Magyar Újság, 1976 (66. évfolyam, 1-50. szám)

1976-05-15 / 19. szám

4. OLDAL MAGYAR ÚJSÁG 1976. MÁJUS 15. MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1825-től 1925-ig ÓRIÁS FÖLDI MARADVÁNYAI A Kaukázus északi részében a szovjet régészek sírdom­bot tártak fel, amelyben 7 láb és 2 incb magasságú ember­óriás férfi és női csontvázára bukkantak. A sírdombot tűz­hányó Iávalerakódásából fényesre csiszolt lemezek alkották, amelyek közül némelyik egy tonnánál is nehezebb. A sír korát 5000 évre becsülik. A sírdomb alapja félhold alakú kőtalapzat, amelynek két szarva közt 27 yárdnyi távolság van. A "TASS” szovjet hírügynökség közlése szerint a csontvázak körül háztartási cikkeket, arany dísztárgyakat, fülbevalókat, nyakláncokat, gyöngyöket és tálakat találtak. SZOVJET KEGYETLENSÉG Az egyik amerikai hetilap “Soviet Cruelty” címmel rövid hírt közölt, amely — a hetilap megjegyzése szerinti— a KGB, a szovjet biztonsági szervezet szükségtelen kegyet­lenségéről tanúskodik. Svetlana Alliluyeva, Sztálin Joszif 50 éves leánya, aki kilenc évvel ezelőtt menekült ki Oroszországból és végül a New Jerseyben lévő Princeton telepedett le, karácsonyra csomagokat küldött Moszkvában lakó két gyermekének, a 30 éves Joszifnak és a 25 éves Katjának. A csomagok felbontatlan visszajöttek. Azt pecsételték rájuk: "Vissza a feladónak . Ez az egyszerűnek és jelentéktelennek látszó eset mu­tatja legjobban, hogy a szovjet rendszer milyen embertelen és kegyetlen. ii r ben lehetséges, hogy lyukacsodás áll be. Ez is hasonló JÓKAI MÓR A magyar széppróza legkiválóbb művelője mindmáig' l Jókai Mór, aki az Ásvai Jókay-család sarjaként 1825 február ; 18-án, Komáromban született. Apja Ásvai jóka-y József hites ügyvéd és megyei árva gyám, anyja Pulay Mária volt. i Elemibe szülővárosában járt; középiskoláit is ott kezdte, két évig Pozsonyban folytatta, de apja halála után Komá­romban fejezte be. Költői tehetsége már gyermekkorában kitűnt. 9 éves volt, amikor első verse nyomtatásban meg­­* jelent. A gimnáziumban angolul, franciául és olaszul is megtanult. A második bölcseleti osztályt Pápán végezte, ahol Petőfi Sándorral és Orlai Petrich Somával meleg ba­rátságot kötött. Jogot Kecskeméten tanult; Pesten jurátus­­kodott s 1846-ban ügyvédi oklevelet szerzett, de már 1847- ben az Életképek című lap szerkesztését vette át. Petőfi .Sándorral együtt az ifjúsági mozgalom élére került s az 1848-as márciusi eseményekben is fontos szerepet játszott. .Március 15-én este a Bánk bán ünnepi előadásán talál­kozott Laborfalvi Rózával, a Nemzeti Színház akkor már neves művésznőjével, akit augusztus 29-én édesanyja és leg­jobb barátja, Petőfi Sándor ellenzése dacára oltárhoz vezetett. 1849 február 22 -én Debrecenben “Esti Lapok ’ címen új lapot indított,2"’ Pest felmentése után, június 4-én pedig a Pesti Hírlap ot indította meg, újra. A kormányt Sze­gedre is követte. A világosi fegyverletételt követően Görgey Artúr táborából a Bükk-hegységbe menekült s öt hónapon keresztül Tardona községben rejtőzködött.2 ’ Amióta Pestre visszatért, minden idejét a széppróza művelésének szentelte. Az 50-es években írta meg bárom nagy történeti regényét, az “Erdély aranykora -t, a “ lörökvilág Magyarországon -t és A janicsárok végnapjai’’-t, valamint két nagy társadalmi regényét, az Egy magyar nábob -ot és a Kárpáthy Zoltán -t. A 60-as években szépirodalmi tevékenységével párhu­zamosan politikai szerepet is játszott. Nemcsak mint hír­lapíró, hanem mint — 1861-tői — országgyűlési képviselő Is, gyakran tett jó szolgálatot pártjának és a kormánynak. 