Magyar Újság, 1976 (66. évfolyam, 1-50. szám)

1976-02-19 / 8. szám

8 OLDAU MAGYAR ÚJSÁG 1976. FEBRUÁR 10, 15. SZÁMÚ KERESZTREJTVÉNY GRÓF SZÉCHENYI ISTVÁN Soka nem leket eleget visszagondolni arra a valókan Iegnagyokk magyarra, aki egymaga tökket tett Hazájáért, mint néhány század összes más magyarja együttvéve. Mert Széchenyi nem szónokolt, kanéin cselekedett. Ebben a rejtvényken egyik sokat idézett mondását találjuk a vízsz. 1. függ. 30., vízszl. 51., függ. 25. és vizsz. 79. sz. sorokban. Ma is tanúiba tunk tőle: szavak kelyett tettekkel bizonyítsuk magyarsá­gunkat. VÍZSZINTES SOROK 1. Széckenyi mondásának első része, zárt betűk: M,H,0,G. 15. Széckenyi egyik legnagyszerűbb alkotása, névelővel. 16. Néha a beteg­ség is teszi. 17. Vissza: utolsó két □ betűi felcserélve: haragszik. 18. Ma után következik <—< és utolsó 5 CU-ban: ÁAY. 20. L..................... y. Ezt is Széckenyi konosította meg Hazánkban. 23. Tengerek, angolul. 24. Vallásrövidítés. 26. Keresztül. 27. Női név. 29. Egyik gyermekem. 31. Kettősbetű. 33. Szamár — angolul. 35. Bekenő egynemű betűi. 36. Ma­gyar király előneve. 38. Igen oroszul. 39. Vissza: ezen a kelyen. 40. Nál-nél németül. 41. K . . . . t, fémes elem, (kék) festék gyártásához használják. 42. Lángol. 43. Vissza: gödröt készít. 44. Széckenyi két könyvének címe. 47. Angol női név, zárt □: A. 48. Ózd betűi keverve. 50. Befejezés. 51. Vissza: az idézet harmadik része. 53. Elsőrendű jel­zése. 54. Egy németül. 55. Állami jövedelem. 57 . ÁY. 58.............me­lyik, bármelyik. 60 Ruha fele. 61. Félig csikós. 63. Az ártó. 66. Győri sportegylet volt. 67. E-vel a végén: Árpád apánk anyjának neve. 69. Sípoló egynemű betűi. 71. Római 501. 72. Szaglószerv. 74. Dolgozó­­szoba (vagy barlang) Amerikában. 76. Szamárkang. 78. Költemény. 79. Az első és utolsó □ betűi nélkül: az idézet utolsó része. 84. Lángol­nia. 85. Nem ilyenre. 86. Ékezet nélkül: becézett Etelka. 88. Enyém latin nőnemben. 89. Vissza: Ennek bevezetésével, illetve itt: ezzel ^ indította meg Széckenyi a forgalmat a Dunán és a Balatonon. FÜGGŐLEGES SOROK 1. Kommunista kínai vezető. 2. Talpon lévő. 5. R-rel a végén: nagy­község Vas vm-ben. 4. Vissza: hármas találat a lottón, névelővel. 5. Fordított angol szikla. 6. Kötlői sóhaj. 7. Falevél a szélben. 8. 1 ádé egy­nemű betűi. 9. Bölcsen. 10. Nílus idegen nyelven. 11...................... . . . -zás, Széckenyi egyik csodálatos munkája, zárt □: SZ. 12. U.............. meleg téli mellényke. 13. ÁUP. 14. Női név becézve. 19. Ezt is Szé­ckenyi alapította a tudományok ápolására. 21. Vízinövény. 22. Svéd tudós, a dinamit feltalálója. 29. Épület része. 30. Az idézet második része. 32. Széckenyi egyik könyvének címe. 34. Kedves, előzékeny. 37. János vitéz barátja. 40. Csatorna és folyó az Alföldön. 41................ .­szentség, Eucharistia. 45. Betű kiejtve. 46. IÉ. 49. Fém. 52. Varázslat eleje. 56. Nóta. 59. Rámáz. 61. (Tréfából?) ellopja. 62. Erősítő kötő­szó. 64. Vissza:................ám, Trencsén vm.-i családból származó 1848-as honvédezredes volt. 65. Ételízesítő. 68. Idegen női név. 7z. Hájas. 73. RVZ. 75 Fordítva: nem fönn. 76. L-Iel a végén: bordalok szava. 77. Légy bátor! 