Magyar Újság, 1976 (66. évfolyam, 1-50. szám)
1976-02-19 / 8. szám
4. OLDAL MAGYAR ÚJSÁG um. FEBRUÁR 19: f Somogyi Ferenc dr. : MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1825-től 1925-ig Folytatás — Dalmady Győző (1856-1916) a komáromi Bori és Dalmadi Dalmady nemes család sarjaként jogi tanulmányo kát végzett, 1860-ban a hazafias ifjúsági mozgalmak egyik vezetője volt, 1861-től — a rövid megszakítással —< 1908-ig Pest megyénél teljesített szolgálatot, mint ab, majd főjegyző, végül árvaszéki elnök. Kora ifjúságától állandóan írogatott szépirodalmi lapokba s évkönyvekbe. Számos műfordítása ,és jogászi szaktanulmánya jelent meg. Családi és hazafias költeményei, szerelmi dalai, amelyek ízig-vérig tőzsgyökeres ' nyelvezetükkel s tartalmi melegségükkel tűntek ki, külön kötetekben is megjelentek. Hazafias költeményeinek gyűjteménye három kiadást ért meg. Föltámadunk! című verse, amelyet 1859-ben írt, a külföldön bújdosó. Amerikában élő magyarok között is nagy hatást keltett. Szerelmi dalai közül az Éji furulyaszó és a Lesz még elég nyári este különösen megkapó. FÖLTÁMADUNK! , Akik itt szenvedtek, vigasztalódjatok! ;i Csak próbára tesznek a reánk mért bajok. V Ne essünk kétségbe, hisz az örvény széle Maga is egy lépcső a mérhetetlen égbe — Föltámadunk! A bajok, melyekkel mostanáig küzdtünk. Karunkat megedzék, hogy tovább is küzdjünk; A halál zord képe kit ijeszthetne meg? Csak az élet árán lehetünk győztesek — Föltámadunk! Nem oly sötét az éj, mint előttünk látszik, Megvirrad! suttogja egy csodás hang váltig: A növekvő órák vállain szétnézve, A nap sugarait megpillantjuk végre — Föltámadunk! Fojtsuk el a panaszt, legyen a szív nyugodt, A szenvedésekből mindnyájunknak jutott; Küzdelem, kitartás s ama szebb világban, Mint koszorús jelenünk meg bátran — Föltámadunk! é-Bár a bűnt megtörni nem lehet egyszerre, A reményről azért lemondanunk kelbe? Maradjon meg hitünk, s a trombitazajra Mi leszünk, akiknek nem sápad el arca — Föltámadunk! ÉJI FURULYASZÓ A búzakalászok Fejüket lehajtják; Virág a virághoz Eped őn sóhajt át. Az erdőcske bólint, Beszélget magában; Álmodik a lányka S mosolyog álmában. ÍÁmy borul a tájra, «Csillag lép az égre, JÁ szerelem hangja j$Sem pihenhet még le ^Lankadó tűz mellett Meghatóan, szépen Pásztor furulyája Kesereg az éjben. t p -. . __ ... Más vidékre ballag A zordon haramja, Kitér a rossz lélek jg; Az édes-bús hangra Az utas bizton megy A sötét ösvényen, Csöndesen számlálják Lépteit az égben. LESZ MÉG ELÉG NYÁRI ESTE Lesz niég elég nyári este, De oly édes nem leszen, Mint az volt az akácok közt, Melyre én emlékezem! Kedvesemnek fényes arca Belőle még kiragyog . . . Akácfák a kert végében. Kétszer virágozzatok! Csupa jóság volt a lányka, Méz, szerelem egyiránt, Megsimítá homlokomat, Mintha tudná, hogy mi bánt. Amint hajam elsimítá. Elhagytak a bánatok . . , Akácfák a kert végében. Kétszer virágozzatok! Itt mondta, hogy boldog lenne Egy kunyhóban énvelem, Itt mondta, hogy hűn szeretni Nem szűnik meg sohasem; Itt láttam a végső könnyűt. Melyet értem hullatott . . . Akácfák a kert végében, Kétszer virágozzatok! Legelőször homlokomat, Aztán ajkam illeté. Egyik csók a költőé volt, A másik a