1’’ 1896-ig nem egyszer több kerületben is megválasztották. A Magyar Tudományos Akadémiának 1858-ban le­velező, 1861-ben rendes, 1883-ban tiszteleti, 1892-ben igaz­gató tagja, a Kisfaludy-Társaságnak 1860-ban rendes tagja p5?tt. A Petőfi-Társaság 1878-ban az ő elnökletével alakult Vneg. A Magyar Tudományos Akadémia 1890-ben A ten­­«jjjsjerszemű hölgy ”, 1893-ba n pedig a "Sárga rózsa című re­gényét az 1000 forintos Péczely-díjjal jutalmazta, 1876-ban ggi király a Szent István Rend kis keresztjével, 1896jban a KPro litteris et artibus érdemrendjelvénnyel tüntette ki, S>897-ben pedig a főrendiház tagjává nevezte ki. 50. és 60. Születésnapján, valamint írói tevékenységének 50. évfordu­lóján a társadalom részesítette páratlanul álló ünneplésben. gAz utóbbi alkalommal a szerb király a Szent Száva Rend -nagy keresztjével tüntette ki. a főváros és több más város díszpolgárává választotta, a budapesti egyetem díszdoktorrá »«vatta, műveit 100 kötetes díszkiadásra gyűjtötték össze s £|894 január 6-án az ünnepségek rendező bizottsága 100.000 ^forintot nyújtott át Jókainak szerzői tiszteletdíjul.246’ Felesége, akinek családi neve Labor falvi Benke Judit volt s aki 1817 április 8-án született Miskolcon, a világra­szóló ünneplést már nem érte meg; 1886 november 20-án Slhúnyt. 1899 szeptember 16-án az ünnepelt írófejedelem wjra házasságot kötött. A 20 éves Nagy (Gross) Bella szín­{lűvésznőt vette feleségül, aki, a Vígszínház tagja volt, férje edvéért azonban a színjátszástól teljesen visszavonult. Jókai népszerűségét új házasságkötése alaposan meg­tépázta, ezért a közéleti szerepléstől mindinkább visszavo­nult. Az utolsó meleg ünneplésben akkor volt része, amikor t900-ban a párizsi világkiállításon járt, ahol műveit is bé­nították, Glaretie Jules 247’ vezetésével a francia írók és »művészek hódoltak előtte illő tisztélettel. 1903 végén és *4904 elején a telet feleségével és annak családjával együtt Nizzában töltötte. Hazatérése után megfázott, tüclőgyúlla­­dást kapott s 1904 május 5-én meghalt. A nemzet saját ^halottjaként fejedelmi pompával temette el, 1921 május §21-én szobrát (Ctrobl Alajos alkotását) a budapesti Jókai­­téren országos ünnepség keretében leplezte le, 1925-ben {pedig születésének századik évfordulóját ülte meg a leg különbözőbb ünnepségek egész sorozatával. Munkásságát az utóbbi alkalommal az országtól elszakított szülővárosá­ban, sőt minden nagyobb külföldi városban is méltatták. 1975-ben ország- és világszerte megemlékeztek születésének I 50. évfordulójáról is. | r * * * jfitr' Irodalmi működése — a saját maga megítélése szerint — bárom korszakra osztható. Az e Iső 1842-től 1860-ig tart. TEbben az időben egyrészt Petőfi Sándor népies költészeté­nek, másrészt a francia romantikusok regényirodalmának irányát követi. A széppróza művelésében Hugo Victor és Sue Eugene módszereit alkalmazza. Második korszaka 1860- tól körülbelül 1880-ig terjed, amikor főként verseket és tár­sadalmi regényeket ír. Harmadik korszaka 1880-tól élete végéig politikai verselését és drámaírói tevékenységét fog­lalja magában. Ez a korszakos felosztás azonban éppen olyan fogyatékos, mintha tárgyi alapon romantikus, társa­dalmi, népies, drámai és emlékirat-jellegű alkotásait