80. Heg betűi keverve. 81. Bolsevista része!. 82. Ili élned s ka . . . d kell. 83. SAA. 87. Növény része. Megy a kislány... Pattogósán. Népdal. •5pp. Megy a kis-lány a Du-ná - ra. is el - men - nék u - tá - na. ej, ha én őt el - ér-hét - ném, m niü Jaj, be gyen-gén meg- ö- lel - ném. 2. Nénémasszony éppen jóhor, 3. Rongyos a bend háza vége, Fiatal volt bend is egyhor. Ragyás a bend lány bépe. Meghálálom jó fiúval, Adja nékem bend a házát, Boldoggá teszi egy szóval. Megcsóbolom a bend lányát. 4. Rongyos a bend háza vége, Piros a bend lánya bépe. Adja nébem bend a lányát, Megcsinálom a bend házát. II VIKTOR EMANUEL (1820-1878)1 olasz király nemes gondolkozású, jó uralkodó volt, akit még a legalacsonyabb sorsú alattvalójának életkörülményei is ér­dekelték. Élt Aostában egy öreg levélhordó, ki Aostából Gig nodba hordta a postát. Egy ilyen útja alkalmával, amikor Gignodból hazaigyekezett, a magas hegyi ösvények között lóvikar lepte meg. A derék ember emiatt csak nagyon nagy fáradsággal tudott előrehaladni, de nem akart elcsüggedni és hangosan buzdította magát kitartásra: ' Nem kell megijedni! A bátorító szavakat többször megismételte, egyszer azonban nem csekély bámulatára szava visszhangra talált és csakhamar össze is találkozott a szavát visszhangoztad idegennel, egy délceg vadásszal. A két hegyi utas nyomba össze is barátkozott és mivel egy ideig egy irányba haladt az útjuk, beszélgeni kezdtek. Az öreg levélhordó ekkor korát jellemző bőbeszédűséggel elmesélte a vadásznak, hogy na­ponta kat-két órát kell járnia a hegyi ösvényeken, elmondta egész családja élettörténetét és a többek között azt is, hogy van egy fia, ki az ötödik gyalogezredben szolgál káplári rangban. Megemlítette azonfelül, hogy noha nagy könyebb­­ségére volna, Ka öreg korára fiát nem kellene nélkülöznie, mégsem akarja, hogy fia szabadságoltassa magát, mert azt óhajtja, hogy jó katona legyen belőle. Legfőbb vágya az lenne, hogyha fiát a modenai katonai akadémiára küldhet­né. A vadász nagy érdeklődéssel hallgatta az öreg levél­­hordó beszédét és amikor Varineybe érkezve elvált tőle, egy aranyat akart neki adni. Az ősz ember azonban büszkén utasította vissza a pénzt, mondván: —< Én őfelsége szolgálatában állok, alamizsnát nem fogadhatok el. Csak őfelségének van joga szolgáit megaján­dékozni. A vadászt nagyon meglepte az öregember magatar­tása és csúfolódva mondta: — Óh, a király csak az adót tudja behajtani. Az ugyan nem sokat törődik a szegény emberekkel. Az öregnek szemmel láthatóan nem tetszett ez a beszéd és haragosan figyelmeztette az ismeretlen vadászt, ne be­széljen ilyen hangon a királyról ezen a vidéken, mert még az utcán játszó gyermekekkel is megjárhatja emiatt. A be­szélgetés ezzel meg is szakadt és a két hegyi utas elvált egymástól. Néhány hét múlva az öreget nagy meglepetés érte. Le­velet kapott a fiától, aki azt írta neki, hogy egyenesen a ki­­lály parancsára fölvették a modenai katonai akadémiára. Egy reggel pedig a pólgármestér magához hívatta az öreg postást s e szavakkal adott át neki nagyobb pénzösszeget: Csak a királynak szabad pénzt ajándékoznia alkal­mazottai részére; fogadja el tőle ezt az összeget. Ekkor