuga Emmanuel az ugandai Kampala érseke, Sin Jaime a I ülöp-szigeteken lévő Manila érseke, Delargey John Reginaid a new-zealandi Wellington érseke, Lorscheider Aloysio a brazíliai Fortaleza érseke, Bazafimahatratra Victor a magadaszkári Tananarive érseke, Ekndem Dominic a nigériai lkot Ekpene püspöke, Rossi Opilio érsek Ausztria pápai nunciusa, Sensi Maria Guseppe érsek Portugália pápai nunciusa, Bafile Corrado érsek a szenttéavatási ügyek kongregációjának helyettes vezetője, Schroeffer Joseph érsek a katolikus oktatásügyi kongregáció titkára, Pironio Eduardo püspök pedig a vatikáni vallásügyi kongregáció helyettes vezetője. Filipiak Boleslaw pápai prelátus az egyházi főbíróság, a Rota vezetője. A BlBOROSSÁG INTÉZMÉNYE A bíborosság mint intézmény majdnem egykorú a kereszténységgel, eredete a kereszténység első századába nyúlik vissza. A bíborosok tulajdonképpen Róma püspökének, mint az Egyház látható fejének állandó tanácsadói és támogatói, segítői a világegyház kormányzatában. Valamikor világiak is lehettek bíborosok, manapság azonban már a bíborosi kinevezés előfeltétele, hogy a kinevezett legalább leiszentelt pap legyen, gyakorlatilag igen ritkán fordul elő, hogy ezt a magas méltóságot olyan egyházi személy nyeri el, aki még legalább nem püspök. A most kinevezettek és beiktatottak közt egyedül Lilipiak Boleslaw, a római Rota feje ilyen. A bíborosságon belül három rend van. Vannak bíboros püspökök, áldozópapok és deákonusok; ezek a megkülönböztetések azonban nem érintik a mai bíborosok egyébként viselt egyházi méltóságát, inkább csak a bíborosok eredeti egyházi címeire és beozstásaira utalnak. A bíborosok nagy része továbbra is megmarad előbbi egyházi méltóságában, másik része azonban az egyházi központi kormányzatában tölt be fontos szerepet. A bíborosokat a pápa szabadon nevezi ki és a bíborosok testületének ülésén, a konzisztóriumban a bíborosi kalap s más jelvények átadásával iktatja be. A bíborosi testület egyik legfontosabb feladata a pápai trón megüresedésének idején az Egyház kormányzatának ellátása és az új pápa megválasztása. A pápaválasztó bíborosok száma jelenleg 120, ha a két titokban tartott bíborost is figyelembe vesszük, mert 18 bíboros, mivel 80 évesnél idősebb, a legújabb pápai rendelkezés értelmében a pápaválasztó konklávéban nem jelenhetik meg. MAGYAR BÍBOROSOK Az első esztergomi érsek, aki bíborosi méltóságot viselt, Báncza-nembeli István közvetlenül az; 1241-es tatárjárás után volt. Ettől kezdődően több esztergomi érsek személy szerint nyerte el a bíborosi kalapot, amelyet 1500-ban Bakócz Tamás, aki 1497-ben elcserélte egri püspökségét Estei Hippolit bíboros esztergomi érsekségével, már mint prímás szerzett meg magának. 1855 óta minden esztergomi érsek megkapta a bíborosi kalapot: Lékai László éppen a huszadik bíboros és a 80. érsek Esztergomban, ahol időközben 25 apostoli kormányzót is ki kellett nevezni. 999 óta, amióta az esztergomi érsekség fennáll, 14 ízben összesen 123 éven át volt az érseki szék üresedésben, ami azt jelenti, hogy az esztergomi érsekség 977 éves fennállásának egy nyolcadán keresztül vezető nélkül volt. Leghosszabb ideig, 26 évig az egy évvel ezelőtt elhúnyt Mindszenty József bíboros érseket és hercegprímást akadályozták meg hivatala ellátásában, amihez még további egy évig tartó huzavona járult. Lékai érsek-prímás bíborosi kinevezése jelentős a magyar egyházi életben, bár a lelkipásztorkodás terén alkalmazott korlátozásokat kiküszöbölni nem tudja, ez a kinevezés püspöktársai felé ismételten és nyomatékosan kifejezésre juttatta, hogy az egyházi szervezet feje Magyarországon ő, az esztergomi érsek és a prímás. A