akar­nánk külön-külön csoportosítani. Jókai ugyanis írói tevékeny­ségének minden korszakában és műveinek minden megje­lenési alakjában ugyanaz a páratlan egyéniség, utolérhe­tetlen alkotó művész. Találóan állapítja meg róla Farkas Gyula, hogy "az •élet keserű tapasztalatai nem változtatnak jellemén, mind­végig olyan hívő idealista marad, mint amikor még Petőfivel 'készült a barrikádokra rohanni. Az évek hosszú sora elsu­han felette és alig hagy nyomot lelkén: benne él hősi él­­jményekben gazdag ifjúságában, Kárpáthy Zoltán korában, *ííi szabadságharc mítoszában. Körülötte lassan megváltozik Ja világ, új írók tűnnek fel itthon és külföldön: Tolsztoj, /Dosztojevszkij, Zola. Számára még mindig Victor Hugo »•világít, Dumas, meg Dickens. Első regényéről, a Hétköz­it FLORIDAI HÍREK • ; " > ■■ • • ; , ■. :,rA- -V ■' M V SARASO I A — A Közép-Floridai Magyar PresbyteJ rián Egyház Nt. Balogh István lelkipásztor vezetésével fele­­kezetközi magyar istentiszteletet tartott a “Salvation Army” templomában orgonázoil Nt. Balogh Istvánná. Szép számú hívő gyűlt össze és 45-án vettek Úrvacsorát. Megjelent Bárczay Zoltán presbiter és neje Anna, a Női Kör jegyzője, Pataky Betty, a Kör elnöke. A Sarasotai Petőfi Kör elnöke, dr. Bognár Kálmán, Simon Albert és neje Gizella, dr. So­mogyi Pál segédkezett a szolgálatban. Az istentiszteleten minden felekezetű magyar vett részt. LAKELAND — A Közép-Floridai Presbyteriánus Egyház elfogadta Bodó Mátyás és J. P. Skinner építészmér­nökök tervrajzát a társadalmi terem és konyha nagyobbítá­­sáról és átépítéséről. A terveket beterjesztették jóváhagyásra a város tanácsához. A nagyobbításra égető szükség van, mert oly nagy az érdeklődés az egyház eseményei iránt, hogy a múltban mindenkor kiszorultak egyesek a teremből. Az egyház május 16-án tartandó díszebédjének szóno­ka, Wass Albert, világhírű magyar író lesz. A rendezőség minden nőt virággal ajándékoz meg. Színvonalas műsorról gondoskodtak. Az ételeket ismét Deák Ferencné, Balázsik Erzsiké, Lakatos Béla és neje, Kucsma Anna, Edelhauser Gyula és neje, Mihalkó Boriska és a többi közismerten ügyes szakácsnő készíti. ISKOLATÁBOR - NYARALÓTÁBOR Fillmore, N. Y. 1976. julius 4-25 A Magyar Cserkészszövetség ismét megrendezi a nyá­ri iskolatábort, ezt a kitűnő nyaralótábort, ahol gyermekeink egészséges, szép környezetben, játék és szórakozás mellett tanulnak magyarul. A tábor nemcsak cserkészek, de minden magyar gyer­mek számára nyitva áT Atábor vezetőjét képzett fiatal ttanárnők segítik mun­kájában. A tanulás mellett kirándulások, sportversenyek te­szik élvezetessé és élményekben gazdaggá a nyaralás bá­rom hetét. Résztvehet minden magyar fiú és leány 9-15 éves ko­rig. Heti tábordíj 75 dollár. Több gyermek után árenged­mény. Szívesen közvetítünk kérvényt tábordíj kedvezmé­nyért a magyar egyesületek, biztosító társaságok, gyárosok fekí. Kérjük, hogy a kérvényeket a gyermek életleírásával és családi és anyagi helyzetről való részletes tájékoztatással támasszák alá. Kérem a szidő két, hogy ne mulasszák el ezt a lehető­séget gyermekeik magyarságtudatának erősítésére. A táborparancsnokság a tábort két abáborra osztja. A fiatalok táborát Et. Jaschkó Balázs S.J. vezeti, a ma­gyarságismereti tábort pedig — ahol történelmet és iroda­lomtörténetet tanúnak — Ft. BoWáry Pál és Dr. Papp Gá­bor, a Clevelandi Magyar Iskola vezetője. Itt lehet meg­szerezni a Magyar Cserkészszövetség áTd a cserkésztiszti képesítéshez előírt magyarságismereti érettségit. Ahol nin­csen magyar iskola, onnan az érettségizni kívánók már most kérjenek anyagot a Clevelandi Magyar Iskolától, 16403 Southland Ave, Cleveland, Ohio, 44111. JELENTKEZÉSI HATÁRIDŐ: JUNIUS 1 A Fillmore N.Y.