tudta meg azután az öreg, hogy az a rejtelmes ismeretlen vadász, akivel a hegyekben találkozott, maga 11. Viktor Emánuel király volt. MOLIÉRE, a hires francia vigjátékíró egyik darabbemutatója al­kalmával a nézőtérről hallgatta végig az előadást. Nem akarta, hogy felismerjék s így a hátsó sorok egyikében he­lyezkedett el. Előtte egy fialal pár üldögélt, akik az előadást állandó sutyorászásukkal meg-megzavarták. Moliére egy ideig tűrte <—< hiszen ő kívülről is tudta már a darabját, <— csupán a színészek játéka érdekelte. Ké­sőbb azonban már idegesítette a sok beszélgetés. Előreha jolt s letompítva a hangját, a párra szólt: (j- De kérem, mi lesz? Hiszen egy szót sem lehet hal­lani! A leány hátrafordult dühösen és végigmérté az irót. — No hiszen csak — válaszolt pergő nyelvel, <— az kéne. hogy kihallgassa a beszélgetésünket . . . Nem szégyen!i magát? Maga tolakodó. A MOLY IRTÓSZER Egy alak bemegy a drogériába és valami szert kér moly ellen. A drogista moly elleni golyócskákat ajánl, a vevő vesz ötven darabot. Másnap újra bejön az illető és száz darab golyócskát vesz, harmadnap kétszázat, negyednap háromszázat! A dro­gista csodálkozva kérdezi: — Minek kell ilyen sok molyirtószer uraságodnak? < Azért — feleli a vevő, mert nagyon sok golyócs­ka kárbavész, ameddig az ember egy molyt eltalál vele. SCHOPENHAUERT, a nagy német filozófust egy társaságban megkérdez­ték, hogy kik okosabbak az emberek közt: a férfiak vagy a nők? — Hm mosolyodott el a filazófus — minden bizonnyal a nők. i—« Honnan tudja ilyen biztosan? i—> kérdezték. —- Mert a nő a férfihoz megy feleségül . . . viszont a férfi a nőt veszi el . . . HANS HERRMANN-t a múlt század jeles német festőjét, mint minden híres embert, sok kezdő művész felkereste, hogy krittkát kapjon készülő művéről. Hans Herrmann szeretett segíteni a fia­talokon, ha tehetséget látott bennük, de ha érdemtelennek találta, akkor gúnyosan és érthetően megmondta a véle­ményét. Egy alkalommal fölkereste egy teljesen ismeretlen fes­tő. Addig erőszakoskodott, mig Herrman el nem ment a műtermébe. — Ez a nagy művem r-> mutatott rá egy hatalmas festményre. —< Mit szól hozzá, mester? Hans Herrmann megnézte, majd összecsapta a kezét. —- Nem is hittem! Hisz alig van valami kis differen­cia e kép és Rafael Madonnája között . . . — Ó, mester <—> pirult el a festő. Hát olyan jó? — Nana — nézegette a képet. —< Valami kicsiny kü­lönbség van azért . . . — S mi legyen az? —< A szélessége nagyobb húsz centivel — válaszolt a mester. <—< De nyugodjon meg, a magassága egyenlő vele... ÁDÁM ÉS ÉVA Lacika az udvaron játszik a szomszéd kisleánnyal. Peti bácsi figyeli a gyereket és tréfásan megkérdezi: — Lacika, van-e már barát­nőd ? A fiú zavarba jön, nem szól egy szót sem, hanem elszalad. A kis­leány ránéz Peti bácsira és pajko­san mondja: r— Érdekes, hogy a felnőttek tudnak meg ilyesmit utoljára ... PÁRTI Egy magyar, egy német és egy skót megbeszéli, hogy közös pártit rendeznek. A magyar bort hoz ma­gával, a német sört és a skót a családját . . . SZÁML A A paciens meggyógyult és utol ­só felülvizsgálatra megy orvosá­hoz egy súlyos betegség után. —- Maga igazán csakis erős al­katának