bíb orosi kinevezést nem előzte meg külön megegyezés a Vatikán és a magyar kormány között, mert azt mindkét fél az előző kettős hivatal természetes velejárójának tekintette, a magyar hierarchiának ezzel a kinevezéssel történt kiteljesítése mégis azzal a reménnyel kecsegtet, hogy lehetőség nyílik a Ielkipásztori feladatok ellátása terén mutatkozó számtalan olyan kérdés megoldására, amilyen eddig háttérbe szorult. Mint mondják. Lékai bíborosi méltósága új bekapcsolódási lehetőséget biztosított a magyar egyháznak a világegyház életébe is, aminek legjelentősebb mozzanata, hogy majd az új pápa megválasztásában szintén részt vehet. (HIS) szervezeteinek rendkívül érdekes és közérdekű tevékenysé-1 gét, amelyet azok a rádión (elsősorban a Voice of America - n), a tájékoztató központokon (könyvtárakon és kiállításokon), mozgóképeken és televíziós adásokon, valamint a sajtón és kiadványokon keresztül fejtettek ki. A beszámoló a szervezet működésének területi felosztása szerint csoportosítja mondanivalóját s ennek megfelelően öt fejezetre tagozódik: 1. a Kelet-Ázsia és a Csendesóceán, 2. a Szahara-alatti Afrika, 3. Észak-Aírika, Közel- Kelet és Dél-Ázsia, 4. Latin-Amerika és 5. a Szovjetuniót is magában foglaló Európa területén kifejtett tájékoztató tevékenységről ad számot. A jelentésnek külön érdekessége, hogy az éppen arra az időszakra esik, amikor az Egyesült Államok elnökének lemondása, Indokína kommunista elfoglalása és Kissinger külügyminiszter közép-keleti pendliző diplomáciája történt. A kötet értékességét emeli, hogy abban a szervezet által irányított két nagyobb tanulmányról is számadás történik. Az egyik Murphy D. Robert nyugalmazott követ vezetésével a külpolitika kormányzati megszervezésének kérdéseivel, a másik Stanton Frank dr. irányításával az oktatás- és közművelődési kapcsolatok kérdéseivel foglalkozott; mindkettő jelentős újjászervezésre tett javaslatot. A US1A igazgatója, Keogh James külön rámutatott arra a tényre, hogy a szervezet tevékenységéről nemcsak a közvélemény, de még a szövetségi kormányzat hivatalos tényezői sem igen tudnak, pedig annak figyelembevé tele lényegesen elősegítené a különböző tervek egységes megvalósítását. ATOMMÁGLYÁK KIVITELE Washingtoni AP-tudósítás arról számolt be, hogy a General Electric Co villanyáramlejlesztési célokat szolgáló két atommáglya kivitelére kért engedélyt. A szóban | lorgó áramfejlesztő telepekig Dél Afrika fehér kisebbségi I kormányzata több mint 200 millió $-os konzorcium segít bégével óhajtja felépíteni. A konzorciumban a General Electric-en kívül svájci és holland vállalatok vesznek részt. A GE az atommáglyák kivitelére vonatkozó engedélyt a Nuclear Regulatory Commission -tói már korábban kérte, ez a szervezet azonban az engedély megadása előtt hozzájárulásért a külügyminisztériumhoz fordult. A külügyminisztérium az atommáglyák kivitelének kérdésében még nem foglalt állást. VERSPÁLYAZAT A World of Poetry , a költők havi hírlevele országos verspályázatot hirdetett. A pályázaton >— angol nyelven — bármilyen stílusban és bármilyen tárgykörben írt költeményekkel részt lebe venni. A bíráló bizottság igazgatója, Mellon Joseph szerint örülnek ugyan, ha a költemények Amerika fennállásának kétszázadik évfordulójával kapcsolatos tárgykörről szólnak, ez azonban a pólyadíj ak elnyeréséhez nem szükséges. A kitűzött pólyadíjak összege meghaladja az 5000 $-t. A nagydíj 1776 $, a 10 első díj egyenkét 200-200 $, a 10 második díj egyenként 100-100 $, az ugyancsak 10 harmadik díj pedig egyenként 25-25 $. Az így díjazásra kerülő 51 költeményen kívül még további 19 részesül elismerésben. A pályázaton való