-ban július 4-25 között tartandó isko­­latábor-nyaraló-táborra június 1-ig lehet jelentkezni. Szük­séges, hogy a tábor megnyitása előtt legalább egy hónappal tudjuk a résztvevők pontos számát és életkorukat, mert két altábort terveztünk ugyan, de a jelenkezők számtól függően esetleg több altábort kell szerveznünk. A magyarságismereti táborban lehet letenni a Magyar Cserkészszövetség által a cserkésztiszti képesítéshez előírt magyarságismereti érettségit. Kérjük a kedves szülőket, hogy minél hamarább, de legkésőbb a megadott határidőig: június 1-ig, jelentsék be gyermekeik részvételét. Thurner Klára cscst. táborparancsnok 1927 S. Greén Road Cleveland, Ohio 44121 (1898), "Az én életem regénye (1901), "Az egetverő asz­­szonyszív” (1902), "A mi lengyelünk (1903) és “Ahol a pénz nem Isten” (1904). Jókai minden művének a változatos regényesség, a va­lóban romantikus jelleg biztosított sikert. Képzelete bámu­latos korlátlansággal csapong térben és időben egyaránt,2’1’ de bárhova ragadja magával olvasóját, azonnal megteremti a kort, a színhelyet, ahogy elindítja a regényt. Hőseivel | azonosulni tudunk, ott vagyunk, ahol ők, azt látjuk, amit ők, együtt érzünk velük és ha meg kell valami miatt szakítanunk a történet olvasását, türelmetlen és boldog várakozással lessük a pillanatot, hogy újra folytathassuk és belépjünk abba a csodálatos világba, amit Jókai teremtő fantáziája elénk varázsol .256’ Pedig a bírálatok szerint, amelyek Gyulai Pál és Péterfy Jenő nyomdokain újra foglalkoznak Jókai al­kotásaival, szinte egyöntetűen azt állapítják meg, hogy a Jókai-regények szerkezete laza, meseszövése valószerűtlen, korrajza felületes, jellemzése pedig eltúlzott, mért alakjai vagy angyalok, vagy ördögök, hol szentek és hősök, hol elvetemült gonosztevők, tehát nem igazi emberek. Ezekkel a megállapításokkal szemben általában azt szokták mon­dani, hogy Jókait <— mint regényírót — nem bírálni, hanem olvasni kell. Nyugodtan hozzátehetjük ehhez, hogy igazán és helyesen csak mesemondóként értékelhetjük, mert így tanított és így szórakoztatott, ez volt írói hivatása. Arról sem szabad elfeledkeznünk, hogy Jókai nemcsak abban volt első, hogy az ország határain belül — a nemzeti társadalom minden rétegére kiterjedő — osztatlan, széles körű olvasótábort toborzott, hanem abban is, hogy az ország határain kívül az ő regényein át ismerték meg az addig ismeretlen országot, annak népét és irodalmát. Művei közül a múlt század végéig 137 német, 48 lengyel, 30 orosz, 23 angol, 22 cseh, 16 finn, svéd és szerb, 7 francia és olasz. 6 dán, 4 holland, 2 román és szlovén, 1 pedig horvát for­dítósban is megjelent.2"’ Jókai tehát a külföld felé is külde­tést teljesített, amikor hazáját kissé regényes beállítottság­gá! ugyan, de az elbeszélő közvetlenségével s a mesemondó lelkesedésével feltárta a világirodalom olvasótábora előtt, ahol magának is méltó helyet biztosított.258’ Mesemondói jellegzetességének természetes megnyilat­kozása. a regényesség (a romanticizmus) nemcsak történeti, hanem társadalmi regényeiben is állandóan érvényesül. Ennek tulajdonítható az a moridaszerű