köszönheti, hogy meg­gyógyult, mert bizony féllábbal már a másvilágon volt. Más bele­halt volna .... — Kérem, doktor ur, vegye ezt figyelembe, ha a számlámat Írja. JÓ RAGASZTÓ Egy férfi bemegy egy üzletbe és meglát a földön egy aranyat. Feltűnés nélkül akarja felemelni, de ez nem sikerül, ismét megpró­bálja, de megint csak hiába. Amint feláll, mögött áll az üz­lettulajdonos, aki azt mondja: — Láthatja, uram, milyen re­mek a mi ragasztónk! Ugy-e nem volt képes felemelni, olyan erősen leragadt . . .? CSERE Kemecseiné az áruház könyv osztályán megkérdezi: ,— Becserélnének egy könyvet? r— Miért óhatja ön becserélni azt a könyvet? — Nem tetszett a vége! HENTESÜZLETBEN Egy kis fiú mondja a hentes­nek: Tessék adni 20 fillérért sonka véget a kutyámnak. De ne tessék olyan zsírosat adni,, mert a papa a múltkor elrontotta rajta a gyom­rát. TIZEDSZER Markó úr bemegy a drogériába és fogkefét vásárol. A drogista két­féle kefét ajánl, egy keményet és egy fcuhát. Markó nem tudja, me­lyiket válassza. ,— Tessék csak nyugodtan mindkettőt elvinni és amelyik nem kell, azt majd visszahozza. Markó meglepetten veszi át a becsomagolt két fogkefét és más­nap a puha kefét visszahozza. — Nem csodálkozom rajta, —­­mondta a drogista, — hogy ezt a kefét visszahozta, ez ugyanis már a tizedik eset, hogy ezt a kefét visszahozzák nekem. NEVETSÉGES — Igazgató ur, az ön üzleti al­kalmazottai mind gúnyosan nevet­nek! — Az csak azért van, mert az áraink nevetségesen alacsonyak Azt hiszem jövő héten mindent drágítani fogunk ... OLYAN NINCS Taluda úr bemegy egy antik bútorüzletbe. — Egy szép antik szekrényt ke­resek! -— mondja, <— de annak va­lóban ódon bútordarabnak kell lennie. Tudja, kérem, az ilyen bú­tornak élnie kell ... •— Sajnálom, uram! mondja a kereskedő, <— de szúvas árut nem tartunk. CSAK AZ EGYIK Az ideggyógyásznál megjelenik egy páciens. Szörnyű rossz érzésem van! mondja panaszosan. Az az érzésem, hogy nem vagyok egye­dül, hogy kettő van belőlünk. Úgy tudom, ezt tudathasadásnak neve­zik. — Jó, jó! — szól a doktor, folytassa csak a tünetek elmondá­sát. De nagyon kérem, egyszerre csak az egyikük beszéljen . . . 16. SZÁMÚ KERESZTREJTVÉNY BERZSENYI DÁNIEL Ebben az. évben május 7-én lesz 200 éve, hogy megszületett iro­dalmunk egyik legkiválóbb alakja, Berzsenyi Dániel. Tiszteletére és em­lékezetére több rejtvényünkben idézünk majd verseiből. Ebben a rejt­vényben annak a versének kezdő sorai vannak, mely nemcsak egyik legszebb költeménye irodalmunknak, hanem az egyik legszebb magyar imádság is. Az idézetet a függ. 44. sz. sorokban találjuk. VÍZSZINTES SOROK 1. Az idézet második része, 9-ik D kettős betű, zárt kockák: R,IT,É. 15. Az Ofimpos lakói voltak. 16. Érseki könyvtárában őrzik Mikes leveleit 17. f ordított női név. 18. Dobogó szerv. 19. Hátvan perc. 20. Ólom vége. 22. H . . . ő, kézimunkázó. 23. Személyes név­más. 24. Egy német nőnemben. 26. Ilyen szerv a gyomor. 27. Egy fél ebrió. 30. Fordítva csendes. 31. Téli sporteszköz. 32. Első Q N-je nél­kül: az idézet kilencedik része. 36. Vonatkozó névmás személyre. 37. Megszólítás, 39. A gólya Fekete Istvánnál. 40. Ti Itószó. 41. Dalol. 42. Noszogat. 45. Nemes ital. 46. Folyadék. 