részvételhez szükséges űrlap a következő címen szerezhető be: World of Poetry, 801 Portola Dr., Dept. 211, San Francisco, California 94127. A verspólyázat határideje: 1976 július 31. EURÓPAI SZEMMEL A clevelandi szépművészeti múzeum (Museum of Art) Amerika európai szemmel (The European Vision of America) címmel rendezett rendkívül érdekes és tanulságos kiállítással ünnepli az ország fennállásának 200. évfordulóját. A kiállítást május 5-től 18-ig naponta külön vezető mutatta be a látogatóknak. Ezt a bemutatást július 14-én, szerdán, majd július 18-án vasárnap, továbbá augusztus 4-én és 8-ón délután V2 2-kor megismétlik. Június 2-án, 10-én, 19-én és 25-én, valamint július 28-án helybeli, június 2-án és július 18-án pedig vendégelőadók tartanak a kiállítással kapcsolatos szakelőadásokat. Július 7-én felnőttek részére külön tanfolyam kezdődik, június 21-től július 9-ig a középiskolai tanárok részére rendeznek szemináriumot (“workshop”-ot). A március 2-án megnyílt “The Prints of Winslow Homer és a “North American Indian”, továbbá a március 23-án megnyílt “Arts of the American Indian” kiállítások folytatólagosan augusztus 1-ig megtekinthetők. A múzeum az idén kivételesen július 4-én, vasárnap is nyitva lesz délután 1-től 6-ig, szerdánként és péntekenként pedig este 10-ig. Akik a elállításokat eddig látták, kivétel nélkül az mondják, hogy azokat érdemes megtekinteni. BÍBOROSOK beiktatása 1 ■ ' Május 24-én VI Pál pápa 19 új bíborost iktatott be méltóságába. A beiktatottak közt volt Lékai László dr. esz! tergomi érsek, Magyarország prímása is. Mint annak idején 1 közöltük, a pápa tulajdonképpen 21 új bíborost nevezett ki TÁJÉKOZTATÁS / Az Egyesült Államok tájékoztatási ügynöksége (a “United States Information Agency”, Washington, D.C. 20547) az 1974 július 1 -tői 1975 június 30-ig terjedő időszakról most adta ki évi jelentését. A 94 oldal terjedelmű beszámoló részletesen ismerteti a USIA világszerte működő HOSOK NAPJAN Az Amerikai Egyesült Államokban élő magyaitoknak —1 akár itt születtek, Jpfcár nem, akár polgárok már; akár nem — hősök napján, a Memorial Day nemzeti ünnepén az idén, az ország fennállásának 200. évfordulóján elsősorban a függetlenségi harcok nagy magyar hősi halottjára, Kováts Mihály ezredesre kell gondolniuk, aki 197 évvel ezelőtt, 1779 május 11-én esett el a charlestoni lovasrohamban. Életének önzetlen feláldozásával betartotta ígéretét, amelyet levelében Amerikába érkezése előtt tett: a szabadság eszméjéhez, új hazájához mindhalálig hü maradt. Büszkék lehetünk rá s még büszkébben idézhetjük emlékét az idei hősök napján. Példáját azóta sokan követték, hiszen már a függetlenségi harcban 141 magyarról tudjuk, hogy amerikai lobogó alatt küzdött; csak azt nem tudjuk, hány halt közülük hősi halált. Az 1860-tól 1864-ig tartó polgárháborúban a magyarok száma már 800 körül volt. Közülük mintegy 100 viselt tiszti rangot (2 altábornagyi, 5 tábornoki, 15 ezredesi, 2 alezredesi, 14 őrnagyi, 15 századosi, sok más főhadnagyi és hadnagyi rendfokozatot), de a legénységi állományban küzdő magyarok is mindannyian vitézül harcoltak, hírt, nevet és dicsőséget szereztek a szabadságszeretetéről világszerte ismert és becsült magyarságnak. Sokan estek el a harc mezején, akik névtelenül is megérdemlik,-hogy büszkén idézzük emléküket. Az első és a második világháború hősi halottai sorában ugyancsak bőven találunk magyar neveket, amelyeknek egykori viselői ma bizonyára ugyanúgy ott száguldoznak Csaba királyfi csillagporos égi országútján, a halhatatatfan harcosok dicsőségétől fénylő hadak útján, mint Európában elesett hős társaik, akik ott a honszerzés, vagy a honvédelem