beállítottság, amely­ben a reformkor hősei és kortársai is szerepelnek regényei­ben.20’ Ö magát ugyan büszkén realista regényírónak vallja, f arkas Gyula helyesen állapítja meg, hogy az ő relitása a népmeséé, a János vitéz -é”,26n> népiesnek mondható meg­nyilatkozásaiban, magyar alakjainak és a magyar tájaknak leírásában azonban utolérhetetlenül és valóban reális. A legkézzelfoghatóbb példa erre híres pusztai regénye, a “Sárga'rózsa”. Népies vonatkozásokban mindik természetes és valószerű, alakjai mindig mesterkéltség nélkül, a való­ságnak megfelelő ábrázolásban jelentkeznek. A prózairoda­lom népies, jellege Jókai műveiben bontakozik ki először a maga hamisítatlan jellegzetességével. * * * Jókai másirányú írói tevékenysége a köztudatban elho­mályosult, pedig a vers- és drámaköltészet, valamint a hír­lapírás terén is jelentős volt. Szívesen és gyakran verselge­­tett 1896-ban a fővárosról írt költeményeit Budapestnek emlékül címmel külön is kiadta. Legfigyelemreméltó bbak szatirikus politikai versei. A drámaírás terén első alkotása 1842-b en a * Zsidó fiú volt, amelyet jambusokban írt s miután Petőfi Sándor letisztázta, a Magyar T udományos Akad émiához is benyúj­tott. ahol azt Vörösmarty Mihály és Bajza József jutalomra ajánlotta, de csak dicséretben részesítették. A drámaíráshoz később is gyakran visszatért, alkotásainak száma ezen a téren közel 20. Több regényét is feldolgozta. Nevezetesebb színművei: "A szigetvári vértanúk”, “Könyves Kálmán , Dózsa György”, “A fekete gyémántok ”, “Az arany em­ber” és a “Levente”. A Nemzeti Színház fennállásának 50. évfordulójára “Olympi verseny” címmel ábrándképet, a Vígszínház megnyitására "A Barangold címmel vígjátékot írt. Másik vígjátéka "A murányi hölgy volt. Hírlapírói tevékenysége és szerkesztői munkássága nemcsak politikai, hanem szépirodalmi vonatkozásban is korszakalkotónak mondható. A szépirodalmi lapok közül különösen Vahot Imre "Remény és Festeticb Leó gróf “Dé­libáb” című lapjait támogatta. A "Vasárnapi Újság” alapí­tásában, szerkesztésében is részt vett, sokáig főmunkatársa maradt. 1856-ban "Nagy Tükör’ címmel humoros füzet­sorozatot, 1858-ban pedig “Üstökös’ címmel élclapot indí­tott, amely Jankó János rajzaival hetenként jelent meg és jellegzetes alakjaival, a politikus csizmadiával, Tallérossy Zebulonnak, meg Kakas Mártonnal országszerte nagy nép­szerűségre tett szert. Ez volt az első magyar élclap, amely azután is sokáig fenn tudott maradni, miután 1880-ban szer­kesztését Jókaitól Szabó Endre261 ’ vette át. Sokoldalúságát mutatja, hogy emlékiratokat, életrajzo­kat, útleírásokat,262’ sőt még “Kertészgazdászati jegyzetek”-et is kiadott. Nyelve rendkívül gazdag, színesen szemléletes és vál­tozatosan élénk. Szókincse bőségesebb, mint bármelyik más magyar íróé. A nyelvújítás számos szavát felelevenítette, fő­ként azonban a népi nyelvből merített,263’ sokszor tájszólási szavakat és kilejezéseket is használt. Nyelvezete —- bár néha némi kis pongyolaságot árul el, itt-ott latinizmust, vagy germanizmust is találunk benne —< könnyedén folyó, ízes, természetesen választékos, élvezetes és gyönyörködtető. Be­mutatása céljából A lőcsei fehér asszony előszavából idézünk: ............; _ ........ ... .. . sí — Folytatjuk — JEGYZETEK 26°) Farkas i. m. 252. oldal. 