47. Vissza: zúdít. 49. Tojás nélkül. 50. I-vel a végén ázsiai főváros. (Uj . . . . i). 52.. ..... és ne tovább! 54 AY. 53. Ezüst vegyjele. 57.................mellette, megvédi. 59. Étkező. 60. A Somogyvármegyei Niklán van, 4. és 6. kockában ket­tős betű. 65. Megtartja, vigyáz rá. 66. Stratford on...........Shekaspeare szülőhelye, (ékezet fölösleges.) 67. Női név (jelentése: szép). 70. Föld felé. 71. Rádió mellékállomás. 73. Vissza: női hangszín. 75. Üt . . re . . ., taktusra jár. 76. CG F 78. Emke belseje. 79. A vitéz boldog volt (!) 81. Piros szin (vagy: vörheny) 84. Élénk. 85. Távoz.zan. 87. D...............................e!, vidám hangulatban van. FÜGGŐLEGES SOROK 1. Első betűje nélkül az idézet első része, zárt betűk: I. L. E. 4.......................jut, gondolok rá. 3. Bo . . . v, építészeti stílus jellem­zője. 4. Mindenkinek van. 5. Betű kiejtve. 6. Gyerekeknek mondjuk. 7. Dísz1. 8. Ilyen kereskedelmet űztek valaha, első □ kettős betű. 9. Török méltóság. 10. Kicsinyítőképző. 11. Első □ T-je nélkül: erős jellem jel­zője. 12. Kicsinyitőképző. 13. Vissza: mágnes negativ pólusa. 14. Yisz­­sza: T-vel a végén: az idézet ötödik része. 19. Fém. 21. Szorgalmas rovar. 25. Nyelvtanban cselekvést fejez ki. 26. L................................................t, az idézet harmadik része, zárt kocka: TV. 28. Külső ellentéte. 29. Föld felé. 30. Hím állat. 33. Déli tábornok. 34. Részére. 35. Szól. 37. Zord, barátságtalan. 38. Az idézet hatodik része. 41. Karácsony franciául. 43. Történelmi mese. 44. T-vel a végén: az idézet utolsó része. 48. P.-vel ékézéz,:ézééhoc ja a végén: lovaié szerszám része. 51. Shakespear király fonetikusan. 53. Az idézet hetedik része, 35. Főzéshez is használhatjuk, névelővel, (Kettős­betű.) 56. Micsodává — röviden. 58. Olasz névelő. 61. Rozi egynemű betűi. 62. Ilyen vonal jelzi a csiga útját, első □ kettős betű. 63. Ételíze­sítő. 64. Az idézet nyolcadik része, zárt O Sz. 67. Volt orosz NKVD főnök. 86. 50 Rómában, háromszor. 69. Az idézet negyedik része. 72. Fordított ész. 74. Vissza: nem hátul. 77 Doktrína. 80. ÖVÓ. 82. Rigó egynemű betűi 83. Kerek szám a közepe nélkül. 86. Római 55. MULTHETI REJTVÉNYEINK MEGFEJTÉSE: LOURDES Vizsz 51.-t Én vagyok a Szejlőtelen Fogantatás Vizsz 25. Peyramale Vizsz 42. Forrás Vizsz 78 A csodák Függ. 1. Soubirous Szent Bernadette Függ. 31. — vizsz. 16. Massabielle barlang Függ. 35. A hagyomány FARSANG Vizsz. 1.—-28. Szórakozásainkból hagyjuk ki a bűnt. Vizsz. 16. Zenebona, tánc Vizsz. 53. A csárdás Vizsz. 61. Palotással Vizsz. 81. Húshagyókedd Vizsz. 83. Az utolsó farsang Függ. 1. Széchenyi István Függ. 32. Második négyes In4uIiVzszei.c. . üü vv ÓVATOSSÁG Lefkovics ur, az öreg utazó egy kis faluban betér az egyetlen szál­lodába. Ülött, kopott, ócska fa­­épület. A szállodás az emeleten mutat neki szobát. Lefkó körülnéz és észreveszi, hogy az ablakban kötél lóg. Mit keres az a kötél ott az ablakban? — kérdezi. ,—■ Ha netán tűz ütne ki, akkor azzal a kötéllel lereszkedhet az utcára. r— És mit keres ez a biblia az asztalon? Az abban az esetben kell, hogy ha ön olyan későn ébredne lel, hogy már a kötél is elégett . . .

Next

/
Oldalképek
Tartalom