közben, Európa végváraiban és a kereszténység védő bástyáin áldozták életüket az emberiség legszentebb eszméjéért, a szabadságért. ;^(t A hősi halál ősi katonasors minden ország, minden nép történetében, a hősökre való emlékezés tehát egyetemes emberi és elsősorban katona-kötelesség. Nem szabad azonban elfelednünk, hogy a magyar több mint ezer éven át Európa közepén mind katona volt, mert hazáját, nemzeti szabadságát rendre és rangra való tekintet nélkül folytonosan védenie kellett. Még a fal usi jobbágy és a városi polgár is csak az igen ritka béke idején művelhette földjét, űzhette mesterségét, vagy kereskedését nyugodtan. Ha tatár, török, német, osztrák, vagy orosz jött: mind kuruc, keresztes vitéz ’, végvári harcos, hős katona lett. Érsekek és püspökök, világi papok és jámbor szerzetesek, bátor, erős férfiak és gyenge, törékeny nők: egyaránt hősökké váltak. Még a magyar írók és költők is rácáfoltak a régi s általánosnak ismert mondásra, amely szerint fegyverzaj közben hallgatnak a múzsák ( inter arma silent musae ), mert más népek lantosai közt kortántsem akad annyi hős, mint a magyar nép költői között. Ne menjünk a magyar ősidők titokzatos századaiba vissza, gondoljunk csak az augsburgi ütközetből megmenekült hét rokkant regösre, akik a monda szerint életük végéig járták a magyari szállásokat, hogy énekeikkel dicsérjék a hősöket és gyalázzák megmenekült, “életre ítélt” önmagukat és intsék az újabb nemzedéket, mi lesz a sorsa, ha nem lehet hős, ha valaki nem száguldhat fel közük a harc hevében a csillagporos hadak-útjára. Félévezreddel később, a végvári harcokban megrokkant katona-költő, I inódi Lantos Sebestyén buzdítja bajtársait a hősi harcon át a hősi halálra. Balassi Bálint, az első vérbeli magyar lírikus, ugyam ebben a korban már nemcsak buzdít katonadalainak szövegével és dallamával, hanem személy szerint maga is azoknak megfelelő módon él és Esztergom ostroma közben hal hősi halált. Petőfi Sándornak egész életén át az volt a leghőbb vágya, hogy ott essék el a harc mezején. Kívánsága teljesült. Mint tudjuk, Segesvárnál a beözönlő orosz lovasság gázolta halálra, hogy a szent szabadságnak ne csak világhírű költője, hanem hősi halottja is legyen. Az első világháború idején a körülzárt PrsmisI várának védői között Gyóni Géza költeményeit osztották ki, aki maga is a vár bástyáin harcolt, orosz hadifogságba esett és valahol Szibériában halt meg. * * * A második világháború hősi halottainak emlékét Magyarországon már nem őrzik intézményesen, pedig azok < akár a Donnál, akár Erdélyben, az Alföldön, vagy a Dunántúlon áldozták fel életüket a haza oltárán — ugyanannak az eszmének hősei voltak, amelynek érvényesítéséért ezer éven át szakadatlanul ömlött a magyar fajta és a szentistváni gondolatban vele egyetértő s együtt-érző Kárpátmedencei kis népek drága vére. Ez az eszme vitte halálra szánt harcba otthon az 1956-os szabadságharc magyar ifjait és az ázsiai Dél-Koreában meg Dél-Vietnamban az amerikai fiatalság legjobbjait, köztük annyi derék új amerikás magyart is, akiknek nevét, mint például a nagy-clevelandi Boromissza Csabáét, Brenner Tamásét, Száhlender Gyuláét, Várdy Sándorét és Zöldi Gáborét, az idei lősök napján a millió és millió névtelen katonával együtt különös hálával, megbecsülő szeretettel s a hősöknek megjáró tisztelettel kell idéznünk. Ne sirassuk őket, hanem legyünk büszkék rájuk s életünk minden áldozatát olyan rendületlenül helytálló lélekkel lozzuk meg, amilyen — legalább részben > méltókká tehet bennünket az ő hősi halálukkal számunkra biztosított szabad élet lehetőségeinek emberi módon történő eszmei alkalmazására. (Somogyi Ferenc)