261> Szabó Endre (18491-924) k váló író és hírlapíró volt. 262) Ilynek- ‘‘Emlékeim , Eleiemből , Negyven év vissz­hangja”, “Utazás egy sírdomb körül , “Gróf Benyovszky Móric életrajza . Rudolf trónörökös felkérésére részt vett Az Osztrák- Magyar Monarchia Írásban és képben’ című nagy föld- és néprajzi gyűjtemény szerkesztésében is, 26!) lólli Veremund i. m. 455. oldal. napok - ró I (1846) komáromi földije, Tóth Lőrinc ír kritikát. Ennek a bírálatnak értékelésén a későbbi Jókai-tanulmá­­nyok sem változtatnak sokat: az ifjúkori műben benne van már az egész Jókai ,248’ a több mint hat évtizedes írói pálya­futás bőséges termése mégis szédületes változatosságról és hatalmas fejlődésről tanúskodik. Jókai legelsősorban regényíró, pedig regénye »—< mint Szerb Antal írja — nem magasabb rendű regényi hiányzik belőle a világnézeti nyugtalanság, az istenkereső szándék, hiányzik belőle a kielégíthetetlen lélektani kíváncsiság !;2"’ mégis mint regényíró töltött be különleges irodalomtörténeti szempontból jelentős küldetést, a magyar öntudat megerősí­tése terén rendkívül fontos hivatást és szerzett magának halhatatla nságot, fajtájának viszont idegenben is megbe-1 csülést. Előtte a magyar szépprózát mesterkélten dagályos ter-1 jengősség, hosszadalmas leírások unalmas körülményessége és magyarázgatások, észrevételek bőbeszédűsége jellemezte, újabb művelőinek regényeiben ráadásul még bizonyos ide­­genszerűség is hatalmába kerítette. Jókaival a szépprózában is megszólal a magyar népmesék nyelvezetének természetes üdesége és megnyerő, kedves közvetlensége. Hősei magya­rok^ ismerősök s ha történetesen idegenek is, mindig a ■ magyar szellem világában élnek, a magyar világnézet sajá­tos követelményeinek megfelelően gondolkoznak, éreznek és c&elekesznek. Új irány ez, amely mégis ősi hagyományok talajába ereszti gyökereit s a népmese meg a János vitéz és a "Toldi” meg a népmonda lelkiségének 'valószerűségé- [ bői valami csodálatos varázserővel a magyar öröklét utolérhetetlen magassági felé szárnyal, hogy regényeit ma­gyar népi és nemzeti jelentőségükön túl általános emberi szempontból is jelentékenyekké tegye.250’ Hírnevét már a szabadságharc előtt megjelent írásai megalapozták, a függetlenségi harcok idején tanúsított ma­gatartása nagy mértékben fokozta, igazi népszerűségét azonban csak a világosi fegyverletételt követő elnyomatás éveiben szerezte meg. Forradalmi és csataképek 1848- és 1849 bői” című elbeszélés-gyűjteményének két kötete (1850- ben), majd Egy bújclosó naplója címmel újabb novellás kötete a forradalom utáni időkből (1851-ben) ugyan még Sajó írói álnévvel jelent meg, de már előkészítette azt az írói hivatást, amelyet a Gondviselés akaratából be kellett töltenie. Elbeszéléseinek 3 kötetes újabb gyűjteménye, a Hangok a vihar után és Históriai beszély -e, A két­­szarvú ember igen előnyösen készítette elő az olvasóközön­séget három történeti regényének, a két kötetes Erdély aranykorá”-nak (1852), a három kötetes lörökvilág Ma gyarországon”-nak (1853) és az ugyancsak három kötetes “Janicsárok végnapjai -nak igen kedvező fogadtatására. Kortörténeti hűség szempontjából bőven akadtak ezekben kifogásolható részek, mondanivalóikat azonban mindenki megértette. Az eltiport magyarság a múlt példáiból erőt merített; öntudatra ébredt és reménykedni kezdett. Jókai máris betöltötte nemzeti szempontból szinte Iegíontosabbnak minősíthető írói hivatását, amelynek szolgálatában azonban társadalmi regényeivel még tovább ment. A négy kötetes Egy