Magyar Szárnyak, 1995 (23. évfolyam, 23. szám)

Szentgyörgyi Géza: Kenéz Endre repülőmémök és a m. kir. honvéd Légierő 2. sz. Repülőgépjavító Műhelye

A bazalthegyektől koszorúzott festőién szép Tapol­cai medence, a "Magyar Toscana" (1) legjelentősebb települése, Tapolca adott otthont a harmincas évektől a m. kir. honvéd Légierő, később 1945 után a magyar Néphadsereg Légiereje egyik jelentős nyugatmagyar­országi katonai repülő bázisának. A harmincas években még nagyközségnek számító helység közelében létesült repülőtereken a hadi repülő­alakulatokon kívül települt egy önálló repülőgépjavító műhely is, előbb — 1937-ben — 3-as (2), később — 1939-ben — 2-es számmal jelölve. (3) A háborús viszonyok között és előtte, a békeévek felkészülési időszakában a hadirepülőinkre háruló fel­adatokhoz a korszerűen kiképzett személyi állomány mellett kiváló műszaki állapotban levő repülőgépekre volt szükség. Ennek biztosítása nem volt könnyű fela­dat, ugyanis akkor légierőnk gépállománya sokféle tí­pusú és bizonyos mértékben elavult gépekből állt. A repülőgépek üzemeltetése, karbantartása, javítása, módosítása sok esetben erőnfelüli feladatok elé állította a műhelyek szakembereit. Munkájuk nagyban hozzá­járult a harci- és békefeladatok végrehajtásához. Tapolcán a T-3 jelű repülőtéren települt a 2. sz. Ön­álló Repülőgépjavító Műhely (4), melynek parancsno­ka Kenéz Endre repülőmémök volt, akihez rokoni kap­csolatok fűztek. Tevékenységét mindig nagy érdeklődéssel figyel­tem, hiszen a rokoni kapcsolatokon felül mintaképem­nek is tekintettem. A magyar repüléshez és repülőmérnöki szakmájá­hoz haláláig hű élete adta az indítékot, hogy ezzel az írásommal emléket állítsak neki, aki példaképe lehetne Légierőnk mai repülőmémökeinek is. 1911-ben Újpesten született, tisztviselői család sar­ja, mint három közül a legidősebb fiúgyermek. A repü­léshez való vonzódása főleg akkor alakult ki, mikor sashalmi házukba költöztek. Az újpesti Könyves Kálmán reálgimnázium tanulója (5), cserkészcsapatá­nak tevékeny tagja. 1929 augusztusában részt vesz a 800 fős magyar cserkészküldöttség tagjaként az angliai Birkenhead-ben rendezett III. Jamboreen (6), ahol be­vésett emlékórát is kap, melyet Lord Rothermere ado­mányozott a magyar csapat tagjainak. A cserkész szellem hatása egész életét végigkíséri. A m. kir. "József Nádor" Műszaki és Közgazdasági Egyetem gépészmérnöki karán a harmincas évek elején külön felvett tantárgyként hallgatta az akkor még egyet-Kenéz Endre mérnök százados 1942 karácsonyán. (Szerző gyűjteményéből.) len repülőtárgyú tananyagot: Melczer Tibor professzor "Repülőgépek" c. előadásait. Nagy lelkesedéssel dol­gozott a Műegyetemi Sportrepülő Egyesület repülőgép­építő műhelyében. Gépészmérnöki diplomájának megszerzése után, 1935 elejétől 1936 végéig tölti kötelező katonaidejét. Ez alatt az idő alatt végzi el a repülőgépvezető iskolát (REGVI), az arany sas tulajdonosa lesz. Nyíregyhá­75

Next

/
Oldalképek
Tartalom