kedvesé. Kétszer érzem minden csókját, Kétszer voltunk boldogok . . . Akácfák a kert végében. Kétszer virágozzatok!; Virágokkal voltak éppen Az akácok mind teli: Két virágot szakítottam, Magamnak és őne,ki. & i Oda van az édes este! Csak a virág maradott . . . Akácfák a kert végében, Kétszer virágozzatok: A hallgatag- éjszakában Éberen csak mi valánk. Ámde mi az álmodóknál M égis többet álmodánk! Álmodtunk a boldogságról, Mely reánk még szállni fog Akácfák a kert végében, Kétszer virágozzafok! Nem lesz több ily nyári este, Bár örökké nyár legyen; Valahányszor rá emlékszem, Enyhül a bú szívemen. Kik az üldözött szíveknek ; 5' Menedéket adtatok: Akácfák a kert végében, . i Kétszer virágozzatok! Majthényi Flóra (1857-1915) a Kesselőkeői Majthényi-család sarja volt. Szemere Pál biztatására már kislány korában verselgetett. 1856-ban Lóth Kálmán költő felesége lett, 1868-ban azonban elvált tőle. Sokáig Spanyolországban és Algírban lakott. Német, olasz, spanyol nyelven tárcákat írogatott,1iKedv.es, hangulatos, érzelmes költeményei és útleírásai különböaia; Japokban láttak napvilágot, de önálló kötetekben is megjelentek. 208) Jó gyermekek könyve címmel 1866-ban megjelent ifjúsági műve sokáig népszerű máradt. Egyik legszebb költeménye: A válás perce oly nehéz, A kézben nyugszik még a kéz, A szembe olvad még a szem, Mint mindörökre, végtelen; S a lélek már csa k félig itt, Félig követi útait S jobb része mégis ezalatt A béicsúzónál itt marad. A viszontlátás oly nehéz, A kézben nyugszik már a kéz, A szembe olvad már a szem, Mint mindörökre, végtelen. S a lélek mégis fél. remeg, Hogymtálom csalja meg S nem mér örülni igazán, Hogy fel ne ébredjen talán . . . Tolnai Lajos (1837-1902) családi neve Hagymássy volt. Régi erdélyi nemes családból származott. Nagykőrösén Arany János tanítványa lett, aki az írásra buzdította. Elsősorban mint kiváló regényíró vált ismertessé, de szép költeményeket is írt. Különösen balladái sikerültek. Ezek közül néhány határozottan Arany balladáira emlékeztet bennünket. Ilyen például “A szépdombi korcsmárosné’ , Fehér Sándor” és “fi mostoha lány”. Az első azt mondja el, hogyan vitte magával aranyos hintóbán a csábító a szépdombi korcsmárosnét, akiben azonban már útközben feltámadt a lelkiismeret: A hintó csah robog, szegény asszonyt viszik. — Jaj. édes Istenem, álljunk meg egy kicsit! Szülémnek, uramnak, csecsemő fiamnak — Hadd szólok egyet a bol dogta Ianoknak! A második ballada arról szól, hogyan gyilkolja meg Fehér Sándor darazskarcsú szép menyecske feleségét, két kis fia édesanyját, hűtlenségért. A harmadikat érdemes teljes egészében idézni. A MOSTOHA LAN Y Oly csöndes az este; fű, fa, virág alszik, A banai tóról lágy «jlalolás hall szik. A banai t<)ba , ,y. Kenderáztatóba Egymást éri a sok újdonat új nóta. "Hej, lányok, lányok, kendermosó lányok. Mondjad hát, mondjad. Pintér Örzsi, kezdd el! S csöndesebben csattog Az áztatott kender; Pintés Örzsi kezd most, hej, azt hallgassátok. — Csetebodza bokron sosem termett rózsa. Mikor volt még boldog mostoha lány sorsa? Kenderesi Sári, Kár volt még nem várni! Hej, a Kun Sándorra! kár volt szóba állni. Irigyelte tőle gonosz mostohája, Boszorkányok anyja, ördög cimborája; Kilopta, kivitte Egy zimankós éjjel: S hej, a Kakasdombon repegette széjjel. Kuruttyol egy béka a kígyós szigetbe : “Beste, aki mondja, hazudik a lelke. Meggyalázta házam , Egész falu tudta: Azért fojtottam meg, vetettem a kútba. Gyönge fűzfaágon egy madárka zokog: "Isten látja lelkem’, hogy ártatlan vagyok! El szerette tőlem Szép, hív szeretőmet; A gonosz, a gonosz, jaj. csak azért ölt meg! *-i Folytatjuk i— Molnár Zsigmond: VEGYES VAGDALÉK A Food és Drug Administration, a Posta és egyebek Bizonyára hallott mjtt a nyájas olvasó erről a hangzatos nevű sóhivatalról, a hood and Drug Administrationrúi, amire angolul azt- lehetne mondani, hogy good for nothing. Főfoglalkozásuk főként az ijesztgetés és a zűrcsinálás. Az újságolvasó jámbor népeket leginkább a kedvelt és népszerű rákbetegséggel diliztetik be és fejtetőre állítják a doktorokat, a betegeket és a hivatásos hipochondereket egyaránt, hogy ne használja ezt a gyógyszert, ne használja azt a gyógyszer-, mert pl. az iskolás leánykáknak három fejű gyereke születik tőle. A fogyni akaró pocakos, vagy enyhén cukorbeteg idősebb ürgéket a mesterséges édesítőszerrel, a cvclamatével rémisztgetik, hogy az árt a mellékveséjének, a mellékepéjének, a mellékzúzájának és más egyéb, valamikor esetleg híres alkatrészének is. . . és rákosabb lesz tőle mint a Rákosi. Évekkel ezelőtt vonták ki a forgalomból a Metadont, a heroint élvezők kezelésének egyik fontos gyógyszerét azzal a felkiáltással, hogy halált okoz. Szebbet és nagyszerűbbet, mint maga a heroin. Ezek után kérdezem én, mint egyszerű és hétköznapi hipochonder, ha valami gyógyszer nem használ és csak úgy mellékesen halált is okoz, akkor már előzőleg is mért engedélyezték a forgalombahozatalát? I udtommal egy gyógyszer csak a legteljesebb kikísérletezés után kerülhet a forgalomba és a forgalornból a betegbe.. ;• Ez így volt még .a békebeli szdgrmy Magyarországunkon is, amely szegénysége és megcsonkítottsága ellenére is híres volt a fejlett gyógyszeriparáról. Külföldön is ismeri kitűnő gyógyszereinket csak akkor hirdethette a magyar gyógyszeripar, ha azoknak csak gyógyító hatásuk volt. raján még emlékszik néhány idősebb olvasó az Artin drazséra. a gyomor és bélműkSolést szabályzót kitűnő pasztillánknak a hirdetésére, amely azt mondta, fiogy: Artin drazsé sohsem káros.. . ettől székes a főváros. A közelmúltban egy ismerősöm elment a csodadoktorához. A doktor a gyógyszert felírta, az ürgéről a tízest legombolta. A fickó a gyógyszert a patikába megvette, hazavitte, bevette s a maradékot mind eltette. Két nap múlva a doktor a beteget telefonon felhívta. Mondja, mister, szedi már? Yes, sir... válaszolt a beteg, két nap óta szedem. Hát ha szedi, akkor azonnal hagyja abba, mondta a doktor. Ugyanis most jelent meg az ilyen olyan és amolyan orvosi szaklapban, hogy ez egy teljesen ártalmas gyógyszer és szempillahullást okoz. A további gyártását már be is tiltották. A fickó káromkodott egv jó szaftosat és az egész 10 ioiláros gyógyszert bevágla a szemetes kannába. Öreg ívugdíjas volt. tehette. Hetek múlva a doktor újból felhívta a betegét, hogy ismét megjelent erről a gyógyszerről egy édes kis közlésién y, hogy újból kikisérlé’ezték. De most már nem méhen kívüli-terhes fehéregereken, hanem kani-verebeken, s ezeknek nem hull a szempillája. Tehát szedheti, öregem, zsák számról nem húsznál ugyan semmit, de nem is ártalmas. 9t Aztán itt volt pár évvel ezelőtt a zűr a kannázott tunaíish-seb Leállították a forgalombahozatalát azzal, hogy ne vegye, tie egye, mert higannyal van fertőzve. Na zagsón, mondtam én s egy este olyan hagvmás tunafishes zvekedlit kanyarintöttam magamnak, hogy három kadarfröccsig meg sem álltam utána. De azért egy kicsit aggódva figyeltem magam, hátha szaladgál bennem a higany fel és alá, miként aglázmérőben, s a biztonság kedvéért még magamhoz szólítottam a negyedik kaclarfröccsof is. Nem szaladgált. Mondhatom, ez a negyedik ellenméreg „esett legjobban. Jelen pillanatban viszont az a, nagyhelyzet, várom a Food és Drugék újabb nyilatkozatát, hogy most meg higanyt ne egyek, mert ez meg már tanával és kadarfröccsel \ an fertőzve. És ha már a kádaríröcjrsről. mint ellenméregről van szó, meg kell e ml í ten era «tégy jó hírt a S^eszt^t véreknek. A közelmúltban valamilyen amerikai nőszövetség, valamilyen félelmetes öreglányoknak véd és dacegyesülete, gyászünnepséget rendezett a prohibiciónak, a szesztilalorá megszüntetésének 40. évfordulója alkalmából és felirattal akartak fordulni a kormányzathoz a prohi újbóli bevezetésért. Pont ahhoz a kormányzathöz, amelynek a szenátusában olyan mókusok ülnek, mint pl. Wilburn szenátor úr, a pénzügyi bizottság elnöke, aki a múlt évben egy szép tavaszi éjjel oly égzengetően részeg volt, hogy a go-gó görlicéjével együtt nemcsak a kocsijából, de a pénzügyi bizottságból is kiesett. Az öreg csibévk ezen gyászünnepségét azonban megszimatolta néhány minden hájjal illetve alkohollal megkent szesztestvér, bedüllöngtek a gyászünnepségre ott óriási csuklások közepette ledér bordalokat kezdtek dal linkózni, majd éltették a sört, a kocsisbort és a bundapálinkát. A leánykák ekkor csipogva, kotkodálva és kárálva szétszaladtak, a feliratból nem lett semmi, s a prohibició újbóli bevezetésére egyenlőre semmi remény nincs. Odahaza 1919-ben a Kun Béla is bevezettette a szesztilalmat súlyos és szigorú büntetés terhe mellett. A szesztilalom 1919 április 15-én lépett életbe. A vörös rendészeti járőr mindjárt másnap éjjel elkapta az utcán Matusz Sándor borbélymestert, aki dülöngézve ment, a szél kuszálta a lábait, nagyokat csuklott és a szája körül muslicák döngic séltek. Maga részeg . . . ordítja a járőrvezető . . . nem tudja hogy szesztilalom van? De tudom . . . felelte Sándor bácsi ijedten. Aztán mentségül azt hozta fel, hogy ő még 3 héttel ezelőtt, a Károlyi kormány idejében rúgott be és a mai napig sem tudott kijózanodni. Most pedig legyen szabad pár szót szólnom erről a másik díszes társaságról, az amerikai postáról és postaszol gáláiról . . . bár ez az acsarkodásom mindössze csak annyit ér, mint mikor a Jászkarajenő és Környéke című hetilap Éis szerkesztő inasa 1915-ben egy förmedvényt rittyentett az orosz cár ellen, majd a kézirattal lihegve azzal rohant be a főszerkesztőhöz hogy. .... .na, most úgy megmondtam x magamét a cárnak, hogy azt nem teszi ki az. ablakba. Ha én volnék most a legfőbb postamuki Amerikában, \ General Postmaster, az újabb tarifaemelés után úgy nyilatkoznék, hogy célunk a drága, lassú és rossz posta szolgálat, valamint a silány minőségű és alig felragasztható bélyegek, mert anyagilag csak így tudunk helyrebillenni. Súlyt helyezünk arra, hogy a clevelandi East-^pl a West Side-ra 4 nap alatt érjen oda a levél és hogy feladó és címzett áldjon bennünket. Vannak azonban lisztes pogári iparágak mint pl. sex és nemi biznic, akiknél nem számít a tarifaemelés s akik naponta küldik részemre az un, junk maileket. . . és csodálatos dolog, hogy ezeket a világ bármély részéből 2-3 nap alatt pontosan megkapom. Pl. az ünnepek előtt, valamilyen ismeretiéi/ városkából, egy még ismeretlenebb kis companytól érkezett részemre egy kedves kis levél. A levél olvasása után az volt a sanda gyanúm, hogy e company csupán néhány levélpapírból és borítékból, egy link bélyegzőből és egy még Iinkebb Iönökből állhat, aki egyébként a társaság összes tagja is. F társaság tisztelettel érdeklődik becses személyem felől, hogy nem-e ama Molnárok közül való vagyok-e, akik századokkal ezelőtt résztvettek a híres rigómezei ütközetben, majd néhányan közülök, az amerikai eípidőkben, az un. pioner korszakban már itt nyüzsögtek Amerikában és résztvettek ezen ország megalapításában. Amerika 200 éves születésnapja alkalmával e.zt nekik nagyon fontos tudniok, mert Európában megtalálták a Molnárok nemesi címerét. Az Amerikát megalapító tagokról ugyanis egy disz albumot akarnak kiadni... s ebbe természetésen Ősicímeremet is beleveszik, amit egyébként egy 20 dolláros csekk beküldése ellenében nekerfi is megküldenek díszes és színes kiadásban. Csupán csak azt az egyszerű kis dolgot akarják velem tisztázni, hogyan írom a nevemet, a Molnár t. A végén 1 r-el vagy kettővel. És van e végén h betű. K&jpek, hogy családi érdemekből, mivel a címer a Buckeye road környékén nagyon fontos, azonnal válaszoljak és még azonalabb küldjem a csekket. Fájdalomtól megtört szívvel és zokogva közöltem az ürgékkel, hogy bár semmiféle családi címerem nincs, ennek ellenére a rigómezei ütközetben résztvétt néhány Molnár, igaz, hogy csupán csak rigóként. Viszont Amerika megalapításában. sajnos, nem vehettünk részt, mert családom azon hősi időkben már régen ki is volt halva és ez a szegény Amerika azért néz így most ki, mint ahogy kinéz. Egyébként, ha mindenáron egy új családi címert akarnak nekem kreálni, nosza, tessék. Bátorkodom ehhez néhány adattal szolgálni. A háttér legyen egy zöld mező. A zölpf;jmezőben hátul az itáliai Majland városa, ahol anyai dédapám, a 48-as szabadságharcban resztvett huszárgyerek 13 évet ült büntetésből Radetczky tábornagy svadronjainak nyergében. Mellette álljon ott fia, anyai nagyapám, a galjpiai huszárgarnizonokat és a bosnyák okkupációt megszolgált huszár... Ali jón ott édesapám, az első világháborús irkutzki hadiogoly és az előtérben álljak én, úgyis mint l94'5T>en amerikai hadifogoly, aki később, 25 éven keresztül az Egyesült államok gyáriparát mozdította elő s jelenleg éppen nyugiíjára támaszkodik. A nyugdíj nagysága és a támaszkodás rős, élénk színekkel hangsúlyozandó ki a címerben, mert egyébként nem fizulok egy garast sem. Az ürgék azóta is aallgatnak, mert nem címeres ökrök, hogy ilyen címerre vállalkozzanak. Jönnek még pornó és sex-mailek is . . . mélynyomásu papíron, színes illusztrációkkal, amit még karonüíő f is bébik sem érthetnek félre. Bevallom, én viszont sokszor nem értem a képek tartalmát s ilyenkor a szomszéd kis kölykökhöz fordulok magyarázatért, akik mélységes megvetéssel magyarázzák el nekem a különböző figurákat. Nem a figurákat vetik meg, hanem engem, a maradi bácsit. Hiába, a hiper-sexualitás korát érjük. Az elburjánzott sex-ipar tanulmányozására még a Nixon Adminisztráció egy kongresszusi külön bizottságot küldött ki. Ez a bizottság kizárólag impotens öreg ruékból állott, akik zsebrevágták a különbizottsági tiszteletdíjat, lihegve végignéztek vagy ezer sex-filmet és sex-albumot, megnézték és körülcsámcsogták az év legjobban vetkezett táncosnőit és go-gó görlicéit. majd beterjesztették becses jelentésüket azzal, hogy a sex terén bármiféle tilalom, megkötöttség és korlátozás sértené az amerikai tradíciókat és az a szabadságjogok megnyirbálását jelentené. Éljen ä szabadságjogokat védelmező külön bizottság. Rendőri emlékeim szerint a régi kis Magyarország Budapestjén is volt egy kicsi, de csak nagyon enyhén lappangó sex-ipar. A zugnyomdákban, előállított silány illusztrációk többszörösen büntetett kis nemi ügynök, alvilági művésznevén a Törpe Maxi irányította. Maxi volt a “császár” és alvállalkozói mozik, színházak, előcsarnokaiban, lokálokban, kávéházakban, vagy' kültelki késdobálókban fülébe duruzsolták a félrészeg krapeknek hogy: nagyságos uram . , . eredeti felvételeim vannak direkt a Mágnás Elza hagyatékából. Néha valamelyik se^-himpellért elkapták a detektívek, majd bevágták őket az erkölcsrendészeti osztály összes különtermeibe. Nálunk ez csupán kicsiny rendőri probléma volt s ezeket senki sem zavarta össze a szabadságjogokkal, vagy az Arany Bullával. -A múlt év őszén takarítónőre lett yolna szükségem. Összesen évi 2 napra. Összeszaladgáltam és telefonáltam a fél-világot. Sehol senki. A végén egy ügynökség útján jelentkezett egy 220 fontos fekete bébi. Kikötései: étel-ital, uzsonna és meleg lanes. Ebéd után 2 óra alvás. És csak színes TV. A lak ás viszont legyen előtakarítva, azaz ablakpucolva, porszívózva, padlófelmosva, mert ő ezeket nem csinálja. És ez a nemcsinálás nekem kerüljön napi 30 dollárba és háztól házig vivésbe, de csak Cadillacon. Ugyanis ő tagja már valamilyen női felszabadulási bizottságnak. És ezt hogy érti, szivecském . . . ezt a felszabadulást és egyenjogúságot, kérdeztem meghatottan? Óh . . . mondotta ártatlanul, ma még mindössze csak annyira, hogy nemcsak a férjemet pofozom, de a munkaadómat is. De legközelebb már esetleg a welfare főnököt is, ha shott lesz a check. Befejezésül közlöm a nyájas olvasóval és előfizetővel, miszerint lapzártakor kaptunk egy telefonjelentést a magyar legyedből, hogy egy jó öreg kocsmáros összepofozott egy mtialkoholista fickót, aki a bárpulthoz telepedve, pofátlaiuI egy pohát tejet kért. Az ilyen betegeshajlamu és ronda lisznók miatt mennek tönkre a tisztességes kocsmák és szalonok, mondotta a góré ... és úgy rúgta ki az ürgét, Kogy i Iába sem érte a földet. . .