magyar nábob (1853-54) és Kárpáthy Zoltán (1854) már nemcsak vigaszt nyújtott, hanem tettekre is sar­kalt. “A magyar nemzet története regényes rajzokban | (1854) , a három kötetes Csataképek a jelenlegi háborúból • (1855) és számos más műve mind különleges hivatásából fakadt. i 1 Halhatatlanságát a magyarság nagy mesemondója szerepének betöltésével biztosította. Regényei, hosszabb-: rövidebb elbeszélései, drámái s a széppróza keretein kívül eső hírlapi cikkei, versei a magyar irodalom legtermékenyebh írójává tették. "Nemzedékek hosszú sora az ő könyveiből ismerte és szerette meg a magyar hazát, bevándorolt idege» nek ezrei tőle tanulták meg a magyar nyelv csengését ,2 ’ Farkas Gyulának ez a megállapítása jogosít fel bennünket árra, hogy rámutassunk: Jókai a maga korában sokkal több volt, mint népszerű regényíró és a magyarság nagy mese­mondója. Az ország népének és az általános levertség álla» potéból mindinkább öntudatára ébredő nemzet fiainak lelkes tanítómestere lett, aki az élet minden jelenségének megértéséhez és a magyarság minden időszerű kérdésének megoldásához nagy mértékben hozzájárult, mert akár tör­téneti, akár társadalmi regényt vagy elbeszélést írt, valójá­ban mindig tanílómesét és példabeszédet mondott, amely­nek tanulságát, végső következtetését az olvasó maga vonta le s ezért feltétlenül követte is. Ez az a valami Jókai regé­nyeiben, ami — Szerb Anted véleménye szerint — több a szórakoztató olvasmánynál s ami halhatatlanná, írásait ma is keresettekké s időszerűekké teszi. A nemzetnek ugyanis a magyarság jelenlegi adottságai közt ugyanúgy, vagy talán még fokozottabb mértékben vigasztalásra és bi­zalomkeltésre van szüksége, mint 100 évvel ezelőtt, amikor "Jókai a magyarság jótevője volt .253) Beniczky Ádámné rendkívül találóan mutat rá, hogy Jókai műveit a bennük megnyilatkozó eszme teszi ma is vonzóvá számunkra. Mert hősei mind egy-egy nagy nem­zeti eszme hordozói. Hősei szinte emberfeletti hősmondai alakok. Olyanok, amilyeneknek mi, magyarok, úttörőinket, bajnokainkat, mártírjainkat, nemzeti hőseinket akarjuk látni. Ezeknek a hősöknek a sora a nemzeti függetlenség, a sza­badság és a haladás eszmét hordozza. Szentirmay Rudoll (a Kárpáthy Zoltán .’’-ban) a nemzeti egységért mozgósít, a Baradlay-fivérek ( A kőszívű ember fiai -ban) az önálló nemzeti hadseregért érvelnek, az “Új földesúr Garamvöl-i gyije az ellenállást kívánja erősíteni é54’ A példák felsorolását még sokáig lolytalhatnánk, ezért csak néhány ismertebb művének megemlítésére kell szorít­koznunk. Ilyen a sok közül: "A magyar előidőkböl (1855), "A régi jó táblabírák (1856), A politikai divatok (l864), a Mire megvénülünk (1865), "A szerelem bolondjai (1869), a “Fekete gyémántok" (1870), "És mégis mozog a föld!’’ (1872), “A jövő század regénye (1872-74), Az arany ember (1873), az Egy az Isten (1877). A név­telen vár (1877), a Rab Ráby és a Szabadság a hó alatt ’ (1879), “Szeretve mind a vérpadig (1881! történeti regény a Rákóczi-korból), a Bálványos vár (1885), A lő­csei fehér asszony (1885), Aki szívét a homlokán hordja (1886), "A tengerszemü hölgy és a “Szegény gazdagok (1890), a Vén emberek nyara”, a “Sárga rózsa (pusztai regény), a “Fráter György (legjobb történeti regénye) és A két Trenk (1894), a De kár megvénülni (1896), A barátfalvi lévita’ (1897), Öreg ember nem vén ember

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom